Pesti Napló, 1907. október (58. évfolyam, 233-258. szám)

1907-10-09 / 240. szám

"­­------------------ “ ’ - (Osztrák rágalmak.) Nálunk ebből a szempontból nagyobb bajok nem állanak fenn, mint bárhol másutt a világon és ami egészségtelen jelenségnek mutatkozott, az el­hullott volna, akár volt pénzdrágulás vagy kiegye­zési baj, akár nem, de rágalom az, ha bizonyos oldalakról azt híresztelik rólunk szerte egész Euró­pában, mintha ezekből a jelenségekből a magyar közgazdasági élet rothadt voltára lehetne következ­tetni. Én éppen úgy ki tudnám mutatni, hogy például Ausztriában is nagyon jelentékeny számú bukás történt az év folyamán és egészen más, na­gyobb összegekkel, mint nálunk, pedig ebből senki sem fogja az osztrák gazdasági élet inszolid voltát levonni. Azért hozom ezt fel, mert szükségét láttam an­nak hogy ebből a teremből is tiltakozzunk e rágal­mak ellen és felemeljük szavunkat a magyar gaz­dasági élet szoliditása és egészséges irányzata meg­védésére. Mindenki, aki Magyarországot és annak kereskedelmét és iparát ismeri, tudja, hogy az át van hatva a becsületesség és szoliditás elveitől és nem engedhetjük meg, hogy ellenségeinknek poli­tikai tendenciák folytán üres pletykákkal és koholt adatok alapján a magyar, gazdasági élet hitelét alá­ásni sikerüljön. Az élénk helyesléssel kísért beszéd után át­tértek a napirendre. (A szénhiány.) A szénhiányból eredő bajok orvoslása dolgá­ban a kamara arra kérte a kereskedelmi minisztert, hogy az Államvasutak egész szénszükségletét sze­rezze be a külföldről. A miniszter azt felelte, hogy ezt a kívánságot nem teljesítheti. Az Államvasutak szénszükségletének egyharmadrészét úgyis külföld­ről szerzik be, ennél többet pedig pénzügyi tekinte­teken kívül a porosz szén hiánya és sí fiumei ki­kötő korlátolt befogadó képessége miatt sem leh­et hozatni külföldről. Nem találja továbbá teljesíthe­tőnek a miniszter a kamara ama kérelmét, hogy a M. Á. V. részére szerződésileg lekötött egész szén­mennyiség a hazai gyáripar javára felszabadíttas­­sék, sem azt, hogy a széndíjtételek a fiúmé—buda­pesti és oderberg—budapesti viszonylatokban ön­költségen alul mérsékeltessenek, de még azt sem, hogy a M. Á. V. szén tarifái a belforgalomban oly módon mérsékeltessenek, hogy az olcsóbb tarifából származó előny az egyes iparosok javára különleges díjkedvezményképpen biztosíttassák. Ezek a kérel­mek — ti miniszter szerint — a fennálló szabályok­ba ütköznek és teljesítésük a szénhiányon nem se­gítene, mert ennek a vasúti e­eszállításon kívül eső okai vannak. A külföldi szén behozatalának ideig­lenes megkönnyítése céljából azonban a miniszter a Fiumén, Ga­latzon és Predeálon át jövő szénre nézve az I. kivételes díjszabás tételeinek alkalma­zását engedte meg és ugyanezen kedvezmény meg­adását kezdeményezte a magyar adriai vasúti kö­telékben részes többi hazai vasútnál is. (Vagyonhiány.) A kamara részéről fölpanaszolt kocsihiányra nézve a miniszter értesítette a kamarát, hogy a M. Á.­­Y. kocsiállaga a folyó évben 7500 kocsival fog szaporodni s igy remélhető, hogy a hazai szén­bányákat fokozottabb szállításaikban kocsihiány gátolni nem fogja. • Élelmiszeren aragasága.­ A kereskedelmi miniszter véleményes jelen­tést kíván, várjon a kamara területén fönnálla­­nak-e az élelm­icikkek elárusítására nézve kartell­­szerű egyezmények vagy sem és ha vannak, milyen hatást gyakorolnak azok az árak alakulására. Az e tekintetben összegyűjtött­ és az elsőrendű élelmi­cikkekre kiterjedő és egymásnak ellentmondó ada­tok értelmében csak a vajra és tejre nézve volt ár­emelő kartell megállapítható. (A tilalmazottak megvesztegetése.) "Dán Leó kamarai tag indítványt tett a keres­kedelmi alkalmazottak megvesztegetése dolgában s bizottságilag tárgyalta a javaslatot. A bizottság azt javasolja a teljes ülésnek, ho­gy intézzen a kormányhoz fölterjesztést, melyben fölkéri, hogy valamely, ezzel a kérdéssel összefüggő törvény alkotásánál a fennálló törvényes rendelkezések sza­­batosabb szövegezését tegye megfontolás tárgyává. A bizottság javaslatához egyhangúlag hozzájárult a teljes ülés. Végül több kisebb jelentőségű ügyet intéz­tek el. Nagy búzakötés a gabonatőzsdén. A gabona­­tőzsde egyre szilárduló irányzata, majdhogy na­gyobb szenzáció, mint az értéktőzsde, a lassa­n - lassan emelkedő árfolyamaival. A mai tőzsdén is nagy feltűnést keltett, hogy Schlesinger és Pollá­­kovics és ifj. Kohn Ármin cégek 75.000 méter­­mázsa tavalyi búzát adtak el 24 koronás áron az Első budapesti gőzmalomnak. A két cég a búzát, mely Budapesten van elraktározva, legközelebb szállítja a malmoknak. Az őrlési forgalom helyreállítása. A Buda­­pesti Kereskedelmi és Iparkamara terjedelmes be­adványt intéz a kormányhoz a magyar lisztipar érdekében. A beadványban rámutat a kamara arra, hogy a magyar malmokat ebben az évben súlyos válság fenyegeti, mert a gabonatermés igen gyönge volt s az Ausztriába irányuló búzakivitel olyan nagy arányokat öltött már eddig is, hogy a malmok üzeme meg fog akadni a nyers őrlő­­anyag hiánya miatt. Ezen a nehéz helyzeten csak az őrlési forgalom helyreállításával lehet segíteni, ami annál kívánatosabb, mert az őrlési forgalom eltiltását annak idején követelő agrár­körök ma már szintén belátták, hogy a mezőgazdasági ter­m­elésre is káros volt az eltörlés. A helyzet ma az, hogy az új vámszerző­dések mellett a lisztnek a vámkülföldre való kivitele teljesen fönnakadt, Ausztriában pedig az ottani malmok versenyeznek a magyar fehér liszttel. Ennek következtében ki­vitelünk az őröletlen gabonára szorul, még­pedig olyan mértékben, hogy a belföldi szükséglet fede­zésére nem maradt elegendő készlet. A magyar malomipar üzem fennekadása tehát a belföldön fogyasztásra kerülő lisztnek olyan arányú drágu­lására vezet, hogy a kenyériiség bekövetkeztétől kell teljes joggal tartani. Éppen ezért a kamara a kormány sürgős intézkedését kéri mind a malom­­ipar, mind pedig a lisztfogyasztó közönség érde­kében. A szövetkezetek megmentése. Megírtuk, hogy a szövetkezetek megmentését csak most fogják megkezdeni a nagy bankok, mert eddig az előkészü­letekkel az „ügyrenddel“ voltak elfoglalva. A szö­vetkezetek jajves­zekelnek, hogy siessenek a nagy bankok a segítséggel, ha komolyan gondolják az akciót, mert attól félnek, hogy a nagy- és kis bi­zottság addig fogja húzni-halasztani az akció meg­kezdését, míg nem lesz kin és min segíteni. Kü­lönösen azt hangsúlyozzák a szövetkezetek, hogy a nagy bankok azon a címen, hogy akció készül az ő megmentésükre, ne vonják el tőlük az eddigi hi­telt. Igen helyesen azt mon­dják, hogy a nagy ban­­kok folyósítsák részükre azt a hitelt, suti ez év elején fönnállóit. Ha ezt megteszik, akkor a szö­vetkezetek túlnyomó részének nem is lesz szük­sége a segítőbizottság jóindulatára. A bizottság ügyrendjét a következőkben állapították meg: Olyan szövetkezeteknek, amelyeknek üzleti keze­lése ellen alapos kifogás emelhető, nem ad hitelt. A többi szövetkezetek a mindenkori bankkamat­lábnál másfél százalékkal magasabb kamatot fizet­­nek a szindikátus által nyújtott kölcsön után. A kölcsön kizárólag az osztrák intézeteknél, az úgy­nevezett törpebankoknál s a magán-eszkomtőrök­nél leszámított váltók beváltására szolgál. Öt év alatt kell visszafizetni a kölcsönt húsz százalékos törlesztési részletekkel. A szindikátus 12 tagból álló bizottsága egyszerű szótöbbséggel 20.000 koro­náig terjedő kölcsönt folyósíthat. 100.000 korona kölcsön folyósítására kétharmad többség kell. A bizottság határozata ellen a végrehajtó­ bizottsághoz lehet felebbezni, amely bizottságnak tagjai a Hi­telbank, a Hazai Első Takarékpénztár s a Leszá­mítoló és Pénzváltó Bank igazgatói, elnöke Schmidt József, a Központi Takarékpénztár vezér­­igazgatója. A végrehajtó­ bizottság 250.000 koronáig terjedő kölcsönt engedélyezhet s ennél nagyobb kölcsönösszeget csakis a szindikátus plenáris ülése folyósíthat. A kölcsönök engedélyezése s folyósí­­tása már a legközelebbi napokban megtörténik. A trónörökös magyar vadászterülete. A vin­­kovcei erdő első számú vadászterületét, melynek eddigi bérlője Ferenc Ferdinánd főherceg volt, a földmivelésügyi minisztérium a következő tíz eszten­dőre árverés útján kiadja. Ehhez a vadászterület­hez tartoznak a zsupanjei, obranjei, nem­ezi, moro­­vjei és janinai erdőségek, a vadászterület kiterje­dése 65.901 hold. Az árverés az erdészeti főosztály Ib. számú tanácstermében lesz október 11-én dél­előtt tíz órakor. A tőzsde új alelnöke. A tőzsde egyik alelnöke, Geiger B. Zsigmond, a minap lemondott állásá­ról. Utódjául emlegették Pekár Imrét, a Magyar Leszárm­­­oló éa Pénzváltó Bank áruosztályának vezérigazgatóját, aki azonban aligha lesz a tőzsde alelnöke, mert a tőzsdetanácsosok többsége Hor­váth Elemér miniszteri tanácsosra, a Magyar Ál­talános Hitelbank igazgatójára fogja adni a sza­vazatát. A választás e hónap folyamán lesz. Október 10. Október 10-ikének a megünnep­­lése természetesen a gyáriparosokat és vállalkozór­kát érdekli elsősorban. Ezen a napon szünetelni fog a munka és nem fognak dolgozni a gépek. Igen ér­dek­éne­k tartjuk fölemlíteni, hogy október 10-ik­ el­ a megünneplését hogyan fogadták a gyáriparosok és hogyan az építőiparosok. A gyáriparosok közü­l többen beadványt intéztek a Gyáriparosok Órálán­gos Szövetségéhez, melyben a többi között a követ­­kezőket mondják: • -.»• j-k* ÁHWP Abban a meggyőződésben, hogy a munkás­osztály által oly erélyesen propagált általános titkos községenként gyakorlandó választói jog tör­vénybe iktatása nagyban hozzá fog járulni a mun­kás és munkaadó közötti napról-napra tűrhetetle­nebb feszültség csökkentéséhez, az ipari termelés zavartalanságához, alulírott gyárosok és munka­adók elhatározták, hogy munkásainknak az ezen reform érdekében e hónap 10-ére tervezett mani­­f­eszt adójához nemcsak a kívánt munkaszünetet adjuk meg, hanem teljes napibérüket is megfizetjük. E szabadelvű felfogással homlokegyenest el­lenkezik az Építőiparosok Országos Szövetségének is magatartása. Ez a szövetség mely állandó harc­ban áll a munkásokkal, — hír szerint — arra akarta rávenni a munkaadók egyesületeit, hogy a munkaszünetet tolják ki 11-ikére és 12-ikére is. Ehhez a javaslathoz azonban nem kapott segítő­társat az Építőiparosok Szövetsége. A Kereskedelmi Részvénytársaság új üzletága. Tőzsdei körökben beszélik, hogy a Magyar Keres­kedelmi Részvénytársaság, mely sokoldalú üzleti tevékenységével eddig is rászolgált­­az elismerésre, legközelebb új üzletágat akar szervezni. Hír sze­rint arról van szó, hogy a társaság a gabonaüzle­tet is föl akarja venni működése körébe és evégből külön áruosztályt akar szervezni. Állítólag a tár­saság igazgatósága már tárgyalásokba is kezdett egyik legnagyobb gabonacégünkkel, annak meg­vétele dolgában. A tárgyalások azonban eddig eredménytelenül végződtek. Ha sikerülni fog az ellentéteket kiegyenlíteni, vagy pedig egy másik, nagyobb céget beolvasztani, akkor az új osztály föl­állítása, ha a viszonyok is kedveznek , ko­moly stádiumba kerülhet. . .‘ Horvát pénzintézetek támogatása. Zágrábból jelentik, hogy a kormány három millió koronát akar fordítani a fizetési zavarba jutott vidéki pénzintézetek szanálására. Az akció keresztülvite­lével több elsőrangú zágrábi intézetet fognak megbízni. Egy osztrák biztosító­intézet kára. Annak ide­jén közöltük, hogy a sanfranciskói tűtzkatasztró­fánál az osztrák intézetek közül a „Phönix“ ,és a „Duna“ voltak nagyobb összeggel érdekelve. A Phönix pontosan eleget tett kötelezettségeinek, míg a „Duna“ nem volt hajlandó szó nélkül kifi­zetni a kárösszeget, melylyel egy német viszontlát-' tosító társaságnak tartozott. Perre került a dolog. Az ítéletet most hozták meg, mely úgy szól, hogy a „Duna“­ tartozik a kárösszeget és a perköltséget, összesen közel 980.000 koronát megfizetni. Ez az ítélet annál érdekesebb, mert a „Duna“ biztosító­­társaság, mely különben a legrégibb osztrák in­tézetek közé tartozik, egy szóval sem említette föl múlt évi üzleti jelentésében, hogy Sanfranciskó­­ban milyen kellemetlenség érte. A kárösszegnek nyoma sincsen a mérlegben, amiről a jövő évi köz­gyűlésen alighanem nagy „örömmel“ fognak tudomást venni a társaság részvényesei és biztosí­tottjai. Vasút államosítás Belgiumban. A belga ka­mara hozzájárult a 181 kilométer hosszú nyugat­­flandriai vasút megvételéhez. A vételárt 65 millió 385,220 frankban állapították meg. Ezenkívül a forgalmi eszközökért azok beszerzési értékének 38,355 százalékát fzetik. Ez államosítási műve­let után Belgiumban csak hat magánvasút-társa­­ság marad, amelyek birtokában 320 kilométernyi vonal van. Egy törpebank fölszámolása. Alig néhány hete, hogy nagy programmal és 500.000 korona jegyzett, de de nean fizetett alaptőkével megalakult a Lombard bank. A kis bank alapítói belátták,­­hogy a jelen és a várható pénzviszonyok mellett aligha vár szép jövő bankjukra, miért is igen helyesen elhatározták, hogy mielőtt nagyobb vesz­tesség érné őket, fölszámolnak, így aztán néhány ezer korona költség árán szabadulnak az üzlettől. E példát bátran követhetné sok alakulni akaró törpebank. ’ " ! ! _____PESTI N­A­PL 0, 240. szám 19 1907. október 9. Budapest, szerda

Next