Pesti Napló, 1908. december (59. évfolyam, 287-312. szám)

1908-12-22 / 305. szám

HHH­ Budapest, k­edd PESTI NAPLÓ* 1908. december 22. 305. szám II színház és művészet. (*) Építészeti kiállítás. Igen szerencsés gon­dolatnak bizonyult, hogy a műegyetemi hallgatók építész csoportja minden évben karácsony táján részint rendes tanulmányai, részint privát szor­galma és ambíciója révén készült munkáiból tár­latot rendez s ezt a nyilvánosság előtt megnyitja. Még élénk emlékezetünkben él a tavalyi kiállítás sikere, melynek belső tartalma bármely műcsar­­nokbeli építészi tárlattal bátran felvehette a ver­senyt­. Tehetséges ifjak az alkotni vágyás nemes akaratával valósították meg gondolataikat, melyek szerzőikben erős egyéniségeket sejttettek. Idén is nagy számban vonult fel a műegyetemi fiatalság, d­e a kiállítás a tavalyinak csak a tömegével vete­kedhet, tartalmával nem. Mende, Koós, Revesz és társaival az idén csak Kiss László versenyezhet. Az idei kiállítást Kiss minden irányban kifejtett működése dominálja. Szép aquarelljei, ügyes toll­ra­jzai, ötletes plakátjai a kiállítás legértékesebb munkáit képezik. Invencióban elég gazdag, de az igazi monumentalitás iránt nincs érzéke. Vagy pedig rosszul fogja fel, mert különben nem raj­zolna tejcsarnok célzattal falusi templomot. Tehet­sége leginkább a dekoratív művészetben nyilvánul meg. Igen sikerült alkotása a mozgófé­­ykép-színház pályaterve, mely a II. és II-iknak helyezett ter­veknél sokszorta különb. Freund és D­énesnek, a két munka szerzőjének befolyásos protektora lehetett fr­ssük­ben, hogy díjat nyertek. Az első díjat­­Mende Valér műve nyerte meg. A tavalyi építész­hallgatók a legkiválóbbjána­k e munkája, az idei tárlat legsikerültebb alkotása. Ügyes rajzokat lát­tunk Schöner (a Nagy Virgil díj idei győztese)­­Fábián és Werkner munkáiban. A modern irányt észszerűen átérezve kultiváltak műveikben. A szé­kely nép művészetét Bábolnai udvar­táj­a kitűnő felfogással és stílusérzéssel reprodukálja. Az aquarellek közül Lassányi, Kiss és Mende munkái a legjobbak. A kiállításon egyébként nagyon meg­látszik Nagy Virgil tanár pedagógiai irányának hatása, mely már a műegyetemi fiatalságba a gya­korlati élet követelményeit , ezen élettel járó mo­dern gondolkodást igyekezett beoltani. A tavalyi tárlat ennek az iránynak sikerét eredményesen dokumentálta, mert a tavalyiak sokkal tehetsége­­sebbek voltak az ideieknél. Idén az akarat meg­­volt, de hiányzott az alkotó erő s ez a körülmény magyarázza meg az idei tárlatnak a tavalyihoz viszonyított hanyatlását. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitotta meg Molnár Viktor államtitkár. JA kiállítást különben négy héten át bárki a mű­egyetem Eszterházy­ utca 3/b I. emelet rajztermei­ben ingyen megtekintheti. JET. A. (*) A Szépművészeti Múzeum új termeinek megnyitása. A Szépművészeti Múzeumban a most berendezett japán gyűjteményt és vele kapcsolato­san a Lot­z-, Munkácsy-, Zichy- és a modern festők termét vasárnap délelőtt nyitották meg ünnepé­lyesen. A vernissageon gróf Apponyi Albert kul­tuszminiszter is megjelent. A japán gyűjteménynél­­gróf Vay Péter és dr. Takács Zoltán fogadták a minisztert és kalauzolták végig a termen. A japán gyűjteményből az újonnan berendezett termekbe ment át a miniszter, ahol Kammerer Ernő, a múzeum igazgatója vette át a kalauzolást. A megnyitáson különben nagyszámú közönség jelent meg. A kiállítás ezentúl minden szerdán, pénte­ken és vasárnap délelőtt 10-től fél 2-ig díjtalanul nyitva lesz. (*) Filharmóniai hangverseny. Az ötödik filharmóniai hangverseny műsora Kerner István megbetegedése miatt jelentékeny változásokat szen­vedett. Goldtaark régóta várt „Sappho­”-nyitánya helyett a­z „Itáliában“ címűt, ezt a tartalomban, sokkal kevesebb értékű, kissé felületes kompozíciót hallottuk és még csak azt sem mondhatjuk, hogy jó előadásban. Bartók Béla nagy zenekarra írott Sziitje is elmaradt. Szikla Adolf, aki a mai hang­versenyt vezette, nem mert vállalkozni két próba után a mű értelmezésére. E helyett meg Bizet „Axlézi leány“ sültjének első része került a mű­sorra. Eredetileg a Daudet drámájának a kísérő­zenéje volt ez a­z érdekes, jól megcsinált, kellemes muzsika, majd mikor a darab lekerült a műsorról, szerzője két részre osztva Suite-et csinált belőle. Zeneakadémiai­­és nemzeti zenedei hangversenyeken mindkét részt elő szokták adni. A Carment halha­tatlan szerzőjének ez a sok ötlettel megalkotott, he­­lyenként ragyogóan­ hangszerelt műve nagyon tet­szett a publikumnak, mely a „Carmen“ negyedik fel­vonásába beállított részletből külömben is szereti Bizet-nek ezt a szerzeményét. Beethoven negyedik Szimfóniájának stílustalan, zavaros előadásáért nem vádoljuk Szikla Adolfot. Őt menti az, hogy „beug­rott“ a hangverseny megtarthatása érdekében. De a zenekarnak nem tudunk mentséget találni. A „"Wiener Concertverein“ Beethoven előadásai még annyira friss emlékezetünkben vannak, hogy rost keserű kiábrándulás volt a­ mi első orkesztern­nk kiáltó hiányosságainak ez a szomorú jelentkezése. Az idei filharmóniai évjárat balszerencséjének mai tobzódásában még Gulp Julia, a vendégénekesnő is csalódást hozott. A budapesti közönség rohamosan megkedvelt dalénekesnője a zongora mellett, intim hatásaiban majdnem utót­rhetetlen Culp, zenekar­­kísérettel Haendel, Monteverdi és Wagner áriákat adott elő és ezekkel az ő művészetét, erejét megha­ladó produkciókkal csak azokhoz tudott közel fér­kőzni, akik ma is az ö Wolf, Brahms vagy Strauss interpretációira gondoltak. A tapsok, amiket kapott, nem a mai előadásának szóltak, csakúgy, mint a zenekarnak jutott elismerés is a múlt megbecsü­lése volt. (*) A titkolódzó Rostend. Hírül adtuk, hogy a párisi Porte-Saint-Martin-színházban megkezd­ték már a próbákat Edmond Rostand „Chantecler“ című új darabjából, melynek főszerepét Gacquelin kreálja. Decára annak, hogy,már ország-v­ilág tud­ja, hogy az új darab egy dramatizált állatmese, melyben, mint, Goethe „Reineke Fuchs“-j­ában, ál­latok szerepelnek és beszélnek, Rostand mégis rop­pant titkolódzik, nem árul el semmit az uj darab­járól, sőt — mint­­ Parisból jelentik — nyilatkoza­tot tett közzé, mely szerint azokat, akik a darabja körül indiszkréciót követnek el és annak tartal­máról előre informálják a sajtót, könyörtelenül törvény elé állítja. Rostand úgy félti a „Chan­tecler“ titkát, mely voltaképpen ma már „secret dePolichinelle“, hogy még a postában sem bízik. Cambó­val, ahol lakik, a darab kéziratának részle­teit nem postán, hanem egy bizalmi emberével küldte mindig Parisba, ahol azt Coquelin csak személyesen­ vehette át. (*) „A kaméliátlan hölgy.“ Érdekes és furcsa darabot mutatott be a minap Párisban Lugné-Poe igazgató az „Oeuvre“-ben: Maurice de Faramond „A kaméliátlan hölgy“ című tragi­komédiáját. A darabban a szerző egy mai kaméliás hölgyet mutat be, aki sokkal jobban megvédi a szentimentalizmust, mint a­­ pénzt. (*) A párisi nagy opera újdonságai. A párisi Nagy Opera igazgatói ismét békén dolgoznak egy­más mellett. Újév után két operaújdonságot fog­nak bemutatni. Az egyik Henry Ferrier „Monna Vanná“-ja, melynek librettója Maeterlinck drámá­jából készült, a másik Strauss Richard „Elektra“ című új dalműve. Az „Elektra“ legelőször Drezdá­ban kerül színre, január végén vagy február elején. (*) Thália. A Thália, mivel rendes fővárosi helyiségében az ünnepek miatt nem tarthat előadá­sokat, karácsony hetében Nyíregyházára megy vendégszerepelni.­rületben 3, a IV. kerületben 2, a II. és V. kerület­ben volt egy egy beteg. * A fővárosi vivő­klub köszönete. A Fővárosi Vivő Klub küldöttsége járt ma a polgármesternél s megköszönte, hogy a tanács a vivóversenyre tiszte­letdíjat adott. Egyúttal fölajánlották a polgár­mesternek a verseny védői tisztét. * Ingatlanok forgalma. Az elmúlt héten az következő ingatlanokat írták át: A pesti oldalon: Engel Nándornak V. ker., Visegrádi-u­. 53. és 60. számú házait, Wellisch Alfrédre 125680 kor.-ért. Dr. Egerer Gedeonnak, VII., Ilka­ utca 30 sz. házát Weinréb Bernátnéra 31250 kor.-ért. Seligmann Sándor és Imrének, VI. ker., Lőportár­ u. 13. sz. házát, Kaldenecker József és nejére 55.000 kor.-ért. Schöber Ferenc és nejé­nek VHI. kor., Hunyady­ utca 29. sz. háza Marko­vitz, Márton és nejére 15.000 kor.-ért. Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank Rrt. VI., Jász­ utca 127. sz. házát Dudinszky József és nejére, Kaufer József és nejére 4515 kor.-ért. kisnyomi Landauer Lipót és nejének VI. ker., Nagy János-u. 46. sz. háza Eisele Vimosnéra 90.000 kor.-ért, Ádám Károly és bír­toktársainak VIII. ker., Főherceg Sándor-u. 4. sz. háza gróf Dessewffy Miklósnéra 305.000 kor.-ért, Lőwy Jenőnek VII. ker., Hársfa-u. 31. sz. ház­része özv. Lőwy Jakabnéra öröklés, Swaebisch Ágostonnak VIII. ker., Tömő-u. 17. sz. házrésze Swaebisch András, Erzsébet és Teréz (örökrész), Krist Ferencnek IV. ker., Kötő-u. 4. sz. házrésze Krist Károly és birtoktársaira (öröklés), Knezl Antalnak IX. ker., Remete-u. 12. sz. háza Knezl János és Rózsára (öröklés), Lafrankó Károly és nejének VIII. ker., Mária­ u. .1. sz. háza az eszter­gomi egyházmegyére 80.000 kor.-ért, a Budapesti Bankegye­sület Rvt.-nak VII. ker., Francia-uton levő 43—44. házai lovag Beer Vilmos és nejére 143.000 kor.-ért, Sehönfeld Károlynak IX. ker., Lónyai­ utca 52. sz. házrésze Mann József néra (öröklést, Bach Ernőnek X., Kőbányán Sörgyár utca 9—11. sz. házai Bunszt Izidorra 15000 kor.-ért. A budai oldalon: Mommer Henriknénak II., Rézmáli-dülőben Mész­ utca 20. számú ház része Mommer Henrikre (ajándék). Dr. Gebhardt La­josnak II., Fő-utca 66. sz. ház része Pete Cson­­gornéra (öröklés). Umführer Ferenc és nejének I., Németvölgyben lévő 12733/1—2. brsz. ingatlana Raábe Gusztávnéra 1.3.800 koronáért Szirch Antal­nak I., Kelenföldi dűlőben Ecsed-utca 5. sz. háza Bartos Józsefnére 9082 korona 20 fillér. FŐVÁROS­ * özvegyek segítése. A közjótékonysági bi­zottság ma délelőtt Almády Géza tanácsos elnök­lésével ülést tartott, amelyen a Rökk Szilárd és a Posch Franciska-féle alapítványokról határozott. Ezek az alapítványok a fővárosi hivatalnokok és szolgák özvegyeinek és árváinak segítésére szolgál­nak. A bizottság az alapítványok 3000 korona ka­matának felosztását javasolja a tanácsnak, hogy 9 fővárosi és 3 állami tisztviselő, továbbá 9 szolga özvegyei és egy árva leány részesüljön belőle. A hivatalnokok özvegye 200—200, a szolgák özvegye 80—80, az árva leány 50 koronát kap. A bizottság a következő hivatalnokok özvegyeit ajánlja a­­segít­ségben való részesítésre: Hallamasek Arturné, Sölétormos Györgyné, Tajber Antalné, Dobronyi Jánosné, Bittner Zsigmondné, Simon Mihályné, Poppel Erzsébet, Fogler Ignácné, Helle Gézáné, Váradi Ödönné. A szolgák özvegyei köz­ül: Bog­,­nár Józsefné, Fonyó Ferencné, Horváth Rezsőné, Jagicza Józsefné, Nagy Istvánná, Vargha Fe­­rencné, Fülöp Lajosné, Gere Elekné és Raisz Jó­zsefné. * A skarlát. A "tiszti főorvosi hivatalban teg­nap tizenöt új beteget jelentettek be. A VI. és VIII. kerületben volt négy-négy beteg, az I. köZ EGYESÜLETEK. ** Előadás az újságírók betegpénztáráról. A Budapesti Újságírók Egyesülete meghívta dr. Ehrlich Zsigmond bécsi hírlapírót­, az ottani Con­cordia betegpénztár elnökét, hogy tartson előadást az újságírók betegsegélyezéséről. Dr. Ehrlich vasár­nap tartotta meg ezt az előadását a Pesti Lloyd társulat dísztermében, nagyszámú újságíró közönség előtt. Herczeg Ferenc elnök üdvözlő szavai után dr. Ehrlich megkezdte előadását, amelynek folya­mán kifejtette, hogy nézete szerint sokkal fonto­sabb az újságíró egészségéről, mint aggkori ellátá­sáról gondoskodni. A Concordia már régebb idő óta foglalkozott a betegsegélyezés kérdésével. Annak­­előtte, ha egy tagja beteg volt, segítséget adtak neki, de ez a módszer oda vezetett, hogy az egyik túl sokat kapott, a másik semmi. Ezelőtt nyolc év­vel az előadó kezdett azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy miképpen lehetne az újságírók betegpénztárát az újságírók anyagi hozzájárulása nélkül létesíteni. A Concordia tagjait ehhez képest három csoportba osztotta. Az első csoportba sorozta azokat, akik szerkesztőségi kötelékben állanak, a másodikba azo­kat, akik újságírással foglalkoznak, de állandó szerkesztőségi munkát nem végeznek, végre a har­madik csoportba azokat, akiknek kedvező anyagi vi­szonyaik könnyűséggel megengedik, hogy a járulé­kot fizethessék. Ami az első csoportot illeti, ezek­nek járulékát a kiadóknak kell viselnie, amire ezek vállalkoztak is. A második csoport részére rövide­sen oly alaptőkét gyűjtöttek, amely 34 tag illetmé­nyeinek felelt meg, a többiről magának a Concor­­diának kell gondoskodnia. Végre a harmadik cso­portba sorozottak közül 40 tag tüstént belépett a pénztárba. Ezzel tehát a Concordia összes tagjait bevonták a betegpénztárba. Ak­ik ezentúl a Concor­­diába belépnek, eo ipso tagjai a betegpénztárnak. A pénztár napi öt koronával kezdte a betegsegélye­zést s a legrövidebb idő alatt abba a helyzetbe ju­tott, hogy beteg tagjait napi 6 koronával segélyez­hette. Valószínű, hogy ez az összeg idővel még emelkedni fog. A segélyezés idejének maximuma 26 hét, de kivételes esetekben egy egész esztendőre terjed. A betegpénztár ezenkívül temetési költséget is ad, továbbá ingyenes orvosi kezelést és olcsó gyógyszereket. Az elhalt újságíró hátramaradottjai részére tavaly külön segítő alapot léptettek életbe, amelyből az özvegy első segítségül 500 koronát kap. A betegpénztárnak ma 150,000 koronán felüli ve-

Next