Pesti Napló, 1907. október (58. évfolyam, 233-258. szám)
1907-10-09 / 240. szám
"------------------ “ ’ - (Osztrák rágalmak.) Nálunk ebből a szempontból nagyobb bajok nem állanak fenn, mint bárhol másutt a világon és ami egészségtelen jelenségnek mutatkozott, az elhullott volna, akár volt pénzdrágulás vagy kiegyezési baj, akár nem, de rágalom az, ha bizonyos oldalakról azt híresztelik rólunk szerte egész Európában, mintha ezekből a jelenségekből a magyar közgazdasági élet rothadt voltára lehetne következtetni. Én éppen úgy ki tudnám mutatni, hogy például Ausztriában is nagyon jelentékeny számú bukás történt az év folyamán és egészen más, nagyobb összegekkel, mint nálunk, pedig ebből senki sem fogja az osztrák gazdasági élet inszolid voltát levonni. Azért hozom ezt fel, mert szükségét láttam annak hogy ebből a teremből is tiltakozzunk e rágalmak ellen és felemeljük szavunkat a magyar gazdasági élet szoliditása és egészséges irányzata megvédésére. Mindenki, aki Magyarországot és annak kereskedelmét és iparát ismeri, tudja, hogy az át van hatva a becsületesség és szoliditás elveitől és nem engedhetjük meg, hogy ellenségeinknek politikai tendenciák folytán üres pletykákkal és koholt adatok alapján a magyar, gazdasági élet hitelét aláásni sikerüljön. Az élénk helyesléssel kísért beszéd után áttértek a napirendre. (A szénhiány.) A szénhiányból eredő bajok orvoslása dolgában a kamara arra kérte a kereskedelmi minisztert, hogy az Államvasutak egész szénszükségletét szerezze be a külföldről. A miniszter azt felelte, hogy ezt a kívánságot nem teljesítheti. Az Államvasutak szénszükségletének egyharmadrészét úgyis külföldről szerzik be, ennél többet pedig pénzügyi tekinteteken kívül a porosz szén hiánya és sí fiumei kikötő korlátolt befogadó képessége miatt sem lehet hozatni külföldről. Nem találja továbbá teljesíthetőnek a miniszter a kamara ama kérelmét, hogy a M. Á. V. részére szerződésileg lekötött egész szénmennyiség a hazai gyáripar javára felszabadíttassék, sem azt, hogy a széndíjtételek a fiúmé—budapesti és oderberg—budapesti viszonylatokban önköltségen alul mérsékeltessenek, de még azt sem, hogy a M. Á. V. szén tarifái a belforgalomban oly módon mérsékeltessenek, hogy az olcsóbb tarifából származó előny az egyes iparosok javára különleges díjkedvezményképpen biztosíttassák. Ezek a kérelmek — ti miniszter szerint — a fennálló szabályokba ütköznek és teljesítésük a szénhiányon nem segítene, mert ennek a vasúti eeszállításon kívül eső okai vannak. A külföldi szén behozatalának ideiglenes megkönnyítése céljából azonban a miniszter a Fiumén, Galatzon és Predeálon át jövő szénre nézve az I. kivételes díjszabás tételeinek alkalmazását engedte meg és ugyanezen kedvezmény megadását kezdeményezte a magyar adriai vasúti kötelékben részes többi hazai vasútnál is. (Vagyonhiány.) A kamara részéről fölpanaszolt kocsihiányra nézve a miniszter értesítette a kamarát, hogy a M. Á.Y. kocsiállaga a folyó évben 7500 kocsival fog szaporodni s igy remélhető, hogy a hazai szénbányákat fokozottabb szállításaikban kocsihiány gátolni nem fogja. • Élelmiszeren aragasága. A kereskedelmi miniszter véleményes jelentést kíván, várjon a kamara területén fönnállanak-e az élelmicikkek elárusítására nézve kartellszerű egyezmények vagy sem és ha vannak, milyen hatást gyakorolnak azok az árak alakulására. Az e tekintetben összegyűjtött és az elsőrendű élelmicikkekre kiterjedő és egymásnak ellentmondó adatok értelmében csak a vajra és tejre nézve volt áremelő kartell megállapítható. (A tilalmazottak megvesztegetése.) "Dán Leó kamarai tag indítványt tett a kereskedelmi alkalmazottak megvesztegetése dolgában s bizottságilag tárgyalta a javaslatot. A bizottság azt javasolja a teljes ülésnek, hogy intézzen a kormányhoz fölterjesztést, melyben fölkéri, hogy valamely, ezzel a kérdéssel összefüggő törvény alkotásánál a fennálló törvényes rendelkezések szabatosabb szövegezését tegye megfontolás tárgyává. A bizottság javaslatához egyhangúlag hozzájárult a teljes ülés. Végül több kisebb jelentőségű ügyet intéztek el. Nagy búzakötés a gabonatőzsdén. A gabonatőzsde egyre szilárduló irányzata, majdhogy nagyobb szenzáció, mint az értéktőzsde, a lassan - lassan emelkedő árfolyamaival. A mai tőzsdén is nagy feltűnést keltett, hogy Schlesinger és Pollákovics és ifj. Kohn Ármin cégek 75.000 métermázsa tavalyi búzát adtak el 24 koronás áron az Első budapesti gőzmalomnak. A két cég a búzát, mely Budapesten van elraktározva, legközelebb szállítja a malmoknak. Az őrlési forgalom helyreállítása. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara terjedelmes beadványt intéz a kormányhoz a magyar lisztipar érdekében. A beadványban rámutat a kamara arra, hogy a magyar malmokat ebben az évben súlyos válság fenyegeti, mert a gabonatermés igen gyönge volt s az Ausztriába irányuló búzakivitel olyan nagy arányokat öltött már eddig is, hogy a malmok üzeme meg fog akadni a nyers őrlőanyag hiánya miatt. Ezen a nehéz helyzeten csak az őrlési forgalom helyreállításával lehet segíteni, ami annál kívánatosabb, mert az őrlési forgalom eltiltását annak idején követelő agrárkörök ma már szintén belátták, hogy a mezőgazdasági termelésre is káros volt az eltörlés. A helyzet ma az, hogy az új vámszerződések mellett a lisztnek a vámkülföldre való kivitele teljesen fönnakadt, Ausztriában pedig az ottani malmok versenyeznek a magyar fehér liszttel. Ennek következtében kivitelünk az őröletlen gabonára szorul, mégpedig olyan mértékben, hogy a belföldi szükséglet fedezésére nem maradt elegendő készlet. A magyar malomipar üzem fennekadása tehát a belföldön fogyasztásra kerülő lisztnek olyan arányú drágulására vezet, hogy a kenyériiség bekövetkeztétől kell teljes joggal tartani. Éppen ezért a kamara a kormány sürgős intézkedését kéri mind a malomipar, mind pedig a lisztfogyasztó közönség érdekében. A szövetkezetek megmentése. Megírtuk, hogy a szövetkezetek megmentését csak most fogják megkezdeni a nagy bankok, mert eddig az előkészületekkel az „ügyrenddel“ voltak elfoglalva. A szövetkezetek jajveszekelnek, hogy siessenek a nagy bankok a segítséggel, ha komolyan gondolják az akciót, mert attól félnek, hogy a nagy- és kis bizottság addig fogja húzni-halasztani az akció megkezdését, míg nem lesz kin és min segíteni. Különösen azt hangsúlyozzák a szövetkezetek, hogy a nagy bankok azon a címen, hogy akció készül az ő megmentésükre, ne vonják el tőlük az eddigi hitelt. Igen helyesen azt mondják, hogy a nagy bankok folyósítsák részükre azt a hitelt, suti ez év elején fönnállóit. Ha ezt megteszik, akkor a szövetkezetek túlnyomó részének nem is lesz szüksége a segítőbizottság jóindulatára. A bizottság ügyrendjét a következőkben állapították meg: Olyan szövetkezeteknek, amelyeknek üzleti kezelése ellen alapos kifogás emelhető, nem ad hitelt. A többi szövetkezetek a mindenkori bankkamatlábnál másfél százalékkal magasabb kamatot fizetnek a szindikátus által nyújtott kölcsön után. A kölcsön kizárólag az osztrák intézeteknél, az úgynevezett törpebankoknál s a magán-eszkomtőröknél leszámított váltók beváltására szolgál. Öt év alatt kell visszafizetni a kölcsönt húsz százalékos törlesztési részletekkel. A szindikátus 12 tagból álló bizottsága egyszerű szótöbbséggel 20.000 koronáig terjedő kölcsönt folyósíthat. 100.000 korona kölcsön folyósítására kétharmad többség kell. A bizottság határozata ellen a végrehajtó bizottsághoz lehet felebbezni, amely bizottságnak tagjai a Hitelbank, a Hazai Első Takarékpénztár s a Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatói, elnöke Schmidt József, a Központi Takarékpénztár vezérigazgatója. A végrehajtó bizottság 250.000 koronáig terjedő kölcsönt engedélyezhet s ennél nagyobb kölcsönösszeget csakis a szindikátus plenáris ülése folyósíthat. A kölcsönök engedélyezése s folyósítása már a legközelebbi napokban megtörténik. A trónörökös magyar vadászterülete. A vinkovcei erdő első számú vadászterületét, melynek eddigi bérlője Ferenc Ferdinánd főherceg volt, a földmivelésügyi minisztérium a következő tíz esztendőre árverés útján kiadja. Ehhez a vadászterülethez tartoznak a zsupanjei, obranjei, nemezi, morovjei és janinai erdőségek, a vadászterület kiterjedése 65.901 hold. Az árverés az erdészeti főosztály Ib. számú tanácstermében lesz október 11-én délelőtt tíz órakor. A tőzsde új alelnöke. A tőzsde egyik alelnöke, Geiger B. Zsigmond, a minap lemondott állásáról. Utódjául emlegették Pekár Imrét, a Magyar Leszármoló éa Pénzváltó Bank áruosztályának vezérigazgatóját, aki azonban aligha lesz a tőzsde alelnöke, mert a tőzsdetanácsosok többsége Horváth Elemér miniszteri tanácsosra, a Magyar Általános Hitelbank igazgatójára fogja adni a szavazatát. A választás e hónap folyamán lesz. Október 10. Október 10-ikének a megünneplése természetesen a gyáriparosokat és vállalkozórkát érdekli elsősorban. Ezen a napon szünetelni fog a munka és nem fognak dolgozni a gépek. Igen érdekének tartjuk fölemlíteni, hogy október 10-ik el a megünneplését hogyan fogadták a gyáriparosok és hogyan az építőiparosok. A gyáriparosok közül többen beadványt intéztek a Gyáriparosok Órálángos Szövetségéhez, melyben a többi között a következőket mondják: • -.»• j-k* ÁHWP Abban a meggyőződésben, hogy a munkásosztály által oly erélyesen propagált általános titkos községenként gyakorlandó választói jog törvénybe iktatása nagyban hozzá fog járulni a munkás és munkaadó közötti napról-napra tűrhetetlenebb feszültség csökkentéséhez, az ipari termelés zavartalanságához, alulírott gyárosok és munkaadók elhatározták, hogy munkásainknak az ezen reform érdekében e hónap 10-ére tervezett manifeszt adójához nemcsak a kívánt munkaszünetet adjuk meg, hanem teljes napibérüket is megfizetjük. E szabadelvű felfogással homlokegyenest ellenkezik az Építőiparosok Országos Szövetségének is magatartása. Ez a szövetség mely állandó harcban áll a munkásokkal, — hír szerint — arra akarta rávenni a munkaadók egyesületeit, hogy a munkaszünetet tolják ki 11-ikére és 12-ikére is. Ehhez a javaslathoz azonban nem kapott segítőtársat az Építőiparosok Szövetsége. A Kereskedelmi Részvénytársaság új üzletága. Tőzsdei körökben beszélik, hogy a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság, mely sokoldalú üzleti tevékenységével eddig is rászolgáltaz elismerésre, legközelebb új üzletágat akar szervezni. Hír szerint arról van szó, hogy a társaság a gabonaüzletet is föl akarja venni működése körébe és evégből külön áruosztályt akar szervezni. Állítólag a társaság igazgatósága már tárgyalásokba is kezdett egyik legnagyobb gabonacégünkkel, annak megvétele dolgában. A tárgyalások azonban eddig eredménytelenül végződtek. Ha sikerülni fog az ellentéteket kiegyenlíteni, vagy pedig egy másik, nagyobb céget beolvasztani, akkor az új osztály fölállítása, ha a viszonyok is kedveznek , komoly stádiumba kerülhet. . .‘ Horvát pénzintézetek támogatása. Zágrábból jelentik, hogy a kormány három millió koronát akar fordítani a fizetési zavarba jutott vidéki pénzintézetek szanálására. Az akció keresztülvitelével több elsőrangú zágrábi intézetet fognak megbízni. Egy osztrák biztosítóintézet kára. Annak idején közöltük, hogy a sanfranciskói tűtzkatasztrófánál az osztrák intézetek közül a „Phönix“ ,és a „Duna“ voltak nagyobb összeggel érdekelve. A Phönix pontosan eleget tett kötelezettségeinek, míg a „Duna“ nem volt hajlandó szó nélkül kifizetni a kárösszeget, melylyel egy német viszontlát-' tosító társaságnak tartozott. Perre került a dolog. Az ítéletet most hozták meg, mely úgy szól, hogy a „Duna“ tartozik a kárösszeget és a perköltséget, összesen közel 980.000 koronát megfizetni. Ez az ítélet annál érdekesebb, mert a „Duna“ biztosítótársaság, mely különben a legrégibb osztrák intézetek közé tartozik, egy szóval sem említette föl múlt évi üzleti jelentésében, hogy Sanfranciskóban milyen kellemetlenség érte. A kárösszegnek nyoma sincsen a mérlegben, amiről a jövő évi közgyűlésen alighanem nagy „örömmel“ fognak tudomást venni a társaság részvényesei és biztosítottjai. Vasút államosítás Belgiumban. A belga kamara hozzájárult a 181 kilométer hosszú nyugatflandriai vasút megvételéhez. A vételárt 65 millió 385,220 frankban állapították meg. Ezenkívül a forgalmi eszközökért azok beszerzési értékének 38,355 százalékát fzetik. Ez államosítási művelet után Belgiumban csak hat magánvasút-társaság marad, amelyek birtokában 320 kilométernyi vonal van. Egy törpebank fölszámolása. Alig néhány hete, hogy nagy programmal és 500.000 korona jegyzett, de de nean fizetett alaptőkével megalakult a Lombard bank. A kis bank alapítói belátták,hogy a jelen és a várható pénzviszonyok mellett aligha vár szép jövő bankjukra, miért is igen helyesen elhatározták, hogy mielőtt nagyobb vesztesség érné őket, fölszámolnak, így aztán néhány ezer korona költség árán szabadulnak az üzlettől. E példát bátran követhetné sok alakulni akaró törpebank. ’ " ! ! _____PESTI NAPL 0, 240. szám 19 1907. október 9. Budapest, szerda