Pesti Napló, 1910. március (61. évfolyam, 50–76. szám)

1910-03-06 / 55. szám

szám alatt van, ahol mindennemű felvilágosítással szolgálnak az érdeklődőknek. (—) Jótékonycélu hangverseny. A Művészet és 'Művelődés Magyar Nők Köre e hónap 8-án, ked- i den délután fél hat órakor Royal-szállóbeli helyisé­geiben jótékonycélu hangversenyt rendez. A hang­versenyen közreműködnek: Kordin Mariska, F e- jérváry Sándor. Deák Jenőné és Kern Aurél. (—) Bethlen-estély. A budapesti egyetemek és főiskolák protestáns hallgatóinak Bethlen Gábor Köre március 10-én, este fél kilenc órakor, a Magyar Tisztviselők Országos Egyesületében (Vili., Eszter- házy-utca 4.) Bethlen-estélyt rendez. Az estélyen fellép a kör énekkara Gáthy István vezetésével, Ko- wiáromi-Katz Endre, Ricsey György, Szentistványi Juliska, Antony Károly, Farkas Imre, Bogáti Hajdú István, Hermann László, Gyökössy Endre, Horvai Zsuzsika és dr. Torday Géza. A műsor után tánc lesz. Személyjegy öt koronába, családjegy tizenkét koronába, táncosjegy egy koronába kerül. Jegyeket a borítékos meghívó előmutatása mellett a kör he­lyiségében (Szentkirályi-utca 22.) naponkint déli 12 1—2-ig és 10-én a pénztárnál lehet váltani. A jövedel­met a Bethlen Otthon javára fordítják. (—) Előadás az Intim-Színházban. A Gondüző Művész-Társaság március 9-én, szerdán este nyolc órakor a Műegyetemi Segitő-Egyesület házalapja javára előadást tart'. Fellépnek: Bányai Irén, P. Kornai Margit, Kürthy József, Papír Sándor, Sajó Géza, Bánóczy Dezső, B. Balázs Jolán és P. Pálya Celesztinné. (—) Táncestély. Az V. kerületi Izraelita Nő- ejryletnek e hónap 12-én, szombaton, az Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör helyiségében (V., Akadémia­utca 3.) tartandó jótékonycélu táncestélye iránt nagy érdeklődés mutatkozik. A táncestélyt hangverseny fogia megnyitni. Közreműködésüket már eddig meg­ígérték: Chapmanné Révy Amália, Arányi Dezső, Somogyi Mór, Somogviné B. Carola. A jótékony cél érdekében az egyesület néhány sátrat fog fel­állítani, amelyben hölgyek pezsgőt, cukorkát, ciga­rettát és egyéb apróságokat árusítanak. Jegyeket még lehet kapni az egyesület titkári hivatalában m., Podmaniczky-utca 18. szám, III. emelet, 19.). (—) Vendéglősök bálja. A Budapesti Vendéglő­sek és Korcsmárosok Ipartársulatának bálja e hó­nap 9-én lesz a Vigadó összes termeiben. A bálra meghívták az összes vidéki ipartársulatokat, ame­lyik közűi eddig már számosán be is jelentették a bálon való részvételüket. (—) ötórai tea. A Diables Dansants-társaság fiofnap vasárnap, az ügyvédi kamara helyiségeiben, ötórai teával fejezi be idei téli szezonját. A tea- délutánt tánc követi. A teázás ideje alatt a 6. gyalog­ezred zenekara hangversenyez és ugyancsak ez a zenekar szolgáltatja a tánc-zenét is. Budapest, vasárnap VASÁRNAPI STRÓFÁK.. iSuehwald bácsi. Buchwald bácsi, Bucliwald bácsi. De okos ember lehet, Hogy kitette a korzóra Már a szürke székeket S mint Togó a japán flottán Végig néz a széksoron Ahol női adjutánsa Lót-fut szőkén, szorgoson. Mert, ahogy a Hangli fái UJ rügyeket hajtanak, ügy szökfllnek a Jegyárus Néni fején a hajak, Kezében a jegyköteggel Fel, le nyargal, áll és vár, Amig messze Buchwald bácki Nézi, ki vett jegyet már. Oh tavasz, szent gyönyörűség. Mely a földön átremeg. Más szubjektív érzéssel, — éli Buchwaldda! köszöntelek. Mert hat fillér erejéig Ö ad egy helyet nekem, AmeWról a Dunakorzót Végesvégig nézhetem. Minden lány az ösmerösöm, Minden ur a tavalyi, Minden hang, nézés a régi, Csak a ruha tavaszi. Ugyanazok évek óta, Ugyanazok évekig. % PESII NAPLÓ 1V1U. március 6. 55. wtun 17 Még a bonnok se változnak, Kik a bébit terelik. S mégis szép a Dunakorzó, Ülve Buchwald székein. Elmerengve a Svábhegység Cikkes, cakkos szélein. Nézegetve egy-egy szép lányt, Aki épp elémbe jön ... Buchwald bácsi, Buchwald bácsi, Mindezt önnek köszönöm! —d. . — ----------------------- ---­S ZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. (*) „A holnap“ reprlze. Hajó Sándor több mint szeretetreméltó, bensőségesen, valósággal magától értetődően elmés vigjátéka ma este váratlan re- prizhez jutott a Magyar Színházban, ahol másfél esztendővel ezelőtt volt értékes sikertől kisért pre- miérje. Készültek ugyan a felelevenítésre, az iró kissé át is dolgozta a darabot, de ma mégis egy véletlen műsorváltozásnak köszönhette a közönség a viszontlátást. Sokan siettek a nem várt és igy még kellemes meglepetéssel is szolgáló találkozóra és a jócskán megtelt nézőtéren esthosszat tartó vi­dám hangulatban, figyelő érdeklődéssel hallgatták Hajó darabját és még sűrűbb tapssal honorálták nyílt szinen is, a felvonások végeztével is előkelő kvali­tásait, mint a premiéren. Jól esett látni ezt az niból való felfedezést, amely arra enged következtetni, hogy „A holnap“ most már műsoron is marad, amit feltétlenül megérdemel, mert jelentékeny és tevezc- tes erőpróbája a Hajó Sándor tehetségének. A vál­toztatások, javítások csak kis részben segítettek a vígjáték második felének konstrukuóbeli zavaros­ságán, amely a szerző ama színpadiról aszketizmu- sának a következése, hogy mindössze négy sze­replővel bogozza és oldozza a sohasem rakétázó, de mindig eleven elmésségü dialógustól hordozott cselekvényt. A második felvonás ul vége szinpadllag is oly kitünően csattant, mint a revolverlövés, mely ez uj átdolgozásban a felvonást bevégzi és a har­madik felvonás uj ielenetei is önmagukban sikerül­tek. Ha az egésznek nem is váltak annyira hasz­nára, mint ahogy a szerző célozta, bizonyos, hogy nem rontottak rajta. És az átdolgozástól eltekintve, annyi frappáns jót ad a darab, hogy hibái a mai “reprizen csak oly jelentéktelenekké törpültek, mint a bemutató-előadáson. Négy szereplője közül uj volt Bátori Gizella és elődjének, Halmi Margitnak kiválóságát dicséri, hogy nem ért fel hozzá ezzel az alakítással. Mészáros Gizella és Z. Molnár László talán még mulatságosabbak voltak a közön­ség számára, mint a premiéren. mert még éleseb­ben karrikiroztak. Ebben ma. a jókedv szolgála­tára, de nem a darab rovására vélük tartott Törzs Jenő is, akinek egyébként ez egyik legsikerültebb szerepe. Amikor a rep'iz közönsége a négy szerep­lőt tapsolta, érzett, hogy e tapsokkal első sorban a szerzőnek hálálkodik. (É.) (*) A tavaszi tárlat. A Képzőművészeti Társu­lat tavaszi tárlatára a határidőig, amely ma járt le, majdnem ezerháromszáz müvet jelentettek be. E müvek közül az összes szobrot és a társulat által hirdetett plakát-pályázatra küldendő terveket hét­főn, 7-ikén veszik át. Kedden azoknak a festményei, grafikai és építészeti munkái kerülnek átvételre, akik nem tagjai a Képzőművészek Egyesületének, viszont szerdán csakis egyesületi tagok küldhetik be mü­veiket. Szerdán délutánig a vidékről és külföldről küldendő munkáknak is be kell érkezniük a Mű­csarnokba. A bírálást úgy a festészeti, valamint a szobrászati és építészeti zsűri csütörtökön kezdi meg. (*) A leghíresebb orosz színésznő halála. Szent­pétervárról Írják, hogy Kommiszarsevszkaja Vera, Oroszország legnagyobb drámai színésznője, Taskendben, ahol vendégszerepeit, himlőbe esett és meghalt. A haláleset egész Oroszországban óriási részvétet kelt. A tragika holttestének Pétervárra való szállítása közben az összes városok templomai­ban, amelyek mellett a holttestet szállító vonat elha­ladt, gyászmiséket mondottak. A koporsót több száz koszorú borítja és Moszkva ünnepélyes fogadtatásra készül., amennyiben az ottani színház igazgatója: Nemirovics Dancsenkó gyászünnepséget rendez az elhunyt színésznő emlékezetére. A holttest ma este érkezett Pétervárra, ahol az összes színházak, egyesületek, iskolák és egyetemek küldöttséggel és koszorúval fogadták, úgy hogy a művésznő temetése olyan impozáns lesz, amilyet az orosz főváros Rubin­stein temetése óta nem látott. (*) Szerződtetés. A Magyar Sziuház és Király­Színház igazgatósága, mint értesülünk, három évre szerződtette a két szinház tagjai sorába az ismert kitűnő komikust, Huszár Károlyt, a Modern Szín­pad népszerű tagját. Huszár szeptemberben kezdi meg működését a Magyar Színházban. (*) A Chantecler újabb bukása. Genuából jelen­tik, hogy a Port Saint Martin-szinház kiküldött egyik színtársulata, amely San-Remoban kezdte meg a körutat, tegnap este a génuai Teatro Pagani­niben adta elő a „Chantecler“-t, de a génuai közön­ség is épp úgy fogadta a darabot, mint a san-remoi, sőt még kegyetlenebből, mert az utolsó felvonást kifütyülte. (*) Bibliai képek kiállítása. A húsvéti ünnepek alkalmából a Müvészház ul kiállítást rendez, melyen kizárólag csak bibliai tárgyú képek és szobrok fog­nak szerepelni. A kiállításon minden magyar mű­vész részt vehet ilyen tárgyú munkáival. Már eddig bejelentették csatlakozásukat Dudits Andor, Fe- renczy Károly, Feszty Árpád, Iványi-Grünwald Béla, Hegedűs László, Horthy Béla, Kernstock Károly, Komáromi-Katz Endre, Kőrösfői-Kriesz Aladár, Ma­gyar-Mannheimer Gusztáv, Nagy Sándor, Nagy Zsigmond, Pentelel Molnár János, Poll Hugó, Vajda Zsigmond, Zichy István és még sokan. A Müvészház harmadik csoportos kiállítása március 10-én zárul s ekkor hozzáfognak a bibliai kiállítás rendezéséhez. (*) A frankfurti intendáns. A frankfurti Opera­ház és Schauspielhaus intendánsa, C1 a a r Emil, harminhárom évi munkásság után 1912-ben vissza­vonul. Mint Frankfurtból jelentik, utódjául Hans G r e g o r-t, a berlini Komische Oper igazgatóját, szeretnék megnyerni, akivel ez irányban már meg­indultak a tárgyalások. (*) Az Országos Szinészegyesület évi jelentése. Az Országos Szinészegyesület tanácsa most tette közzé évi jelentését és zárószámadásait, amelyet a március 16., 17. és 18-án tartandó közgyűlés elé terjeszt. Az 1909. év végén, a nyugdíjintézetnek 1483 tagja volt (a múlt évben 1470). Ebből vidéki színhá­zaknál működött 951, a fővárosban 160, daltársula- toknál és szerződés nélkül volt 377. Az egyesületnek 101 nyugdíjigény nélküli tagja volt (előző évben 105); ezekből a vidéken működött 49, a főváros­ban 2, daltársulatoknál és szerződés nélkül 50. A gyakorlatosok száma 328 (tavaly 334); ezekből a vidéken működött 181, a fővárosban 10, szerződés nélkül volt 137. A nyugdíjasok száma 1909 december 31-én 227 (előző évben 216), özvegyi segélyt élvezett 26 nő, segélyezett árva 27 volt. Az elmúlt évben az egyesületnek három rendes, 15 nyugdíjas és 1 gya- korlatos tagja halt meg. Az igazgatótanács az el­múlt év folyamán 10 rendes és 25 rendkívüli ülést tartott, a különféle bizottságok tizszer gyüléseztek, a központi iroda 6709 ügydarabot intézett el. A nyug­díjintézet bevételei voltak nyugdijszázalékokban 220.874 korona 38 fillér, büntetési százalékokban 5736 korona 16 fillér, vendégszázalékokban 8648 ko­rona 43 fillér, bírságokban 2194 korona 28 fillér, ado­mányokban 4623 korona 28 fillér, házbérjövedelem és kamatokban 82.047 korona 80 fillér, összesen 329 124 korona 33 fillér. A nyugdíjintézet az elmúlt évben kifizetett nyugdijakra 156.574 koronát, özve­gyi segélyekre 8189 korona 81 fillért, árvasegélyekre 1543 korona 97 fillért. A nyugdíjintézet tiszta va­gyona 1,615.289 korona 64 fillér, a múlt évi 1,478.404 korona 20 fillérrel szemben. A szaporulat tehát 136.885 korona 44 fillér. A nyugdíjintézet vagyona ingatlan­ban, értékpapírokban és készpénzben van elhelyezve. A nyugdíjintézet 1890 január 1-töl 1909. december 31-ig, húsz év leforgása alatt nyugdijakra összesen I, 441.496 koronát fizetett ki. (*) A színházi hét. Az Operaházban hétfőn nincs előadás, mert a Filharmóniai Társaság hang­versenyez a Vigadóban. Kedden ,,Álarcosbál , szer­dán Kurz Zelma cs. kir. kamaraénekesnő vendégsze­replésével „Bohémélet“ kerül előadásra. A vendég- művésznő Mimi szerepét énekli. A dalmű után a „Táncegyveleg“ cimü balletet adjak. Csütörtökön a „Tosca“ kerül előadásra. Az „Elektra“ bemutató elő­adását csütörtökről péntekre halasztották. Ezt az elő­adást premierhelyárakkal bérletben (50. szám) ren­dezik. Kezdete hét és fél órakor. Második előadása szerdán lesz. Szombaton Kurz Zelma második ven­dégszerepléséül „Lammertnori Lucia“ kerül előadásra a vendékmüvésznővel a címszerepben. A darab har­madik' felvonásában beleszövik a „Táncegyveleg" cimü balletet is. (Felemelt helyárak). Hétfőn a pá­risi árvízkárosultak javára az Operaház hangver­senyt rendez Nemzeti Szinház. Pénteken mutatják bi J. M. B a r r i e n e k, az „Egyenlőség" szerzőjénél a népszerű angol drámairónak egyik legújabb és leg­nagyobb sikerű darabját, amely „What every wo- man knows“ cimmel a londoni Duke of York-szinház ban ezelőtt három évvel került először színre és ezernél többször adták. Az érdekes darabot Salgi Ernő fordította magyarra és a cime: „Amihez min den asszony ért“. A Nemzeti Szinház uj díszletekké viszi a budapesti közönség elé az újdonságot, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék