Pesti Napló, 1909. április (60. évfolyam, 77–102. szám)

1909-04-22 / 95. szám

16 Budapest, csütörtök PESTI MA ELŐ­ 1909. április 22. 95. szám, 150.289, liszt 79.916, korpa 21.561; betározás április 10-től 17-ig: búza 18.481, rozs 5322, árpa 3972, zab 11.652, tengeri 53.918, liszt 3113, korpa 45; kitározás április 10-től 17-ig: búza 28.301, rozs 15.442, árpa 8205, zab 15.389, tengeri 32.562, liszt 5287, korpa 3264; készlet április 17-én: búza 137.720, rozs 141.104, árpa 33.784, zab 82.650, tengeri 171.645, liszt 77.742, korpa 18.342. Az aradi csab­ád) vasutak tőkéje. Az aradi és csanádi egyesült vasutakba 1908. év végéig beruhá­zott tőke összegét a kereskedelemügyi miniszter 34.231.189 korona 67 fillérben állapította meg. Érdekes per a tőzsdén. Nemrég megemlékeztünk arról a perről, melyet elbocsátott munkások vádas­kodásai alapján a három évvel ezelőtti közraktári át­adásokból folyólag egyik tőzsdetanácsos indított egy tanácsos­ kollégája ellen. Ma folytatólagos tárgyalás volt ez ügyben és a tanács azt határozta, hogy a munkásokat, mivel azok megbízhatósága különféle körülmények folytán nagyon kétes, nem hallgatja ki, ellenben a közraktári igazgatót eskü alatt meghall­gatja az ügyre vonatkozólag, a könyvek és az ösz­­szes kezelési rendelkezési okmányok bemutatása mellett, melynek határnapjául e hónap 27-ikét tűz­ték ki. A tőzsdén rossz szemmel nézik ezt az ügyet, mivel abból a körülményből, hogy a tőzsdebíróság előtt a felperes folyton csalásokat hangoztat és a nagy csalási váddal szemben csak métermázsán­­kénti 10 fillér az egész követelt kárigénye, viszont pedig e tőzsdei per hátteréül tett feljelentésben a rendőrség előtt nem hangsúlyozta a csalást, amit annyit emleget a tőzsdepörben, hanem „ismeretlen tettesek“ ellen tett feljelentést, a tőzsdén személyes hajszának tekintik az egész ügyet, melynek aligha­nem az lesz a vége, hogy a két tőzsdetanácsos közül valamelyiknek le kell mondania, valószínűleg annak, aki a port veszíti, jobban mondva, aki a bizonyítás­sal adós marad, mert az ilyen dolgok bizonyos te­kintetben összeférhetetlenek a tőzsdetanácsossággal. Németország gazdasági térhódítása Oroszország­ban. Nem érdektelen, hogy az Oroszországba impor­táló államok közt első helyen áll Németország, mely­nek bevitele egymagában 37%-át teszi ki az összes bevitelnek s az utolsó öt esztendő alatt évenkint át­lag 226 millió rubelre rúgott. Valóban bámulatos az a nagy hódítás, melyet a német kereskedelem tett Oroszországban s mindennél ékesebben szóló bizonyí­téka a német üzleti szellem élelmességének és vál­lalkozási merészségének. Oroszországban vannak vá­rosok, melyeknek kereskedelme, mint például Rigáé, csaknem kizárólag német kezekben van, sőt Pétervár kereskedelmében is határozottan németek dominálnak. Alig van jelentékenyebb orosz város, amelyben a né­met kereskedelem többé-kevésbé tért ne hódított volna, igen sok helyen mintaraktárakat, dúsan fel­szerelt áruházakat létesítettek s kereskedelmi utazóik bejárják az egész országot. Hitelnyújtás és kiegyenlí­tési módozatok tekintetében pedig a lehetőségig a vevő kívánalmaihoz alkalmazkodnak. Berlinben a mintegy iparkamarai szervezettel biró „Deutsch-Rus­sischer Verein“ törekszik a német kivitel emelésére s működésével már eddig is rendkívül becses szol­gálatokat tett a német exportnak. Tagjainak — kik­nek sorában a legnagyobb német kiviteli cégeket és csaknem az összes német kereskedelmi kamarákat ott láthatjuk, a kiviteli viszonyokról s az egyes ipar­cikkek exportképességéről szóló értesítéseket nyújt, közli a nyersanyagok és félgyártmányok olcsó be­szerzési forrásait . Írásban és szóban a német-orosz kereskedelmi összeköttetések fontosságának ismer­tetésére törekszik. Ily tevékenység mellett aztán könnyen megérthetjük azt, hogy Németország a még csak 20 év előtt is túlsúlyban lévő angol kivitelt, ma már a saját exportjának felénél is kisebb összegre redukálta. Az­ Oroszországba importáló államok kö­zött a második helyet Anglia foglalja el. Utána Kína következik, mely főleg gabonaneműeket­ és élő álla­tokat, továbbá teát és nyersselymet importál. Kínát az északamerikai Egyesült­ Államok követik. Az európai államok sorában a harmadik helyet Francia­­ország foglalja el, mely divatárukban, női toilettecik­­kek és illatszerekben csaknem monopolizálja a piacot. Magyarország és Ausztria az egész importban mind­össze csak a nyolcadik helyre kerül. A nyolc legtöb­bet­ importáló állam behozatala az utolsó öt év alatt a következő évi átlagokat mutatja: Németország 225.978.000, Angolország 103.373.000, Kína 53.716.000, Északamerikai Egyesült,­­államok 48.360.000, Francia­­ország 27.053.000, Perzsia 24.325.000, Finnország 23.712.000, Magyarország és Ausztria 23.409.000 rubel. Az orosz importban még a fenti államokon kívül résztvevő európai országok sorában Olaszország már csak évi 10 millió rubellel szerepel. Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegye­­sü­let újabban a következő fizetésképtelenségeket je­lenti : Friedmann József szabó Nyíregyháza, Weisz Soma kereskedő Selmecbánya, Pazsics József keres­kedő Zágráb, Stern József kereskedő Kolozsvár, Ne­nadovits Dragutin kereskedő Újvidék és Kohut Gusztáv kereskedő Békéscsaba (csőd). Hajózás. A Magyar Királyi Folyam- és Tenger­hajózási Részvénytársaság igazgatósága közli, hogy „Csanytelek“ állomást árvíz miatt — további intéz­kedésig — az összforgalom számára megszünteti. Hajójáratok. A Hamburg—Amerika Lin­e jelen­tése szerint az Albano és a Kais. Auguszte Victoria április 17-én, a Moltke 18-án érkezett­­Newyorkba, az Amerika Newyork felől 18-án hagyta el Dovert, a Badenia 15-én érkezett New Orleansból, a Cleveland 17- én indult Newyorkból Hamburgba, a Hamburg 18- án indult Genuából Newyorkba, a Pallanza Phi­ladelphiából 18-án hagyta el Dovert. Kőbányai sertéspiac. Április 21-én. Magyar el­sőrendű : Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli súlyban) 143—144 fillér. Fiatal közép (páronkint 251—320 kilogrammig terjedő súlyban) 144—146 fil­lér. Könnyű (páronkint 250 kilogrammig) 145—146 fillér. Magyar szedett : Közép (páronkint 240—280 klgr.) 145—147 fillér. Könnyű (páronkint 240 klgr.) 145—147 fillér. Sertéslétszám­: 1909. április 19. nap­ján volt készlet 23078 darab. — 1909. április 20-án felhajtatott 34 darab. — 1909. április 20-án elszállit­­tatott 105 darab. — 1909. április 21. napjára maradt készletben 23007 darab. A hízott sertésüzlet irány­zata : változatlan. Sertéskonzumvásári jelentés. (A székesfővárosi állatvásár és közvágóhíd igazgatósága.) Április 21-én. Előző napi eladatlan maradvány 576 darab sertés, 20 darab süldő. Pótfelhajtás 145 darab sertés, 14 darab süldő. Mai felhajtás 700 darab sertés, 2 da­rab süldő, összesen 1421 darab sertés, 36 darab süldő. Eladatott 1002 darab sertés, 19 darab süldő. Mai ma­radvány 419 darab sertés, 17 darab süldő. Követ­kező árak jegyeztettek : Zsírsertés : öreg I. rendű 350 kilogrammon felül életsúlyban 108—115 fillér, II. rendű 280—350 kilogrammig 103—108 fillér, fiatal nehéz 300 kilogrammon felül életsulylevonással 132— 150 fillér, fiatal közép 220—300 kilogrammig élet­­sulylevonással 133—152 fillér, fiatal könnyű 120 ki­logrammig életsulylevonással 134—152 fillér. Belföldi süldő 104—112 fillér. (Árak minden levonás nélkül kilogrammonként, élősúlyban értendők.) A vásár irányzata közepes. Az árak változatlanok. 9 Gabonatőzsde, Budapest, április 21. Az egész világsajtó a Patten-féle világkornerrel foglalkozik. Szinte za­varos fogalmak támadnak a sokféle kommentár kö­vetkeztében és Patten legalább is annyira a szenzá­ció közepén áll e pillanatban, mint Abdul Hamid, a török szultán. Egyformán is kezelik mind a kettőt, Pattenről is az a vélekedés a világsajtóban, hogy né­hány napon belül a buzakirály trónvesztett lesz. Az Unió kormánya hivatalosan lép fel ellene és nyilat­kozatokat ad ki a Részletekről, az összes műveletei ellen hivatalos presszióval dolgozik, szóval az Unió kormánya Patten ellen a teljes súlyával akcióba lé­pett. Patten egy kissé ki is eresztette a gyeplőt és a sajtóban azt kürtöli, hogy realizál, hasznot vesz és átmegy a gyapotspekulációra, vagy esetleg jú­liusra tolja át a maga érdekeltségeit, de erőszakkal nem akarja forszírozni már a májusi árát. Ennek a következménye azután, hogy ma Newyorkban a májusi búza 2Ve, a júliusi 2­/*, a szeptemberi Via és Csikágóban a májusi búza 27/s, a júliusi pedig 35/s centtel visszaesett. Szóval a 30 centes emelkedés után 6 vagy 6 centes olcsóbbodás állt be. A világsajtó ezt már arra magyarázza, hogy a Patten-féle tor­­nyozás összedőlt és nagyban kivonulnak Patten ellen, olybá fogva fel most a helyzetet, mintha máris sikertelen lett volna az egész Korner, holott a vilá­gon még ilyen gyönyörűen kitervelt és megcsinált árerőszakolás nem volt, mint ez és a Patten ha akarná és e pillanatban még egyáltalán nem tudni, várjon nem akarja-e, azt csinálhat a becsípett kontre­­minnel, a nemzetközi gabonaáralakulással, amit csak akar. Amerikában az áresést mezőgazdasági hírek­kel indokolták, azzal, hogy az északnyugati részek­ről, ahonnan olyan rossz mezőgazdasági híreket kül­döttek, most jól kínálnak árut, de legfőképpen a Pattenék lebonyolításait hozzák magyarázatul az eseményekhez. Sokkal nehezebb belátni egy ilyen világszenzáció kohójába, mint amilyen a Patten-féle kavarodás, mintsem hogy csak úgy felületesen ítéle­tet lehessen mondani a dolog állásáról, de nekünk az az impressziónk, hogy Pattenék egyáltalán nem hi­vatnak még visszavonulót, csak ravaszkodnak, mint tették már néhányszor, mikor felzúdultak ellenük. A Patten-féle csoport spekulációja eddig nagyon ered­ményes és szeretnék látni azt a sikeresen operáló spekulánst, aki akkor, mikor eredményes a műve­lete, tisztán erkölcsi okokból elvonul. A hatalomnak nincs erkölcse és most Pattené a hatalom, nem is­­ hihető, hogy az eredmény pillanatában eldobja, amiért dolgozott. A világsajtó kiabálhat, tehet amit akar az amerikai kormány, a Patten, ha csal, tény­­leg valami technikai akadálya nem lesz, végigcsinálja ezt a kampányt és úgy látszik eredményesen, mert az egész ellene irányuló felzúdulás a­ tehetetlen dü­h fájdalomordításából harsog elő. Az európai piacokon csak úgy falják a nagy világlapok Patten-ellenes kirohanásait és szívesen vennék, különösen Berlinben, ahol az összes lapok számszerűen mutatják ki a csikágói és liverpooli árak tarthatatlanságát, ha a corner összeomolna. A világ­készleteket, árrelációkat úgy leltározzák, mintha a corner sikere papírforma kérdése lenne. Lehet is, hogy a papírforma szerint a cornernek össze kell dűlnie, mert a csikágói jegyzés a berlini, liverpooli, párisi és argentínai árakkal, az európai cif-jegyzé­­sekkel szemben tényleg túlzást mutat, de a corner az technikán alapszik, nem papírformán és így minden kérődzés, mely a számokra építve ellene irányul,, csak elméleti értékkel bír és nem érinti a Pattenék dolgát. Berlin szívesen redukálta 2 márkával a jegy­zéseit az amerikai gyengülésre, azért is, mert az orosz vetésekről kiadott hivatalos jelentés, csakúgy,­­mint a balkáni mezőgazdasági hírek is nagyon ki­elégítő megítélésben részesültek, azonfelül a közeli napokra várt német birodalmi mezőgazdasági hiva­talos tudósítás tartalmában is nagyon bíznak, végül, a hosszas szilárdság után jól esik a feszültség kissé érezhető kiengedése. Liverpoolban azért ment vissza egy pennyvel a búza ára, mert az emberek a corner erejét kitomboltnak hiszik és örülnek a fordulat re­ményének, nem is vásárolnak semmit, inkább storno­­hajlamok látszanak, végül Párisban a 10—15 cen­­timeps csökkenés az általános nemzetközi helyzet megítélésének eredménye. A világpiacok beállítása tehát úgy a statisztika, mint a mezőgazdasági állapot tekintetében pillanatnyilag gyengének látszik, ami azonban nem jelenti azt, hogy már a legközelebbi na­pok ne hozzanak beléje fordulatot, noha az inter­­nacionális helyzetet a nagy gabonaszaklapok és az egész világsajtó úgy fogja fel, hogy az izgalmak tető­­ződése már elmúlt és most következik a forszírozott árak, az erőltetett üzleti tevékenység visszahatása. Nos ez nem olyan bizonyos, mert a csikágói corner összeomlása még egyáltalán nem befejezett tény, de még attól is függetlenül, az internacionális helyzet nem ad okot annyi optimizmusra, mint amennyivel ez a hirtelen fordulat erőlködni látszik. És mikor az internacionális viszonyoknak imigyen tükröt igyekezünk adni, utalnunk kell a ma reggeli lapunkban közölt Zseléz­ski-féle vélekedésre is, mely megint csak a határidőüzletet okolja a jelenlegi ma­gas árakért és ebben is a határidőüzlet káros követ­­kezményeire akar bizonyságot találni, mondván, hogy a tőzsde e magas árkreációjával évekre kihaló­ fogyasztási redukciót idéz elő és a magas gabona­áraknak is megvan a maguk káros következménye, ha azokat a börze kreálja. Természetes, hogy a pólyák gróinak semmi se jó, ami a börzéről jön, mert hát az már átkos dolog, amit onnan a világba bocsá­tanak. Hogy most megint nyilatkozott, annak az az oka, hogy mióta magas gabonaárak vannak és a­ gazdaközönség látja, hogy a kezdeményezés miatt a­ tőzsdének le van kötelezve, a tőzsde ellen valós agitáció legfőbb fegyvere kiesett a pólyák gróf ke­zéből. Most tehát a magas árak, az erőszakolt magas árak boncolgatásával akar a tőzsdének­ ártani. Rend­ben van, csak azt kérdezzük, ki megy ebben a dolog­ban is a pólyák gróf mögött, aki különben most már szociális alapon, elég pikáns, de így van, mondották, szociális alapon vitatja, hogy a magas árakkal a fogyasztásnak árt a tőzsde. A védvámoknál erről nem beszélt a nemes gróf és az akkor még mögötte állt tábor, mely azóta egyedül hagyta a rögeszméivel Nem is veszik már komolyan az ő tőzsdeellenes ki­rohanásait és ha mi meg nem tennők neki azt a kis szívességet, hogy mégis megemlékeznénk már csupa különösségből arról, hogy az álpróféta miket mond, egészen pusztába elhangzó kiáltás lenne, amiket ő olyan nagy álpáthoszszal előad a maga szű­kebb pub­likumának ott Aradon a gazdasági egyesületben. A budapesti piacon ma kétirányú volt a ten­dencia. Az áprilisi és a májusi határidők gyengék voltak a külföld lanyhább jelentéseire, a spekuláció félreismerhetetlen lebonyolítási hajlamaira és az effektívü­zlet határozott gyengülési hajlamára, el­lenben az októberiekben szilárdság mutatkozott az időjárásra és rossz mezőgazdasági jelentésekre. A Bánság felső részéből, Becskerekről és vidékéről egész a Pancsováig terjedő területrészről azt táv­­iratozták, hogy a búza gyökere beteg. A búzavetés a hideg idő következtében megsárgult és sok he­lyen nagy területeket ki kell szántani. Mivel pedig a bánsági rossz hírek mellé a bácskai részekről is panaszkodtak és a tótsági megyékből azonképen, az októberire speciálisan szilárdabb volt az irány, ami ha az árakban csak mérsékelten jutott is ki­fejezésre, abból a körülményből, hogy a külföld olyan lanyha, az effektív­ piac annyira gyenge, az áprilisi és a májusi határidők olyan csökkenők és az októberiek mégis drágulók, egészen nyilvánvaló­nak látszott. Mennyit kell elhinni e rossz mezőgaz­dasági h­írekből, mennyit se, azt bajos lenne eldön­teni. Annyi bizonyos, hogy a Bánságból és a Bács­­­­kából erősen vétettek októberi búzákat és az itt- ott kínált búzatételeket visszavonták. Ez a pozi­tívum, mely a nyomár, járt e híradásoknak, ki októberiektől eltekintve azonban semmiféle szilárdsági hajlam sincs e spekulációban. A malmok nem nagyon vesznek búzát és ma mindenkor a ha­­táridőkurzushoz alkalmazkodtak tendencia tekinte­tében. Az a hír nyer mindinkább hitelt, hogy­ a fo­

Next