Pesti Napló, 1908. december (59. évfolyam, 287-312. szám)

1908-12-20 / 304. szám

Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1008. decermber 20. 304. szám 17 Ezt a már ma is nagy művésznőt egyre jobban egész korszak levegőjét éreztetni. Nagyobb szerepben egész korszak levegőjét éreztem­. Nagyobb szerepben­ jutott szóhoz Tárnai Ernő, a férj kényes és nehé­z szerepében és igen jól megállotta a helyét. Szépen beszél és van esze is, szíve is. Kitűnőek voltak kisebb-nagyobb szerepekben Garas, Körmendi­, Mátkás, Papp és Béthey és a rendelő Vajda. László csakúgy rászolgált az elismerésre, mint a fordító, aki ízléssel lendülettel, helyenként nagyon szeren­csésen, valóságos ritmikus prózában fordította le a művet és hűségesen szolgálta szépségeit- Szintén új név a magyar színlapon: Homonnai Albert. A premier közönségénél is nagy sikert aratott az újdonság. Különös öröm, hogy a második felvo­nás, amelyben összehasonlíthatatlanul több az iro­dalmi és művészi elem, mint a tabló- és prológ­­szerű­ elsőben és a hatásra leginkább vadászó har­madikban, tetszett a legjobban. Ezután tízszer szólították ki a szereplőket és a taps még a vas­függönyt is többször megakasztotta útjában. És e felvonás után­ annak is módját találta a közönség, hogy Csortos Gyulát, a mai előadás hősét, külön ünnepelje. (*) A Szépművészeti Múzeum új termei. A Szépművészeti Múzeum második és harmadik eme­letén holnap néhány új termet nyitnak meg. Az egyikben a gróf Vay Péter gyűjtötte japán fest­ményeket, színes fametszeteket és kisművészeti tárgyakat mutatják be. Sok érdekes s néhány ér­tékes műtárgy van benne. Jóravaló magva egy kiegészítendő és szigorúan megválogatandó japán gyűjteménynek. Gróf Vay Péter nagy fáradtsággal gyűjtött s a gyűjtés lázában sok mindent össze­vásárolt. Sok olyan műtárgyat is, amely csak azért muzeális értékű, mert a valami is nagy ér­ték ott, ahol a múzeumnak semmije sincs. Kint Parisban, Londonban, még a német művészeti piacokon is, szépen kiegészíthető az a gyűjtemény, amelyet gróf Vay Péter Japánban szerzett. Kivált színes fametszetek és úgynevezett kisművészeti munkák odakint aránylag bőven és olcsón vásárol­hatók. Úgy tudom különben, hogy a Vay-féle gyűj­teményben még sok száz olyan fametszet is van, amelyet csak később fognak kiállítani. A kisművé­­szeti tárgyak javarészét át kellene vinni részint az iparművészetti, részint a néprajzi múzeumba. A kiállított vízfestmények inkább műtörténelmi, mint művészi értékűek, még­pedig japán szempontból is, vagy talán éppen japán szempontból. Bennün­­ket kivált azok érdekelnek, amelyekben a nyugati művészet közvetett és közvetetten hatása érezhető, mint ahogy a későbbi korokból azok, amelyek az európai festészet új fejlődését megindították. Az újabbak, a minapiak művei közül Hokusai, Kuni­­yosi, Keisa Yeysen, Utamaro, Hiroshige, Kiosho tusfestményeit és színes fametszeteit említem meg. Shaka Muni szobrai is a forma mindenha­tóságát demonstrálják. Semmi művészeti eszköz önmagáért, minden a formáért! Ez a művészi tör­vény érvényesül az egész japán művészetben , e törvény uralmáról sejtelmet ad ez a jóravaló kis gyűjtemény is. — A japán terem szomszédságában három szobában Zichy Mihály, Munkácsy Mihály és Lotz Károly ama műveit függesztették föl, amelyeket nem iktattak be a múzeum modern nagy gyűjteményébe. A fiatal s az elaggott Mun­kácsy jelentkezik itt a fiatal s az öreg Lotz mel­lett. Zichy Mihály szobájában a Szívem, az Auto­dafe s az Ember tragédiájához rajzolt illusztrációk függnek.­­ A második emeleten három kis te­remben kis modern­­fiólygyűjteményt rendeztek be. Bouin „Örök tavasza“ is itt van, s itt van Pissarro gyönyörű Pont neuf-je, Li­sley jellemzetes táj­képe, Danbigny tengerpartja, Gangin téli tájéka, Munthe, Schultzberg, Balonen Pekka, Galién Axel, Dolph Niels, Bissanen Juko, Ancher Mi­hály,’ Normann, Bracht Engen, Herterich, Boudin, Canon, Makart, Sinibaldi képei nagy összevissza­ságban, a múlt század elejéről maradt — bécsi képek társaságában és sok más mindenféle értékű festmény szomszédságában. Emezek is érdekesek, amazok közül sok kiváló. Jobb, ha ezekben a ter­mekben függnek, mintha a raktárban vannak. A múzeum e termek anyagától teljesebb lett, s a modern gyűjtemény új rendezése tőle még szüksé­gesebb lett. • g. (') Koronás fők kép kiállítása. Parisból jelen­­tik, hogy ott legközelebb egy olyan tárlat fog meg­nyílni, amelyen csak koronás fők fognak kiállí­tani. A kiállítók között lesz Amália özvegy por­tugál királyné, aki elhunyt férjéhez hasonlóan, szintén igen ügyesen kezeli az ecsetet. Valószínű­leg­­ki fogják állítani Carlos király néhány fest­ményét is, aki már 1000-ban a párisi kiállításon aranyérmet nyert szép akvarellképeivel. A kiállí­tók sorában még ott találjuk az olasz királynét, a román királynét, azután a flandriai grófnét, Char­tres hercegnőt, a schleswig-holsteini hercegnőt és Waldemár dán hercegnőt. (') Dalost. Koenen Lilly énekelt ma este a Royal-teremben, nagy örömére annak a néhány embernek, aki eljött, hogy művészetéből tiszta gyönyörűséget merítsen- Ez az igazán a tévés ki­választottak közül való művésznő, valóban na­gyobb érdeklődést remélhetett volna a budapesti közönségtől. Szinte örülünk, hogy az anyagi el­ismerés hiánya sem tartotta vissza, mint a hol­napi hangversenyeiket lemondó Behr Terézt, vagy Gerhardt Elemit, mert a sok, minden ok nélkül való dal-, zongora-, hegedű- és egyéb hangverse­nyek sivár egymásutánjában mohón rá­élveztünk már egy kis igazi művészetre. És a Koenen Tilly éneklése csupa művészet, csupa muzsika. Annyi melegség, kedély és derű van az előadásában, annyi egyszerűség az énekkészségében és annyi szív abban a búgó althangjában, hogy szinte sok is, mikor valaki ennyi kvalitással ál ki a dobogóra. Amilyen nemesen szerény a maga fenomerális eszközeivel, olyan pazarló és fő­­urian gőgös a műsora az összeállításban. Schu­bert, Csajkovszki, Wolf, Strausz és Brahms. Ezek. Más senki. Csak szuperlativusokban beszélhetünk arról, hogy milyen igazi, milyen befejezetten tökéletes volt min­daz, amit hallottunk tőle. Wolf és Strausz-dalokban egyenesen utolérhetetlen a Koer­en Tilly előadó művészete. A közönség minden száma után meleg szeretettel hálálkod­ott neki. Olyan tapsorkánok' zúgtak át a termén, mintha minden széken két' ember ült volna­('*) Lindau Pál drámabiráló. Berlinből távira­tozzék. A berlini királyi udvari színház első drámabiráló.»'.vá Lindau Pált nevezték ki. (~) A Műcsarnokból. A király megbízatásá­ból gróf Apponyi Albert közoktatási miniszter ma eszközöltette a király számára a Képzőművészeti Társulat nemzetközi téli tárlatából való művek megvételét a Budai palota számára. A­­vásárló bi­zottságban a minisztert dr.­ K. Lippich Elek kép­viselte s kivüla ott­­voltak: gróf Apponyi Lajos, Benczúr Gyula és Hausmann Alajos. A bizottság alaposan megszemlélte a kiállítás magyar anyagát, mert az uralkodó csupán magyar műveket vásárol s kijelölte a számára megveendő alkotásokat. A vásárlás eredményét a mini­szter hozzájárulása után nyomban hivatalosan közzéteszik. — Az Országos Képzőművészeti Tanács legközelebb jelöli ki a Képzőművés­zeti Társulat téli tárlatán a Szépmű­vészeti Múzeum számára­­ megvásárlandó műveket. — A téli tárlaton, mivel karácsony estéje csütör­tökre esik, a legközelebbi hangversenyt kedden, december 22-én tartják meg. (*) A „Chanteeler“ próbái. Szerda nevezetes színházi nap volt Parisban: ekkor olvasta­ fel Coquelin Edmond Rostand „Chanteeler“ című új drámáját a Porte-Saint-Martin-színház művészei előtt. A régóta várt új Rostand-darab első próbája pénteken volt és résztvettek azon az összes szerep­lők, akik között Coquelin Anné az állatmese fő­alakját, a kakast kreálja, Simone asszony (Le Bargy volt felesége) pedig a fácánt. Jean Coquelin és Gallipaux is játszanak az új Rostand-darabban, melynek bemutatását február elejére tervezik. (*) Az Uránia-színház közgyűlése. Az Uránia Tudományos Színház ma délután tartotta meg IX. évi rendes közgyűlését a társadalmi élet és tudo­mányos világ számos kitűnőségének jelenlétében. A megjelentek örömmel konstatálták a színház er­kölcsi és anyagi haladását, amely nemcsak a színre kerülő darabok színvonalának emelkedésében, ha­nem egyszersmind maguknak a tudományos elő­adásoknak térhódításában is megnyilatkozik. Így a vidéki előadások oly nagy mértékben szaporodtak meg, hogy jelenleg már 23 fiók­intézet működik és mutatja be a legszebb sikerrel az anyaintézet mű­­sordarabjait. A közgyűlés folyamán dr. Kövesli­­gethy Radó emelkedett szavakban aposztrofálta Molnár Viktor államtitkár elnöknek önzetlen fára­dozását az intézmény felvirágoztatásában. Molnár Viktor ezu­tán háláját tolmácsolta mindazoknak, kik a kulturális munkában segítőtársul szegődtek melléje. Különösen kiemelte az igazgatóság tagjait, a részvényeseket, írókat és a sajtó munkásait, kiív meleg szívvel karolták fel egyetlen tudományos színházunk ügyeit.­­) Iparművészeti előadások. Az Iparművé­szeti Múzeum 1909. január 7-étől március­­1-ikéig minden csütörtökön délután 5 órakor tartandó is­meretterjesztő előadásainak sorozata a következő: január 7-én Sárosi Bell­a: A csipke múltja és je­lene. Január 14-én Margitay Ernő: Ízléstelenségek országa. Január 21-én Berrich Bélá: A renaissance kor kertjeinek művészete. Január 23-án Berrich Béla: A modern kert művészete. Február 4-én és 11-én Gróh István: Bizánci stílű falképeink. Feb­­­ruár 18-án Mihalik Gyula: A magyar népművészet s a modern művészet. Február 25-én és március­ba­n Pekár Gyula: A magyar viselet fejlődése. Be­lépő díj nincsen. (") „A liliom.“ A párisi Vaudeville-fizinház­­ban, mint Parisból táviratoztak, tegnap mutatták be Pierre Wolff-rak, akinek „A titok“ és „Az Ingovány “ című darabjait a budapesti közönség is ismeri. „A liliom“ című négyfelvor­ásos sem­m­ivel, melyet Gaston Leroux társaságában irt. A darab egyik hősnője egy leány, aki szabad szerelemben egyesül azzal, akit szeret. Az atyja és a fivére, aki ugyan nem nagy moralisták, elfordulnak az „elve­szett“ leánytól, de a szerelmesek mellé áll védőül és tanácsadóul, az idősebbik nővér, a harmincöt­­esztendős véni kisasszony, a jóságban, önfeláldozás­ban és erényben megcsontosodott „liliom“,­ aki magányos, szeretetnélküli életet él, szerencsétlen­nek érzi magát és nem akarja, hogy a húga is úgy tegye tönkre az életét, mint ahogy a tönkre­tette a magáét. Ent az öreg liliom-kisasszonyt nem kisebb művésznő játszotta, mint Suzanne Després, akit erre a szerepre szerződtetett a Vaud­­ville-színház. A harmadik felvonás végén van a nagy jelenete, amikor a csöndes szenvedő kitör és tiltakozik az­­ellen, hogy mindig és mindenben ő legyen az áldozat. Ez a jelenet, melyet Després csodálatos művészettel játszott, szerezte meg Wolff és Leroux. új darabjának a n­agy sikert. 00 Pálmai-est az Urániában. Pálmai Ilka január 9-én t­artja első hangversenyét az Uránia­­izinhíjban. Az estén közreműködnek Földesy Ar­­nold, Erdős Richárd, Dienzl Oszkár és Gombaszögi Frida. Jegyek szerdától kezdve, válthatók az „Euterpe“ zeneműkereskedésben. (*) A színházi hét. Az Operaházban Iyvardström Valborg svéd művésznő búcsúfellépésévnel „Mignon“­ kerül színre. A búcsúzó vendégművésznő a címsze­repet adja. Filin — M. Szoyer, Fridrik­a, Palóczi­­né, Lotarie — Szemere, Meister Vilmos —• Pichler, Laertes — Mihályi, Jarr­o — Hegedűs. Vezényel Márkus Dezső karnagy, rendezi Alszeghy Kálmán főrendező. (Bérleten kívül 40., felemelt helyárak.) Kedden „Sámson és Delilá“-t adják, a főszerepek­ben Anthos és Fodorné fellépésével. (Ú­vi bérlet 140. sz.) Szerdán ez idényben először kerül szinre „A Rajna kincse“, Ney Hermin, Ambrusné, Fodor­­né, Szilágyiné, Berts, N. Válent, Takács, Arányi, Erdős, Déry, Szemere és Venczel fellépésével. (Évi bérlet 145.) Csütörtökön, karácsony előestéjén nincs előadás, pénteken részben új szereposztással ez idényben ugyancsak először a „Waiki­r“-t adják. Főszereplők Vasquezné, Flattné, Fodorné, Anthes, Komay és Várady S. (Évi bérlet 147.) Szombaton nyolcadszor van műsoron „A ki egyek alján“. A fő­­szerepekben Szam­osy, M. Szoyer, Környei, Takács fellépésével. (Rendkívüli bérletszünet 19 szó) a m. kir. Operaház nyugdíjintézet® javára. Vasárnap Burrián Károly szász kamaraénekes fellépésével „Szigfried­“et adják. Főszereplők Bundán, Vas­quezné, M. Szoyer, Fodorné, Déry, Szemes», Dal­­noky, Venczel. (Évi bérlet 148, felemelt helyárak.) Nemzeti Színház. Karácsony hetében a Nem­zeti Színház műsorát a „Szerelmeskedés“, Schnitz­ler Arthur színműve dominálja, amely holnap, vasárnap, kedden, szerdán, karácsony első napján, p pén­te­ken és a jövő hétfőn kerül előadásra, min­denkor Medgyaszay Vilmával a női főszerepben. A többi napon a színház műsordarabjai kerülnek színre: hétfőn, hosszú szünet után ismét a mű­sorra kerül az „Elektra“, a címszerepben Jászai Marival. Ez lesz a tragédia 60-ik előadása. Csü­törtökön, karácsony előestéjén nem tart előadást a Nemzeti Színház, helyette azonban, a három ün­nepnapon délután is, este is játszanak. Pénteken délután „A piros bugyelláris“-t, szombaton dél­után pedig a „Constantin abbé“-t adják elő. Az előbbiben Blaha Lujza adja Török birónét, az utóbbiban pedig Ujházy a címszerepét. Szombat estére „Az úrhatnám polgár“, Moliére klasszikus bohósága van kitűzve. Jövő vasárnap este lép fel először több mint félévig tartott betegség© után D. Ligeti Juliska a „Mary Ann“ címszerepében. Vígszínház. A Vígszínházban vasárnaptól va­sárnapig bezárólag, összesen tizenkét előadást tar­tanak, még­pedig hét esti és öt délutáni előadást. A legtöbb este „A királyinak jut, amelyet a hol-

Next