Pesti Napló, 1909. február (60. évfolyam, 27–50. szám)

1909-02-19 / 42. szám

­ TÖRVÉNYSZÉK A csábító. — A magyar „bon­inge“ ítéleteiből. — Az ideálvári törvényszék Kende Jeromos csa­lási bűnügyében megtartott főtárgyaláson a vád és Védelem meghallgatása után a következőleg ítélt­ ítélet. A törvényszék bűnösnek mondja ki Kende Je­romost a terhére rótt cselekményben és ezért a Btk. 92-ik §-ának figyelembevételével hat havi börtönre ítéli. A hivatalvesztést, mint mellékbüntetést a tör­vényszék mellőzi. Tényállás. Kende Jeromos hatvanegy éves, büntetlen elő­életű, nős, vagyonos, iskolaszéki tag, jelenleg ideál­­vári lakos a múlt esztendőben házassági ígérettel elcsábította Joci Katalin huszonnyolc éves tanító­nőt A vádlott viszonya nevezett tanítónővel oly megbotránkozást keltett, hogy az utóbbi kénytelen volt állásától megválni.­­ A szerencsétlenségbe döntött leány ekkor sür­­­­getni kezdte vádlottnál ígéretének beváltását. A vád­lott cinikus őszinteséggel bevallotta, hogy nős em­ber és nejétől el sem válhat, minthogy a tébolydá­ban van elhelyezve. Arról, hogy a becsületében oly súlyosan károsodott leányt anyagilag kárpótolja, hallani sem akart. Hogy tényleg házasságot ígért, azt több tanú­esküvel igazolta a főtárgyaláson. Indokok. Az érvényben levő büntetőtörvénykönyv s az azt kiegészítő büntető novella sajnosan nélkülöz min­den büntetőjogi megtorlást a közönséges értelem­ben vett csábítóval szemben. A törvény csak a ti­zennégy éven aluli leánygyermek megrontását veszi oltalmába. A teljes vagy érett korú nők szabad pré­dájává esnek a csábitónak s minthogy a magyar tör­vények a fájdalomdíjat nem ismerik, ezen a címen sem támaszthatnak igényt. Az adott esetben azonban a királyi törvényszék a csábitó tevékenységében a csalás ismérveit látta fenforgónak szigorúan büntetőjogi értelmezés szerint. A csalás ismérveit megállapítja, ha valaki ra­vasz fondorlattal másnak kárára magának, vagy másnak jogtalan anyagi előnyt szerez. A ravasz fondorlatot a nőtlenség színlelése két­ségtelenné teszi s a be nem váltható házassági ígé­ret megtevése klasszikusan tetézi. A házassági ígé­ret a női erény megejtésének leghatásosabb és leg­veszedelmesebb eszköze, minthogy a házasság im­plicite magában foglalja a nőnek adandó társadalmi pozíciót, teljes ellátását és örökösödési jogát. Hipo­­krízis volna csodálkozni, avagy megbotránkozni, ha a nőt a komolynak vélt házassági ígéret megtán­­torítja. Első pillanatra felületes szemle alapján kétsé­gesnek látszott, vájjon vádlott az elkövetett cselek­ménynyel szerzett-e anyagi hasznot magának? A királyi törvényszék figyelmesebben vizsgálta meg a kérdést és igyekezett annak lényegét meg­tapintani. Ennek a vizsgálatnak eredményeképen , megállapította a következőket: A vádlott buja, erotikus hajlamú egyén, ki enn­­­nek a hajlamának a kielégítésére nagy összeget körí­­­tött A szóban forgó legutóbbi viszony, amelyet egy urcaalji ígérettel szerzett meg magának, semmi anyagi áldozatot nem rótt reá. Miután ezt a vádlott be­­ismerte s miután a bíróságnak nemcsak a holt betűt, de az eleven élet jelenségeit is figyelmére kell mél­tatnia, a törvényszék megállapítottnak látta a bű­nös animus lucri-t, a jogtalan anyagi hasznot Házassági ígéret nélkül egy hasonló viszony meg­szerzése és fentartása a vádlottnak több ezer koro­nájába került volna. Ezért volt a csalás bűntettében bűnösnek ki­mondandó. A büntetés kimérésénél a királyi törvényszék figyelembe vette az enyhítő körülményeket, neve­zetesen a károsult leány ingerlően érzéki szépségét, melyek szinte ellenállhatatlan hatást gyakoroltak az előrehaladott korú, enervált erejű, erotikus hajlamú vádlottra. Ez tette indokolttá az enyhítő szakasz alkalma­zását s az ítéletben megjelölt szabadságvesztés bün­tetésének kiszabását. Lucián: (§) Bírák és ügyészek rangsora. Az „Igazság­ügyi Közlönyében ma adta ki az igazságügyminisz­ter a bírák és ügyészek rangsorát. A rangsor­ban első: a kúriai tanácselnökök között Vági Mór; az­ ítélőtáblás elnökök között Berczelly Jenő; a kúriai bírák között Pecháta Endre; az Ítélőtáblái­ tanácselnökök között Frenreisz Ist­ván; a főügyészek között P­a­k­s­y József; az Ítélő­táblás bírák között Unger Gusztáv; a főügyészi helyettesek között dr. Baloghy György; a VI. fizetési osztályba sorozott kir. törvényszéki elnökök között Daróczy István; a VII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki bírák, járásbirák és ügyészek között Jaszenovits István; a VIII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki bírák, járásbírák és ügyészek között Szappanos József. (§) Björnson levele. Nagy feltűnést keltettek annak idején Björnson norvég költőnek több kül­földi lapban megjelent cikkelyei és levelei, a­melyek­ben élesen megtámadta Magyarországot a nemzeti­ségek állítólagos elnyomatása miatt. A Lugoson meg­jelenő „Drapelul“ múlt évi február 20-án megjelent számában bő kivonatban közölte Björnsonnak egyik magyargyalázó cikkelyét azzal a megjegyzéssel, hogy a maga részéről teljesen osztja Björnson fölfo­gását. A temesvári királyi ügyészség a cikkelyért izgatás miatt indította meg az eljárást Zsugenár Miklós, a lap felelős szerkesztője ellen. A­­ temesvári esküdtbíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat a nyomtatvány útján elkövetett izgatás vétségében, mire az eljáró bíróság három hónapi állam­­fogházra és négyszáz korona pénzbüntetésre ítélte a vádlott szerkesztőt. A királyi Kúria ma Tár­nai János bíró előadásában tárgyalta a vádlott által benyújtott semmiségi panaszokat, és azokat dr. Baum­garten Izidor helyettes koronaügyész indítvá­nyára elutasította, a­mivel az eskü­dtbírósági ítélet jogerőssé vált. (§) A krakói bűnpör. Borovska asszony sajtó­­peréről m­a a következő krakói jelentést kaptuk: Az elnöknek tudomására jutott, hogy Burzev el akar utazni Krakóból, mielőtt a tárgyalás befejeződnék. A mai tanúkihallgatásokat megelőzőleg tehát figyel­meztette Burzevet, hogy neki az eljárás befejezé­séig rendelkezésre kell állania. Aztán a felperesnő férjét, dr. Borowsky Mariant szólította az elnök, aki folytatta tanúvallomását. A törvényszék a tárgyalást holnapra be akarja fejezni és ezért a bizonyító eljá­rást lehetőleg sietteti. Bakai Mihály tanút tegnap véglegesen elbocsátották, miután 330 rubel tanuzási díjat fizettek neki. Bakai azonnal visszautazott Pá­­risba. A délutáni tárgyaláson Kolsicky lembergi ügyvédet hallgatták ki, aki régebben Varsóban ügy­­védkedett és két ízben politikai vétségekért Orosz­országban fogságra volt ítélve. Bakaijal Párisban ismerkedett meg. Vallomása főleg a körül forgott, hogy megbízható-e Bakaj. A tanú többször meggyő­ződött róla, hogy Bakaj hitelt érdemel. *­§) A hazaáruló orvos, Pancsováról Írják: dr. Alexics Vladimir pancsovai orvos ismeretes bűn­ügyével ma foglalkozott a törvényszék vádtanácsa. Alexics tudvalevőleg egy tem­esvármegyei faluban tartott lakodalmon ittas állapotban arra tüzelte a ven­dégeket, hogy fogjanak­ fegyvert és siessenek Szá­­vántúli testvéreik védelmére. Dr. Alexics­t elfogták és Temesvárra szállították. Hűtlenségre való felhí­vással volt vádolva­; de több heti vizsgálat után sza­badlábra helyezték és izgatás címén folyt ellene tovább az eljárás. A p.-.ncsovai törvényszék Stocker, Antal elnök vezetésével tegnap tárgyalta a hazaáruló orvos védője által beadott kifogásokat, melyeket el­utasított s dr. Alexics Vladimírt a büntető törvény­­könyv 172. szakasza alapján izgatás miatt vád alá helyezte. (§) Schönberger báróné pére. Két esztendővel ezelőtt a budapesti rendőrség tudvalévően tíz eszten­dőre kitiltotta a főváros területéről Schönberger­ Béláné bárónőt. Schönberger báróné ideiglenesen Bécsbe költözött, ahol Wolf Zsigmond ottani ügy­véd háromszáz korona honorárium fejében kijárta, hogy a bárónét a bécsi rendőrség nem bántotta. A­ honoráriumot azonban nem kapta meg s ezért föl­használva az alkalmat, hogy Schönbergerné ügyei­nek a rendezésére nyolc napra visszatérhetett Buda­pestre, a IV. kerületi járásbíróságnál keresetet indí­­­tott ellene az ügyvédi honorárium megfizetésére. A X IV. kerületi járásbíróságnál Kiss Károly bíró ma délelőttre tűzte ki e per tárgyalását. Az alperes jogi képviselője a tárgyalás elején illetékességi kifogást tett s azt vitatta, hogy a báróné, ki Bécsben írta alá az ügyvédi meghatalmazást, itt Budapesten nem pö­­rölhető, mert itt nincs állandó lakása. A bíró helyt adott az illetékességi kifogásnak és a felperest kere­­­­setével elutasította. (§) Lövöldözés a Klauzál-téren. Grün­feld­­ Mihály, a pincér szakegyesület közvetítője a múlt év , szeptember 7-én éjféltájban a Klauzál-téren teljesen­­ ittas állapotban összeveszett Gáspár Sándor ko- I­csissal, aki kedvesével egy padon ült. A verekedő­­t két Kapeller József rendőr választotta szét, de­­ utóbb a Klauzál-tér és Nagydiófa­ utca sarkán Grün­­­­feld újból megtámadta a kocsist s revolvert rántva, s előbb a leányra, majd a kocsisra lőtt. A lövések azon­­­­ban célt tévesztettek. Ma vonta felelősségre a buda­­­­pesti büntetőtörvényszék a merénylőt szándékos em­­­­berölés kísérletének büntette miatt. A tárgyaláson Mikovich bíró elnökölt. Grünfeld Mihály kihallgatása alkalmával azzal védekezett, hogy ő a kérdéses al­kalommal teljesen beszámíthatatlan állapotban volt és nem emlékszik arra, hogy mi történt vele. Az esküdtek a vádlottat nem bűnösnek jelen­tették ki, mire a törvényt alkalmazó biróság Grün­­feld Mihályt a vád és következményeinek terhe alól felmentette s elrendelte azonnal való szabadlábra helyezését. Az ítélet jogerős.­­ » (§1 A börtön és az üzlet. Newyorkból jelentik nekünk. A bíróság Morseynek, akit ezelőtt néhány hónappal tizenhat évi börtönre ítélt s aki nagyszabású alapításairól ismeretes, megengedte, hogy naponkint elhagyja a börtönt és üz­leti dolgait lebonyolítsa. Morsey rendesen csak az éjfélt tölti a börtönhelyiségben. (§) Márciusi esküdtbirák. A budapesti büntető törvényszéken ma délelőtt sorsolták ki a március hónapban bírói tisztet gyakorló esküdtbirákat. Ki­sorsoltatak a március 1—13-ig terjedő rendkívüli esküdtbírósági ülésszakra rendes esküdtbirákul:­­ Basch Gyula festő, Majos Márton szabómester,­ Baumhorst Lipót műépítész, Bidermann Rezső mér­nök, Gluzéki Iván magánhivatalnok, Mezei Gyula kereskedő, Oláh László fű­szerkereskedő, Kozma Géza gyárigazgató, Jónás Dávid építész, Jal­s Győző m­agánhivatalnok, Füstös Lajos irodatiszt, Pimperl Samu hentesm­ester, Preisach Mór kereskedő, Tüch­­ler Sámuel ügynök, Padh János ácsmester, Magazi­ner Lajos redőnygyáros, Frankó Sándor magán hiva-­t­­alnok, Márki Károly vendéglős, Radó Alajos asz­­i­talos, Krausz Ármin fűszeres, Méri Béla kereskedő, Fried Károly címfestő, Propper Simon gyári gond­nok, Lipp Ferenc könyvelő, Milley Károly keres­­kedő, Malczanek Ferenc kályhás, Mandel Ignác nyomdatulajdonos, Mellinger Lipót szállító, Lenkei Gyula szertárnok, Lencz Ferenc bőrgyáros. « Helyettes esküdtek lettek­ , Börzsöny Ármin m­agánhivatalnok,­ Mértey Jenő nagykereskedő, Faludy Ferenc építész, Angyal Kál­mán cipész, Alexander F­ilöp szállító, Héber Mihály kávés, Böhm Sándor szállító, Forray Károly gyáros, Flesch Alajos kereskedő és Herczog Árpád nyug. p. ti. számellenőr. A rendes eskü­dtbirósági ülésszak március 15—­ 27-ig fog terjedni. Erre az­ ülésszakra rendes es­küdteküt kisorsoltalak. Kerpel Vilmos gyógyszerész, Lipner Ármin mű­szaki kereskedő, Lipphardt Ignác cipészmester, dr. Lóránt Rikárd bankhivatalnok, Baróthy Károly ház­­tulajdonos, Lendler Aladár fakereskedő, Löd­erer Andor szakíró, Fischer József műépítész, dr. Blazs­­nek Rezső gyógyszerész, Balassa Bernát korcsmáros, Bakody János nyug.­gépész, Bodó László nyug. rendőrfelügyelő, Andorka Kálmán irodaigazgató, Kuncze Rezső kötélgyáros, Éliás Samu fakereskedős Dózsa Bertalan butorgyáros, Emmerling Adolf tüzű játékgyáros, Engel János háztulajdonos, Ivány Gyula takarékpénztári igazgató, Austerlitz Jakab­áztulajdonos Medoss György háztulajdonos. Jjusi , Budapest, petiten i909. íeoruar ív. PES11 NAPLÓ. 42. szám. 1«. Miután a polgármester az eszméjéhez szükségelt anyagi áldozatok ügyében a fővárosnál előterjesz­tést óhajt tenni, az érdekelt köröknek még bőségesen lesz alkalmuk foglalkozni ezzel a magasröptű tervvel. * A Ferenc József-dij. A tanács a Ferenc József jubileumi ösztöndíjakból a tudományos, a szépiro­dalmi, a szobrászati, a zenei és ipari ösztöndíjakra pályázatot hirdetett. A pályázatot május elsejéig kell beadni. * A halotthamvasztó. Az Országos Halottham­vasztó Egyesület azt a kérelmet intézte a tanácshoz, engedjen át az egyesületnek krematórium céljaira alkalmas területet. A tanács mai ülésében foglal­kozott az egyesület kérelmével és azt elutasította.

Next