Pesti Napló, 1909. május (60. évfolyam, 103-127. szám)

1909-05-16 / 115. szám

1909. május 1. 24 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ • 115. szám A Magyar Téánítalódó Egyesület tegnap tar­totta rendes évi közgyűlését. Az évi jelentés felem­líti, hogy 1908-ban 97.269 volt a leadott tudósítások száma, ami az alapítási év (1894.) 6642 tudósításához képest élénken illusztrálja a tudósítások megbízható voltát és az ennek révén folyton növekedett bizalom alapján fellendült igénybevételt. Végül az igazgató­ság egy részének új választása következett. Meg­választottak mint elnök: Tschögl Henrik, alelnöki Breitner Zsigmond L., igazgatósági tagok: Engl Hugó, Fürst László, Friedmann Lipót, Pauncz Sán­dor, Róna Zsigmond, Schulz Manó, Surányi Béla, Simon Jakab. A Hazai Bank új épülete. Hír szerint a Hazai Bank igazgatósága azzal a gondolattal foglalkozik,, hogy a Dorottya­ utca 3. szám alatt levő épületet, melyben most az intézet helyiségei vannak és amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár tulajdona, meg­vásárolja és díszes palotává alakíttatja át. A Hazai Bank igazgatóságát e gondolat megvalósítására az serkenti, hogy a Dorottya­ utcában fog kialakulni a budapesti banknegyed. Országos gazdagyülés Budapesten. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a nemzetközi tej­­gazdasági kongresszus és országos állatki­állítással egyidejűleg Budapesten, folyó évi június 6-án orszá­gos gazdagyülést fog tartani. Az országos gazdagyü­lés Budapesten, a Royal-szálloda nagytermében, jú­nius 6-án, vasárnap délelőtt 10 órakor veszi kezdetét. Nyugdíjidő leszállítása a Kereskedelmi Banknál. Talán egyetlen egy Intézetnél, vagy vállalatnál sem oly lehetetlen nagy a nyugdíjidő, mint a Kereske­delmi Banknál. Nem kevesebbet, mint negyven esz­tendőt kell szolgálniuk a Kereskedelmi Bank tiszt­viselőinek, hogy a teljes nyugdíjhoz jussanak. En­nek a lehetetlen és avult intézkedésnek a megvál­toztatását már esztendők óta kérik a bank derék tisztviselői, míg végre az intézet igazgatósága leg­utóbb megígérte a kérés teljesítését. Az ígéret végre­hajtására — hír szerint — nem sokára sor kerül, úgy, hogy a tisztviselők ezután harmincöt évi szol­gálat után vonulhatnak nyugalomba. Mit csinálnak Eislerék? Roger Pál fátzeres­­kedő írja nekünk a következőket: Az illetékes Hi­vatalos intéző körök keretében a bükkfák kérdése kezd a természetes megoldáshoz jutni. Az e téren kifejlődött széles mederben folytatott vitatkozás fo­lyamán oly kijelentések történtek a Máv­ és ke­reskedelmi minisztérium sugalmazása következtében a bükktalpfának tartósságáról, amelyek a mi éghaj­lati, telítési és használati viszonyunk között a való­ságot meg sem közelítették. Az igazság napját azon­ban csak pillanatokra képes a valótlanságnak egy­­egy felhőcskéje eltakarni, így rájöttek a miniszté­riumban is, amit a Máv­ pályafentartási és anyag­­beszerzési osztályának sok évi gyakorlattal bíró emberei, már nagyon régen és igen jól tudták, hogy a bükktalpfának a tartóssága a rendes használatban átlag véve, 4 évnél tovább nem terjed. Rájöttek azonban arra is, hogy a bükktalpfák termelési, szál­lítási és átvételi viszonyai hazánkban eddig a lehető legziláltabbak voltak és hogy a Máv­ teljesítési mód­szerei, a telepek csekély száma sem engedi a tar­tósságnak fokozását. Ezeknek a mizériáknak együtt­hatásukban szomorú következménye volt, hogy a bükktalpfának jelentékeny hányada már fü­lledésnek indult, mielőtt a telítőbe került volna. Ennek orvo­­solhatását a minisztérium két irányban véli elérhetni és pedig adminisztratív utón, az átvételnél gyakor­latilő szigorúbb felülvizsgálattal, technikai útón pe­dig a telítési módszerek megváltoztatására irányuló­­törekvéssel. Jól esik látnunk, hogy a Máv­ ezek­ének az átvételi feltételeknek betartása körül nagyobb szigorral jár el, ezeknek teljesítéséhez mereven kezd ragaszkodni. Ez az eljárás pedig alkalmas lesz arra, hogy okot és m­ódot találjanak az Eislerékkel kötött tíz évre szóló káros szerződés felbontására, ami azt jelenti, hogy 20 millió értékű talpfa szállítása és ennek megfelelő több milliónyi haszonrészesedés a magyar talpfakereskedők és szállítókra háramol­hat vissza. Ugyanis Eisleréknek 10 éven át eszten­dőnként 4-500 ezer talpfát kell átadniuk. Egy vál­lalkozó sem képes egyedül ennek teljesítésére, kü­lönösen 12 havi egyenlő részletben. A szállító ugyan­is­ bizonyítani köteles, hogy hol és mikor döntetett a bükk, kell hogy egyenes növésű, tömött rosta Fagus sylvatica legyen. Már most az említett vál­lalkozók szerződésük birtokában és bízva az átadás körüli ellenőrzés lanyhaságában, nyakra-főre vásá­rolták az erdőket és a kisebb termelőknek bükk­­talpfa készletét potom áron és már áprilisban be­jelentettek 180.000 darabot átadásra. A kiküldött mérnök ragaszkodván a feltételek betartásához, e mennyiségnek csak egy tizedrészét vehette át, mert különben nem lehetne kilátás arra, hogy a bükk­talpfák négy évnél tovább tartsanak. Az eljárásnak e módja nemcsak a szerződés felbontására, hanem arra is fog­­vezetni, henry, a Máv, az Eisler-féle talpfáknál sokkal olcsóbb áron jut majd a bükk­talp­­fákhoz. « A gabonavámok ideiglenes felfüggesztése. Az osztrák képviselőház közgazdasági bizottsága — mint ismeretes — elfogadta a gabonavámok ideigle­nes felfüggesztésére vonatkozó indítványt. Miután valószínű, hogy a parlament szintén erre az állás­pontra helyezkedik és így a magyar kormány szin­tén foglalkozik ezzel a kérdéssel, a magyar mező­gazdasági körök vélekedését a következőkben fog­laljuk össze: „Nem szenved kétséget, hogy a vonat­kozó javaslat egyenesen Magyarország ellen irányul s annak a hagyományos osztrák politikának újabb megnyilvánulása. Éppen ezért a gabonavámok fel­függesztése, mint megokolatlan és a magyar érde­kekre egyenesen kárhozatos intézkedés ellen hazai mezőgazdaságunk nevében a legerélyesebben tilta­kozunk és felhívjuk a magyar gazdaközönséget ga­bonakészleteinek fokozatos piacrahozatalára. A mos­tani gabonaárak további tartós emelkedésére amúgy sem számíthatni, de egyébként is a jelenlegi árak teljesen megfelelnek az áru belértékének. Másrészt a meglévő s a szükséglet fedezésére éppen csak hogy elegendő készletek további visszatartása ürügyül szolgálhatna az osztrák kormánynak arra, hogy a gabonavámok ideiglenes felfüggesztése érdekében nyomást gyakoroljon a magyar kormányra is, amit pedig lehetőleg igyekezni kell kikerülni. Ha a ma­gyar kormány tenni akar valamit a termelők és fo­gyasztók együttes érdekében, melegen ajánlható fi­gyelmébe a káros árhullámzásokat felidéző fedezetlen határidőjáték eltiltása s általában a várva várt tőzsde­­reform keresztülvitele, de a gabonavámok felfüg­gesztésének áruló terve ellen teljes erélylyel tiltako­zunk!“ Egy sertéskereskedelmi részvénytársaság felosz­lása. A valamikor híres és gazdag kőbányai sertés­kereskedelem az utóbbi években egyre veszít az értékéből és a jelentőségéből. Ennek a szomorú igaz­ságnak kiáltó igazolását kapjuk egy különben gazdag és tisztességes sertéskereskedelmi vállalatnak a fel­oszlásában. Ez a vállalat­ az Első Magyar Sertés­hizlaló Részvénytársaság. Hír szerint a vállalat főrészvényesei megállapodtak abban, hogy a társa­ságot feloszlatják és a hamarosan értékesíthető kész­letekből minden 400 korona névértékű részvény után visszafizetnek egyelőre 350 koronát. Az ingat­lanok értékesítése után a további visszafizetésekre is rákerül a sor. A társaságot 1869-ben alapították s most egy millió korona a részvénytőkéje, mely 2500 darab 400 korona névértékű részvényből áll. A vállalatnak az egy millió korona részvénytőkén kívül van még 821.142 korona tartaléktőkéje és 530.000 korona értékcsökkenési tartalék­alapja. A vállalat részvényeinek most 555 korona a tőzsdei árfolyama. Úgy halljuk, hogy a társaság feloszlása körüli teendőket a Mank és Davidsohn bankcég fogja ellátni. Városok takarékpénztára. A városok mostoha helyzete mindinkább előtérbe lép s már legfőbb ideje, hogy a városokat a rájuk nehezedő feladatok teljesí­tésére az állam kellő erkölcsi és anyagi támogatás­ban részesítse. A városokkal ezideig a különböző kormányok csak incident­alizel foglalkoztak, akkor ugyanis, amikor egy-egy kérdés a szakminisztérium elé került. Az államfeladatok teljesítéséért, az állam kulturális és szociális munkájának elvégzéséért azon­ban nem kaptak kárpótlást. A városok azonban nem is akarnak az állam karjaiba dőlni, hanem május 21-én kongresszust tartanak Budapesten. E kon­gresszus meg akarja állapítani a városok mai hely­zetét, erőforrásait s a további fejlődés anyagi eszkö­zeinek megszerzésére tanácskozást tart. A polgár­­mesterek kongresszusán a mai helyzettel számolva, keresni fogják a jövő biztosítékait. Az az egy bizo­nyos, hogy a városok kölcsönkötvényeinek külföldön való elhelyezésével operálni nem sokáig lehet, mert e tekintetben az elhelyezés megnehezedett, az ott­honi bankok pedig a városokkal szemben packázó modort tanúsítanak. Az árfolyamhullámzás is a köz­ségi kötvények mobil volta miatt gyakori és nagy. A városok szükségletei pedig váratlanul megszapo­rodtak, lakosságuk növekedett, a kulturális szükség­letek emelkedtek s ezzel szemben a hitelt megszorí­tották a nagy pénzintézetek. A törvényhatósági és rendezett tanácsú városok hitelügyleteinek és hitel­igényeinek kielégítését most úgy tervezik, hogy a kormány támogatása és ellenőrzése mellett, amely az állami pénzkészletekből és fölöslegből betéteket von maga után, Budapesten a „Városok Országos Takarékpénztárát“ akarják megalapítani, tízmilló ko­rona alaptőkével. Ebből 5.000.000 koronát a városok és ugyanannyit egy pénzcsoport szerezne. A részvé­nyek száma 10.000 darab 1000 koronás névértékű részvény lenne. A részvényjegyzés a városok évi költségvetését vagy házi pénztárát nem terhelné, mert a törzsvagyonban levő értékpapírok egy részét­­ cserélnék be a takarékpénztár részvényeivel. Az in­tézet az 1897. XXXII. t.-cikk alapján községi kötvé­nyeket bocsátana ki. Az intézet irányítása a városok­ kezében lenne s a polgármesterek megfelelő arány­ban foglalnának helyet a vezetőségben. A terv nem érinti a községi takarékpénztárak létesítését.. A vá­rosok ügyeivel foglalkozó belügyminiszteri osztály teljes rokonszenvét fejezte ki e terv fölött. Szatmár város törvényhatósága pedig már 200.000 korona ér­tékű részvényt jegyzett s utasította a tanácsot, hogy a fedezetül szolgáló alapokat jelölje meg. A Magyar Általános Hitelbank új palotája. Kö­zöltük, hogy a Magyar Általános Hitelbank igaz­gatósága megvásárolta a Dorottya­ utca és József­­tér sarkán levő, több házból álló hatalmas telek­tömböt. Úgy tudjuk, hogy a bank igazgatósága a palota építésével már­is megbízta Al­p­á­r Ignác műépítészt. Az új palota főhomlokzata a József­ térre fog nézni, mert a Dorottya­ utcai rész földszintjét és félemeletét üzleti helyiségek céljaira fogják felhasz­nálni. A József­ tér 2. számú házat a hitelbank igaz­gatósága — egyelőre — nem fogja felépíttetni, mert abban fogja elhelyezni ideiglenesen a Magyar Fo­lyam- és Tengerhajózási Társaságot. Az új palota­telek építési és berendezési költségeire közel hét millió koronát irányzott elő a hitelbank igazgató­sága. Ennek a nagy összegnek a megfelelő kama­toztatása már­is biztosítva van. Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegye-­­sület újabban a következő fizetésképtelenségeket je­lenti: Szukop Adolf üvegkereskedő Nagyszombat, Schuld Péter gyarmatáru-nagykereskedő Nagyki­­kinda, Fiuk Ferenc kereskedő Csáktornya, Vollmann József kereskedő Radafalva és Birnstiel Mina di­vatkereskedő Resica. — Itt említjük meg, hogy Ro­se­n­b­­­ü­h Ignác és fia gyapjunagykereskedő Bécs­­ben 800.000 korona tartozással beszüntette a fizeté­seit Munkanélküliek. A budapesti ipari és kereske­delmi munkaközvetitő- intézet e hónap 14-iki kimu­tatása szerint 3669 munkás keres foglalkozást, kitei közt majdnem minden iparág képviselve van. Sorsolás. Az 1870. évi m. kir. nyereménykölcsön kisorsolása ma délelőtt volt a lottójövedéki igaz­,­gatóság helyiségében. Kihúzták a következő sorozat-­ számokat: 3627, 286, 2792, 1269, 4487, 5971, 5663, 3473, 4298, 3913, 5420, 4409, 2397, 1700, 2899, 3828, 170, 1016, 334, 5052, 3596, 2486, 5689, 3846, 2496, 4912, 3429, 1927, 5753, 2918, 4374, 2091, 5822, 3559.,, 5924, 5844, 354, 4516, 5492, 3678, 5946, 1569, 467, 5418, 1335, 5784 és 4247. A 200.000 koronás főnyere­ményt nyerte: 1335 sorozatszám és 31 nyerőszám,­, 20.000 koronát nyert 5971—13. Tízezer koronát nyert 2091—4. Két-kétezer koronát nyertek: 2496— 42, 5822—28, 5971—7 és 3846—35. Ezer-ezer koronát nyertek: 3559—49, 5784—11, 286—27, 3559—24, 3596— 23, 2899—22, 2473—21, 352—2, 2918—10, 467—32, 5052—44, 354—35, 5784—8, 4247—13, 3429—23,, 3473—8, 2486—41 és 5663—35. A sorozatszámokban­ foglalt összes többi nyerőszám egyenkint 352 ko­ronát nyert. Kőbányai sertéspiac: Május 15-én. Magyar első­rendű: Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli­ súlyban) 144—146 fillér. Fiatal közép (páronkint 251—­ 320 kilogrammig terjedő súlyban) 145—146 fillér. Könnyű (páronkint 250 kilogrammig) 145—146 fillér. Magyar szedett: Közép (páronkint 240—280 kilogram­­­mig) 145—148 fillér. Könnyű (páronkint 240 kilogram­mig) 145—148 fillér. Sertéskonzumvásári jelentés. (A székesfővárosi állatvásár és közvágóhíd igazgatósága.) Május 15-én. Előző napi eladatlan maradvány 175 darab sertés, 1 darab süldő. Mai felhajtás 164 darab sertés, össze­sen 339 darab sertés, 1 darab süldő. Eladatott 183 darab sertés. Mai maradvány 156 darab sertés, 1 da­­­rab süldő. Következő árak jegyeztettek: Zsírsertés: fiatal nehéz 300 kilogrammon felüli élősúlyban 110— 114 fillér, életsulylevonással 148 fillér, fiatal közép 220—300 kilogrammig életsulylevonással 136—152 fillér, fiatal könnyű 120 kilogrammig életsulylevonás­sal 136—154 fillér. Hússertés belföldi süldő 96 fillér, külföldi süldő 112 fillér. Árak minden levonás nélkül kilogrammonkint, élősúlyban értendők. A vásár irány­zata lanyha. Az árak változatlanok. *5" 1 ...........' m­................... A kiváló bár­ca Utbiumoa gj«jgyforráa M ▼oá«- «m UólyagbajokzUtl, kitiftamnil, osnbotl» (katocaégnál it hurutoa báatalmaknál kitOjtO SmuS«®. POrttittl* anA»p««to»i ÉDBSKUTT L.-zM. OCMHN­V/­W IVB Kivonat a hivatalos lapból. — Május 15. — Kinevezések. A belügyminiszter a budapest—A pótmezei elmegyógyintézetben megüresedett másod* orvosi állásra dr. Háromy Ferenc gyanafalvi orvost, a budapest—angyalföldi állami elmegyógyintézetnél megüresedett másodorvosi állásra dr. Lamberger Ja.

Next