Pesti Napló, 1909. november (60. évfolyam, 259-283. szám)

1909-11-06 / 263. szám

10 Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1909 november 6. 263. szám. NAPIHÍREK. A Petőfi-ház. Petőfi költészete egészen össze van forrva az életének eseményeivel: nincs másik költőnk, akinek az élettörténete is annyira hasson a képzeletre. Köl­tészetének világába csak úgy juthatunk be teljesen, ha megismerkedünk azokkal a külsőségekkel is, ame­lyek az életben hatással voltak a lelkületére. Élete tele van érdekes, ma már romantikus hátterű epizó­dokkal s nemcsak költeményeiből alakult ki előttünk az egyénisége, hanem pályafutásának a köztudatba átment eseményeiből is. Mindenkinek ott van a lel­kében Petőfi egyéniségének képe­s költeményeit ol­vasgatva, hirtelen átszállhat lelkünk az ő költészeté­nek világába, hiszen ott már minden olyan ismerős nekünk. Nincs másik költőnk, aki ilyen módon köze­lebb férkőzhetnek hozzánk; olyanok a versei, mint egy-egy régi dal, amelyik ismerősen csendül meg a fülünkben, habár először halljuk, mert ott van már lelkünkben az a hangulat, amely azonnal fogé­­konynyá tesz bennünket a benne való gyönyörkö­désre. Petőfinek még gyengébb verseit is népszerűsí­tette a költészetét és alakját körüllengő romantika. A legnagyobb költők között is csak kevésnek jutott olyan nagy népszerűség, mint nálunk Petőfinek. Sőt a külföldön is valamennyi magyar költő közül Pető­fit ismerik legjobban s életének regényessége ott is hozzájárult a népszerűségéhez. Az ilyen költő min­dig felkelti az emberekben azt a vágyat, hogy az életébe is mennél jobban belepillanthassanak, ke­resve, kutatva ott azokat a forrásokat, amelyekből­­ a hangulatai, érzései és gondolatai fakadtak. Nincs olyan jelentéktelen tárgy, mely fel nem keltené az érdeklődést, ha az ő életével valamiféle vonatkozás­ban van. A népszerű nagy emberek dicsőségéhez az is hozzátartozik, hogy ráhintik a maguk egyéniségé­nek varázsát mindenre, aminek valami szerep jutott az életükben. A rájuk emlékeztető tárgyak kellemes érzéseket és gondolatokat ébresztenek, akiket kö­rükbe vetett a sors, jelentőségre tesznek szert a ma­guk semmiségében. Semmi és senki sem jelentékte­len, ha a kiváló emberhez közelebb férkőzhetünk általa. Ez a gondolat vezette a Petőfi-Ház és a benne levő Jókai-múzeum megteremtőit. Már évtizedekkel ezelőtt megindult a mozgalom Petőfi ereklyéinek összegyűjtésére. A szűkkörű moz­galomnak Bartók Lajos adott lendületet, amikor fel­karolta a Petőfi-Ház létesítésének eszméjét s agitálni kezdett az érdekében. Mikor közel jutott a terv a megvalósuláshoz, Bródy Sándor indítványára a Pe­­tőfi-Társaság megvette Feszty Árpád Bajza-u­tca 21. számú házát, amely azelőtt Jókai Móré volt. Köz­ben már nagy lelkesedéssel folyt a Petőfi-ereklyék gyűjtésének munkája, amelyben különösen Kéry Gyula, Endrődi Sándor és Ferenczy Zoltán buzgól­­kodtak. Mire a Bajza­ utcai ház a Petőfi­ Társaságé lett, az ereklyék már gazdag tömegben várták az elhelyezésüket. A részint kutatás közben megvásá­rolt, részint ajándékba kapott tárgyak, levelek, könyvek és mindenféle más ereklyék most már gyö­nyörű Petőfi-múzeummá rendeződtek össze a Petőfi- Házban, amelyet vasárnap fognak megnyitni ü­nne­­piesen. A Petőfi-Házba díszes portálé vezet be s mind­járt egy hatalmas terembe jutunk, ahol azonnal meg­ragadja a figyelmünket Benczúr híres Petőfi-arc­­képe. Körülöttünk a falakon, a szekrényekben min­denütt Petőfire emlékeztető írások, képek, köny­vek. De mindezektől elvonja a figyelmünket főterem szögletéből nyíló kiskőrösi szoba, hű másolata annak az egyszeri­ paraszti hajléknak, amelyikben Petőfi született. Ott van a szobában a régi ágy, a boglya­kemence, Petőfi ódon íróasztala, széke és falócája. A kis ablakból beszűrődik a világosság az egyszerű szobába. Mellette ott függ a falon Petőfi apjának és anyjának arcképe. Rengeteg egykorú nyomtatvány, kézirat és Petőfi életére világot vető másféle erek­lye állít meg bennünket minden pillanatban a szek­rények előtt.­­ A terem közepén ott áll a Landerer-Heekenast­­féle 1848-iki sajtógép, amelyen a „Nemzeti dal“-t nyomták. Gazdagságban vetekedik ezzel a szobával az „Ereklye-terem“, amelybe innen átlépünk. Majd­nem száz érdekes Petőfi-ereklye van itt: Petőfi se­lyemkendője, órája, pecsétnyomója, pohara, Szen­­drey Julia kesztyűje, szegfűbokrétája, aranyórája, koporsókulcsa és sok más ritka ereklye; valamennyi a költő életének egy-egy epizódjára emlékeztet. A szomszéd teremben van elhelyezve a kézirat- és nyomtatványtár. Rengeteg becses adat van itt ösz­­szehalmozva a Petőfi-irodalomból: külföldi Petőfi­­fordítások, Petőfi-kiadások és albumok, régi újságok. Az egyik szekrényben ott van a Pesti Napló Petőfi- Albuma is. E teremből belátunk a könyvtárba, amely még most rendeződik s magában foglalja a Petőfi összes műveinek eredeti kiadásait, az egykori hazai és külföldi újságokat s a költővel foglalkozó köny­veket. A Petőfi-Ház első emeletét Jókai emlékezetének szentelték. Itt vannak elhelyezve két teremben a Jókai-ereklyék s Laborfalvy Róza emléktárgyai. Az első terem ablakát fehér függöny fogja be S előtte pódiumon öreg szék és varróasztalka áll. így állt ez az asztalka egykor a komáromi Jókai-házban s az ablakot éppen ez a fügöny takarta, amelyet itt látunk. Jókai anyja varrogatott ez asztalka mellett. Maga Jókai őrizte meg ezeket a hangulatos erek­lyéket. E két teremben, amelyeknek érdekessége ve­tekedik az alsó termekével, falak és szekrények tele vannak Jókaira emlékeztető tárgyakkal. Az egyik falon megpillantjuk Jókai ifjúkori rajzait, a szekrényekben ott vannak az iskolakönyvei, levelei, regényeinek kéziratai és azok az apró-cseprő tár­gyak, amelyeket megőrzött élete egy-egy epizód­jának emlékéül. A Petőfi-Ház felavatása e hónap 7-ikén, vasár­nap délelőtt lesz. Herczeg Ferenc, a Petőfi-Tár­­saság elnökének beszéde után gróf Apponyi Al­­bertné nyitja meg a Petőfi-Házat. — Izabella főhercegnő Budapesten. Izabella fő­hercegnő tegnap este Budapestre érkezett és félnapi itt tartózkodása alatt gróf Wimpffen Karolina fő­­udvarmesternő kíséretében ma délelőtt felkereste az Országos Magyar Háziipari Szövetség Kigyó-téri üzletét. A főhercegnő, akit a hölgybizottság élén gróf Batthyány Lajosné elnök és Koperly Döme igazgató fogadtak, igen behatóan érdeklődött a Szövetség ügyei iránt és megtekintette a legújabb háziipari ké­szítményeket. — József Ferenc főherceg az iparművészeti is­kolában. József Ferenc főherceg, akinek tanul­mányi rendjében a művészettörténet külön tárgy­ként szerepel, tegnap délután dr. C­z­a­k­ó Elemér és Kratochwil Károly százados kíséretében lá­togatást tett az iparművészeti iskola műtermeiben. A kis főherceg maga is munkaköpenybe öltözve min­tázott és gipszformákat öntött, hogy így a művészi munka menetéről közvetlen tapasztalatot szerezzen. Az ipariskola részéről F­­ 111 e­r Kamill udvari ta­nácsos, igazgató és Mátrai Lajos szobrásztanár fo­gadták a főherceget.­­— Washingtoni nagykövetünk lemondása. Bécs­­ből jelentik: A bécsi „Die Zeit“ amerikai újságok nyomán azt írja, hogy hengervári báró Hengel­­m­ü­st­e­r László, aki tizennégy év óta van Washing­tonban mint Ausztria-Magyarország nagykövete, leg­közelebb lemond állásáról és már el is küldötte visz­­szahívása iránt való kérelmét. Lemondásának oka gyanánt az amerikai újságok azt említik, hogy báró H e n g e­­ m ü 11 e­r, aki a legutóbbi időkig rendkívüli kedveltségnek örvendett Washington előkelő körei­ben, a szezon kezdete óta társadalmi bojkott alatt áll. A bojkott okai nagyon sajátszerűek és pikáns természetűek. Tudvalevőleg néhány esztendő óta gyakrabban történt, hogy osztrák és magyar ga­vallérok dúsgazdag amerikai nőket vittek haza fe­leségül, nagy boszúságára az amerikai sajtónak, amely nem szívesen látta, hogy hazájuk leányai szép kezüket és sok millióikat európai gavalléroknak ajándékozzák, ahelyett, hogy az amerikai ifjak kö­zött választanának élettársat , valahányszor egy­­egy ilyen nász volt, mindannyiszor szemére vetet­ték báró Hengelmüller nagykövetnek, hogy az 5 keze is benne van a dologban. Nagyon is élénken fejeződött ki ez a meggyanusítás gróf Széchenyi László és Vanderbilt Gladys esküvője alkalmá­val, amikor is báró Hengelmüllert egyenesen a há­zasság közvetítője gyanánt tüntették fel. Újra felmerült ez a vád a braganzai herceg és Stewart kisasszony esküvőjénél, mikor is az amerikai lapok azt írták, hogy a nagykövet a legnagyobb erőf feszítést fejtette ki e parti létrehozása körül. Né­hány héttel ezelőtt Newyorkban időzött gróf Sig­­ray Antal, aki annak idején gróf Széchenyi László vőfélye volt s már Amerikába érkezésekor konstatál­ták a newyorki újságok, hogy a gróf azzal a határo­zott célzattal kelt át a tengeren, hogy egy dúsgaz­dag élettársat válaszszon magának az amerikai ladyk­ között. Most azt írják az amerikai újságok, hogy, Hengelmüller nagykövet gróf Sigray tiszteletére la­komát rendezett s a magyar gavallér asztalszom­­szádjául a washingtoni társaság egyik legszebb és leggazdagabb fiatal női tagja volt kiszemelve, ám a leány szülei idejekorán megtudták ezt s az utolsó pillanatban lemondták az ebédet, úgy hogy gróf Sigray szomszédságába egy férjes s nem is valami gazdag asszony került az asztalnál. E paptól kezdve azonban a washingtoni előkelő társaság társadalmi bojkottot indított Hengelmüller ellen és vendégszerető házát többé nem keresik fel amerikai családok, úgy­szintén a nagykövet sem kap többé meghívást sehová. — Kohl Medárd püspök ötvenedik születésnapja. Dr. Kohl Medárd püspök, Vaszary Kolos bíboros hercegprímás segédpüspöke, ma ünnepelte meg szü­letésének ötvenedik évfordulóját. Születésenapja al­kalmából a püspök tegnap reggel először a herceg­prímás áldását fogadta, délután pedig a prímási pa­lotában az üdvözlő látogatásokat és tisztelgő kül­döttségeket. Részint személyesen, részint táviratban számosan gratuláltak a püspöknek. — Kinevezések a statisztikai hivatalnál. A ke­reskedelemügyi miniszter Kallós József statisz­tikai hivatali főtisztet statisztikai tanácsossá, Orosz Lajos IX. fizetési osztálybeli statisztikai hivatali fő­tisztet VIII. osztálybeli statisztikai hivatali főtisztté, J­á­n­s­z­k­y Jenő László statisztikai hivatali tisztet a IX. fizetési osztálybeli statisztikai főtisztté, S­z­e­nt­ivá­n­y­i Istvánt XI. fizetési osztálybeli statisztikai hivatali tisztté, végül Farkas János statisztikai NAPIREND. Naptár. Szombat, novembere. — Róm. kath.: Lénárd. — Prot.: Lénárd — Görög-orosz: október 24. Árét. és trs. — Zsidó: March. 22. — A nap két reggel 6 óra 51 perckor, nyugszik este 4 óra 34 perckor. — A hold két éjjel 12 órakor, nyugszik dél­után 2 óra 30 perckor. — A miniszterek nem fogadnak. A Könyves Kálmán őszi tárlata Nagymező­ utcai termei­ben, nyitva 9—7-ig. Belépő­díj nincsen. — Az Új Mű­vé­­szeti Szalon (Kecskeméti­ u. S.) nyitva egész nap. Belépő­díj nincs — Gulácsy kiállítás az Uránia Kigyó-téri szalonjában, nyitva egész nap. Belépő­dij nincs. — A Nemzeti Múzeum ásványtára nyitva 9—2-ig. — A Szépművészeti Múzeum nyitva 10—2-ig. — A Mező­gazdasági Múzeum nyitva 10—1-ig­ — Az Iparművészeti Múzeum nyitva 9—1-ig. — A Széchenyi múzeum nyitva 10—12-ig. — Az Aquincumi Múzeum 1. nyitva egész nap. — A Ráth György-múzeum nyitva 10—4-ig. — Az Erzsé­bet Múzeum nyitva 6-Vs 1-ig és 3—4-ig. — A Nemzeti Múzeum könyvtára nyitva 9-4-ig. — Az Akadémia könyvtára nyitva 3—7-ig. — Az Egyetemi könyvtár nyitva 9—12-ig és 3—8-ig. — A Fővárosi könyvtár nyitva 9—2-ig. — A Kereskedelmi Múzeum könyvtára nyitva 9—2-ig. — A pedagógiai könyvtár és tamiszerkiállités nyitva 3—6-ig. — Adomány. Dr. K. J. Budapestről 20 koronát küldött hozzánk a József főherceg szanatórium ja­vára. Az adományt rendeltetési helyére juttatjuk. — A király látogatása Erbach-Schönberg her­cegnőnél. Bécsből jelentik, hogy a király tegnap dél­után egy órakor meglátogatta E­r­b­a­c­h-S­c­h­ö­n­­berg Mária hercegnőt, az Imperial-szállóban levő lakásán. A király az 1. gyalogezred ezredtulajdonosi egyenruhájában jelent meg báró Bronn főhadnagy, szárnysegéd kíséretében. A látogatás egy negyed­óránál tovább tartott és utána az uralkodó Schön­­brunnba hajtatott. Ehrbach-Schönberg hercegnő leá­nyával, Edda hercegnővel és ennek vőlegényével Stolberg-Wernigerode Vilmos herceggel idő­zik Bécsben. Innen Magyarországba, Somogyvárra utazik fiának, Ehrbach-Schönberg Viktor her­cegnek Széchenyi Erzsébet grófnővel tartandó esküvőjére. — A szerb király leányának eljegyzése. Belgrád­­ból jelentik, hogy Heléna hercegnőt, Péter király leányát — hír szerint — legközelebb el fogja je­gyezni egy orosz nagyherceg. A házasság állítólag Miklós cár műve, aki ezzel akarja kife­jezni jóindulatát a Ka­r­agy­o­r­gy­e­v­ics-család iránt. Helena hercegnő Péter király legidősebb gyer­meke, jelenleg 26 éves és a királynak a montenegrói fejedelem leányával kötött házasságából származik. P­a­s­i­c­s miniszterelnök pétervári útja, úgy látszik, kapcsolatban van ezzel az eljegyzéssel, amelyről a­ radikális körökben sokat beszélnek.

Next