Pesti Napló, 1909. április (60. évfolyam, 77–102. szám)

1909-04-15 / 89. szám

8 Budapest, csütörtök p R S T I N A P L os 1909. április 15. 89. század­ ben ékes mondatokban elmondják, mindenkinek tu­domására adják, hogy Tarai többé nem fog izzadni. Tarai nem fog izzadni! Hallod Európa! Én ami­kor elolvastam, igy szóltam: — Bánja a fene! Hát ne izzadjon Tarai. A többiek azonban lepiszegtek: — Micsoda barbárság! Hát ön nem tudja, mit jelent az, hogy Tarai többé nem fog izzadni? Ez azt jelenti kérem, hogy Tarai a maga természetes test­súlyát senki lova kedvéért nem fogja mesterséges izzasztással apasztani. Az orvosok megtiltották neki. Ez azt jelenti, hogy Tarai ezután csak olyan lóra fog ülni, amelyik úgy is futhat, ha a nagy zsoké a maga igazi súlyával tehénkedik rá. Azaz, pardon, önök a zsoké­ karriere végéről szentimentáliskodtak már ta­valy, amikor Tarai még izzadott. íme a zsoké kar­riere vége az, amikor a zsoké már nem akar izzadni. Nézzük a hirdetést. Tehát ilyen fontos dolog az izzadás. A napszámos emberek jutottak eszünkbe, akik nagy aratás idején hajnaltól napszállatig vágják a rendet és izzadnak a nehéz munkában, gőzfürdőt nem is rendelve. A téglahordók izzadnak talicskájuk mögött A tudósnak homlokát ellepi a verejték vala­mely nagy probléma miatt A pénzember izzad a ret­tenetes trémában és a számizgatások bonyodalmai között. Az orvos izzad, amikor minden erejét és tudását megfeszíti, hogy megmentse egy ágról sza­kadt szegénynek az életét. Az ügyvédet izzadtan lát­juk védelmezni kliensének az igazát. Mely időben jutnak ők odáig, hogy a világ szemébe vághassák: — Én többet nem fogok izzadni. Én már olyan munkát nem vállalok, ami izzadtsággal jár! Az űrlovasoknak is kell izzadniok. A dicsőség adója az izzadás. Ez az ő kulista­titkuk, miként a színésznek a súgó, a maszk, a színésznőnek a trikó és a festék. És az űrlovasok is méla hangulattal meg irigységgel nézik a hirdetést és mondják: — Tarai már többé nem izzad. (Tarai Száll te nem panaszkodó!, hanem dicsekszel.) Btk. TÁVIRATOK Közgazdasági táviratok. Bécs, április 14. Búza: Tiszavidéki 15.30—15.65, bánáti 15.05—15.45, mosoni 14.50—14.85, tótfelvidéki 14.55—14.90, marchfeldi 14.35—14.65. Rozs: tótfelvi­déki 10.30—10.50, pestmegyei 10.40—10.60, délivasúti 10.30—10.50, különféle magyar 10.25—10.45, osztrák 10.20—10.45. Árpa: tótfelvidéki 8.60—9.80, délivasúti 8.50—9.50, maláta 8.40—8.80, takarmány 8.00—8.25. Tengeri magyar: 7.90—8.15. Cinquantin: 9.40—9.90. Magyar zab 9.30—9.80, válogatott 9.80—10.20. cseh, morva 9.55—9.70. Berlin, április 14. (Értéktőzsde.) A tőzsde a kon­stantinápolyi események elkedvetlenítő hatása alatt, a mai forgalom megnyitásakor nagyobb eladásokat eszközölt, amelyeket helyenként igen tekintélyes ár­folyamcsökkenések kísértek, annál inkább, mert a kínálattal szemben említésre méltó kereslet nem mu­tatkozott. Legjobban szenvedtek a bánya és bank­piac vezető értékei, ahol az esések­et tettek ki. A török és orosz állampapírok is bágyadtak vol­tak, míg a 3%-os birodalmi kölcsön kevéssé válto­zott. Török sorsjegyek némileg javultak. A többi piacon, különösen a valútértékek piacán szintén gyengülések voltak túlsúlyban. Keleti vasútrészvé­­nyek 1%-ot, Meridional vasút részvényei 1%-ot ve­szítettek. Amerikai szállítási vállalatok részvényei Newyorkra nyomottak voltak. A további folyamat­ban a forgalom a spekuláció nagymérvű tartózko­dása következtében igen csekély volt, habár jobb konstantinápolyi jelentések némi szilárdságot okoz­tak, úgy hogy a kezdetben szenvedett veszteségek egy része pótolható volt Valamivel jobbak voltak kü­lönösen egyesült török járadékok. Török sorsjegyek folytatólag emelkedtek. Javultak a Meridional és a német luxemburgi részvények. Az utótőzsde maga­tartása renyhe volt. A készpénzpiac ipari értékei túlnyomórészt valamivel alacsonyabbak voltak. Napi pénz 296, magánleszámítolási kamatláb 296. EceS, ápr. 14. Saját tudósítónk telefon jelentése A délutáni magánforgalomban a zárla­tok a következők voltak: Osztrák hitelrészvény 632.75 Magyar hitelrészvény 735.—. Angol-Osztrák bank 294.60. Bankegyesületek 524.25. Unio­bank 540.50. Länderbank 440.75. Osztrák-magyar állam­vasut 694.—. Déli vasúti elsőbbségi kötvény 109.9. Elbavölgyi vasút 459.50. Alpesi bányarészvény 659.60. Rimamurányi vasmű­­részvény 541.60. Dohányrészvény 884.25. Májusi járadék 95.60. Orosz aranyáradék 98.60. Magyar korona­járadék 92.60. Török sorsjegy 188.50. Márka készpénzért 117,17—117221. Aranyjáradék —Csendet. Frankfurt, ápr II. (Esti tőzsde). Osztrák hitelrészvény 199.20. Déli vasút 18­85. Disconte-Com­­mandit 188.60 Berlini handelgesellschaft 171.—. Harpens 120.80. Laurakohó —.—. Osztrák-magyar államvasut 148.90. Német bank 140.80. Drezdai bank 160.20. Gelsenkircheni 186­8.). Hilbernia —. Olasz járadék —.—. Magyar aranyjáradék —.—. Az irányzat állandó. Pirit, április 14 (Z á r I a 1) Osztrák aranyjáradék 99.40. Magyar aranyjáradék 96.60. Háromszázalékos francia járadék 97.90. Háromszázalékos uj törleszt­het járadék —. Olasz járadék 10. 54. Török dohányrészvény 894.—. Párisi bankrészvény 16.22. Osztrák földhitelintézeti részvény 11.78. Osztrák Under­bank 488.—. Magyar Jelzáloghitelbank —. Ottomán bank 719.—. Osztrák-magyar államvasut —.—. Déli vasút —. Alpesi bányarészvény —.—. Francia tör­­leszth. járadék —. Az irányzat szilárd. Leadta: ápr. 14. (Zárlat) Angol consolok 85»/w. Japán járadék 901/a ési/yos magyar arany­járadék 96.—. 4 százalékos rúpia 62.*/*. Leszámítolási kamatláb­­*/a. Bécsi váltóár —. Déli vasút 4.*/«. Olasz járadék 108.1/«- 4 száz. osztr. aranyjár. —.—. Canada Pacificvasut 180.7«. Ezüst 28.»/«. 1 százalékos wípvif­in­&vkAkálAfl —» EAffedó. Átszámítási 100 frankárfolyam (96.60 K.) 60 kgként­utam, ápr. 14. Nyi­svaspiac Mixed Numbers Warannts 47 sh. 6'st p. Langha. A Miami plutóulék wt és tepsyi ár­folyamataik Amohnapiritán. Franciaország, Belgium, Svájc, Olaszország és S Balkán államok területére: Egy hóra 5 frank, negyedévre 15 frank.­­ Németországba: Egy hóra 3 márka, negyedévre 9 márka. Angliába: Egy hóra 4 shilling, negyedévre 12 shilling. Oroszországba: Egy hóra 2 rubel, negyedévre 6 rubel. Az északamerikai Egyesült Államokba: Egy hóra 1 dollár, negyedévre 3 dollár.­­ Minden most belépő új előfizető, ha egy fél­­évi díjat befizet és egy további félévre kötele­zettséget vállal, míg készletünk tart, Igényt tart­hat idei ajándékunkra, a „Festőművészet Re­­mekei“-re. A „DIVAT SZALON*-t, hazdn­c­nak a legszebb, legtartalmasabb és leg­elterjedtebb divatlapját előfizetőink mtn£ eddig, ezután is 3 korona helyett 2 ko­­rona kedvezményes áron kapják negyed­évenként Az előfizetési díj a ,Pesti Napló* előfizetésével együtt is küldhető. A kiadóhivatal. 9 AMSM . ználtan----------— —--------— • aufueetwr* — — — — • BMpt.—il »reihe rrt — — —- — Im ápnüm - -- -- --­la UWMi. Btak SS.«0 25.75 15.» tt.Ti IS. -u u.­ItN U.M MJ0 n.as fcaak 35. «5 35 » 36. — SSM 18 — 18J5 1SM 16.- 68.90 88.20 SJ» 11.80 ráak -Cj06 -O.IO -0.» -C.M : Sgr^izzzzzz m S-bnrtm--------------­ZÖM -0» -6» —0.65 Swattan------------------------------­_ . í«ifam-----------------------------­. MmTM------------------------------­mázka SáSSS M*.n 180.­ir>.Ts 180 JO márka itt— Z42.78 181.25 187.25 175.75 161.25 j márka —0.75 -1:5 -1.80 -0.75 -0.76 VZWTOBX Boka kairfcaa---------------— _ — — : j±s . M«ptwnb«i*— —————— . ItMnbm — — — — — — — Trágárt májam — — — — — — — 9 juliusn — — — — — — — •nptambarrt--------------— — ont 1«0._ iw.ee 12*.7S 118.­T5.» 7«. 25 n.m OKU I 12».-18S.2* 13*.— 115.15 1 Tt.88 78.25 t1.10 1 MBt -10.T6 -»0.75 +«•«* -51— OSDCADO Rom mn.Jn.rx —.--------------------------­, jattom — — — — — — — — m­pii májam — —------—-------­ trat i«.«e 117.75 88.25 ewt 137.60 116.18 M.*5 tant PESTI NAPLÓ 1909 április l6-én uj defizeést nyitunk a • Pesti Naplóra. Kérjük azokat a tisztelt olvasóin­kat, akiknek előfizetése ezen a napon lejár, mél­­tóztassanak a megújításról Idejekorán gondos­kodni, hogy a lapot akadálytalanul küldhessük tovább. A Pesti Napló előfizetési ára: a magyar korona országaiba, Ausztria és a meg­szállott tartományokba. Egy hónapra ... 2 kor. 40 fül. Negyedévre ... 7 kor. — HU. Félévre .... 14 kor. — BIL Egész évre •­­ # • 28 kor. — (DL 1 NAPIHÍREK Drága hóbortok. A divat is megkapta a maga gazdasági filozó­fiáját: a kapitalisztikus termelési rend szükségessé teszi az öltözködési formák minél gyakoribb válto­zását A tőke, a termelési eszközök nem heverhetnek tétlenül, mert a tétlenség következtében a töke fel­falná önmagát. De a töke gyarapodni akar s a gya­rapodás egyetlen feltétele az intenzív termelés. Az intenzív produkció azonban csak úgy válik lehetővé, ha az öltözködés szükségleteit és fényflzési cikkeit a természetes kopáson kívül még a divat változa­tossága is kiszorítja a használatból. A divatnak tehát a termelésben és gazdaságban az a hivatása, hogy bizonyos cikkeket hasznavehetetlenné tegyen, még mielőtt a kopás és elrongyolódás lehetetlenné teszik a használatát is erre kell visszavezetni, hogy a nagy divatáru-cégek mesterségesen siettetik a diva­tok változását A divatnak tehát már van gazdasági megok­o­­tása. De ebben a megokolásban sok a szofisztika. Mert a divat nem ott kezdődik, ahol a divatcikk a gyárból kikerül s az üzletek kirakatában megvételre kínálkozik. Hogy az elkészített lim-lomból vala­melyes értéktárgy lehessen, ehez a gyárosnak még az asszonyok egész különleges egyéniségére van szüksége. Az asszony egyénisége nélkül nem virá­gozhatnának a kalapgyárak, divattermek és masa­­med-üzletek. A kenyér fogyasztása teljesen függet­len attól, hogy milyen az ember egyénisége. Mert a kenyér elsőrendű szükségletek kielégítésére való s az elsőrendű szükségletek évezredek óta minden embernél ugyanazok maradtak, így tehát a terme­lés mennyisége nem a fogyasztó egyéniségétől, leg­feljebb anyagi helyzetétől, vagyis fogyasztóképessé­­gétől függ. De a divat gyors változása, a képtelen­ségbe menő szeszélyeskedése a léleknek egy bizo­nyos kialakulását feltételezi. E lélek nélkül a gyáros akármennyit termelhetne s a masamed-leány akár­mennyit kínálhatna, a termelt cikkből nem válhatnék divatcikk. A divat­probléma kulcsát tehát nem annyira a termelési rendben, mint a női lélek sajátosságában kell keresni. Hogy ez a sajátosság milyen, azt leg­hívebben a divat mutatja. S ez a mai divat igazolja a legjobban, hogy a legtöbb nőből valóban hiányzik az érzék az igazi értékek meghatározására. Az ezt az állítást egy merészen odavetett frázisnak mon­daná, szedje széjjel alkotó elemeire a mostani di­vatos kalapot s állapítsa meg az alkotó elemekből az egésznek értékét. Néhány méter festett szalma, hatvan centiméter szalag, pár darab viaszkos vá­szonból készült rózsa, kankalin, vagy búzavirág. Itt egy madárcsőr, kócsagtoll. És ha ezt a vászon- vagy selyemhulladékból készült zagyvalékot az ember felbecsülte és azután a kalap árát tudakolja, meg­len-Terk. ápr. 14. Terménytőzsde Gyapot. New- Yorkban 10.45 máj.-ra 10.12, jul.-ra 10.14, New-Orle­­ansban 10.—. Petroleum, stand withe, New-Yorkban 8.50, Piladelfiában 8.45, rafined in cases 10.90. Credit Bilances of oil City 118.—. Zsír Western Steam 10.85. Hohe Testvérek 11.10. On 29.26—2. 35. Réz 19.87—18 —. lew-York, ápr. 14. Cukor- és kávépiac. Cukor ■ fu­r rafining Muscovadó 8.45. Cukor finomítva 1. sz. : 4.70. Kávé Rió 7. sz. helyben 8'/*.—, májusra 8.86,­­ júliusra 6.85. I lew-York, ápr. 14. Gabonatőzsde. Zárlat. Búza állandó, helyben 149.— (12.96), máj.-ra 183.‘/s (12.86, I Jul.-ra 123.*/« (11.47), szept.-re 76­ (10.78 K). Ten­­­­geri szilárd, máj.-ra 75.V* (7.43 K), jul.-ra 74.'/« (7.85 K), szept.-re 78.V» (7.31). Liszt helyben 4.85.­­ — Gabona szállítása dija Liverpoolba 1­50 (0 54) K. Csikágó, ápr. 14. Gabonatőzsde, Zárlat. Búza : állandó, máj.-ra 128*/«. (11.91 K). jul.-ra 117.*/«­­ (10.92). Tengeri szilárd, máj.-ra 68.»/« (6.76 K.) Csingé, ápr. 14. Terménytőzsde. Zsír máj.-ra 10.87,­­ jul.-ra 10.47. Szalonna sh­ord clear. 9.68. Sertéshús­­ jul.-ra 8.22. London, április 14. (Gabonapiac.) Az irányzat igen szilárd, az árak változatlanok 3 p.-vel maga­­­­sabbak. Magyar liszt 46 sh. 6 p., Olaj 26 sh. Behoza­tal: búza 60.000, árpa 28.000, zab 80.000 quarter. Az idő: derülő. - gétől függ. De a divat gyors változása, a képtelen-

Next