Pesti Napló, 1908. december (59. évfolyam, 287-312. szám)
1908-12-22 / 305. szám
HHH Budapest, kedd PESTI NAPLÓ* 1908. december 22. 305. szám II színház és művészet. (*) Építészeti kiállítás. Igen szerencsés gondolatnak bizonyult, hogy a műegyetemi hallgatók építész csoportja minden évben karácsony táján részint rendes tanulmányai, részint privát szorgalma és ambíciója révén készült munkáiból tárlatot rendez s ezt a nyilvánosság előtt megnyitja. Még élénk emlékezetünkben él a tavalyi kiállítás sikere, melynek belső tartalma bármely műcsarnokbeli építészi tárlattal bátran felvehette a versenyt. Tehetséges ifjak az alkotni vágyás nemes akaratával valósították meg gondolataikat, melyek szerzőikben erős egyéniségeket sejttettek. Idén is nagy számban vonult fel a műegyetemi fiatalság, de a kiállítás a tavalyinak csak a tömegével vetekedhet, tartalmával nem. Mende, Koós, Revesz és társaival az idén csak Kiss László versenyezhet. Az idei kiállítást Kiss minden irányban kifejtett működése dominálja. Szép aquarelljei, ügyes tollrajzai, ötletes plakátjai a kiállítás legértékesebb munkáit képezik. Invencióban elég gazdag, de az igazi monumentalitás iránt nincs érzéke. Vagy pedig rosszul fogja fel, mert különben nem rajzolna tejcsarnok célzattal falusi templomot. Tehetsége leginkább a dekoratív művészetben nyilvánul meg. Igen sikerült alkotása a mozgóféykép-színház pályaterve, mely a II. és II-iknak helyezett terveknél sokszorta különb. Freund és Dénesnek, a két munka szerzőjének befolyásos protektora lehetett frssükben, hogy díjat nyertek. Az első díjatMende Valér műve nyerte meg. A tavalyi építészhallgatók a legkiválóbbjának e munkája, az idei tárlat legsikerültebb alkotása. Ügyes rajzokat láttunk Schöner (a Nagy Virgil díj idei győztese)Fábián és Werkner munkáiban. A modern irányt észszerűen átérezve kultiváltak műveikben. A székely nép művészetét Bábolnai udvartája kitűnő felfogással és stílusérzéssel reprodukálja. Az aquarellek közül Lassányi, Kiss és Mende munkái a legjobbak. A kiállításon egyébként nagyon meglátszik Nagy Virgil tanár pedagógiai irányának hatása, mely már a műegyetemi fiatalságba a gyakorlati élet követelményeit , ezen élettel járó modern gondolkodást igyekezett beoltani. A tavalyi tárlat ennek az iránynak sikerét eredményesen dokumentálta, mert a tavalyiak sokkal tehetségesebbek voltak az ideieknél. Idén az akarat megvolt, de hiányzott az alkotó erő s ez a körülmény magyarázza meg az idei tárlatnak a tavalyihoz viszonyított hanyatlását. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitotta meg Molnár Viktor államtitkár. JA kiállítást különben négy héten át bárki a műegyetem Eszterházy utca 3/b I. emelet rajztermeiben ingyen megtekintheti. JET. A. (*) A Szépművészeti Múzeum új termeinek megnyitása. A Szépművészeti Múzeumban a most berendezett japán gyűjteményt és vele kapcsolatosan a Lotz-, Munkácsy-, Zichy- és a modern festők termét vasárnap délelőtt nyitották meg ünnepélyesen. A vernissageon gróf Apponyi Albert kultuszminiszter is megjelent. A japán gyűjteménynélgróf Vay Péter és dr. Takács Zoltán fogadták a minisztert és kalauzolták végig a termen. A japán gyűjteményből az újonnan berendezett termekbe ment át a miniszter, ahol Kammerer Ernő, a múzeum igazgatója vette át a kalauzolást. A megnyitáson különben nagyszámú közönség jelent meg. A kiállítás ezentúl minden szerdán, pénteken és vasárnap délelőtt 10-től fél 2-ig díjtalanul nyitva lesz. (*) Filharmóniai hangverseny. Az ötödik filharmóniai hangverseny műsora Kerner István megbetegedése miatt jelentékeny változásokat szenvedett. Goldtaark régóta várt „Sappho”-nyitánya helyett az „Itáliában“ címűt, ezt a tartalomban, sokkal kevesebb értékű, kissé felületes kompozíciót hallottuk és még csak azt sem mondhatjuk, hogy jó előadásban. Bartók Béla nagy zenekarra írott Sziitje is elmaradt. Szikla Adolf, aki a mai hangversenyt vezette, nem mert vállalkozni két próba után a mű értelmezésére. E helyett meg Bizet „Axlézi leány“ sültjének első része került a műsorra. Eredetileg a Daudet drámájának a kísérőzenéje volt ez az érdekes, jól megcsinált, kellemes muzsika, majd mikor a darab lekerült a műsorról, szerzője két részre osztva Suite-et csinált belőle. Zeneakadémiaiés nemzeti zenedei hangversenyeken mindkét részt elő szokták adni. A Carment halhatatlan szerzőjének ez a sok ötlettel megalkotott, helyenként ragyogóan hangszerelt műve nagyon tetszett a publikumnak, mely a „Carmen“ negyedik felvonásába beállított részletből külömben is szereti Bizet-nek ezt a szerzeményét. Beethoven negyedik Szimfóniájának stílustalan, zavaros előadásáért nem vádoljuk Szikla Adolfot. Őt menti az, hogy „beugrott“ a hangverseny megtarthatása érdekében. De a zenekarnak nem tudunk mentséget találni. A „"Wiener Concertverein“ Beethoven előadásai még annyira friss emlékezetünkben vannak, hogy rost keserű kiábrándulás volt a mi első orkeszternnk kiáltó hiányosságainak ez a szomorú jelentkezése. Az idei filharmóniai évjárat balszerencséjének mai tobzódásában még Gulp Julia, a vendégénekesnő is csalódást hozott. A budapesti közönség rohamosan megkedvelt dalénekesnője a zongora mellett, intim hatásaiban majdnem utótrhetetlen Culp, zenekarkísérettel Haendel, Monteverdi és Wagner áriákat adott elő és ezekkel az ő művészetét, erejét meghaladó produkciókkal csak azokhoz tudott közel férkőzni, akik ma is az ö Wolf, Brahms vagy Strauss interpretációira gondoltak. A tapsok, amiket kapott, nem a mai előadásának szóltak, csakúgy, mint a zenekarnak jutott elismerés is a múlt megbecsülése volt. (*) A titkolódzó Rostend. Hírül adtuk, hogy a párisi Porte-Saint-Martin-színházban megkezdték már a próbákat Edmond Rostand „Chantecler“ című új darabjából, melynek főszerepét Gacquelin kreálja. Decára annak, hogy,már ország-világ tudja, hogy az új darab egy dramatizált állatmese, melyben, mint, Goethe „Reineke Fuchs“-jában, állatok szerepelnek és beszélnek, Rostand mégis roppant titkolódzik, nem árul el semmit az uj darabjáról, sőt — mint Parisból jelentik — nyilatkozatot tett közzé, mely szerint azokat, akik a darabja körül indiszkréciót követnek el és annak tartalmáról előre informálják a sajtót, könyörtelenül törvény elé állítja. Rostand úgy félti a „Chantecler“ titkát, mely voltaképpen ma már „secret dePolichinelle“, hogy még a postában sem bízik. Cambóval, ahol lakik, a darab kéziratának részleteit nem postán, hanem egy bizalmi emberével küldte mindig Parisba, ahol azt Coquelin csak személyesen vehette át. (*) „A kaméliátlan hölgy.“ Érdekes és furcsa darabot mutatott be a minap Párisban Lugné-Poe igazgató az „Oeuvre“-ben: Maurice de Faramond „A kaméliátlan hölgy“ című tragikomédiáját. A darabban a szerző egy mai kaméliás hölgyet mutat be, aki sokkal jobban megvédi a szentimentalizmust, mint a pénzt. (*) A párisi nagy opera újdonságai. A párisi Nagy Opera igazgatói ismét békén dolgoznak egymás mellett. Újév után két operaújdonságot fognak bemutatni. Az egyik Henry Ferrier „Monna Vanná“-ja, melynek librettója Maeterlinck drámájából készült, a másik Strauss Richard „Elektra“ című új dalműve. Az „Elektra“ legelőször Drezdában kerül színre, január végén vagy február elején. (*) Thália. A Thália, mivel rendes fővárosi helyiségében az ünnepek miatt nem tarthat előadásokat, karácsony hetében Nyíregyházára megy vendégszerepelni.rületben 3, a IV. kerületben 2, a II. és V. kerületben volt egy egy beteg. * A fővárosi vivőklub köszönete. A Fővárosi Vivő Klub küldöttsége járt ma a polgármesternél s megköszönte, hogy a tanács a vivóversenyre tiszteletdíjat adott. Egyúttal fölajánlották a polgármesternek a verseny védői tisztét. * Ingatlanok forgalma. Az elmúlt héten az következő ingatlanokat írták át: A pesti oldalon: Engel Nándornak V. ker., Visegrádi-u. 53. és 60. számú házait, Wellisch Alfrédre 125680 kor.-ért. Dr. Egerer Gedeonnak, VII., Ilka utca 30 sz. házát Weinréb Bernátnéra 31250 kor.-ért. Seligmann Sándor és Imrének, VI. ker., Lőportár u. 13. sz. házát, Kaldenecker József és nejére 55.000 kor.-ért. Schöber Ferenc és nejének VHI. kor., Hunyady utca 29. sz. háza Markovitz, Márton és nejére 15.000 kor.-ért. Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank Rrt. VI., Jász utca 127. sz. házát Dudinszky József és nejére, Kaufer József és nejére 4515 kor.-ért. kisnyomi Landauer Lipót és nejének VI. ker., Nagy János-u. 46. sz. háza Eisele Vimosnéra 90.000 kor.-ért, Ádám Károly és bírtoktársainak VIII. ker., Főherceg Sándor-u. 4. sz. háza gróf Dessewffy Miklósnéra 305.000 kor.-ért, Lőwy Jenőnek VII. ker., Hársfa-u. 31. sz. házrésze özv. Lőwy Jakabnéra öröklés, Swaebisch Ágostonnak VIII. ker., Tömő-u. 17. sz. házrésze Swaebisch András, Erzsébet és Teréz (örökrész), Krist Ferencnek IV. ker., Kötő-u. 4. sz. házrésze Krist Károly és birtoktársaira (öröklés), Knezl Antalnak IX. ker., Remete-u. 12. sz. háza Knezl János és Rózsára (öröklés), Lafrankó Károly és nejének VIII. ker., Mária u. .1. sz. háza az esztergomi egyházmegyére 80.000 kor.-ért, a Budapesti Bankegyesület Rvt.-nak VII. ker., Francia-uton levő 43—44. házai lovag Beer Vilmos és nejére 143.000 kor.-ért, Sehönfeld Károlynak IX. ker., Lónyai utca 52. sz. házrésze Mann József néra (öröklést, Bach Ernőnek X., Kőbányán Sörgyár utca 9—11. sz. házai Bunszt Izidorra 15000 kor.-ért. A budai oldalon: Mommer Henriknénak II., Rézmáli-dülőben Mész utca 20. számú ház része Mommer Henrikre (ajándék). Dr. Gebhardt Lajosnak II., Fő-utca 66. sz. ház része Pete Csongornéra (öröklés). Umführer Ferenc és nejének I., Németvölgyben lévő 12733/1—2. brsz. ingatlana Raábe Gusztávnéra 1.3.800 koronáért Szirch Antalnak I., Kelenföldi dűlőben Ecsed-utca 5. sz. háza Bartos Józsefnére 9082 korona 20 fillér. FŐVÁROS * özvegyek segítése. A közjótékonysági bizottság ma délelőtt Almády Géza tanácsos elnöklésével ülést tartott, amelyen a Rökk Szilárd és a Posch Franciska-féle alapítványokról határozott. Ezek az alapítványok a fővárosi hivatalnokok és szolgák özvegyeinek és árváinak segítésére szolgálnak. A bizottság az alapítványok 3000 korona kamatának felosztását javasolja a tanácsnak, hogy 9 fővárosi és 3 állami tisztviselő, továbbá 9 szolga özvegyei és egy árva leány részesüljön belőle. A hivatalnokok özvegye 200—200, a szolgák özvegye 80—80, az árva leány 50 koronát kap. A bizottság a következő hivatalnokok özvegyeit ajánlja asegítségben való részesítésre: Hallamasek Arturné, Sölétormos Györgyné, Tajber Antalné, Dobronyi Jánosné, Bittner Zsigmondné, Simon Mihályné, Poppel Erzsébet, Fogler Ignácné, Helle Gézáné, Váradi Ödönné. A szolgák özvegyei közül: Bog,nár Józsefné, Fonyó Ferencné, Horváth Rezsőné, Jagicza Józsefné, Nagy Istvánná, Vargha Ferencné, Fülöp Lajosné, Gere Elekné és Raisz Józsefné. * A skarlát. A "tiszti főorvosi hivatalban tegnap tizenöt új beteget jelentettek be. A VI. és VIII. kerületben volt négy-négy beteg, az I. köZ EGYESÜLETEK. ** Előadás az újságírók betegpénztáráról. A Budapesti Újságírók Egyesülete meghívta dr. Ehrlich Zsigmond bécsi hírlapírót, az ottani Concordia betegpénztár elnökét, hogy tartson előadást az újságírók betegsegélyezéséről. Dr. Ehrlich vasárnap tartotta meg ezt az előadását a Pesti Lloyd társulat dísztermében, nagyszámú újságíró közönség előtt. Herczeg Ferenc elnök üdvözlő szavai után dr. Ehrlich megkezdte előadását, amelynek folyamán kifejtette, hogy nézete szerint sokkal fontosabb az újságíró egészségéről, mint aggkori ellátásáról gondoskodni. A Concordia már régebb idő óta foglalkozott a betegsegélyezés kérdésével. Annakelőtte, ha egy tagja beteg volt, segítséget adtak neki, de ez a módszer oda vezetett, hogy az egyik túl sokat kapott, a másik semmi. Ezelőtt nyolc évvel az előadó kezdett azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy miképpen lehetne az újságírók betegpénztárát az újságírók anyagi hozzájárulása nélkül létesíteni. A Concordia tagjait ehhez képest három csoportba osztotta. Az első csoportba sorozta azokat, akik szerkesztőségi kötelékben állanak, a másodikba azokat, akik újságírással foglalkoznak, de állandó szerkesztőségi munkát nem végeznek, végre a harmadik csoportba azokat, akiknek kedvező anyagi viszonyaik könnyűséggel megengedik, hogy a járulékot fizethessék. Ami az első csoportot illeti, ezeknek járulékát a kiadóknak kell viselnie, amire ezek vállalkoztak is. A második csoport részére rövidesen oly alaptőkét gyűjtöttek, amely 34 tag illetményeinek felelt meg, a többiről magának a Concordiának kell gondoskodnia. Végre a harmadik csoportba sorozottak közül 40 tag tüstént belépett a pénztárba. Ezzel tehát a Concordia összes tagjait bevonták a betegpénztárba. Akik ezentúl a Concordiába belépnek, eo ipso tagjai a betegpénztárnak. A pénztár napi öt koronával kezdte a betegsegélyezést s a legrövidebb idő alatt abba a helyzetbe jutott, hogy beteg tagjait napi 6 koronával segélyezhette. Valószínű, hogy ez az összeg idővel még emelkedni fog. A segélyezés idejének maximuma 26 hét, de kivételes esetekben egy egész esztendőre terjed. A betegpénztár ezenkívül temetési költséget is ad, továbbá ingyenes orvosi kezelést és olcsó gyógyszereket. Az elhalt újságíró hátramaradottjai részére tavaly külön segítő alapot léptettek életbe, amelyből az özvegy első segítségül 500 koronát kap. A betegpénztárnak ma 150,000 koronán felüli ve-