Pesti Napló, 1909. május (60. évfolyam, 103-127. szám)
1909-05-16 / 115. szám
1909. május 1. 24 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ • 115. szám A Magyar Téánítalódó Egyesület tegnap tartotta rendes évi közgyűlését. Az évi jelentés felemlíti, hogy 1908-ban 97.269 volt a leadott tudósítások száma, ami az alapítási év (1894.) 6642 tudósításához képest élénken illusztrálja a tudósítások megbízható voltát és az ennek révén folyton növekedett bizalom alapján fellendült igénybevételt. Végül az igazgatóság egy részének új választása következett. Megválasztottak mint elnök: Tschögl Henrik, alelnöki Breitner Zsigmond L., igazgatósági tagok: Engl Hugó, Fürst László, Friedmann Lipót, Pauncz Sándor, Róna Zsigmond, Schulz Manó, Surányi Béla, Simon Jakab. A Hazai Bank új épülete. Hír szerint a Hazai Bank igazgatósága azzal a gondolattal foglalkozik,, hogy a Dorottya utca 3. szám alatt levő épületet, melyben most az intézet helyiségei vannak és amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár tulajdona, megvásárolja és díszes palotává alakíttatja át. A Hazai Bank igazgatóságát e gondolat megvalósítására az serkenti, hogy a Dorottya utcában fog kialakulni a budapesti banknegyed. Országos gazdagyülés Budapesten. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a nemzetközi tejgazdasági kongresszus és országos állatkiállítással egyidejűleg Budapesten, folyó évi június 6-án országos gazdagyülést fog tartani. Az országos gazdagyülés Budapesten, a Royal-szálloda nagytermében, június 6-án, vasárnap délelőtt 10 órakor veszi kezdetét. Nyugdíjidő leszállítása a Kereskedelmi Banknál. Talán egyetlen egy Intézetnél, vagy vállalatnál sem oly lehetetlen nagy a nyugdíjidő, mint a Kereskedelmi Banknál. Nem kevesebbet, mint negyven esztendőt kell szolgálniuk a Kereskedelmi Bank tisztviselőinek, hogy a teljes nyugdíjhoz jussanak. Ennek a lehetetlen és avult intézkedésnek a megváltoztatását már esztendők óta kérik a bank derék tisztviselői, míg végre az intézet igazgatósága legutóbb megígérte a kérés teljesítését. Az ígéret végrehajtására — hír szerint — nem sokára sor kerül, úgy, hogy a tisztviselők ezután harmincöt évi szolgálat után vonulhatnak nyugalomba. Mit csinálnak Eislerék? Roger Pál fátzereskedő írja nekünk a következőket: Az illetékes Hivatalos intéző körök keretében a bükkfák kérdése kezd a természetes megoldáshoz jutni. Az e téren kifejlődött széles mederben folytatott vitatkozás folyamán oly kijelentések történtek a Máv és kereskedelmi minisztérium sugalmazása következtében a bükktalpfának tartósságáról, amelyek a mi éghajlati, telítési és használati viszonyunk között a valóságot meg sem közelítették. Az igazság napját azonban csak pillanatokra képes a valótlanságnak egyegy felhőcskéje eltakarni, így rájöttek a minisztériumban is, amit a Máv pályafentartási és anyagbeszerzési osztályának sok évi gyakorlattal bíró emberei, már nagyon régen és igen jól tudták, hogy a bükktalpfának a tartóssága a rendes használatban átlag véve, 4 évnél tovább nem terjed. Rájöttek azonban arra is, hogy a bükktalpfák termelési, szállítási és átvételi viszonyai hazánkban eddig a lehető legziláltabbak voltak és hogy a Máv teljesítési módszerei, a telepek csekély száma sem engedi a tartósságnak fokozását. Ezeknek a mizériáknak együtthatásukban szomorú következménye volt, hogy a bükktalpfának jelentékeny hányada már fülledésnek indult, mielőtt a telítőbe került volna. Ennek orvosolhatását a minisztérium két irányban véli elérhetni és pedig adminisztratív utón, az átvételnél gyakorlatilő szigorúbb felülvizsgálattal, technikai útón pedig a telítési módszerek megváltoztatására irányulótörekvéssel. Jól esik látnunk, hogy a Máv ezekének az átvételi feltételeknek betartása körül nagyobb szigorral jár el, ezeknek teljesítéséhez mereven kezd ragaszkodni. Ez az eljárás pedig alkalmas lesz arra, hogy okot és módot találjanak az Eislerékkel kötött tíz évre szóló káros szerződés felbontására, ami azt jelenti, hogy 20 millió értékű talpfa szállítása és ennek megfelelő több milliónyi haszonrészesedés a magyar talpfakereskedők és szállítókra háramolhat vissza. Ugyanis Eisleréknek 10 éven át esztendőnként 4-500 ezer talpfát kell átadniuk. Egy vállalkozó sem képes egyedül ennek teljesítésére, különösen 12 havi egyenlő részletben. A szállító ugyanis bizonyítani köteles, hogy hol és mikor döntetett a bükk, kell hogy egyenes növésű, tömött rosta Fagus sylvatica legyen. Már most az említett vállalkozók szerződésük birtokában és bízva az átadás körüli ellenőrzés lanyhaságában, nyakra-főre vásárolták az erdőket és a kisebb termelőknek bükktalpfa készletét potom áron és már áprilisban bejelentettek 180.000 darabot átadásra. A kiküldött mérnök ragaszkodván a feltételek betartásához, e mennyiségnek csak egy tizedrészét vehette át, mert különben nem lehetne kilátás arra, hogy a bükktalpfák négy évnél tovább tartsanak. Az eljárásnak e módja nemcsak a szerződés felbontására, hanem arra is fogvezetni, henry, a Máv, az Eisler-féle talpfáknál sokkal olcsóbb áron jut majd a bükktalpfákhoz. « A gabonavámok ideiglenes felfüggesztése. Az osztrák képviselőház közgazdasági bizottsága — mint ismeretes — elfogadta a gabonavámok ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó indítványt. Miután valószínű, hogy a parlament szintén erre az álláspontra helyezkedik és így a magyar kormány szintén foglalkozik ezzel a kérdéssel, a magyar mezőgazdasági körök vélekedését a következőkben foglaljuk össze: „Nem szenved kétséget, hogy a vonatkozó javaslat egyenesen Magyarország ellen irányul s annak a hagyományos osztrák politikának újabb megnyilvánulása. Éppen ezért a gabonavámok felfüggesztése, mint megokolatlan és a magyar érdekekre egyenesen kárhozatos intézkedés ellen hazai mezőgazdaságunk nevében a legerélyesebben tiltakozunk és felhívjuk a magyar gazdaközönséget gabonakészleteinek fokozatos piacrahozatalára. A mostani gabonaárak további tartós emelkedésére amúgy sem számíthatni, de egyébként is a jelenlegi árak teljesen megfelelnek az áru belértékének. Másrészt a meglévő s a szükséglet fedezésére éppen csak hogy elegendő készletek további visszatartása ürügyül szolgálhatna az osztrák kormánynak arra, hogy a gabonavámok ideiglenes felfüggesztése érdekében nyomást gyakoroljon a magyar kormányra is, amit pedig lehetőleg igyekezni kell kikerülni. Ha a magyar kormány tenni akar valamit a termelők és fogyasztók együttes érdekében, melegen ajánlható figyelmébe a káros árhullámzásokat felidéző fedezetlen határidőjáték eltiltása s általában a várva várt tőzsdereform keresztülvitele, de a gabonavámok felfüggesztésének áruló terve ellen teljes erélylyel tiltakozunk!“ Egy sertéskereskedelmi részvénytársaság feloszlása. A valamikor híres és gazdag kőbányai sertéskereskedelem az utóbbi években egyre veszít az értékéből és a jelentőségéből. Ennek a szomorú igazságnak kiáltó igazolását kapjuk egy különben gazdag és tisztességes sertéskereskedelmi vállalatnak a feloszlásában. Ez a vállalat az Első Magyar Sertéshizlaló Részvénytársaság. Hír szerint a vállalat főrészvényesei megállapodtak abban, hogy a társaságot feloszlatják és a hamarosan értékesíthető készletekből minden 400 korona névértékű részvény után visszafizetnek egyelőre 350 koronát. Az ingatlanok értékesítése után a további visszafizetésekre is rákerül a sor. A társaságot 1869-ben alapították s most egy millió korona a részvénytőkéje, mely 2500 darab 400 korona névértékű részvényből áll. A vállalatnak az egy millió korona részvénytőkén kívül van még 821.142 korona tartaléktőkéje és 530.000 korona értékcsökkenési tartalékalapja. A vállalat részvényeinek most 555 korona a tőzsdei árfolyama. Úgy halljuk, hogy a társaság feloszlása körüli teendőket a Mank és Davidsohn bankcég fogja ellátni. Városok takarékpénztára. A városok mostoha helyzete mindinkább előtérbe lép s már legfőbb ideje, hogy a városokat a rájuk nehezedő feladatok teljesítésére az állam kellő erkölcsi és anyagi támogatásban részesítse. A városokkal ezideig a különböző kormányok csak incidentalizel foglalkoztak, akkor ugyanis, amikor egy-egy kérdés a szakminisztérium elé került. Az államfeladatok teljesítéséért, az állam kulturális és szociális munkájának elvégzéséért azonban nem kaptak kárpótlást. A városok azonban nem is akarnak az állam karjaiba dőlni, hanem május 21-én kongresszust tartanak Budapesten. E kongresszus meg akarja állapítani a városok mai helyzetét, erőforrásait s a további fejlődés anyagi eszközeinek megszerzésére tanácskozást tart. A polgármesterek kongresszusán a mai helyzettel számolva, keresni fogják a jövő biztosítékait. Az az egy bizonyos, hogy a városok kölcsönkötvényeinek külföldön való elhelyezésével operálni nem sokáig lehet, mert e tekintetben az elhelyezés megnehezedett, az otthoni bankok pedig a városokkal szemben packázó modort tanúsítanak. Az árfolyamhullámzás is a községi kötvények mobil volta miatt gyakori és nagy. A városok szükségletei pedig váratlanul megszaporodtak, lakosságuk növekedett, a kulturális szükségletek emelkedtek s ezzel szemben a hitelt megszorították a nagy pénzintézetek. A törvényhatósági és rendezett tanácsú városok hitelügyleteinek és hiteligényeinek kielégítését most úgy tervezik, hogy a kormány támogatása és ellenőrzése mellett, amely az állami pénzkészletekből és fölöslegből betéteket von maga után, Budapesten a „Városok Országos Takarékpénztárát“ akarják megalapítani, tízmilló korona alaptőkével. Ebből 5.000.000 koronát a városok és ugyanannyit egy pénzcsoport szerezne. A részvények száma 10.000 darab 1000 koronás névértékű részvény lenne. A részvényjegyzés a városok évi költségvetését vagy házi pénztárát nem terhelné, mert a törzsvagyonban levő értékpapírok egy részét cserélnék be a takarékpénztár részvényeivel. Az intézet az 1897. XXXII. t.-cikk alapján községi kötvényeket bocsátana ki. Az intézet irányítása a városok kezében lenne s a polgármesterek megfelelő arányban foglalnának helyet a vezetőségben. A terv nem érinti a községi takarékpénztárak létesítését.. A városok ügyeivel foglalkozó belügyminiszteri osztály teljes rokonszenvét fejezte ki e terv fölött. Szatmár város törvényhatósága pedig már 200.000 korona értékű részvényt jegyzett s utasította a tanácsot, hogy a fedezetül szolgáló alapokat jelölje meg. A Magyar Általános Hitelbank új palotája. Közöltük, hogy a Magyar Általános Hitelbank igazgatósága megvásárolta a Dorottya utca és Józseftér sarkán levő, több házból álló hatalmas telektömböt. Úgy tudjuk, hogy a bank igazgatósága a palota építésével máris megbízta Alpár Ignác műépítészt. Az új palota főhomlokzata a József térre fog nézni, mert a Dorottya utcai rész földszintjét és félemeletét üzleti helyiségek céljaira fogják felhasználni. A József tér 2. számú házat a hitelbank igazgatósága — egyelőre — nem fogja felépíttetni, mert abban fogja elhelyezni ideiglenesen a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaságot. Az új palotatelek építési és berendezési költségeire közel hét millió koronát irányzott elő a hitelbank igazgatósága. Ennek a nagy összegnek a megfelelő kamatoztatása máris biztosítva van. Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegye-sület újabban a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Szukop Adolf üvegkereskedő Nagyszombat, Schuld Péter gyarmatáru-nagykereskedő Nagykikinda, Fiuk Ferenc kereskedő Csáktornya, Vollmann József kereskedő Radafalva és Birnstiel Mina divatkereskedő Resica. — Itt említjük meg, hogy Rosenbüh Ignác és fia gyapjunagykereskedő Bécsben 800.000 korona tartozással beszüntette a fizetéseit Munkanélküliek. A budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetitő- intézet e hónap 14-iki kimutatása szerint 3669 munkás keres foglalkozást, kitei közt majdnem minden iparág képviselve van. Sorsolás. Az 1870. évi m. kir. nyereménykölcsön kisorsolása ma délelőtt volt a lottójövedéki igaz,gatóság helyiségében. Kihúzták a következő sorozat- számokat: 3627, 286, 2792, 1269, 4487, 5971, 5663, 3473, 4298, 3913, 5420, 4409, 2397, 1700, 2899, 3828, 170, 1016, 334, 5052, 3596, 2486, 5689, 3846, 2496, 4912, 3429, 1927, 5753, 2918, 4374, 2091, 5822, 3559.,, 5924, 5844, 354, 4516, 5492, 3678, 5946, 1569, 467, 5418, 1335, 5784 és 4247. A 200.000 koronás főnyereményt nyerte: 1335 sorozatszám és 31 nyerőszám,, 20.000 koronát nyert 5971—13. Tízezer koronát nyert 2091—4. Két-kétezer koronát nyertek: 2496— 42, 5822—28, 5971—7 és 3846—35. Ezer-ezer koronát nyertek: 3559—49, 5784—11, 286—27, 3559—24, 3596— 23, 2899—22, 2473—21, 352—2, 2918—10, 467—32, 5052—44, 354—35, 5784—8, 4247—13, 3429—23,, 3473—8, 2486—41 és 5663—35. A sorozatszámokban foglalt összes többi nyerőszám egyenkint 352 koronát nyert. Kőbányai sertéspiac: Május 15-én. Magyar elsőrendű: Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli súlyban) 144—146 fillér. Fiatal közép (páronkint 251— 320 kilogrammig terjedő súlyban) 145—146 fillér. Könnyű (páronkint 250 kilogrammig) 145—146 fillér. Magyar szedett: Közép (páronkint 240—280 kilogrammig) 145—148 fillér. Könnyű (páronkint 240 kilogrammig) 145—148 fillér. Sertéskonzumvásári jelentés. (A székesfővárosi állatvásár és közvágóhíd igazgatósága.) Május 15-én. Előző napi eladatlan maradvány 175 darab sertés, 1 darab süldő. Mai felhajtás 164 darab sertés, összesen 339 darab sertés, 1 darab süldő. Eladatott 183 darab sertés. Mai maradvány 156 darab sertés, 1 darab süldő. Következő árak jegyeztettek: Zsírsertés: fiatal nehéz 300 kilogrammon felüli élősúlyban 110— 114 fillér, életsulylevonással 148 fillér, fiatal közép 220—300 kilogrammig életsulylevonással 136—152 fillér, fiatal könnyű 120 kilogrammig életsulylevonással 136—154 fillér. Hússertés belföldi süldő 96 fillér, külföldi süldő 112 fillér. Árak minden levonás nélkül kilogrammonkint, élősúlyban értendők. A vásár irányzata lanyha. Az árak változatlanok. *5" 1 ...........' m................... A kiváló bárca Utbiumoa gj«jgyforráa M ▼oá«- «m UólyagbajokzUtl, kitiftamnil, osnbotl» (katocaégnál it hurutoa báatalmaknál kitOjtO SmuS«®. POrttittl* anA»p««to»i ÉDBSKUTT L.-zM. OCMHNV/W IVB Kivonat a hivatalos lapból. — Május 15. — Kinevezések. A belügyminiszter a budapest—A pótmezei elmegyógyintézetben megüresedett másod* orvosi állásra dr. Háromy Ferenc gyanafalvi orvost, a budapest—angyalföldi állami elmegyógyintézetnél megüresedett másodorvosi állásra dr. Lamberger Ja.