Pesti Napló, 1909. április (60. évfolyam, 77–102. szám)

1909-04-08 / 83. szám

PESTI NAPLÓ, 1909. április 8. 13. szám. 8 Budapest, csütörtök mí­g — Az uj pozsonyi hadtestparancsnok. Bécsből Jelentik nekünk: Steininger gyalogsági táborno­kot, a pozsonyi 5. hadtest parancsnokát felmentették és helyébe báró W­i­n­d­s­o­r gyalogsági tábornokot, a 15. szerajevói hadtest volt parancsnokát nevez­ték ki. — Összeütközés a szerb határon. Srebrenicából táviratozzák. Szkelaniból jelenti a csendőrőrs, hogy Bujatlovic-Potok mellett, a Drina szerbiai partjáról három szerb lovas átlőtt az ott cirkáló őrjáratra. Az őrjárat viszonozta a tü­zelést, minek következtében e­g­y szerb meg­halt. A szerbek R­o­b­o­t­i­c­a irányában menekül­tek. Az őrségből senki sem sebesült meg. — Bóra a tengermelléken, Fiuméból jelentik. A vasárnapi és hétfői heves bóra hatásáról csak most érkezik részletes híradás a tengermelléki városok­ból. Vasárnap délután akart útnak indulni a fiumei kikötőből a „Mária Valéria“ nevű osztrák Lloyd­­gőzös indiai útjára, de alighogy kötelékeitől meg­szabadult, a heves szélroham a hullámgát előtt hor­­gonyzó „Turul“ és „Constrena“ nevű gőzösöknek sodorta. A két horgonyzó hajó könnyebb sérülést szenvedett, tllig az útrakész gőzös komolyabb­ baj nélkül haladhatott tovább. A Dalmáciából Fiuméba érkező „Gödöllő“ személyszállító hajó kapitánya je­lenti, hogy Veglia szigeténél egy török vitorlás a bórától elsodortatva, segítséget kért. Mivel azonban időközben a „Dalmázia“ nevű gőzhajó segítségére ment a bajba jutott vitorlásnak, feleslegesnek tar­totta, hogy útirányát megváltoztassa. A magyar­­horvát hajóstársaság „Hungária“ nevű gőzöse, Ve­lencéből visszatérve, oly heves vihart ért, hogy az utasok kérésére a kapitány a pólai kikötőbe vezette a hajót, hol valamennyi utas kiszállt és vasúton folytatta tovább útját. A bóra dühöngésének napján este hat órakor indult el a „Capria“ nevű olasz gő­zös, hogy farakományát Dalmáciába szállítsa. De alig hogy a fiumei kikötőből kiért, vissza kellett térnie, mert nagy veszedelem környékezte. Kikötés közben egyik matrózt a hullámok a tengerbe sodorták és csak nagy nehezen sikerült megmenteni. Az óriási vihar ideje alatt az Adria-társaság „Duna“ nevű gőzöse Trieszt és Fiume között három napig hány­kolódott a tengeren. A nagy vihar miatt távol kellett magát tartania a partoktól s így négy napi út után csak tegnap reggel érkezett meg a fiumei kikötőbe. A „Meteor“ kiránduló­hajó, melyen nagyobb kül­földi társaság van kéjutazáson, Dalmáciából a bóra miatt nem jöhetett Abbáziába és kénytelen volt Spalatóban menedéket keresni. A fiumei tengerészeti hatóság „Előre" nevű gőzöse Póla elé ment, hogy az ott zátonyra került „Lusitania“ gőzösnek segítségére legyen A nagy kórában azonban a mentési kísérle­tet folytatni nem lehetett s maga a mentő­gőzös is a pólai kikötőbe menekült, sorsára hagyva a „Lu­­sitaniát“. .. Házkutatások Csehországban. Prágából jelen­tik nekünk: Prágában és Csehország számos városá­ban kétszázötven cseh­ nemzeti szocialista ifjúsági szövetség helyiségében házkutatást tartottak. Ezek­nek a szövetségeknek tagjai mind K­­­o­r­a­c képviselő hívei. A házkutatásoknál sok iratot foglaltak le, egy személyt le is tartóztattak. Klosac lapjában hírt ad ezekről és többek közt azt írja, hogy a háborús ve­szedelem idején a őt és párthíveit figyelmeztették, hogy Csehországból meneküljenek, ők azonban azt hatá­rozták, hogy az utolsó percig maradnak. Ezek a házkutatások és a letartóztatás nagy feltűnést keltettek. Arra vezetik vissza ezeket az intézkedé­seket, hogy az egyesületekben antimilitarista propa­gandát fejtettek ki, különösen,­­ amikor tömegesen hívták be a katonákat, hogy Boszniába küldjék őket. Ezt az ügyet különben valószin­űleg a parlamentben is szóvá teszik. — Gyászrovat. Özv. V­é­r­­­h Mihályné, született S­eh­­ill Anna Sárváron ötvennégy éves korában el­hunyt. Dobreczky József nyugalmazott ezredes, a Magyar Védőegyesület megalapítója, később pedig igazgatója, elhunyt Münchenben 58 éves korában. S­z­a­l­ó­c­z­y Dániel ref. másodlelkész Rimaszom­batban, aki harminchat évig volt lelkipásztor, ma het­ven éves korában meghalt. S­z­i­e­b­e­r Ede kir. tanácsos, tankerületi kir. fő­igazgató, a HI. osztályú vaskorona-rend s a Ferenc József-rend lovagja Ungváron hetvenöt éves korában elhunyt. — Új olasz erőtök az Adrián. Brindisiből ér­kezett hírek szerint, az olasz kormány, belátva, hogy az Adria egyes pontjainak megerősítése fel­tétlenül szükséges, elrendelte, hogy Otranto és Brin­disi megerősíttessék. A Frederico Barbarossa nevű régi kastélyt tengerészkaszárnyává fogják átalakí­tani, ahol hétszáz tengerész lesz elhelyezhető. Al­fonsinoban lőszerraktárt építenek. Brindisiben azon­kívül harminc torpedomszád és két cirkálóhajó fog állomásozni. — Nagyheti ájtatosságok. A nagyheti ájtatossá­­gok sorrendje a következő a budapesti római kato­likus egyházban: A Ferencrendiek belvárosi templo­mában. Nagycsütörtökön 9 órakor nagym­ise, dél­után 4 órakor Jeremiás siralma. Nagypénteken 9 óra­kor csonka­ mise és az oltári szentség áthelyezése után szentbeszédet mond Buttykay Antal házfőnök, délután 4 órakor Jeremiás siralma. Nagyszombaton a reggel fél nyolc órakor kezdődő ceremóniák után n­agymise, délután 145 órakor ünnepélyes feltámadás. Húsvét vasárnapján reggel 9 órakor nagymise és utána szentbeszédet mond Buttyókay Antal. Délután vecsernye. Husvét hétfőn az istentiszteletek ugyan­ilyen sorrendben tartatnak. — A Szervita­atyák belvárosi tempomában: Nagycsü­­törtökön reggel 9 órakor nagy mise, délután 4 óra­kor Jeremiás siralma. Nagypénteken 9 órakor csonka­ mise és az oltári szentség áthelyezése után magyar szentbeszéd; délután 4 órakor Jeremiás si­ralma és este 7 órakor szentségbetétei. Nagyszom­baton reggel 6 órakor az oltári szentség kitétele, 8 órakor tűzszentelés és 9 órakor zenés nagymise; este 7 órakor ünnepélyes feltámadás. A feltámadási körmenet Városház-, Párisi-, Váci-utcán, Kristóf­­téren és Szervita-téren át tér vissza a templomba. A körmenet alkalmával a szervita-atyák tisztelettel ké­rik a katolikus híveket, hogy ablakaikat kivilágítani szíveskedjenek Húsvét vasárnap reggel 6 órakor or­­gonás mise, utána a húsvéti eledelek szentelése, 7, 8 és 3412 órakor csendes misék, 3410 órakor magyar szentbeszéd, 10 órakor ünnepélyes zenés­ mise, dél­után 345 órakor vecsernye, utána német szentbeszéd. Húsvét hétfőn a szertartások ugyanilyen sorrendben történnek, mint az előző napon.­­ A belvárosi főplébánia-tempomban : Nagypénteken dél­előtt 10 órakor kezdődnek a szertartások a Passió eléneklésével, utána következik a szent kereszt le­­fátyolozása, a csonka­ mise, ennek végeztével az oltári szentséget a szent sír felett imádásra helyezik el, végül szentbeszéd tartotik, délután 2 órakor kör­menet a belvárosi plébánia területén levő szent sí­rokhoz. Visszatérve a plébánia­templomban rövid szentségimádás lesz, 147 órakor a szent sírnál litánia. Nagyszombaton a rendes misék után 6 órakor este az ünnepélyes feltámadási körmenet. Husvét vasár­nap minden órában csendes mise, 10 órakor­­ünne­pélyes nagymise, utána pedig szentbeszéd. Délután 4 órakor ünnepélyes litánia. Húsvéthétfőn az isten­tiszteletek ugyanilyen sorrendben történnek. — A terézvárosi plébánia­templomban. Nagycsütörtökön reggel 9 órakor nagy szentmise, alatta szentáldozás, utána az oltári szentség körme­nete, elhelyezése és az oltárok lefosztása. Délután 3 órakor keresztúti ájtatosság. Nagypénteken reggel 9 órakor csonka­ mise, passió, a szent kereszt lelep­lezése, azután az oltári szentség elhelyezése a szent sírnál, végül szentbeszédet mond Pápay Ferenc se­gédlelkész. Nagyszombaton reggel 8 órakor tűz, tömjéngerezdek, húsvéti gyertya- és keresztút­­szentelés, azután nagy szentmise. Húsvét vasárnapon reggel 6 órakor áldásos szentmise, utána eledelszen­telés és szentbeszédet mond dr. Zelliger Vilmos se­gédlelkész; 149 órakor ifjúsági szentmise és szent­beszédet mond Hunkár Géza segédlelkész; 3410 óra­­kor ünnepélyes nagy szentmise, végzi és utána szent­­beszédet mond Stieber Vince apát-plébános; 1412 órakor csendes szentmise. Délután 4 órakor ünne­pélyes vecsernye. Husvét hétfőn a rend ugyanaz, mint vasárnap. 9 órakor szentbeszédet mond Hunkár Géza. 11 órakor Pápay Ferenc. — A józsefvá­rosi plébánia­templomban: Nagycsü­törtö­­kön 9 órakor nagymise, délután 3 órakor utolsó ke­reszti ájtatosság. Nagypénteken 8 órakor Passiók, utána magyar szentbeszéd. Nagyszombaton a reggel 7 órakor kezdődő ceremóniák után nagymise, este 7 órakor feltámadás. Húsvét vasárnapján reggel 6 órá­tól csendes misék, 10 órakor nagy zenés mise, tartja Krizsán Mihály pápai kamarás, apát-plébános nagy segédlettel. Délután 4 órakor vecsernye. Husvét hét­főjén az istentiszteletek ugyanilyen sorrendben tör­ténnek.­­ A Sorok­sári­ úti iskola tornater­mében felállított oltárnál április 11-én, husvét vasár­napon és 12-én, husvét hétfőn a szentmisét Bartusz Lajos hitoktató, az ünnepi szónoklatot husvét vasár­napján. Makay Lajos polgári iskolai hittanár, husvét hétfőn Shvoy Lajos a­ „Regnum Marianum“ aligaz­gatója mondja. Mise alatt a következő énekbetételt adatnak elő: Husvét vasárnapon: 1. ,Húsvéti ének“, kétszólamú kar Izsépi Bélától. Éneklik a Mester­utcai polgári leányiskola növendékei. 2. „Ave Mária“ Gounodtól, ének, hegedű és harmóniumra. Előadják: Eördögh Ida (ének), Haincz Linót (he­gedű) és Cserényi Béla (harmóniám). „. ..Isten di­csőítése“, Bethoventól, énekli Vágó Paula. Husvét hétfőn: 1. „Istennek báránya“, régi magyar egyházi dal a XVI. századból, énekli idősb Vlaszák István. 2. „Boldogtalanságról“, Cserényi Bélától, szövegét írta Endrődy Sándor, énekli ifj. Vlaszák István. Az énekrészeket Cserényi Béla kiséri harmóniumon. — Eltűnt nagykövet. Newyorkból jelentik: Ja­mes Bryce angol nagykövet a feleségével együtt kirándulásra indult néhány héttel ezelőtt az Egye­sült­ Államok nyugati részébe. A legutolsó hír az volt, hogy valamelyik San­ Francisko közelében levő városban felolvasást tartott. A jövő héten kell ugyan­is megkötni Kanadával a nagyfontosságú viziuti szerződést s a nagykövetség a leggnagyobb zavar­ban van, mert főnöke nélkül elhatározó lépést nem tehet. Az Egyesült Államok nyugati városaiban állo­másozó konzulok valóságos hajtóvadászatot indítot­tak Bryce nagykövet után, eddig azonban teljesen eredmény nélkül. Azt hiszik, hogy minden hivatali gondtól szabadon Új-Mexikó valamely elhagyott vi­dékén piheni ki fáradalmait. — Az önkéntes­ év megdrágítása. Katonai kö­rökből az a hír szivárgott ki, hogy az egyéves ön­kéntességet akként fogják megdrágítani, hogy a 348 koronában kivetett összeget, melyért a saját költséges egyéves önkéntes kincstári élelmezést és felszerelést kap, kerek száz koronával fel fogják emelni. Ezt az intézkedést az élelmezési és felsze­relési cikkek általános megdrágulása tette szük­ségessé. — Tífuszjárvány Tatabányán. A komárom me­­gyei Tatabányán — mint onnan jelentik — tífuszjár­vány támadt a bányában dolgozó munkások gyer­mekei között. Eleinte arra gondolt a bányakapitány­ság, hogy az ivóvíz az oka a járvány terjedésének s ezért az Országos Vegykisérleti Állomás vegyészét, dr. Szászt sürgősen meghívta, hogy a vizet vegyileg vizsgálja meg. A vizsgálat eredményét ma közölték a bányakapitánysággal s ennek eredménye az, hogy a tatabányai ivóviz kitűnő és a hasi hagymáz kom­­mabacillusainak nyoma sincs benne. A bányakapi­tányság mindazonáltal eltiltotta a vizivást és ásvány­vizekkel látta el a megbetegedetteket. A járvány gyorsan terjedt el a faluban s a betegek száma elérte a háromszázötvenet. A bánya saját négy orvosán kivül a budapesti főigazgatóság két orvosát s a megye összes, nélkülözhető járásorvosait közpon­tosította s a megyei főorvos vezetése alá rendelte. Az orvosok a betegeket a színházban, a kórházak­ban, a szünidő miatt üres iskolákban s a hirtelen fel­állított szükségbarakkokban helyezték el Megjelent ezenkívül gróf Andrássy Gyula belügyminiszter meg­bízásából dr. Frank közegészségügyi felügyelő s ösz­­szesen tizenkét orvos segítségével hozzálátott a jár­vány elfojtásához. Megható gondossággal ápolták a betegeket a munkások feleségei s leányai. — Asszonyok a newyorki földalatti vasúton. A newyorki földalatti vasúton — mint nekünk írják — érdekes kísérlet folyik néhány nap óta. A vasúttár­saság, engedve néhány aggódó feminista kívánságá­nak, elhatározta, hogy a nap forgalmasabb óráiban külön kocsikat bocsájt a nők rendelkezésére. A ga­­valléros intézkedést az a tolongás tette szükségessé, amely a nap bizonyos szakaszaiban a földalatti vasút perronján lefolyik. Szinte a lehetetlenséggel határos ilyenkor bejutni a kocsikba és sok összetépett toalett, letaposott kalap beszélhetne rémmeséket a newyorki földalatti vasút forgalmáról. Arról nem is szólunk, hogy ájulások napirenden vannak a tolongás miatt. Mindezek az okok hozzájárultak ahoz, hogy a vasút­társaság beállítsa a női kocsikat, egyelőre ugyan­csak a Hudson alatti alagúton átvezető Jersey­ City-i vonalon. Egy szép reggelen megjelentek az asszo­nyoknak szánt kocsik, amelyekhez külön perronon lehetett bejutni. A portások hangos szóval hívták fel a nők figyelmét az új kocsikra, a megütközésük azon­ban annál nagyobb volt, mikor látták, hogy senki se akarja igénybe venni az új intézményt. Elvétve akadt csak egy-egy elkeseredett hölgy, aki beleült a női kocsiba és ez nemcsak a többi utas,­­hanem a nők gúnyjának is ki volt téve. A nők, legyenek csomag­­­gal megrakott, asszonyok, sokgyermekes családanyák vagy szórakozott diákkisasszonyok, kivétel nélkül mind a vegyes kocsik felé tolonganak, éppen úgy, mint azelőtt. A derék vasútiak csodálkoztak a kü­lönös vonakodáson, de azután a hölgyek szépen meg­magyarázták nekik, hogy miért szeretnek jobban a­­ mixed car-on, a vegyes kocsin utazni. Azt mondják, hogy idővel a női kocsikban is éppen olyan lenne a­­ tolongás, mint a többiekben és ebben az esetben sok­­­­kal rosszabbul járnak, mint most. Mert akkor nem lesz udvarias férfi a zsúfolt kocsiban, aki előzékenyen átengedi nekik a helyét és így kénytelenek lesznek állva megtenni az utat.

Next