Pesti Napló, 1910. március (61. évfolyam, 50–76. szám)
1910-03-06 / 55. szám
Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1910. március 6. 55. szám. 19 két erkölcsi bizonyítványt Száva tanár szerezte meg neki a neki átadott bejelentő-lap alapján. Végül kérte a vádlott Vladescunak, dr. Oltenau ügyvédnek tanukénti beidézését s ezt a bíróság el is rendelte. Ezzel az összes vádlottak ki voltak hallgatva. (A bizonyítás felvétele.) Rövid szünet után az elnök a bizonyítás felvételét rendelte el és szakértő tanúként kihallgatta Deák Jenőt, a Rottenbiller utcai polgári iskola ez idő szerinti igazgatóját. — Van-e tudomása igazgató úrnak arról, hogy Földes igazgató, az ön hivatalbeli elődje 2176 korona hivatalos pénzt sikkasztott el? A tanú: Erről nincs tudomásom. Én Földessel, mikor az iskola igazgatóságát átvettem, elszámoltam és a pénztárt teljesen rendben találtam. Megjegyzem azonban, hogy a magánvizsgálatokról szóló bevételeket nem számoltunk el, mert erre vonatkozó juxtakönyvek bírói letétben vannak. Engem a székesfővárosi tanács december 7-én bízott meg az igazgatói teendők ellátásával, de december 5-én már Földes Géza kérelmére átvettem az igazgatói teendőket December 5-én megjelent nálam Schön Géza detektív és kérte tőlem a magánvizsgálatokról szóló szelvényeket, mert azokat Sándor kapitány utasításához képest magával kellett vinnie. Én ezeket odaadtam neki és ez a technikai akadály gátol bennünket a végleges elszámolásban. — Tud-e ön arról, hogy Földes Géza igazgató tagvizsgákat tartott volna? — Nem tudok semmit erről. — Hát arról, hogy sem az anyakönyvek, nem voltak rendben, sem a tanulók bevezetve, a nyugtakönyvbe pedig utólag 41 tételt vezettek be? — Annyit mondhatok, hogy nagy rendetlenséget tapasztaltam, mert, őszintén szólva, Földes Géza rendetlenül vezette az igazgatói irodát — Hát azt tudja-e, hogy egyes magánvizsgázók tandíjmentességet kaptak ugyan, de ezt nem tudatták velük s megfizettették velük a tandíjat? — Ezt nem tudom. — Tanára volt ön az iskolának Földes Géza igazgató idejében? — Igen. Én a magánvizsgálatokon is részt vettem a Korányi tanfelügyelő elnöklete alatt. Mondhatom határozottan, hogy Korányi becsületesen és lelkiismeretesen vezette ezeket a vizsgálatokat. Egy alkalommal rá is szólt az egyik tanárra, hogy ne csináljon az iskolából óvodát. Azt is tudom, hogy Korányi szigorú volt. — Hát arról tud-e, hogy Földes elégette volna a titkos anyakönyvet? — Ezt én nem tudom. Ezután az elnök aziránt intézett kérdést a tanúhoz, várjon a lefoglalt és bírói letétben őrzött anyakönyvek és vizsgajegyzőkönyvek alapján meg lehetne-e állapítani, hogy követett-e el Földes Géza sikkasztást. Az ügyész hozzászólása után a bíróság elrendelte, hogy Amigó Benő számvevőségi főnöksegéd és Koronthaly Kálmán számtiszt szakértőkként hétfőre idéztessenek be. , A tárgyalás délután 3 órakor ért véget . Dr. Sélley Sándor volt főkapitány és nyug.államtitkár, Balogh Márk vádlott védője, a következő sorok közzétételére kért fel bennünket: „Csak tegnap este értesültem, hogy egy pár lap a rendőrség ellen kiélesítve közölte a Sándor kapitánynak a jegyzőkönyvekre vonatkozó megidéztetése ellen tett észrevételeimet. Minthogy azonban nem szeretném, hogyha csak egy pár lapban is úgy legyen feltüntetve szereplésem, mintha én az általam is annyira nagyrabecsült rendőri testület és Sándor kapitány működéséről bántóan nyilatkoztam volna, kijelentem, hogy én Sándor kapitány úrnak megidéztetését a jegyzőkönyvek tekintetében csak abból az indokból nem találtam szükségesnek, mert az a tény, hogy egy folytatólagosan felvett jegyzőkönyv egyik ivén nyilván tévedésből egy korábbi határnap van feltüntetve, — megállapítható, magukból a jegyzőkönyvekből s ehez nem szükséges a nevezett kapitány úr megidéztetése“. (§) (§) A bíróságok és ügyészségek ügyvitelének egyszerűsítéséről. Az igazságügyminiszter 4701/1910. I. M. szám alatt rendeletet bocsátott ki, mely a törvényszékek, járásbíróságok és ügyészségek ügyvitelének egyszerűsítését célozza. A rendelet legfontosabb intézkedése a kezelőhivatalok hivatalos óráit állapítja meg úgy, hogy az hétköznapokon délelőtt 8 órától délután 3 óráig és ünnepnapon délelőtt 9—12 óráig egyfolytában tart. A felek értesítést délelőtt 9 órától 1 óráig kaphatnak, ünnepnapon 9.11-ig. Fontos újítás, hogy a tanácsülésen kívül és a telekkönyvi ügyekben hozott határozatok kiadmányait ezentúl a bírónak nem kell aláírni, hanem azokat a kezelő személyzet hitelesíti. Szabályozza a rendelet az ügydarabok kezelését, rendkívüli szabadságidőt és távozási engedélyt, a kezelőszemélyzet önálló forgalmazási ügykörét és a befejezett ügyeknek az élőiratokkal való felszerelési és kezelési módját. (§) A megszámozott ügyvédek. A budapesti ügyvédi kamara választmánya a múlt évben elhatározta, hogy a hasonnevű ügyvédek a beállható tévedések elkerülése végett kötelesek nevüket római számmal jelezni és ezt a kamarai lajstromba bejegyeztetni. E határozat alapján a választmány kötelezte dr. Nagy Sándor budapesti ügyvédet is, hogy a neve előtt a római 1. számot tegye. Dr. Nagy Sándor előterjesztést tett e végzés miatt a választmánynak és kérte, hogy neve előtt az ifj. jelzőt használhassa, mert nem hajlandó magát megszámoztatni Az ügyvédi kamara választmánya ennek dacára fenntartotta régebbi határozatát. Nagy Sándor ügyvéd erre felfolyamodott a kir. Kúria ügyvédi tanácsához és kérte a választmány határozatánakmegsemmisítését azzal az indokolással, hogy eddig csak uralkodók, meg rendőrök használták a római számozást és az ügyvédi tekintélynek ártana, ha ő önmagát dr. I. Nagy Sándornak nevezné. A kir. Kúria ügyvédi tanácsa elutasította az ügyvéd felfolyamodását és ezzel jóváhagyta a választmánynak az ügyvédek megszámozására vonatkozó intézkedését. (§) A Tribuna lefoglalása. Aradról jelentik, hogy az ott megjelenő „Tribuna“ román nemzetiségi lapot az ügyészség lefoglalta azért, mert részleteket közölt Jurga Miklós bukaresti egyetemi tanárnak „Magyarország és a román nemzetiség“ című könyvéből. A lefoglalt példányokat felküldte az ügyészség az igazságügyminisztériumba, a sajtóper megindítása céljából. (§) A velencei pert Velencéből jelentik: Az esküdtbiróság ma folytatta gróf Komarovszky gyilkosai bünperérek tárgyalását. A vádlottakat Ugyanúgy szállították a fogságból a biróság elé s ma is nagy tömeg gyűlt egybe, amely különösen Tarnovszka Mária ellen tüntetett, míg N a n m o v iránt ma is megnyilvánult a közönség rokonérzése, sőt néhány taps is hallatszott. A tárgyalóterem már kilenc órakor kezdett megtelni. Az elnök ma valamivel több jegyet adott ki, de azért még mindig csak kevesen juthattak jegyhez. Az elnök ugyanis el akarja kerülni azt, hogy a tárgyalóteremben esetleg tüntetés legyen. A fényképészeknek az elnök megtiltotta, hogy fotográfozó gépjüket magukkal hozzák, de azért többeknek mégis sikerült a fotográfozó gépét becsempészni. Tíz óra húsz percet vezették be a vádlottakat. Tarnovszka Mária ölhetett kézzel és lesütött szemmel mozdulatlanul ül. Perer Eliz sokkal élénkebb és szemmel láthatóan örül annak, hogy ismét láthatja úrnőjét. L az a 11 Pribukov védője néhány szót vált védettjével, akinek arcán néhány pillanatra futó mosoly látszik. — Velencéből jelenti tudósítónk. A mai délelőtti tárgyalás mindenféle incidens elintézésével telt el. Védők, ügyész és az elnök vitatkoztak egymással. Féltizenegykor kezdték meg a tárgyalást. Luzatti, Priljukov védője, igen hevesen, izgatottan beszél és tiltakozik az ellen, hogy a Priljukov részéről megnevezett mentőtanuk számát kevesebítsék és ezzel útját állják védence védekezésének. Elnök részéről ismételten figyelmeztetik, hogy ne izgassa magát. Az elnök azután az esküdteket inti elfogulatlan működésre. Luzatti folytatja tiltakozását, de a többi védő nem igen osztja nézetét. Luzatti beszéde alatt Tarnovszka grófnő a közönséget nézi, hirtelen félrehajtja a fátyolát és hangtalan sírásban tör ki. Senki nem tudja ennek okát, kérdik is tőle, de nem felel. A teremben jelen van Tarnovszka grófnő atyja, gróf O’Kurk, egy szép öreg úr és ezért érzékenyült el. Megindultan, de kénytelen szemmel nézi lányát. Tarnovszka grófnő összeszedi magát rövidesen, lesüti szemét, elpirultan erőlködik azon, hogy ne veszítse el önuralmát. Majd mosolyog atyjára. Luzatti beszél, majd egy újságból akar idézeteket felolvasni a tárgyhoz. Tarnovszka védője tiltakozik a felolvasás ellen és az elnök is ilyen értelemben rendelkezik. Luzatti, Priljukov elvált feleségének mentőtanúkénti kihallgatását kéri. Az ügyész azt hiszi, hogy Priljukov a hosszú vizsgálati fogságban üldözési mániába esett. A behívandó tanuk jogában megegyezett már előbb Priljukovval . Priljukov elvált feleségének beidézése és kihallgatása jogi okokból is lehetetlen. Dr. Florian, Priljukov második védője is kéri Priljukov volt feleségének kihallgatását. Tarnovszka grófnő védője az ügyész felfogását osztja. Az elnök erre nézve fentartja a dövetést a tényállás tanulmányozása utáni időre. Déli tizenkét órakor felfüggesztették a tárgyalást A délutáni tárgyaláson megkezdték Naumov vádlott kihallgatását Naumov vázolta Tarnovszka grófnőhöz való viszonyát, akit 1907-ben Őreiben ismert meg Komarovszki gróffal együtt akinek Tarnovszka asszony kedvese volt Nanunov szintén Tarnovszka asszony kedvese lett és miatta elhanyagolta hivatalát Tarnovszka midőn Bécsben időzött, magához hivta őt s táviratot mutatott neki, amelyben Komarovszki gróf megsértette Tarnovszkát Ezután együtt utaztak vissza Oroszországba, hol az asszony felszólította őt, gyilkolja meg Komarovszkit, ki Velencében tartózkodik, hogy boszút álljon rajta a sértésért. Naumov eleinte szabadkozott, de később Tarnovszka rábeszélésére mégis elutazott Velencébe és felkereste Komarovszki grófot, kit ágyban fekve talált Revolverével többször rá 1 ő 11 és azután öngyilkossági kísérletet követett el, de a revolver csütörtököt mondott. Komarovszki, aki megsebesült, fájdalmas hangon kérdezte, hogy, miért tette ezt A lelkiismerettől furdalva könynyekben tört ki és az ablakhoz futott, hogy segítséget hívjon. Azok, kik a szobába siettek és Naumovot sírni látták, Komarovszki rokonának tartották és kivezették a szobából. Előadása közben Naumov folyton zokog, mig Tarnovszka egész idő alatt nyugodt maradt TUDOMÁNY és IRODALOM, „Rajcsányi de Eadem és egyéb elbeszélések.“ Szép uj könyvet adott Sebők Zsigmond a magyar irodalomnak, költőjét és nemesét mely a mai sokféle mesterkéltségek közepette friss erdei leheljeiként üdít fel s a szivmelegség édes verőfényével cirógat bennünket Csupa szív ez a könyv, gyönyört humoru, érző szív, mely sohse bántani, mindig csak szeretni tud s az igaz poézis gyöngéd muzsikájával tölti el lékünket. „La musique avant tont...“ no ez a mély érzésekből fakadó keitős muzsika van meg Sebőkben, ez az, ami tovább reng bennünk, amikor,, a könyvét leteszszük. Nem erőltet ő semmiféle úgynevezett „irányt", nem rabja semmiféle „~izmus“nak: egyszerűen csak ember, ki e könyvével egy nagy darab emberiséget hozott fel az érzelmek mély, bányájából. Kincs ez az ő darab emberisége, nem talmi, igaz arany, melynek kényes színén csak annál jobban ragyog a humor napsugara. E szelíd humor a legvonzóbb bája a filozóf poétának: ritka és értékes adomány a mai cinikus korban, mikor már nincs éle, ami ne sebezne, mikor már csak az Arlegoni lécének a csattogását halljuk. Nos, a Sebők könyvében nincs guny-csattogás, nincs szatíra kerepelés, — az ő hangja halk, mint a jóság, s színei mélák, mint a merengő emlékezésé. Szép csöndes naplementék hangulata borong e könyvön át. Semmi álszó vagy álpátosz, — Sebők" irtózik minden rikító, csattanó fordulattól; kiemelem ezt: mindig mesteri diszkréció vezeti a tollát. Olyan mint maga a természet, mely „non facit saltum“, s nem dolgozik a novellatémák tetszetős kihegyezésére. Az elmúlás gondolata, mely sokféle formábanfoglalkoztatja, e diszkréció mellett csak annál jobban hat nála. Van-e meghatóbb az elmúló nemes Bajcsányinál, ki cigánypurdé-unokájának már csak Dunában úszó káposzta-torzsát tud adni prezentbe?. Hát a „Kalap“ kis sánta parasztfiuja, Vince, ki részeges apját igyekszik rendben tartani, — vagy a „Kászonházi tanító“ szemem alföldi, tanyai pedagógusain? Az élet alázatosainak megkapó poémái ezek, oly alakok, akiket bajos elfelejteni. Titkai, regényei vannak a legszürkébb exisztenciáknak is, ott a „Hajóhíd“ öreg vámszedője, ott a „Két gyerek“, kikkel a szegények Ámor istene kezd játszani egy a hajó orrában ugráló szarkamadár körül. Hát a kis cigány „Fuszujka“, ki modellt ül egy festőnek? —semmisnek tetsző aprócska cselekmény, de mögötte drámaian bontakozik ki a cigánynépnek mesterien rajzolt egész érzelem világa. És mennyire, magyar