Pesti Napló, 1907. december (58. évfolyam, 285-308. szám)

1907-12-01 / 285. szám

... Budapest, vasárnap 1907. december 1­PESTI NAPLÓ. 285. 2£ára ill­ ­den „modernség“, minden „humanizmus“, minden szociálpolitikai és büntetőjogi reformszellem, min­den természettudományi, elmélet, itt a normális nemi érzésű ember­ek alkotta társadalomnak egy vi­tális érdekéről és ennek az érdeknek komoly veszé­lyeztetéséről van szó. S azoknak, akik a legjobb, a legigazságosabb és legemberibb szempontoktól vezé­relve a homoszexualitás büntetése ellen szállanak síkra,­­ugyanazoknak kell a mozgalom orve alatt Suttyomban elharapódzott homosexuális prop­agan­­dának kiirtására a jelszót elsőben kiadni. Van-e az emberi társadalomnak, vagy jobban szólva: a fen­­tartására törekvő emberi fajnak fontosabb érdeke annál, hogy nemi életének meddő eltévelyedésekbe, öngyilkos zsákutcákba való­ csábítását megakadá­lyozza. A homosexuálisok büntetésével, a természet berendezésén való ezen oktalan és az emberiesség el­itét lábbal tipró boszúállással mit sem érünk. De azt nem­ szabad tűrnünk, hogy a homoszexualitást­ neveljék, beleoltsák az emberekbe. Ki teszi ezt, kér­dezhetné joggal az, akinek nincs tudomása arról a prospagatorikus munkáról, amelyet -­a legnagyobb mértékben Berlinben — egyes elvben is homo­­szexuálisok végeznek. Dicsőítik és idealizálják a kontrer nemi­ érzést. Valamint az elítélt Brand a közéletben, úgy irodal­­­mak az elmúlt korok szellemi óriásai közül akarja mindenkire rábizonyítani a közéjü­kvalóságot. Ez még mind nem hiba, különösen, ha az ig­azmondás határain belül maradnak. De beláthatatlan karo­kat von maga után agitációjuk egyéb része. Arra igyekszenek, hogy a normális szerelmet nevetsé­gesnek, gyalázatosnak, brutálisnak, állatiasnak, anesztétikusnak bélyegezzék. Nem­ kell itt tovább kifejteni, hogy micsoda rut hálátlanság az anya­természet iránt ez oly emberek részéről, akik szin­tén nem rózsafán termettek, s akiknek szüleihez bizonyára semmi köze sem volt a 175. szakasznak. De még­ ez nem minden. Ez ellen legfeljebb felzú­­dul bosszúsan a normális ember józansága és érzése. Azonban egyes homoszexuálisok —­ mindig csak egyesek, vpl. a­­propagatorikusokról van szó ■— még tovább mennek és valósággal verbuválnak. Hogy mily szerepe van ennek a szomorú kultúrjelentő­­ségnek, ennek a huszadik századbeli sajátos ver­­bunknak a homoszexuális prostitúció tenyésztésé­ben, arra a kriminálpszichológus s a nagyváros oknyomozó rendőre felelhet. És hogy mily hatása van a homoszexuális térítőmunkának oly fiatal em­berek életére, akiben a kontrel nemi érzés csirái megvannak, de akikben rendes körülmények között a normális érzések túlsúlyban vannak, azt meg­mondhatják a pszichopatológusok és pedagógusok. Elszomorító és,ijesztő válaszok azok, amelyeket e szakavatottaktól kapunk és intő felszólítások, hogy több figyelmet fordítsunk a probléma e legújabb oldalára is. A büntetőjogi reform és a modern szexuáletika híveit a homoszexualitás büntetése ellen irányuló reformmozgalomban ne zavarja az a küzdelem, amelyet az ecsetelt homoszexuális propaganda el­len megvívni kötelesek. És viszont. Szóval: ellen­zék jobbra, ellenzék balra! És ahol jobboldalt a „pereat Justitia“, baloldalt a „pereat mundus“ jel­igéket látjuk, ott ellenzékeskedésünknek nem sza­bad jámbor sóhajtásokban vagy harcnélküli harci kiáltásokban kimerülnie. Sansculotte, Berlin, november 30. (Saját tudósítónk- J­­ón Alaptalan az a hír, hogy Techirschki bécsi nagykövet legutóbbi látogatásakor báró Rebrenthal szóvá tette azt a körülményt, hogy a retoberát Glombinskinak, a lengyel klub elnökének kérdése kapcsán foglalkozott a po­rosz kormány lengyel javaslatával. Tschir­­schki nagykövet egy szóval sem említette ezt az incidenst. Berlin, november 30. A Ház folytatja a lengyel birtokok kisajátítására vonatkozó ja­vaslat tárgyalását. Wolf képviselő tiltakozik az ellen, hogy a külföld Poroszország­­b bel­­ü­gyeibe avatkozzék és kijelenti, hogy a szabad­­egyesülés a javaslat ellen fog­ szavazni, mert itt kivételes törvényről van szó. Lusvenski nemzeti liberális a telepítési­­politika mellett van. Dzienkowski lengyel képviselő a javaslat ellen foglal állást. A lengyelek, akiket most úgy tüntetnek fel, mintha a haza ellenségei volnának, számos csatában vérükkel bizonyí­­tották, hogy kit szolgál a hazának és az ural­kodónak. A javaslat alkotmányellenes. Rhein­ Laden pénzügyminiszter kijelenti, hogy a kor­mány köteles a lengyelek klubjának előrenyo­mulását megakadályozni. A telepítési tevé­­kenység híján ma Posen és Nyugat-Poroszor­szág egészen lengyel volna. A lengyelek min­denütt nemzeti államuk újra­felállítására gon­dolnak. A bojkott és izgatás révén a nemzeti­ségiek közötti viszony elmérgesedik. A kor­mány csak nehéz szívvel határozta el magát a kisajátításra, de a helyzet komolysága megkí­vánja azt. A lengyelek csak azon percre vár­nak, hogy Poroszországtól elszakíthassák ma­gukat. A vita után a javaslatot 28 tagú bizott­­­ság, elé utalják. ................ TÁVIRATOK. "A lengyelek ellen. Berlin, november 30. A lengyel javas­lat elfogadására kevés a kilátás. A konzerva­tívok bizonyos feltételeket kötnek a törvény­javaslat elfogadásához. A szabad konzervatí­vok máig kijelentették, hogy nem fogadják el a­ törvényjavaslatot , a lengyelek és a szabad­elvűek is el fogják vetni. Csak a nemzeti sza­badelvűek fogják megszavazni, de ezek is bi­zonyos enyhítéseket lávájának. Úgy látszik, hogy a kormány el fogja ejteni a törvény­ja­­vaslatot s oly kompromisszumot fog ajánlani, amelyhez, vfi. ,jobboldal és a nemzeti szabad­elvűek, hazá­járulhatnak. Vihar az orosz dumában. Pétervár, november 30. (Saját tudósí­tónktól.) A dumában a mai vita során a kor­mány nyilatkozatáról Rodicsev is felszólalt és a lengyeleket védelmezvén, egy­ erős kifeje­zéssel megsértette Sztolipin miniszterelnököt. A jobboldali pártok padjain fel­ugráltak a képviselők , felháborodva rohantak a­ szónoki emelvényhez, öklükkel fenyegették Rédicsévet és dulakodni kezdtek, a kadettekkel, akik kö­­rülállották a tribünt.­­ Kivele! Ki vele! —, kiabálták a jobbol­daliéi s olyan nagy volt a kavarodás az elnöki dobogó alatt, hogy C­homiakow elnök az alel­­nökökkel és a jegyzőkkel ijedten menekült ki a teremből. A kadettek és a jobboldali képvi­selők ököllel mentek egymásnak és a dulako­dás sokáig tartott. A pártok elnökeit Chomia­­ko­w nyomban összehívta, hogy a duma méltó­ságán esett sérelem felől tanácskozzanak. Pétervár, november 30. (Saját tudósí­­tónktól.) Sztolipin miniszterelnök a­ közokta­tási minisztert és Karitonov birodalmi ellen­őrt, fölkérte, hogy Rodicsevtől nevében elégté­telt kérjenek. Rodicsev bocsánatot kért a sér­tésért és Sztolipin beérte ezzel. Az ülést ezután folytatták és Chomiakov felszólította a dumát, hogy tartózkodjék eféle lármás jelenetektől, Rodicsevet pedig kitil­totta a duma következő tizenöt üléséről. Ez a legnagyobb rendbüntetés a dumában. A krétai kamarából. Canea, november 30. A kamarának ez évi ülésszakát berekesztették. A kormány az utolsó kamarai ülésen kijelentette, hogy az előbbi kormány által kölcsön felvétele tárgyá­ban kidolgozott törvényjavaslatot csak a kö­vetkező évi ülésszakban fogja a kamarának beterjeszteni. Zavargások Perzsiában, Teherán, november 30. (Pétervári táv­irati ügynökség.) A sah szerdán este magához kérte a parlament tagjait és a minisztereket s kijelentette, hogyha az országban a zavargá­sok nem szűnnek, a parlament végrehajtói ha­talmát magához akarja ragadni. A sah meg­parancsolta a minisztereknek, hogy a delegá­tusokkal együtt néhány napon belül javasol­janak intézkedéseket az ország megnyugtatá­sára, mert különben, a sah maga fog, ezzel az ügy­gyel foglalkozni. Marokkó, Lalla-Marina, november 30. A marok­kóiak ma reggel nagy tömegekben nyomultak Port-Száid felé. A dombokon elhelyezett höl­gyi ütegek heves tüzelést kezdtek az ellenség­re, amely visszament a Kiss folyón és korábbi hadállását foglalta el. Négy algíri törzs az el­lenséghez pártolt. Lalla-Marina, november 30. A marok­kóiak támadása teljesen meghiúsult. Csapa­­­taikat visszavonták s magukkal vitték halot­taikat is. Csak egy halott és több sebesült ma*, radie a csat­atéren. A franciáknak nem volt veszteségük. .­­ Páris, november 30. Liaotei tábornok­ egy távirata megerősíti a Kiss folyó melletti .. eseményekről érkezett jelentéseket és a marok­kóiak visszavonulását. Az erősítések Branlieru ezredes vezérlete alatt Bondjenanba vonattak­­ össze.. Az elővéd Bab El Hasszánban van, Orán, november 30. Tegnap délután Ma­­­­raba közelében harc folyt a francia csapatok és a marokkóiak között, akiket számra mint­,­egy 500 lovast, visszaszorítottak. A franciák,­­ részéről kettő elesett, hat megsebesült. Bülow a német belpolitikáról. Berlin, november 30. A birodalmi gyűlés­­ folytatta a költségvetési javaslat tárgyalását. Bülow­, herceg kancellár a belpolitikáról szólt és kifejtette, hogy a középpontban a block kérdése áll. A centrum a block jobb és balszárnya közé éket szeretne verni. E taktikának nem lesz sikere. A block­oló tornyoml sülő veszélyek és­­nehézségek elháríthatók. A block­­ pártok a nagy kérdésekben összetarthatnak, amel­­­lett megtarthatják szabadságukat és elvi kérdések­ben mindegyik a maga útján járhat. Nagy kérdések­ eldöntéséről van szó. Utal a tőzsdetörvény módo­­sító javaslatára és kijelentette, hogy a hivatalno­kok fizetésjavítására vonatkozó törvényt mielőbb­­benyújtják. Szociálpolitikai téren is egyre tovább és tovább dolgoznak. Nem kételkedik abban, hogy az ország védereje érdekében a többségi pártok a kormány kívánságait egyhangúlag­­elfogadják. Szól­­az ország pénzügyi helyzetéről, és kijelenti, hogy, új beviteli­ forrásokra van szükség, mert a biroda­lom pénzügyi viszonyait erőteljes és egészséges ala­pokra kell fektetni. Majd a büntetőtörvény reform­járól szól és a többségi pártok feladatait fejtegeti, miközben utal az ausztriai pártviszonyokra. Ha a pártok józan, másrészről békülékeny politikát kö­vetnek, h­a nem a maguk útján kívánnak járni, ha­nem a közjó érdekében egymás mellett fognak ha­ladni, úgy Németország jövője a nyugodt fejlődés korszaka lesz. Az ausztriai német liberálisok szo­morú sorsa jó példát mutat a németországi liberá­lisoknak. Intő példa erre továbbá a román és szláv államok konzervatív pártjainak története. A vita további folyamán Starzinski lengyel Poroszország lengyel­ politikáját teszi szóvá és ki­jelenti, hogy a nagy-lengyel eszmében rejlő veszély­ről szóló hírek alaptalanok. A lengyelek csak vallá­sukat, nemzeti­ sajátságaikat és ezeréves történetü­ket akarják megvédeni, de forradalmárokat ne lás­sanak bennük* A portugáliai forradalom. London, november 30. (Saját tudósí­­tónktól.) Lisszabonból táviratozzak, hogy egy német gőzhajó nagymennyiségű tábori ágyu­kat, géppuskákat és muníciót szállított oda a Krupp-gyárból. Az ágyukat nagy titokban vitték a kikötőből a városba. Állítólag arra szánták, hogy a királyi palotát védelmezzék. London, november 30. A „Daily Tele­graph“-nek jelentik Lisszabonból. A köztár­sasági párt a vidéken újabb híveket nyert, de a kormány nem tulajdonít fontosságot a do­lognak. Az orosz kölcsön- London, november 30. (Saját tudósí­tónktól.) A Globenak jelentik jó forrásból,­, hogy az orosz kormány egy francia pénzcso­­porttal szerződést kötött 800.000.000 frank­­ kölcsön tárgyában. A kibocsátás határideje­­ nem biztos, de valószínűleg 1908. február 1-én­ fog megtörténni.­­.

Next