Pesti Napló, 1908. augusztus (59. évfolyam, 184–208. szám)

1908-08-18 / 198. szám

Budapest, Kedd PESTI NAPLÓ, 1908. augusztus 18. 198. szám 9 — ...................................­.... 1 • ■ 11 } «— Pataud és a varieték. Pataud nagy úr, igen nagy úr, egész Páris rettegve emlegeti a ne­­vét. Pataud ugyanis a hírhedt Compagnie Géné­­rale du Travail-nak titkára, vezetője, mozgató lelke. Tőle függ, az ő abszolút akaratától, hogy is szervezett munkások dolgoznak-e, vagy ölbe te­szik a kezüket, tétlenül. Még csak nem is olyan rég, alig két héttel ezelőtt, ijesztő bizonyságát adta az ő hatalmának Pataud úr. Úgy történt, hogy kiadta a jelszót: a villamossági munkások nyom­ban hagyják el műhelyeiket. És Párisra homály borult, elaludtak a nagy villamos ívlámpák, és a kicsi körték, amelyek olyan lágy, olyan intim vi­lágosságot szórnak a vendéglői szeparékban. A Pataud hatalmát aznap nagyon megsínylették a vendéglők, kávéházak, boltok és színházak, ame­lyek egyszerre világosság nélkül maradtak arra az esti hét órára, amíg a titkár úr munkás had­serege parciális sztrájkkal kedveskedett. A villa­mos holdak elaludtak, és Pataud a dicsőségnek napján sütkérezett. De nem sokáig. Az üzlet tulaj­donosok és vendéglősök, noha érzékenyen megká­rosította őket a sztrájk parancsával, nem mertek zúgolódni ellene, de volt a károsultaknak egy má­sik töredéke, amelyik sehogyan sem akart bele­egyezni, hogy a szájukból kihulljon a falat, v­egyes egyedül azért, mert Pataud úr úgy akarja. Ez a töredék: azok a színészek és kabaré éneke­sek, akik nem havi fizetéssel vannak szerződtetve, hanem fellépti díjakat kapnak. Mivel pedig aznap világítás híjján, elmaradtak a varieté előadások, ezért ezek a napidíjas művészek is elestek a fel­lépti díjaiktól. Elestek pedig nem is egy vis major folytán, hanem — mondják — egyedül azért, mert Pataud úgy akarta. De ők nem akar­ják elismerni a munkások titkárának azt a jogát, hogy őket a kenyérkeresetükben megakadályozza. Tehát — mint Páriából írják bepörölték a titkár urat és egyenként rajta követelik a fellépti díjai­kat, amelyektől Pataud úr ve­szélye aznap meg­fosztotta őket. A francia fővárosban most nagy érdeklődéssel várják, hogyan dől el ez a per, s vájjon a bíróság megállapítja-e, hogy Pataud fele­lős azokért a károkért, amelyeket rosszakaróan okozott. — Gyászrovat. Benikő Henrikné, született alapi Salamon Gizella negyvenhatéves korában el­hunyt Budapesten. M. Béky János szutori református lelkész leánya, Ilonka tízéves korában meghalt Szutoron. Dr. Balló Istvánná, született Balogh Berta harminckétéves korában meghalt Csiksomlyón. Szombaton délután helyezték örök nyuga­lomra dr. Raisz Gedeon belügyminiszteri taná­csost a farkasréti temetőben. A végtisztességen, melyet Schöltz Gusztáv püspök végzett, az elhunyt családján s nagyszámú rokonságán kívül számos előkelő orvos volt jelen.­­ Az Erichen-expedíció katasztrófája. Ko­­penig-ból jelentik: A Danmark expedíció bi­zottsága Trolle kapitánytól a következő távirati jelentést vette: Mylius Erichsen, az expedíció ve­zetője Hagennel és Brönlunddal 1907. május 27-én a Peary-csatornában különváltak Koch szántócsapatjától. Június végéig térképfelvételek­kel foglalkoztak, ekkor azonban a hóolvadás meg­­ska­dályozta őket a visszautazásban. Ennek kö­­­­vetkeztében kénytelenek voltak a nyarat hajójuk-­­­tól 125 dán mérföldnyi távolságban tölteni és eközben élelem és petróleum híján vad­isz szeren­cséjükre voltak utalva. Vadászataik nem voltak kiadósak, úgy hogy midőn október 19-én meg­kezdték visszautazásukat, igen erőtlenek voltak. Valószínűleg a legrövidebb úton haladtak és pe­dig kétségbeejtő körülmények között élelem és megfelelő lábbeli nélkül. A hideg és a mindin­kább fokozódó sötétség szintén emésztette erejü­ket, Mylius Erichsen és Hagen útközben meghal­tak. Brönlund elérte a 75—79-es fokot, megírta Végrendeletét és feljegyezte legutóbbi élményeit. Ezután rezignálva lefeküdt és megfagyott. Jegyző­könyvéből kitűnik, hogy Hagen november 15-én halt meg, Mylius Erichsen mintegy 10 nappal később. Brenlundot eltemették, Hagen és Erich­sen holttestét eddig nem találták meg, miután minden vastag hőréteggel van borítva. A bizott­ság Aalesundból is kapott jelentést Trolle kapi­tánytól. Eszerint az expedíció az északi széles­be® Tg fose 20 perc alatt fekvő Koldereg­szigeten szállt partra. Innen észak felé vonult, amíg áthághatatlan jéghegyek útját nem állták. Hajójával elérték a 77 fok 30 percet és a Bis­­marck-foknál állottak meg. Több kisebb expe­dí­ció után 1907. március 28-án nagy szánkó-expedíciót kezd­tek meg Grönland északi csúcsa felé. Egy másik expedíció elérte a 80 fok 13 percet és tér­képfelvételeket végzett a 78 és 79 fok közti szi­getcsoportokról. A harmadik csapat Koch vezér­letével elérte a Bridgman-fokot (83 fok 55 perc) ott megtalálta a Peary által hátrahagyott jelen­tést és Pearysland északkeleti partjáról térkép­­felvételeket vett. Itt kitűzték a d­án zászlót és birtokba vették az országot, amelynek VIII. Fri­gyes király nevét adták. Mylius Erichsen a Peary­­csatornán keletről nyugat felé, Koch észak felé vonult. Később egy nagy fjord torkolatánál ismét találkoztak, amelyet Mylius Erichsen Danmarks­­fjordnak nevezett el. Koch ezután visszatért a hajóra. Erichsen még tovább utazott a Peary­­csatornán, de nem tudott többé visszatérni. Se­gítségére nem lehetett menni. Csak szeptember 29-én küldtek ki három szánkóból álló segély­­expedíciót. Novemberben az északi készletraktá­rak felszerelését kiegészítették, hogy előmozdít­­sák Erichsen visszatértét. 1908. március 10-én Koch vezérletével új segélyexpedíció indult út­nak. Ez az egész expedíció erejének javarészébe került, amennyiben 28 kutya közül 20 elesett és a legértékesebb készleteket elhasználták. Ezen utazás folyama alatt találták meg Brenlana Holt­testét. Az­ expedíció nagyjában és egészében pro­­grammszerűen valósította meg feladatát. Az élet­­ben maradottak egészségesek. — öngyilkos gyógyszerészné. Paksról távira­­tozók: Lévai Izsó paksi gyógyszerész felesége, szü­letett Wilner Bella, ma éjjel nagyobb adag sztrik­­nint vett be és félórás kínos szenvedés után meg­halt. A mérget szakácsnéjával kevertette vizbe és a szakácsnő szeme láttára itta meg. Az öngyilkos­ság okát családi viszálykodásban keresik. Az eset városszerte annál nagyobb föltűnést keltett, mert a házastársak még csak kilenc héttel ezelőtt keltek egybe. Lévai gyógyszerész első menyasszonya a most öngyilkossá lett feleségének idősebb nőtest­­vére volt, ki az esküvő előtt néhány héttel hirtelen elhunyt. Az öngyilkosságról Lévánnénak Szabadkán lakó szüleit táviratilag értesítették. — Baleset a Magyar Színházban. Ma este, mikor a Magyar Színház előadása véget ért s a szolgák ponyvát terígettek a földszint zsöllyéire, meglepetve vették észre, hogy az első sorban még ül valaki. Odamentek hozzá, s akkor látták, hogy a zsöllyében ülő úriember arca el van torzulva, s elaléltian dől rá a zsöllye karfájára. Rögtön elhív­ták a közelben lakó orvost, aki konstatálta, hogy az úriembert féloldali szélhüdés érte. A nála ta­lált irományokból megállapították, hogy dr. Csen­­geri Dezső kassai ügyvéd s a Fehérló-száll­óban lakik. Kocsiba ültették s elszállították szállóbeli lakására. — Gyilkos kapitány. Berlinből táviratozzák nekünk. A „Lokalanzeigernek“ táviratozzák Londonból. Newyorkban nagy feltűnést kelt egy véres tragédia, amely tegnap történt Long-Izland­­ban és felette hasonlít Harry Thaw esetéhez. Co­­never-Hyans Péter negyvennyolcadik ezredbeli ka­pitány hat revolverlövéssel leterítette Annis Wil­­liamot, a „Magazin Recreation­“ szerkesztőjét. A gyilkosság a yachtklubban történt s a kapitány fivére revolverrel állott elébe Annis barátainak, akik segítségére akartak sietni. A gyilkosság után a két fivér a klub verandáján várta, amíg rend­őrök érkeznek és letartóztatják őket. A lelőtt szer­kesztő neje előzetesen megtudta, hogy Hyans ka­pitány és öcscse az ő férjére leselkedik s ezért a klub hajóhídján várta férjét. Mikor A­rnis egy yachton közeledett, felesége már messziről kiál­tott neki, hogy forduljon vissza s ne jöjjön a klub­ba, de Annis ügyet se vetett a figyelmeztetésre , éppen ki akart szalani, mikori Hyans kapitány elébe ugrott s többször lőtt rá. A golyók Annis al­­testéb­e fúródtak s a halálosan megsebesült szer­kesztő a vizbe esett. Csónakon eveztek utána, ki­fogták és kórházba vitték, de ott pár perc múlva meghalt, Hyans kapitány boszút esküdött Angis­nak, mert elcsábította nejét, aki ellen egyébként válópert indított. A kapitány negyedéve vezette oltárhoz feleségét, miután megszöktette a zárdából, mert a leány szülei ellenezték a házasságot. Thaefir hatéves korában lett neje a csodaszép leány Hyans kapitánynak s boldoan éltek együtt. Házasságukból három gyermekük született. Id­estova egy éve, hogy a kapitányt a Filippini-szigetekre rendelték és nejét Amerikában­ hagyta. Júniusban aztán le­velet kapott Hyans a fivérétől, hogy siessen haza, mert felesége egy operáció következtében súlyosan beteg. A kapitány azonnal Newyorkba utazott s ott tudta meg, hogy neje Annissal megcsalta. Meg­indította ellene a válópert és a yacht­klubban agyonlőtte boldogságának megrontóját. — Huszonegy följelentés Neumann Miksa ellen. A zugbankárok ellen még mindig érkeznek a följelentések. A legutóbbi nyolc nap alatt a rend­őrséghez s az ügyészséghez nem kevesebb, mint huszonegy följelentést adtak be a zugbankárok leghirhedtebbje, Neumann Miksa ellen. A följelen­tések összesen kétszázezer koronáról szólnak. Az új nyomozást úgy a rendőrségen, mint az ügyész­ségen megkezdték, s elsősorban azt akarták meg­tudni, vajon Neumann Miksának, aki közel hat­millió korona forgalmat ért el évenként, volt-e kellő anyagi fedezete az üzletfelek biztosítására. Kiderült, hogy Neumann egyetlen fillér nélkül nyi­totta meg 1905 májusában üzletét, amelynek be­rendezését is hitelbe csináltatta. Ugyancsak hamis keltezéssel indította meg Finanzielle Revue című lapját is, amelylyel a börzejátékra ugratta be a hiszékeny embereket. A lap első száma a bankház megnyitásakor jelent meg, de Neumann mint ti­zenötödik évfolyamot bocsátotta ki. Érdekes doku­mentum az a németországi levél is, amelyet egy, magdeburgi panaszos mellékelt a följelentéshez. Ezt a levelet a „Jungbunzlauer Spiritus Fabrik Actien Gesellschaft“ igazgatósága intézte a pana­szoshoz, akivel közli, hogy Neumann Miksa állí­tólagos bankár vásárolt száz darab részvényt, ame­lyekkel mesterséges kurzust csinált a budapesti börzén. A cég — mondja végül a levél — teljesen megbízhatatlan. Bebizonyosodott az is, hogy Neu­man ugyanakkor, amikor több birtokosnak, pap­nak, katonatisztnek azt a bizalmas „különleges ér­­tesítést“ küldte, hogy a brassói celluloidgyár rész­vényei gyorsan emelkedni fognak, azoknak, akiktől már a több ízben is kiegészített fedezetet felvette, azt tanácsolta, hogy szabaduljanak ki az obligó­­ból, mert a papírok rohamosan esnek. Sélley Bar­nabás főügyész a rendőrség bűnügyi osztályának egyik vezető tisztviselőjével referálhatott magának a rendőrségi nyomozás eredményéről, s magához kérette az újabb nyomozás összes iratait. — Egy betörő, tíz rendőr. Néhány nappal ez­előtt nagy betöréses­ lopás történt a Stáhly­ utca 1. számú házában. A ház tulajdonosának, özvegy Kovrik Tivadarnénak lakását fosztotta ki valaki, s huszonötezer korona értékű ékszert és sok egyéb becses tárgyat vitt magával. Ma délelőtt megjelent a Böhm-féle zálogházban egy munkáskülsej­i férfi, s egy ötezer korona értékű butont akart elzálogo­sítani. Ezer koronát kért rá, s mikor megkapta, sietve eltávozott. A zálogházban utóbb gagnusnak találták a dolgot, jelentést tettek a rendőrségnek, amely az elzálogosított butonban özvegy Kovrik Tivadarné ékszerére ismert. A személyleírás alapján megállapították, hogy az ékszer elzálogosítója Molnár Ferenc rovott múltú liftkezelő, aki a Sza­­bolcs-utca 23. számú házában lakik. Két detektív rögtön a Sza­bolcs-utcába ment, Molnár azonban valahogyan neszét vette a veszedelemnek s töltött revolverrel fogadta a szobájába belépő detektiveket. A detektívek rögtön rárohantak, mielőtt Molnár célozhatott volna, kicsavarták kezéből a fegyvert. Aztán közrefogták s elindultak a főkapitányság felé. Az utcán nagy tömeg vette őket körül, s a detektívek sok tolvajt ismertek föl köztük. Miután attól tartottak, hogy a betörővel szimpatizáló tol­vajok rájuk támadnak, s esetleg kiszabadítják Molnárt, a legközelebbi őrszobába mentek, ahonnét tíz rendőr jött, hogy elkergesse a detektívek közé csődült tömeget. A tömeg szétoszlatása után a rendőrök a főkapitányságig kisérték a két detek­tívet. Molnárnál ezerötszáz korona készpénzt és sok ékszert találtak. Letartóztatták. Késő este bevitték a főkapitányságra Molnár szeretőjét, Medve Erzsi takarítónőt, s mint bűnrészest szintén letartóz­tatták..

Next