Pesti Napló, 1909. szeptember (60. évfolyam, 206-231. szám)

1909-09-05 / 210. szám

18 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1909 szeptember 5. 210. szám. A szálloda homlokzatára kitűzött sok, mindenfajta nem­zetiségű zászlón. Gondolkodva nézte egy ideig a zászlókat, aztán megszólalt: — Ugy­e, anyuskám, itt van a király?. —Nem, kis fiam — felelte az anyja — a­­doktor, bácsik vannak itten. A kis­fiút ez a válasz nagyon megzavarta, mert az ő képzeletében a zászló fogalma össze van forrva a király fogalmával. Töprengve nézett maga elé, majd az anyjára meg a zászlókra, azután újra megkér­dezte: — Mondd, anyuskám, h­á­t b­e­t­e­g a király? * A szezon ébredése.­ ­ — Az 1909/1910-i­k­­ esztendő. — VJ. ^ A nagyvárosi év rövidebb, mint a falusi esz­tendő és nem is januárban kezdődik, hanem ilyenkor szeptemberben, amikor nyári álmukból felébrednek a nagy házak és kis paloták. Ezer meg ezer ablakszemmel ébred a pesti szezon és uj szenzációra éhesen fü­rödnénk a sárga őszi nap­fényben, ha a valóságban nem másképp festene a szép, szelíd és bánatos ősz, mint a költők verseiben. A valóságban a szezon ugyanis szelet és esőt hoz és így szezon ébredésekor minden jóra való pesti em­ber siet az őszi garderobját , meleg angol ruháját, Őszi-tavasziját — kiváltani. But­s örömet egyaránt hoz a szezon: örömet a színészeknek, akik új szerepekkel a hónuk ^ alatt, aj sikerek reményében köszöntik a szép- j -'MM3"' V * ^ Aj**, but a gyermekeknek, akiknek­ számára a szeptember eleje új tízhónapos gyötrődés kezdetét jelenti, csak a politika alszik meg. Akik a politikai látó­határt kémlelik, még csak vonatokat láthatnak, amelyek viszik­ hozzák egymáshoz a politikusokat. Egyelőre még csak csevegnek. Mindenfelé mozgalom és izgalom, " ’“'"KSSt8 SZÍNHÁZ, művészet (*) „A zsíros ügy“. Első premier volt ma a Víg­színházban és akik júniusban francia bohózat hang­jai mellett búcsúztak a lipótkörúti nézőtértől, ugyan­csak francia bohózat hangjainál találkoztak ismét. Ha az arcok mások voltak is, a frizurák, a plasz­­trónok, a kacagás és a társaság ugyanaz. Meglepően sok volt a közönség ezen a korai bemutatón és a színek alig észrevehető bágyadtsága jelezte csupán, hogy még csak ezután fogja a vígszínházi premier­­közönség képét egészen fényesre pucolni a szezon... Akik ellenben ott voltak, fényesen mulattak, szinte dűltek a kacagástól. Holott „A zsíros ügy“ csak né­hány technikai ötletben különbözik a többi­lyen bohó­zattól. Házasságtörés, hotel­szobák, rendőrség stb., ez a tartalom, de az ilyen francia bohózattól nem is lehet többet követelni; a szerzőknek már megvan a canevasjuk, amibe csak új — vagy nem is olyan új­­ ötleteket, meg vicceket szőnek bele. A H­e­n­­­nequin és Weber viccei kitűnőek, új ötletek pe­dig, hogy a szálló­szobában történteket nem köz­vetlenül látjuk, hanem az ágy felett lévő ferde tü­körből, amely tényleg az ilyenfajta jólnevelt ágyak felett ott szokott függeni; továbbá hogy van egy dühös korzikai nő benne, aki a szeretőit korbácscsal üti, meg­pofozza. Valóságos Korbácsos Vénusz . .. Ezt az alakot néhol valósággal fölényes, parodisz­­tikus humorral G. Kertész Ella formálta. A sze­reposztás általában szerencsés volt. Vendre f­el­ragadó bájjal csinált egy öreg férjet, Góth egy csibész-gommeux szerepében kedves volt; Sze*­rémi, Tapolczai, Haraszti Hermin, Sár­­kadi, Tihanyi, R­ó­n­a­s­z­é­k­in­é is igen tetszet­tek. Először lépett fel, mint újonnan szerződtetett tag A­b­e­r­o­v­s­z­k­i Margit és egy menyasszony­nak kölcsönözte kedves megjelenését. Az ötletes, finom fordítás Adorján Andor munkája. (*) Nemzeti Szalon. A Szalon nyári kiállítása szeptember 8-ig marad nyitva. A vezetőség azonnal h­ozzáfog aztán Kőrösfői-Kriesch és Nagy Sándorék kiállításának rendezéséhez. Az egyesület összes he­lyiségeit teljesen átalakittata s ezért az új kiállítás megnyitása szeptember 25-ére halasztódott. A nyári kiállítás az utolsó négy napon egy korona belépődíj helyett húsz fillérért tekinthető meg. (*) A Rákóczi-síremlék pályázat. 11. Rákóczi Ferencnek, a kassai székesegyházban felállítandó sír­emlékére a vallás- és közoktatásügyi miniszter által hirdetett pályázat határideje szeptember 30-án jár le. A magyar szobrászok nagy számban vesznek részt a nyilvános pályázaton. A bíráló­bizottság a képző­művészeti tanács, a műemlékek országos bizottsága, a magyar képzőművészek egyesülete, a magyar mérnök- és építész-egylet, valamint az építőművé­szek szövetsége tagjaiból alakul meg s mint a kor­mány által kiküldött tag részt vesz benne Thaly Kál­mán. (*) „A tanítónő“ Kölnben. A kölni Schauspiel­hausban a minap mutatták be „A tanítónő"-t, B­r­ó­d­y Sándor darabját, mint a szezon első újdon­ságát. A magyar darabnak nagyon szép külső sikere volt. Nagyon jó volt az előadás, melyet O­d­e m­a­r rendezett. (*) Pályázat történeti színműre. A Nemzeti Színház igazgatósága a belügyminiszter megbízásá­ból pályázatot hirdet egész estét betöltő magyar tör­téneti színműre. A pályád! 2000 (kettőezer) korona. A pályázaton csak olyan prózában vagy versben írott történelmi színművek vehetnek részt, amelyek tárgyukat a magyar történelemből merítették és ejidig nyomtatásban meg ne is jelentek, sem pedig elő nem adattak. A pályaművek 1910 március 31-ig­­ a Nemzeti Színház igazgatóságához küldendők. A' ' pályázat eredményét a Nemzeti Színház igazgató­­sága legkésőbb 1910 június 16-ig kihirdeti. A Nem­­­­zeti Színház igazgatósága a pályadíjat csak olyan irodalmi értékű magyar történeti színműnek adja ki, amelyet a bíráló­bizottság elfogadásra ajánl és s­i­kerrel előadhatónak ítél. A pályadíjat nyert mű elő­­­­adási joga a Nemzeti Színházat illeti és a szerző­i, szokásos írói díjban (tansteme) is részesül. (*) A színházi hét Nemzeti Színház. A Nemzeti Színház e heti műsorának érdekessége Anernheimer Raul bécsi író „Die glücklichste Zeit“ című háromfelvonásos vígjátékának péntekre kitűzött bemutató előadása lesz. Az újdonság ma­gyar címe: „A boldog mátkaság“. E hét folyamán az újdonság még szombaton és vasárnap este is színre kerül a következő szereposztással: Hoch­­staedter Eduárd — Hajdú, Amália, neje — Csil­lag Teréz, Lilla — D. Ligeti Juliska, Arabella —* Váradi Aranka, Max — Náday Béla, Vilmos — Horváth Jenő, Hochstaedter Jenny — Nagy Ibolya, Adél — Helvey Laura, Edgár — Somf­­­a­i, Ewald Artur — Dezső, Angerer Róbert —A Ó­d­r­y, Neugebauer Károly — B­a­r­t­o­s, Franci — K. Demjén Mari, szobaleány — Munkácsi Ma­riska. Kedden a „Mary-Ann“-t, Zangwill nép­­szerű vigjátékát adják, szerdán pedig „A hálás utó­korát, Lengyel Menyhért szatirikus vigjátékát adják. Csütörtökön „Az elnémult harangok“ kerül színre a rendes szereplőkkel. A jövő vasárnap dél­utánra „A cigány“ van kitűzve, amelynek szerepét Gabányi Árpád játsza. Vígszínház. A hét műsorát a színház új darabja, „A zsíros ügy“ dominálja, amely­­nek holnap, vasárnap, lesz a második előadása. Hennequin és Weber bohózatát hétfőn adják harmadszor, azután pedig még szerdán este, pén­teken és a következő vasárnap és hétfőn ismétlik. Kedden „A király“-t adják, csütörtökön pedig „Az édes teher“-t. Szombatra a „Tatárjárását tűzték ki, amelynek ez lesz a kilencvenkilencedik előadása. Holnap, vasárnap, lesz a szezon első délutáni elő­­adása: „Az édes teher“-t adják fel helyárakkal. Délutáni előadás lesz szerdán is, amikor is a „Lupin Arzén“-t játszszák. Magyar Színház. A Magyar Színház a hét szombatján ismét premiert hoz. Az újdonság Fulda­ Lajosnak, a kiváló német írónak, öt felvonásos víg­­játéka „A tökfilkó“ (Der Dammkopf), amely a mai évben a bécsi Burg-színház és a berlini Berliner, Theater műsorán uralkodott. A vígjáték bemutatóia előtt kedden és csütörtökön Fényes Samu drá­ máját, az „Álmodozók“-at adják, pénteken „A Sas* fiúk“, a szerdai ünnep­ estén a „Hivatalnok urak“, hétfőn „A szerencse fia“ kerül színre. Szerdán dél*­ után mérsékelt helyárakkal „A szabin nők elrabo lásá“-t adják, vasárnap délután ugyancsak mérsé* kelt helyárakkal „A császár katonái“ kerül színre. Király-szinház. A Király-szinház első új* donságának, Planquette hátrahagyott operettjé­ nek, a „Mohamed paradicsomáénak pénteken, szep* tember 10-én lesz a bemutató előadása. A darabból Stoll Károly rendező vezetésével már hetek óta folynak a próbák. Az operett Trapezunt hadseregé­­ben, a kisázsiai partokon játszik és vígjátéki mese keretében ad alkalmat a nagy zeneszerző hagyaté­kának a bemutatására. A pénteki bemutató a ta­valyi premierbérlet a Vil-ik száma lesz, amelyre — minthogy az idén nem hirdet premierbérletet a szín­­ház — a tavalyi bérlők jegyei érvényesek. A hét többi előadásai közül a „Jánoska" háromszor kerül színre, hétfőn este, szerda délután és vasárnap dél­után. „Az elvált asszony“-t vasárnap este, kedden este és csütörtökön este adják. Szerdán este a „Táncos huszárok“ kerül színre.­­ Fővárosi Nyári Színház. A budai szín­körben holnap, vasárnap és hétfőn a „Hajnalodik“­ címü orosz tárgyú drámának lesz a harmadik és negyedik előadása. Kedden és csütörtökön a „Színész* , vér“ címü operett kerül színre. Szerdán, Kisasszony, napján két előadás lesz; délután „A cigánybáró“, este ,A dollárkirálynő“ van műsoron. Pénteken „A tévedt nő“ című operát adják Maleczky Biankával a címszerepben. Szombaton bemutató­ előadás lesz.­ Szinre kerül „Az iglói diákok“ című diáktörténet, da­lokkal, melynek szerzője Farkas Imre. Az új da­rab Kolozsvárott a múlt télen sikerrel került színre. Városligeti Színház. Az igazgatóság aj Tlétre változatos műsort állított össze. Szerdán fel*­­újításban kerül színre a „Nebántsvirág“, Küry Klág?­rával és Ferenczy Károlylyal a főszerepekben.­ „Az erdészleány“ és a „Nebántsvirág“ összes előadá­­­sain Küry Klára játszsza a címszerepet. Uránia-színház. A hét minden estéjén más darab kerül előadásra: „A szerelem története“, „Ja­­­pán“, „A párisi asszony“, „Velence“, „A jövő hábo­rúja“, „A tenger“ és „A XIX. század“ szerepelnek új műsoron. Legközelebb kerül bemutatóra ifj. Hege­­­d­ü­s Sándor „Megélt országok“ című új darabja. , (*) Magyar Zeneiskola. A Magyar Zeneiskolá-­ nak, mely huszonhárom esztendeje áll fenn, az elnöke, Bárczy István polgármester, ki éber figyelemmel, kíséri a intézet működését Az S *»»d®skc«#sa tette

Next