Pesti Napló, 1909. április (60. évfolyam, 77–102. szám)

1909-04-15 / 89. szám

10 Budapest, csütörtök ___________PESTI NAPLÓ._________ 1909. április 15. 89. szánt. 4 szabaditásáért vívott küzdelmét meghiúsítani törekszik. Ezért a pártgyűlés szükségesnek tartja, hogy ellene a küzdelmet felvegye. Követeli az iskolaügy világivá tételét, az egyháznak az államtól való különválasztását s az egysiazi birtokok köztulajdonba való vételét. Több kisebb indítvány letárgyalása után a kongresszust Garbai elnök rövid zárszóval berekeszti. — Castro bolyongása. Párisból jelentik: Amikor Castrot Fort de France-ban a „Versailles“ hajóra vitték, a volt elnök a nagy forradalom által kivívott jogokra való hivatkozással, tiltakozott az ellene alkalmazott erőszak ellen és azt a reményét fejezte ki, hogy Spanyolország vendégszerető hajlékot fog neki nyújtani. Azután elbúcsúzott testvérétől, aki Fort de Francéban marad, hogy átvegye a leveleket. Castronak újabban Dánia is ajtót mutatott, amennyiben megtiltotta neki, hogy a dán Antillákon telepedjék le. Castro felesége Venezuelába utazott, de nem engedték meg neki a partraszállást. •— A török látogatás elmarad. A török politikusok és kereskedők részéről Magyarországba és Ausztriába tervezett kirándulás, amelyet egy török herceg vezetett volna, a törökországi helyzet megváltozására való tekintettel egyelőre elmarad. — Utcai lövöldözés Rómában. Húsvét másodnapjárg izgalmas eset történt Rómában. A város közepén levő egyik mulatóhelyen egy közrendőr fölszólította a mulatozókat, hogy az ünnepre való tekintettel, hagyják el a helyiséget. A dorbézoló vendégek azonban ellenszegültek, ittas állapotbarttőrt rántottak és üldözőbe vették a rendőrt. Az menekülni igyekezett, de üldözői olyan közel jutottak hozzá, hogy a saját védelmére kénytelen volt revol- Vőrlövéseket tenni, amelyek közül egy az egyik üldöző lábába fúródott, a másik pedig egy ügyvéd nejét, aki éppen az ablakhoz sietett a lárma hallatára, szemén találta azonnal megölte. A közönség meglincselte volna a szerencsétlen rendőrt, de még idejében elmenekült. Az eset éppen az esküdtszék épülete előtt történt. A székesfehérvári postarablás kitüntetettjei. Mint tudják, Január 3-án történt Székesfehérvárott, hogy Kern István volt csendőr, javítóintézeti szolga álarcosan betört a székesfehérvári állomáson lévő postahivatalba, ott Kiss Zoltán postasegédellenőrt lelőtte és gyilkos szándékkal a jelenlevő Berényi István és Szajkó József postaaltisztekre vetette magát, a két altiszt azonban a gonosz szándékú embert agyonverte. A király a két derék postást ezüst érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetést -- mint Székesfehérvárról jelentik — nagy ünnepség keretében ma nyújtottakát nekik. Ez alkalomból ma déli tizenkét órakor a városháza nagytermében előkelő és nagyszámú közönség jelent meg, köztük Széfdélyi Viktor, Fehérri megye főispánja, Saára Gyula polgármester, Siposs Kálmán soproni postaigazgató, Privaldszky Viktor soproni postatitkár, a helybeli, postahivatal részéről Rostaházy főfelügyelő és Lieb fi úr 31 főtiszt. A kitüntetettekhez Sipos Szálmán postaigazgató intézett beszédet, majd a mellükre tűzte az érdemkeresztet. A kitöltetést Berényi István kijíziente még, majd Saára Gyula polgármester intézett Hozzájuk pár méreg Szót. A kitüntettek tiszteletére délután Bálikét volt. — Francia szocialisták mozgalma, Parisból táviratozzák. Merübeil több szocialista gyűlés volt, amelyiken az általános munkásszövetség agitátorai elhatározták, hogy ma huszonntégy órára beszüntetik a munkát, annak demonstrálására, hogy a munkások. Ha megfelelő utasítást kapnak a sztrájkbizottságtól, készek az általános Sztrájk btötardálásáta. — Szomorú statisztika Jó közlemény nem is szólhat másról, mint a kivándorlásról, mert Magyarországért talált minden statisztika között a legszoforúbb a kiváldorlási statisztika. Az évről-évre emelkedő kivándorlásnak igen lesújtó kódot adja az alábbi összeállítás. Megtudjuk belőle, hogy Magyarországból és Ausztriából 1861-ben mentek ki az első kivándorlók Amerikába. Az első kivándorlók száma 13 volt. Hat évvel később 1867-ben 392, 1877-ben 5396, 1887-ben pedig már 10.265 kivándorló próbált szerencsét Amerikában. Ettől az időtől kezdve hol emelkedett, hol csökkent a kivándorlás s tíz esztendő alatt valamivel tömött. felért 1897-ben 8.10.11 volt a kivándorlók száma. Ettől az időtől kezdve aztán rohamosan emelkedett 68 1907-ben elérte a legmagasabb számot, amikor Magyarországból és Ausztriából 538.452-en vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Az amerikaisági válság egyharmadára apasztotta a kivándorlók számát, mert 1 OOS-ban leszállt 168.509-re. Németországból 1861-ben 02.116, 1867-ben 124.046, 1887- t-ben 29.238, 1887-ben 108.805, 1897-ben 22.533, 1907- beft 37.807 ÉS 1916-Báfi 32.309-ért vándoroltak ki. Látnivaló, hogy a németországi kivándorlás arányai az utolsó esztendőkben messze mögötte maradtak a Magyarországból és Ausztriából megindult kivándorlásnak. Az 1907. esztendőben a föld minden részéből Amerikába igyekvő kivándorlók száma 1.285.349 volt, míg 1908-ban 782.870. Az idei esztendő számadatai — sajnos — talán minden eddigit meg fognak szégyeniteni. — Rablószövetkezet a Kaukázusban. Pétervárról jelentik, hogy Baktban napirenden vannak a rablások, zsarolások és gyilkosságok, amelyeknek tettesei majdnem minden egyes esetben elmenekülnek. Bakuiban és vidékére olyan rablószövetkezet garázdálkodik, amely még a hírhedt olasz maffiát és az amerikai „Fekete kéz“ nevű rablószövetkezetet is felülmúlja gonoszságában és elvetemültségében. Érdekes, hogy a gyilkosságokat rendesen nappal, nyilvános helyen hajtják végre és a tettesek mégis majdnem kivétel nélkül elmenekülnek. A bakui teherpályaudvaron igen rövid időközökben négy vállalkozót gyilkoltak meg; a tettes minden egyes esetben elmenekült. E négy gyilkosság közül az utolsó március hónnap vége felé történt, amikor Isardar Ter- Arutjunov vagyonos vállalkozót olyan körülmények között gyilkolták meg, hogy a gyilkos elmenekülése szinte lehetetlenségnek látszott. A gyilkosnak mégis sikerült elmenekülnie és a rendőrség mindezideig eredménytelenül nyomozza. Néhány nappal később valaki bombát vetett egy gazdagabb kereskedő háza elé. Az utcán járó-kelő nép látta a bombavetőt, látta, mint gyújtja meg a bomba kanócát, hogyan veti el és hogyan indul futásnak ellenkező irányban, de senki sem gondolt az üldözésére, és így ez is elmenekült. A maffia gazdagot és szegényt egyaránt zsarol és aki nem fizet, az életével lakói. Jakubovics mérnököt, aki a maffiától érkezett fenyegető leveleknek nem tulajdonított semmi jelentőséget, a gyár műhelyében, ahol alkalmazva volt, húsz munkás jelenlétében gyilkolták meg és a tettesnek mégis sikerült elmenekülnie. A maffia még a rendőrséget sem kíméli, pedig ez már az alatt a gyanú alatt áll, hogy kezére jár a maffiának, mert különben csak nem volna lehetséges, hogy egyetlenegy gyilkos se kerüljön kézre. Kuryev rendőrbiztos a napokban felszólítást kapott, hogy Bakut tíz napon belül hagyja el, mert különben halállal lakói. Még szegény vasúti minkások is kapnak ilyen fenyegető leveleket, pedig ezek a szegény emberek, akiknek havi keresménye alig 20—25 rubel, aligha lehetnek útjában a maffiának. Jellemző a maffiára még a következő eset is, amely Tifliszben játszódott le. A maffia elrabolt egy kisfiút és a szülőktől azután 30.000 rubel váltságdíjat követelt. A szülőknek a vagyona azonban még tizedrészét sem tette ki ennnek az összegnek és igy a rablószövetkezet végre is engedett. A fiút három rubel váltságdíjért engedte Szabadon. A rendőrség tehetetlen a maffiával szemben. — A tatabányai tífuszjárvány. Tatabányán — mint már említettük — tífuszjárvány vág s eddig mintegy ötszáz megbetegedés történt s a Hatóságok mindent megtettek, hogy a járvány hevességét csökkentsék. A baj alkalmasint a víztől ered s ezért az összekiírtakat bezárták. Az állami bakteriológiai intézet klábban vizet vétetett a kutakból, de még nem tudott ráakadni a fertőzés okaira. Tatáról Komáromból a fölsíközbó! tizenkét orvos utazott Tatabányába, hog£Öefeitseu a bányatelep orvosainak. Ott várt dr. dr. Szabír Ignác főorvos is. A hatóság mindent Megtesz a baj elfojtására. Ma az a jelentés érkezett gróf Andrássy Gyula belügyminiszterhez, hogy elszórtan történt egy-egy újabb megbetegedés és haláleset. Máig nyolcvanan haltak meg a tífuszjárvány kitörése óta. Az orvosi rendszabályok megtartására harminckét tatai csendőr őrködik. — Nagy viharok Amerikában. Newyorkból jelentik, hogy óriási viharok dühöngenek Amerika keleti partvidékein. Néhány nap óta szakadatlanul érkeznek a hírek nagy szerencsétlenségekről, amelyeket ezek a szélviharok okoznak. Newyorkban, ahol a múlt hét elején még rekkenő hőség uralkodott, egyszerre viharossá vált az idő. A külvárosokban számos helyen fölfordultak a közúti kocsik, a Házak homlokzatáról a vihar leverte, letépte a légtáblákat, a sarkokon pedig, ahol a légáramlat a legerősebb volt, csak úgy gurultak az emberek össze-vissza. A vihar nagy tűzfzízt is okozott, afflélyBél Hatrtlitcket közúti kocsi a tűz martalékává lett. Egyik Háznak a tetejéről érctárgy esett le, amely a villamosvezetékkel érintkezvén, rövidzárlatot idézett elő. A kiscattartó Szikrák a kocsiműhelybe csaptak, ahol egy petroleumtartályt lángba borítottak. A petroleum felrobbant és az egész műhely leégett. — Házasság. Tószegi Freund Imre ma délben vezette oltárhoz a Dohány-utcai izraelita templomban Hatvany Lili kisasszonyt Gróf Eszterházy Pál cs. és kir. kamarás aia tartotta esküvőjét az egyterűi templomban gróf CzirákyMáriával. Vőfélyek és koszorúslányok voltak: gróf Khuen Károly—Wenckheim Ilona grófnő, gróf Esterházy Mór—Hunyady Teréz grófnő, gróf Csekonich Pál—Fiáth Ilii bárónő, gróf Cziráky György—Hohenlohe Sára hercegnő, gróf Keglevich László—Esterházy Mária grófnő, gróf Cziráky József—Esterházy Erzsébet grófnő, gróf Andrássy Imre—Keglevich Maritta grófnő, gróf Cziráky László —Esterházy Vera grófnő. Bléer Lajos hatvani kereskedő eljegyezte Schlesinger Irénkét, Schlesinger Gyula hatvani kereskedő leányát. Leitner Aladár Hajdu Sámsonból eljegyezte Kohn Irmát, Kohn Dávid kábai gabonakereskedő leányát. Schöberl Antal székesfővárosi taxistó elje- egyezte Pennavili Irmát — Magyar ember kivégzése Amerikában. New Yersey államban múlt hónap 23-án történt az utolsó akasztás. A képviselőház tavaly novemberben olyan törvényt hozott, mely eltörli az akasztást s a kivégzést ezután villamos árammal fogják végezni. Az akasztottak névsorát egy bács-bodrogmegyei ember zárta be, aki az uj törvény életbeléptetése előtt követte el borzalmas tettét s akinek bitófán kellett meghalnia. A kivégzett magyar ember neve Lang Frigyes. Az esetre vonatkozóan ezt jelentik Newyorkból: 1906. április 19-én a huszonkét éves Lang Frigyes South-Bethlehemből Pennsylvania állam egyik városába, PiScatawaytownba érkezett. A városkában lakott John Gordon a családjával együtt. Gordonnak a felesége unokatestvére volt Lángnak. Gordon leányába, Katiéba halálosan szerelmes volt Láng Frigyes. Megérkezése után azonnal megkérte a leány kezét, a Gordon-család azonban visszautasította, azért, mert Láng törvénytelen gyermek volt. A fiatalembert rendkívül lehangolta a visszautasítás, bánatos szívvel hagyta el Gordonék házát. Sötét este volt, midőn vissszatért Gordonék lakásába és ott töltötte az egész éjszakát. Másnap reggel Lang együtt hagyta el a Gordon-házat a három leányáival, Katlevel, Maryvel és Ronival. A leányok az egyik new-brunswijcki szivar- gyárban dolgoztak. Lang és a leányok a Bonhamtownirton állottak és várták a villamos megérkezését. Mi-kor a villamos a közelben feltűnt, Lang hirtelen elő- rántotta revolverét és elsütötte. A golyó Katiénak a nyakába fúródott és azonnal megölte. Lang akkor el-futott s eltűnt a közeli sűrűségben. A leányok, a villamos kocsi utasai és alkalmazottai a vérben heverő Katie segítségére siettek s a gyilkosság olyan rémületet keltett, hogy senki sem gondolt Lang üldözésére. A gyilkosság híre nagy izgalmat támasztott és New Yersey és a szomszédos államoknak a rendőrei és de-tektivjei kutattak a gyilkos után. A new-brunswicki rendőrség akkor Lengyel József, magyar titkosrendőrt szerződtette, aki Pennsylvania és Ohio álla-mokban lázasan kutatott. Lángot azonban nem sikerült, megtalálnia. Úgy elint, nintha a föld nyelte volna el. A gyilkosság után azonban Valami megmagyaráz-' Hatatlan vonzalom visszahozta Lariget New-Brün-swick fia és Leligyel Hamarosan tudomást szerzett a szfill05 visszaérkezéséről. A gyilkosság utáni tizenneggyedik ftapon Lengyel elfogta Lángot. Lengyel ötszáz dollárt kapott Lang kézrekeritéséért. A pénzen azonban nem volt áldás. Egy éven belül elköltötte s egy, ritagyar kivándorló mégis árulása fölatt börtönbe került. AZ első éjszaka egy borotvával átvágta a nyakát. Reggel megmerevedett holttestére talált a börtönőr. Az esküdtbiróság elsőfokú gyilkosságban mondotta ki bűnösnek Lángot s az esküdtek verdiktje alapján,Swayce biró halálra ítélte. Az ítéletet 1906. julius 18-ikán hirdette ki a biró. Az elitélt ügyvédjei új tárgyalás elrendelését kérték, majd azzal érveltek, hogy Lang gyengeelméjű , ezért elmegyógyintézetben van a helye, nem pedig a börtönben. Morris Plains, az elmegyógyintézet orvosa, dr. Britton E. Evans és egyik new-brunswicki orvos azt vallották, hogy az ő meggyőződésük szerint Lang nem épelméjű. Middlesex megye börtönigazgatója azonban, ahova az ítélet kihirdetése után Lángot szállították, azt mondotta, hogy Lángnak a viselkedésében nincs semmi olyan, mely arra engedne következtetni, hogy ő őrült. Borralin bíró, aki ebben a kérdésben döntött, a börtönigazgató álláspontját tette magáévá. A kegyelmi tanács nem ajánlotta kegyelemre a vádlottat s a kortitánykő helybenhagyta a halálos ítéletet, melynek határnapjául r március 23-ikát tűzték ki. A kivégzés, miután Székecsér János római katolikus magyar lel-, kész , rheggyóntássa és John A. Grady, a St Pétertemplom püspöke lelki vigaszban részesítette, meg is történt New Brunswick városában. Lang reszketés nélkül ment a bitófa alá. A hóhér fejére húzta a fekete sapkát, nyakára tette a zsinegét. A gyilkos öt perc múlva halott volt.