Pesti Napló, 1908. június (59. évfolyam, 132–156. szám)

1908-06-13 / 142. szám

10 Budapest, szombat PESTI NAPLÓ, 1908. junius 15* 142. szám­ ban, sajnos, praktikus értéke teljesen elenyésző,­­a londoni öngyilkosok sötét hada megmarad. A v­égső kétségbeesés percében a legkülömb energia­­is megvan sebezve már és az enyhülés vagy vi­gasztalás tekintetében mindössze ködös vagy felborult horizontokat talál. Marad egy vége lépés, egy utolsó próbálko­zás, egy hősi erőfeszítés,­­ de kinek van ereje hozzá! Kinek van ereje ahoz, hogy a lakásából áll a szíva, letörve és hontalanul, az összes ösztö­nök siralmas meglazulásával, rongyosan és el­lenezve a Salvation Army épületének negyedik emeletére másszon fel, az úgynevezett mentési­­officiumba, ahol egy jól táplált üdvhadseregbeli­­kapitány, a maga foglalkozásos rutinjával és sab­lonos beszédével az öngyilkosjelöltet kö­telessé­g­­szerűen lebeszéli tragikus tervéről. Aki még ké­pes rá, hogy elmenjen oda s órahosszat hallgas­son vallásbö­lcseleti és szociálpolitikai fejtegeté­seket, az talán nem is akar komolyan meghalni. Legfölebb akkor öli meg magát, amikor immár eltelve a szó és beszéd hitványságával is, ismét­­az utcára kerül le s ismét ott van egyediül és elkábulva a kősivatagban. —rúd.— Napirend. Naptár: Szombat, junius 13. Hóm. kat.: Pád. Antal. — P­rot.: Tóbiás. Görög,orosz: máj. 31. Herma ut. — Zsidó: II. 14. Sab. 1. Perek Naosz. — A nap két reggel 4­6.3 p., nyugszik éjjel 7­6. 57 p. — A hold két d. u. 5 ó. 50 p­, nyugszik éjjel 2 óra 37 perckor. — A miniszterek nem fogadnak. — Fényképkiálltás a Műcsarnokban nyitva 9—6. Be,­lépődij 60 fillér. — Az uj gyűjteményes kiállítása a Könyves Kálmánnál (Nagymező­ utca 37—39.) nyitva égész nap. Belépődij nincs. — Tavaszi kiállítási az [Uránia Kigyó­ téri szalonjában nyitva 9—6. Belépődíj 20 fillér. — A Nemzeti Múzeum ásványtára nyitva 9—2.­­— A Szépművészeti Múzeum nyitva 10—2 óráig. — A Mezőgazdasági Múzeum nyitva 10—1.ig és 3—7. — Az Iparművészeti Múzeum nyitva 9 órátől 1 óráig. — A Széchenyi Múzeum nyitva 10 órától 12 óráig. —­ Az aquincumi muzeum nyitva egész nap. — A Techn. Iparmúzeum nyitva 9 órától 1 óráig. — A Ráth György múzeuma nyitva 10—4 óráig. — Az Erzsébet múzeum nyitva 9—11-ig és 3—4.ig. — A Nemzeti Múzeum könyvtára nyitva 9 órától l.ig. — Az Akadémia könyvtára nyitva 3 órától 7 óráig. — Az Egyetemi Könyvtár nyitva 9 órától 12 óráig. _ A Fővárosi Könyvtár nyitva 9 órától 2 óráig. _ A Keresk. Muzeum könyvtára nyitva 9—2 óráig. — A pedagógiai könyvtár nyitva 3 órától 6 óráig. — — A belga király Párisban. Majna-Frankfurt­­ból jelentik, hogy a belga király ma reggel kocsin Mainzon át Parisba utazott. A király holnap Brüsz­­szelbe szándékozik visszatérni. — Kossuth Ferenc betegsége, Kossuth Fe­renc kereskedelemügyi miniszter állapotában a mai napon javulás állott be. A délelőtt folyamán meg­látogatta kezelőorvosa, Müller Kálmán főrendiházi tag, egyetemi tanár, aki továbbra is a legnagyobb nyugalmat ajánlotta neki. A miniszter még né­hány napig egyáltalában senkit sem fogad. — Merényletterv a cár ellen. Londonból táv­iratozzék. A Standard revali jelentése szerint egy revali tanítónő két nappal a cár megérkezése előtt öngyilkosságot követett el, úgy hogy a robogó vonat elé vetette magát. Tettének oka, hogy nem akarta teljesíteni a terrorista szervezet paran­csait a cári család érkezésekor követendő maga­tartást illetőleg. — Londonból jelentik nekünk. A Révaiba kiküldött laptudósítók azt a kalandosan hangzó hírt, amelyet a Standard közölt elsőnek a cár élete ellen forralt merényletről, a következő részletekkel bővítik ki: Mihelyt kitudódott, hogy­­a cár és az uralkodó család tagjai vasúton fog­nak Révaiba utazni, a révali forradalmárok föl­használták a kedvező alkalmat és kiszemeltek egy­­tanítónőt, akinek a pályaudvarra kirendelt isko­láslányok felügyelete volt a feladata, mikor a cári család megérkezik, hogy bombát hajítson a cárra. Az illető tanítónő szabadkozott, de a terroristák megfenyegették, hogy megölik, ha nem hajtja végre a merényletet. A szerencsétlen tanítónő két nappal a cár megérkezése előtt öngyilkosságot követett el. Kiment a pályaudvarra és egy be­­l­obogó vonat elé vetette magát, hogy ne kelljen jm­egölnie a cárt és szabaduljon a terroristák ■Í posz­újától.­­ A zirci apát üdvözlése. Bajáról jelentik, hogy Ambrozovics főispán és Higedüs kir. tan. polgármester vezetése alatt ma egy nagyszámú küldöttség utazott Zircre, hol Vajda Ödön zirci apátnak Baja város hódoló jegyzőkönyvét nyújt­ják át az apát áldozárságának arany jubileuma al­kalmából.. . A cumberlandi herceg és a német császár,­­ Münchenből jelentik, hogy Ernő Ágost cumber-­­ landi herceg belépését a bajor nehéz lovasság köte­­­­lékébe és azt a körülményt, hogy a herceget mint­­ braunschweigi és lünneburgi herceget iktatják be, a braun­schweigi örökösödési kérdés megoldása kez­detének tekintik. E lépést kiterjedt tárgyalások előzték meg, amelyek a bajor régens herceg, Ferenc József és Vilmos császár között folytak. E tárgyal,­lársokat Vilmos császár legutóbbi bécsi látogatása alkalmával fejezték be. A közvetítést az egész ügy­­ben Lorenc Ferd­in­átid trónörökös végezte, aki még 1906. őszén, amikor a volt braunschweigi régens halála aktuálissá tette a Welf-kérdést, Berlinben már értekezett ez ügyben a német császárral. Ar­ról volt szó ugyanis, hogy felkérik Vilmos csá­szárt, hogy ismerje el Ernő Ágoston trónöröklési jogosultságát, amennyiben ez úgy a maga, mint utódai részéről hannover­i igényeiről lemond. A császár­ végre elfogadta ezt az álláspontot, s így Ernő Ágoston herceg trónöröklési joga most már biztosítva van és már Poroszország is elismerte Ernő Ágostont Braunschweig és Lünneburg her­cegének. — Sarolta excsászárné születésenapja. Brüsz­­szelből jelentik, hogy Sarolta excsászárné 69-ik születésnapja alkalmából a Brüsszel mellett levő bouchouti kastély személyzete illatos virágokkal diszítette fel az elborult elméjű excsászárné szo­báit. A kegyeletes figyelem nagyon megörvendez­tette a szerencsétlen császárnét s a legutóbbi va­sárnapon fogadta a kastély személyzetét, akiknek meglepően világos és értelmes szavakban mon­dott köszönetet jókívánságaikért és virágadomá­­ny­aikért. A falu lakóinak látogatásakor is földe­­rül egy időre az arca, úgy látszik, tudatában van szomorú sorsának; a virágcsokrokat ő maga vette át és barátságos mozdulattal utasította vissza a köszönő szavakat azokért a jótétemé­nyekért, amelyekkel a község szegényeit állan­dóan elhalmozza. Az excsászárné testi egészsége aránylag nagyon kielégítő. — Új huszkoronás bankjegy A hivatalos lap mai száma közli a Magyar-Osztrák Bank hirdetmé­nyét a most forgalomban lévő vörös szinü husz­­koronás bankjegy bevonásáról és új Tcéncszinü husz­koronás bankjegy kibocsátásáról. Az új bank­jegy, kibocsátása június 20-án kezdődik abban a mértékben, hogy a régi, most forgalomban levő és 1908. január 2-áról keltezett bankjegyet be­vonják. A régi bankjegyet 1910. június 30-ig kell beváltani. 1910. június 30-ika után a régi bank­jegyet a Magyar-Osztrák Bank már csak 1916. jú­nius 30-ig fogadja el átváltás végett. Ez időponton túl a bank többé nem köteles a régi bankjegyet el­fogadni vagy becserélni. Az új bankjegy mindkét oldalán ké­kszínű, jobbfelül guilloche-ozott, tagolt, tojásdad keretben női fej mutatkozik elölről, balfelől pedig guilloche­­ozott tojásdad rozettakeretben a magyar oldalon a magyar szent korona országainak címere, a német oldalon a stilizált ausztriai császári sas s alatta fe­hér írással sötét alapon a büntető határozat van. A tarka alapnyomaton fölváltva guilloche-ozott dí­szítmény és domborműforma 20-as szám, fönt a közepén a magyar oldalon zöld alapon szintén dom­borműforma balra tekintő vörös női fej látható; a német oldalon jobbra tekintő ugyanilyen zöldszinű fej van, de vörös alapon. E domborműforma arcél­­lel ábrázolt fejek alatt a jegykép két tojásdad ke­rete között van a jegyszöveg, melynek aláírásai az alsó keretszegélynek fehér vonalakkal guilloche­­ozott széles szalagján olvashatók. A magyar olda­lon a jegy száma, a német oldalon sorozata van fekete színnel nyomva és pedig jobb- és balfelől domborműforma, arcéllel ábrázolt női fejektől. A szöveg a bank mégjegyzésével a magyar oldalon az eddigi szöveg lényegtelen változatásával ekként hangzik: Az Osztrák-magyar bank e bankjegyért bárki kívánságára azonnal fizet bécsi és budapesti főintézeteinél Húsz korona érvényes ércpénzt, Bécs, 1907. január 2-án. Osztrák-magyar Bank. Bilinski kormányzó. Pranger vezértitkár. Gold főtanácsos. — A második cseh egyetem. Prágából jelen­tik, hogy a cseh orvosok és természettudósok kongresszusa tegnapi záró ülésében határozati javaslatot fogadott el, amelyben szükségesnek mondja ki egy második, cseh egyetem létesíté­sét. A határozati javaslatot emlékirat alakjában francia nyelven megküldik az összes nem szláv reidhszáti képviselőknek, az összes idegen egye­temeknek, akadémiáknak és tudományos intézmé­nyeknek. — Amerikai pénzkirályok Európában. New­­yorkból táviratozzák, hogy Gould György tegnap a „Kronprinzessin Cecilia“ nevű gőzösön indult Brémába. Elutazása előtt beszélgetést folytatott eggy újságíróval, akinek a töbek között a következő­ket mondotta: — Hugómnak Sagan herceggel való házasság­á­gába az egész család beleegyezett. Az esküvőn sze­­j­m­élyesen részt veszek. Kijelentette továbbá Gould, hogy az a heves harc, amelyet a nagytőke ellen vívnak, súlyos sebet ejtett a tőkén. Egyedül a Missouri-Pacific vasúttár­saság ötmillió dollárt vesztett. Goulddal egyidejű­leg Schwab, az acéltrust volt elnöke is Európába indult. Morgan már régebben az Ó-világban szóra­kozik, Armour, a húskirály pedig Karlsbadban üdül.­­ A nemzetközi mentőkongresszus, Frank­furtból jelentik, hogy az első nemzetközi mentő­­kongresszus tulajdonképpeni munkája tegnap kezdő­dött az egyes bizottságokban, melyeknek ülásei szom­batig fognak tartani. A tanácskozás német, francia és angol nyelven folyik. Az ünnepi programm sze­rint tegnap este banker volt a zoológiai kertben, ma este kerü­­kt meg a pálmakertben, ezt megelőzőleg fo­gadóest dr. Bumm kongresszusi elnöknél. Ma dél­után fél hat órakor a bajor, hess­zeni és porosz vörös­­kereszt egyleti egészségügyi csapatok gyakorlatoztak a katonai gyakorlótéren. Szombat délben lesz a kon­gresszus ünnepies záróülése, amely után a kongresz­­szus tagjai kirándulást tesznek Homburgba és Saal­­burgba. A kongresszus tegnapi napján dr. Loki Vil­mos mentőorvos (Budapest) érdekes előadást tartott a mérgezési esetekben nyújtandó első segélyről, több mint négyezer eset leszűrt tanulságait ismertette, végül dr. Kovács Aladár mentőigazgató (Budapest) a budapesti mentőegyesület ellenméreg-szekrényét és felszerelését mutatta be a kongresszusnak, mely nagy elismeréssel honorálta a magyar delegátusok munkásságát. — Az állami altisztek és szolgák mozgalma. Az állami altisztek és szolgák érdekeik védelmére országos bizottságot alakítottak, mely még 1905. március 10-én tartott országos értekezletén memo­randumba foglalta mindazon kívánságokat, amiket anyagi és erkölcsi helyzetük javítása érdekében szük­ségesnek tartottak. A memorandumot egy államszol­gálati pragmatika szervezettel felszerelve 1906-ban a képviselőház elé és a kormányhoz felterjesztették. Az állami altisztek és szolgák kívánságait az állami tisztviselők múlt évben Szegeden megtartott kon­gresszusa is pártfogásába ajánlotta a kormánynak, ez ideig azonban mi eredménye sincs. A tisztviselők fizetésrendezése alkalmával róluk megfeledkeztek, javadalmazásuk tekintetében még ma is a régi álla­pot áll fenn és csak annyit értek el, hogy kilátásba helyezték lakbéreik rendezését. Ezek a dolgok most arra bízták az állami altisztek és szolgák országos bizottságát, hogy utalva már beadott memorandu­mukra, újabb kérvénynyel forduljanak a képviselő­­házhoz. A kérvényben, melyet minden képviselőnek megküldtek, újra ismertetik sérelmeiket és arról biz­tosítva a kormányt, hogy az iránta való bizalom­ alapján állanak, kérelmeik sürgős teljesítését kérik, mert — mint kérvényükben mondják — „az állami altisztek és szolgák sorába tartozó alkalmazottak­ csakis úgy és akkor lesznek képesek a rájuk bízott feladatokat hazafias magatartással és lelkiismeretük egész teljével megtántoríthatatlanul végezni, ha egyéni és családi igényeikben ki lesznek elégítve,­­ ha felszabadulnak a rájuk, mint szintén adófizető állampolgárokra legsúlyosabban nehezedő „anyagi“ és „erkölcsi“ kényszer nyomása alól.“ A kérvény utal a hadseregbeli altisztek és szolgák anyagi helyzetére, mely sokkal jobb az övékénél és legalább olyan mérvű rendezést kívánnak, amilyen a posta, távh­ő és tele­fon intézményeknél alkalmazott altisztek és szolgák helyzete.­­ Itt említjük meg, hogy az országos bi­zottság az állami altisztek és szolgák sorába tartozó alkalmazottak összességéhez is kérelemmel fordul, hogy támogassa egy országos közalap létesítése és egy szaklap kiadása elérhetésében. A Balzac-múzeum Párisban, Párisból Írják: Passyban, a Rue Raynouard 47. számú komor, mél­tóságteljes ház mögött van egy csendes, árnyékos kert, amelyben egy egyszerű, alacsony házikó áll: itt lakott 1842-től 1848-ig Balzac. Virágágyak és árnyékos bokrok mentén, s a falra kúszó szőlőindák társaságába vonult vissza a nagy író, amikor Pá­risban már túlságosan szorongatták a hitelezői. Ezt a házat, amelyben a legjelesebb regényeit írta, most megvette Balzacnak egy lelkes hölgytiszte­lője és megmentette a pusztulástól. A házikó tele van lépcsőkkel, még a dolgozószobának mozaik­padlója alatt is lépcsők vannak. Egy kis rejtett ösvény a Rue Bourbonra vezet ki. Balzac nem egy­szer igénybe vette ezt a kis ösvényt, amikor hite­,­lezői elől, vagy tolakodó kiadói elől kellett mene­külnie. Ezt a kis házat akarták most lebontani és modern bérházat emelni a helyébe, ha egy poetikus kedélyű vevő ettől meg nem mentette volna. Balzac házát most múzeummá fogják átalakítani, amely­ben minden­­ a­ vonatkozó strejklyót fil­tos­nak helyezni.

Next