Pesti Napló, 1909. február (60. évfolyam, 27–50. szám)

1909-02-19 / 42. szám

/i ■\ j ■«■ninm ■■■ ■..........■——H—HJ ll^l^mn.■ ........ A Fiumei Kereskedelmi Bank minap megtartott közgyűlésén bemutatott zárószámadás szerint a múlt ü­zletév 108.184 korona tiszta nyereséggel zárult. A nyereségből a részvén­reseknek hét százalék osztalé­kot fizetnek, a tartaléktőkét pedig 140.000 koronára emelik. A közgyűlésen az igazgatóságba új tagokat beválasztanak: dr. Vio Ferenc, Fiume polgármestere, Neuberger Ármin, Cloetta József, Reiner Vilmos, va­lamint Szalai Béla és Blum Bruno a Magyar Kereske­delmi Részvénytársaság igazgatói. Változások egy pénzintézetnél. A Magyar Ta­karékpénztárak Központi Jelzálogbankja vasárnap tartja rendes közgyűlését. Hogy miért, miért nem, az intézet igazgatósága az utóbbi napokban nagy gyorsasággal átiratta a Wiener Bankverein tárcá­jában levő összes részvényeket. Egyébként a va­sárnapi közgyűlésen kerül betöltésre az üresedés­ben levő két igazgatósági tag helye is. Für szerint erre a két állásra Mándy elnöknek B­o­r­s­i­c­s La­jos, a szombathelyi takar­ékpénztár elnöke és Tö­­­­r­ö­k Zoltán, volt szabadelvű párti főispán a jelöltje.­­ Nem hiszszük, hogy a részvények átíratása a két­­ jelölt megválasztása érdekében történt volna, miért is azt kell föltenni, hogy más okok késztették az intézet igazgatóságát erre az intézkedésre. Új iparvállalat. Hi­ szerint egy francia pénzcso­port Aradon nagyszabású selyemfonógyárat akar lé­tesíteni. Az új gyár ötszáz munkást foglalkoztatna. A csoport megbízottai most tárgyalnak Arad város polgármesterével. Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői véd­­j egyesület jelenti, hogy Erdély Manóné divatárukeres-­­ kedő Komáromban és Spitz Salamon kereskedő Me­­­­zőkövesden ma beszüntették a fizetéseiket. A kiállítások jogi szabályozása. A kiállítások kérdése is egyik érdekes vidéke annak a jogterület­nek, amely a gyakorlati gazdasági tudományok szférájából lassan-lassan átmegy a pozitív jogépítés birodalmába. Eddig csak egy-két jogesetnek kapcsán esett szó jogi körökben a kiállításokról. Most jelent meg egy füzetben az a tanulmány, amelyben dr. Dóczi Sámuel a kiállítási központ megbízásából ta­nulmány formájában összefoglalja mindazt, ami fon­tossággal bír a kiállítások jogi szabályozásának te­kintetében. A füzet ára egy korona. Heti lóvásár. A Tattersall-telepen ma megtartott heti lóvásárra felhajtottak : 255 darab első, 394 darab másodosztályú, összesen 694 darab lovat. Eladatott 330 darab ló, melyből a székesfőváros vágónak 53 darabot vásárolt 34—108 korona között váltakozó árban. Budapesti vágómarhavásár: 1909. február 18-án. Vágómarhák: Felhajtás : Magyar bika 262 darab, magyar ökör 1714 darab, magyar tehén 904 darab, magyar bivaly 130 darab. Boszniai növendékmarha 66 darab. Pótfelhajtásra bejelentve 40 darab, össze­sen 3136 darab. — Árjegyzések : métermázsánkint élősúlyban, levonás nélkül, vágómarhákért : Magyar hízott ökör, legjobb minőségű 66.-----74.— korona, kivételesen 82 korona, középm­inőségű 54.----64.— korona, silány minőségű 44.-----52.— korona. Magyar parasztmarha jobb minőségű 52.-----62.— korona, silány minőségű 42.-----50.— korona. Tarka hízott ökör, legjobb minőségű 74.-----86.— korona, kivéte­lesen 94 korona, középminőségű 60.-----70.— korona, silányabb minőségű 48.-----58— korona. Bika, jobb minőségű 54.----66.— korona, kivételesen 70 korona, silányabb minőségű 40.-----52.— korona. Bivaly 29.—-40.— korona, kivételesen 44 korona. Magyar tehén 40.-----56.— korona, kivételesen 66 korona. Tarka tehén 44.-----68.— korona, kivételesen 80 ko­rona. Kicsontozni való marha 30.—40.— korona. Növendékmarha 32.-----52.— korona. Mind 100 kil tonkint élősúlyban. — Változatlan felhajtás mellett az árak változatlanok maradtak. A jövő héten a konzervgyárak megkezdik bevásárlásaikat s heten­­kint több száz darab ökröt fognak beszerezni. Budapesti szúrómarhavásár. 1909. február 16-án. Felhajtatott : 396 darab élő borjú (közte 135 rágott), 11 darab leölt borjú 1744 darab leölt bárány. Ár­jegyzések : Elsőrendű élő borjukért 94—104 fillér, középminőségü élő borjukért 84—94 fillér, leölt bor­jukért 100—112 fillér, silány és rágott borjukért 40— 70 fillér kilogrammonkint (levonás nélkül). Leölt bá­rányokért 11—18 korona páronkint. Az irányzat a borju­vásáron lanyha, az árak 3—4 fillérrel kg.-kint csökkentek, mig a bárányvásáron élénk volt. Sertéskonzim­vásári jelentés. (A székesfővárosi állatvásár és közvágóhíd igazgatósága.) Február 18-án. Előző napi eladatlan maradvány 1063 darab sertés, 60 darab süldő, 7 darab malac. Pótfelhajtás 90 darab sertés. Mai felhajtás 1165 darab sertés, 47 darab süldő, összesen 2319 darab sertés, 107 darab süldő, 7 darab malac. Eladatott 1330 darab sertés, 25 darab süldő. Mai maradvány 988 darab sertés, 82 darab süldő 7 darab malac. Következő árak je­gyeztettek : Zsirsertés: öreg I. rendű 350 kilo­­graramon felül életsulyban 108—113 fillér, II. rendű 280—350 kilogrammig 104—108 fillér, fiatal nehéz 300 kilogrammon felül életsulylevonással 128—140 fillér, fiatal közép 220—300 kilogrammig életsulylevonással 130—142 fillér, fiatal könnyű 120 kilogrammig élet­­sulylevonással 126—142 fillér. Hússertés, könnyű 140—300 kilogrammig életsulylevonással 137 fillér, belföldi süldő 100—120 fillér. (Árak minden levonás nélkül kilogrammonkint, élősúlyban értendők.) A vá­sár irányzata közepes. Az árak 2 és 4 fillérrel csök­kentek. * Kőbányai sertéspiac. Február 18-án. Magyar el­sőrendű : Fiatal nehéz iparonkint 320 kilogrammon felüli súlyban­ 140—141 fillér. Fiatal közép (páron­­kint 231—320 kilogrammig terjedő súlyban) 140—141 fillér. Könnyű (páronkint 250 kilogrammig) 140—141 fillér. Magyar szedett : Közép (páronkint 240—280 klgr.) 139—140 fillér. Könnyű (páronkint 240 kl­gr.) 139— 140 fillér. Sertéslétszám : 1909. február 16. nap­ján volt készlet 19.488 darab. — 1909. február 17-én felhajtatott 165 darab. 1909. február 17-én elszállit­­tatott 92 darab. — 1909. február 18. napjára maradt készletben 19561 darab. A hízott sertésüzlet irány­zata : változatlan. Bécsi szurómarhavásár. A mai vásárra fölhoztak: 5615 darab borjút, 2589 darab fiatal sertést, 2691 le­vágott sertést, 307 darab levágott juhot, 1493 darab bárányt. Eladási árak kilogrammonként : Levágott borjú 90—122 fillér, elsőrendű 124—136 fillér, legeleje 140— 144 fillér, élő hússertés 90—116 fillér, élő hízott sertés 110—126 fillér, levágott hússertés 112—134 fil­lér, levágott hízott sertés 100—132 fillér, könnyű ser­tés 136—140 fillér, elsőrendű süldő 112—134 fillér, le­vágott juh 76—100 fillér, bárány 28—44 korona pá­ronkint. Tőzsdléski Gabonatőzsde, Budapest, február 18. A nagy hausse-mozgalom ma meghozta az első nyílt fizetésképtelenségi esetet, míg a titkosak számát ki tudná nyilvántartani. Egy kisebb kulisszié jelentette be, hogy elkészült és mint­egy 50.000 koronányi árkülönbözettel, meg 60.000 mm. nyílt angazsmánnal károsítja a többi kulissziét. Vad fedezések követték e fizetésképtelenségi eset publikálását és mindjárt megnyitáskor erőteljes foly­tatást nyert a tegnapi, a tegnapelőtti és a múlt hét utolsó napjaitól kezdve állandó áremelkedés. Pedig a külföld nem támogatta a piacot és ma már a piac a maga szakállára dolgozott. Az amerikai piacok 11 centig olcsóbb árakat jeleztek, Berlinből a nap fo­lyamán Ya márkával, Liverpoolból Vi­pennyvel, Pa­risból 10 centime-mal olcsóbb árakat jeleztek. A kül­föld nem adta tehát az impulzust. Ellenben annál többet az üzlet technikája. Az áremelkedés óriási an­­gazsmán-mennyiséget tett fedezésre kényszerültté és minden emelkedés újabb szem­ést vont be a kényszer­fedezésekbe. Amellett a lokális inzolvencia mellett állítólag egy nagy bécsi spekulánst is ekszekuláltak és igy lehet, hogy a 7-ik hadtest tüzérségi lőgyakor­lata­ kapcsán forgalomba került mozgósítási hírek cáfolata dacára is óriási hausse fejlődött és állandó­sult a mai tőzsdén is. Effektív búzáért már 27,80 koro­nát is fizettek három óra helyben, ami 1908 óta elő sem fordult áraivá, az áprilisi búza pedig elérte azt a novemberi árfolyamát, melyet az akkori mozgósí­tási hírek egy pillanatra felszínre hoztak. Csodálatos, hogy ma ugyanazok az árfolyamok kerültek előtérbe, új mozgósítási hírekkel párhuzamosan, mint amelye­ket akkor láttunk, ugyancsak a balkáni kompliká­ciókra. Ám azóta elmúlt, vagy legaláb el kellett volna, hogy múljék a tél és nagy különbség van abban, hogy november 28-án, vagy február 18-án vannnak-e ezek az árak. A mai határidő-árfolyamok már túlhaladták az idei kampányban előfordult legmagasabb árfolya­mokat és ma olyan szilárd irány volt a nagy fede­zési technikára, mint már régen nem. A kontreminek kissé aláfűtötték a kazánt és fedeznie kellett minden, kinek, akár akarta, akár nem. A napi árelőny eléggé jelentékeny, tegnaphoz képest az áprilisi búza és a májusi 30—30, az októberi 40, az áprilisi rozs 32, az októberi 42, az áprilisi zab 24, a májusi tengeri 30 fillérrel drágultak. Amit januárban a víz alá nyomtak árfolyamokban, az most mind megboszulta magát. A piacon öt nap óta földrengésszerű események játszód­tak le és az angazsmán-könyvekben olyan változá­sok, amilyent a múlt hét elején még senki sem kép­zelt volna. Persze a nagy fedezések, a kényszerből eszközöltek és a jóindulatú megfontolásból eredők sok veteményes vásárlás kíséretében mentek végbe és az most már az üzlet teknikájából folyó, hogy e rapid emelkedés és kézcsere következménye egy kis technikai gyengülés lesz. Fel kell készülni arra, hogy esetleg egy kis csökkenés jöhet az árakba, ám ez csak időleges. Tessék elolvasni a földm­űvelésü­gyi miniszter ma kiadott és lapunk más részében talál­ható hivatalos mezőgazdasági jelentését. Ilyen tar­talmú, aggasztó szövegű jelentés, mióta a mezőgazda­­sági jelentések intézménye fennáll még nem került onnan nyilvánosságra! Csupa baj, gond, aggodalom, amit a vetésekről elmond és ha itt-ott a dolgok eny­hítésére van is egy kis biztató, vigasztaló jelenség, azért a miniszter nemcsak megerősítette, hanem még fokozta is azokat az aggodalmakat, melyeket a mező­gazdasági állapot, a vetés állása tekintetében az ér­dekeltek tápláltak. Ez a vetésjelentés olyan oszlopa az áremelkedésnek, amelyet nem dönthet meg semmi­féle lekicsinylés, oktalan optimizmus és ha a hausse­­momentumok megtorlódottsága nem állna is annyira a homloktérben, ez egyedül is elegendő lenne arra, hogy a jelenlegi és a jelenleginél­ még sokkal maga­sabb árak felszínre jöjjenek, felszínen maradjanak. A tőzsdén ma olyan izgalmak voltak, mint már a novemberi mozgósítási idők óta olyan csendes han­gulatú üzletben nagyon régóta nem láttak. A lokális inzolvencia és a vidéki kényszerfedezések, azon­­képpen nagy angazsmánok rendezése az üzlet tec­­­­nikájával fűtötte a hausse-mozgalmat és mivel­ az értéktőzsdéről még mozgósítási híreket is portáltak, az emberek egészen elveszítették a hidegvérüket és rettenetes izgalmak, óriási árhullámzások­­ jártak a fülsiketítő zajban, melyben a ku­­lissz minden részén más és más árfo­­­­lyamoknál kötöttek üzleteket. Sorban bebizonyosí­ a­dott, amit mi mondottunk. A malmoknál bezárt áp­­­­rilisi búza-pozíció hiányzott a fedezéseknél és ezt­­ nem tudták a biankó kontreminőrök bírni Lélekzettel, noha erős realizálások jártak is az olyan cégek rég­­­széről, akiknek megvolt az áprilisi búzájuk. Ám az­­ áprilisiaknál sokkal intenzívebb az októberiek foly­­t­­atólagos emelkedése. Az emberek az októberieket fej nélkül elkontreminálták, és most, amikor a hi­vatalos olyan aggasztó szövegűnek ígérkezett már a reggeli órákban és a fedezések annyira kény­szerítően sürgetőknek, hát az októberi emelkedésé­ben sokkal magasabb lett a határ, mint az áprili­siakban. Az áprilisról októberre szóló deport napok óta redukálódik. A malmok már kissé megelégelték az emelkedést és ma kevesebbet vettek, de tehették is, hiszen az áprilisin szépen keresnek, ami meg­van nekik, másfelől meg kissé összébb ment a dis­­paritás is, amit az effektív búza tartott az áprilisi­val. Azért a malmok egyenlegként még mindig a baisseban vannak, ami nagy veszedelem a lokális készletek gyengesége, a hajó­bojkott és a nagy szi­lárdság által eléggé nekilendült lisztüzlet következ­tében. A bécsiek óriási veszteségeket szenvednek e hausse-mozgalomban, mert félrevezetettségükben óriási mennyiségű kontreminpozíciójuk állt a piacon. A bécsi lapok közül csak a „Zeit“ mer hozzászólni­­ az eseményekhez és megbélyegzi azt a maga régi rendszere szerint, irván, hogy az argentínai és ausztráliai nagy elhajózások majd kisegítik a ma­gyar betyárizmus ellen a jó osztrákokat. Igazán kö­zömbös, hogy a bécsi sajtónak mi a véleménye a bu­dapesti tőzsde eseményeiről, mikor az osztrák pénz dűl most át a Lajtán árkülönbözet formájában, mi­kor a kenyerüket egyszerre 2 koronával megdrágí­tottuk métermázsánként a búza ára emelkedésével, de mégis mulatságos, hogy az osztrák sajtó ilyen rossz és költséget szolgálatot tesz a maga közönsé­gének, ahelyett, hogy felvilágosítaná, milyen nagy drágaság következik még ezentúl rájuk, mindaddig, míg csak az importparitás el nem érkezik, de nem papírformában, hanem tényleges importlehetőség alapján. Féltjük kissé a szilárdság állandóságát technikai okokból, mert az angazsmánkönyvek tisztázása mellett egy kis hausse-halmozás is fejlődött és az, mint az ilyen rapid emelkedések után rendesen, is­mét reakcióval fog járni, ám­ a helyzet ma már nem az, hogy egyszerűen technikai okokból lehetséges le­gyen újra visszasüllyedni az árakkal, hiszen a me­zőgazdasági állapot, az áruhiány és a magas árak következtében elindult őrleményüzlet bizonyos mér­tékig maga is tartja a nívót. Az új jelszó pedig ki van adva és ameddig győznek vele, addig mennek is utána. Hiszen ha az üzlet lendületet kap, akkor mindjárt van vállalkozó, van vevő és most az a helyzet, hogy a vevők már csak a magas áraknál ugráltak be az angazsmánba, mert nem volt idejük, hogy amikor még lehetett, vehessenek árut. A külpolitikát nem akarjuk bekapcsolni az át­alakulásba, holott nap-nap után jobban és jobban aktuális, hogy hát mi is lesz a szerbekkel és a mai mozgósítási híreket már olyan természeteseknek ta­lálták, mintha holnap már tényleg indulnának Belgrád ellen. A tőzsde már bizonyosra veszi, hogy a tavasz meghozza a balkáni háborús kalandot, csak a dolog méreteit nem látják még teljesen tisztán maguk előtt. A külföldi viszonyokat is eléggé át tudják tekinteni és az import-paritás magasságát állandóan feljebb és feljebbre tartják. A mezőgazdasági állapot és a készlethiány dominál most, az üzlet technikai részle­teivel és a tsztüzlet javulásával kapcsolatosan, egy­úttal azzal is, hogy az osztrákok reánkutaltsága majd brutálisabban lesz jelentkező. Hogy mit hoz a holnap, azt nem tudni. Egyelőne vannak hangok, melyek a viszonyokat túlzottaknak, az árak emelkedését rapidaknak tartják, egészen különválasztva attól, hogy mesterségesen vissza­nyomták volt az áremelkedést hónapokon át, hogy felültek a pesti malmok agyafúrt mesterkéltségeinek és az osztrákok tendencia meghamisításainak. Most pedig nemcsak a spekuláció vérzik ebbe a nagy hausse-ba, de vére ömlik bele a malmoknak és az osztrák fogyasztóknak is. Az meglehet, hogy egy kis csökkenés jó, technikai visszahatásként az árakba, de addig, míg biztosítottnak nem látszik majd az új termés a mezőgazdasági állapot és az időjárás kar­­öltőit kedvezőségében és addig is a külföldi áru im­­portálhatósága lehetővé nem lesz téve az import­paritás megölésével, addig nem lehet az áraknak lb Budapest. péntek ■t—(MBM I uram liwiiiinain­T'ir'1 rnf? www -in- ■­* PESTI NAPLÓ. lm­ieDruar­i. szám

Next