Pesti Napló, 1910. augusztus (61. évfolyam, 182–206. szám)

1910-08-31 / 206. szám

Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1910. augusztus 31 206. szám. 17 fagyárak telepengedélyeinek megadása ellen igye­kezzenek állást foglalni és a spekuláció céljaira tör­ténő gyufagyárak alapítását lehetőleg akadályozzák meg. A miniszteri utasításnak máris megállapíthatók a nyomai. A Szegeden létesítendő új gyufagyári te­lep telepengedélyét az elsőfokú iparhatóság meg­adta ugyan, de az iparfelügyelő a határozatot meg­­felebbezte és ezzel legalább néhány hónapra kitol­ták a­­gyufagyár építésének megkezdését. A vasúti értesítők késedelmes kézbesítése. A budapesti kereskedelmi- és iparkamara az államvas­utak igazgatóságánál felszólalt a vasúti értesítők kézbesítése körül követett eljárás ellen. A küldemé­nyek érkezéséről szóló értesítőket ugyanis rendesen a késő délutáni órákban gyakran este 6 és 7 óra kö­zött kézbesítik és ezt a napot beszámítják az amúgy is rövid 48 órás fekbérmentes időbe. Ekként a két napból a címzett hibáján kívül csak egy nap marad fekbérmentes időnek. E sérelem orvoslása ügyében fordult a kamara a Máv­ igazgatóságához s remél­hető, hogy az orvoslás nem is fog késni. A petroleumkartel. Bécsből jelentik nekünk, hogy a jövő hónapban az osztrák kereskedelemügyi minisztériumban új tárgyalás indul meg a petroleum­­finomítók s a nyersolaj-termelők között. A tanács­kozás szeptember első felében lesz. Arról van szó, hogy a blokkon kívül álló gyárak is csatlakozzanak a kartelhez. Új cementgyári alakulás a vidéken. Zsibón és környékén a helyi tőke részvénytársasági alapon a közel jövőben cementgyárat fog alapítani. Az ala­pitók élén gróf B­é­­­d­i Kálmán áll. Bécs és a húsdrágaság. Bécsből jelentik, hogy a bécsi községtanács kezdeményezésére leszállított vasúti tarifák és alacsonyabb vásárilletékek életbe­léptetése óta tegnap, hétfőn, volt az első vasárnap a bécsi marhavásáron. Ez alkalommal azonban a bécsi községtanács azt konstatálhatta, hogy a le­szállított illetékeknek nem igen volt hatása, mert a felhajtások nemcsak hogy nem emelkedtek, de még az előző vásári felhajtáson is alul maradtak. A meg­előző vasárnap, augusztus 22-én volt. Ez alkalom­mal 5897 marhát hajtottak fel, míg a tegnapi vá­sárra több, mint ezer darabbal kevesebb marha ér­kezett.­­ Bécsből telefonozza tudósítónk. Mint­hogy a legutóbbi marhavásáron a kedvezmények ellenére is a marhaárak remélt csökkenése helyett emelkedés következett be, a városházán azt terve­zik, hogy még két vásári napot várnak meg, várjon ezeken csökkenni fog-e a marhák ára; ha nem, a szállítási és vámkedvezményeket visszavonják s oly rendszabályokat fognak alkalmazni, amelyek csak a fogyasztóknak válnak javára. A német kolóniák gazdasági jelentősége. Évröl­­■évre növekszik a kolóniák gazdasági jelentősége Németországban. A tengerentúli kereskedelmet köz­vetítő német hajók tonnatartalma ma tizenegyszer akkora, mint 1873-ban. Németország részesedése a tengerentúli kereskedelemben aránytalanul gyor­sabban nő, mint európai kereskedelme. Gyártmá­nyainak kivitele 1885-ben 1.8 milliárd volt, 1908-ban pedig 4.2 milliárd. A nyersanyagok bevitele ennek folytán szintén rohamosan fokozódott. 1885-ben 1.2 milliárd volt, 1908-ban már 4.2 milliárd. A behozott nyersanyagok egy része már a német kolóniákból származik. Igaz, hogy nyersárukért sok pénzt fizet még a német ipar külföldi államok gyarmatainak, de a külföldtől való ez a függés évről-évre keve­sebb. Lasonkint tökéletesedik a gyarmatok beren­dezése és szaporodik a gyarmat kulturlakosságának száma. Ezzel természetesen a gyarmat vásárlóké­pessége is fokozódik és az anyaország kereskedel­mének jó piaca nyílik meg a gyarmatokban. A né­met gyarmatokba való bevitel 1896-ban 20.8 millió volt, 1908-ban már 91.9 millió. A kivitel ugyanezen idő alatt 11 millióról 46.4 millióra emelkedett. A gyarmatok német férfilakossága is folyton nagyob­bodik: 1901-ben 4649 ember, 1909-ben már 13.968 lakott a gyarmatokon. Érdekes a vasútvonalak fej­lődése is. Míg 1900-ban csak 568 km. volt a gyar­mati vasútvonal hossza, 1909-ben már 2367 kilo­méter. Ez talán a legfőbb bizonyíték a gyarmatok gazdasági fejlődésének gyorsaságára. Az Orczy-ház új kezekben. Hires régi ház, az a nagy sárga bérkaszánya a Károly­ körúton. Mind­nyájan hallottunk róla gyermekkorunkban nagy cso­dálkozással, hogy óránként egy aranyat jövedelmez. Nagy nevezetesség volt ez a régi jó időkben, ami­kor még nem voltak meg azok a hírhedt munkás­lakóházak Budapesten és a lakbérek srófolásában sem fejtettek ki a háziurak a mostanihoz hasonló szorgalmat. Ma­ már nagyon sok ház van Budapest­­en, jóval kisebb telkeken, mik több pénzt hoznak gazdáiknak, mint óránként egy aranyat. Szóval az Orczy-ház új kezekbe került. Sok kézben volt már fennállása óta, ami még nem lett volna baj. De egy­szerre volt sok kézben és ebből a tulajdonostár­sak között számtalan konfliktus támadt. A tulajdo­­nostársak túlnyomó részének participálása mellett. Két évvel ezelőtt összehozta a Budapesti Ingatlan­­bank részvénytársaság az Orczy-ház részvénytár­saságot. Akkor sokat beszéltek róla, hogy az új tár­saság le fogja bontatni a sárga bérkaszárnyát és az óriási telektömbön néhány új házat építtet. A ter­vekből azonban nem lett semmi. A tulajdonostársak nem tudtak összeférni. Az Erzsébetvárosi Takarék­­pénztár, egyik hányadrésztulajdonos, nem csatlako­zott az Orczy-ház részvénytársasághoz és a perek hosszú sorozata indult meg közöttük. Most azután a Telepítő és Parcellázó bank belenyúlt ebbe a darázsfészekbe, érdekkörébe vonta az Orczy-ház részvénytársaságot és azon igyekszik, hogy most már az összes tulajdonostársak bizal­mából egységes módon és békés uton lehessen dön­teni a régi ház sorsa fölött. Úgy értesülünk, hogy ez az igyekezet eddig sikerrel is járt és most már hamarosan eldől majd, lebontják-e az Orczy-házat, vagy pedig tovább fogja ékteleníteni a Károly­­körutat. Fogynak a szövetkezetek. Ismét egy szövetke­zet felszámolásáról adhatunk hírt. A Gazdasági Ta­karékpénztár, mint szövetkezet szeptember 8-ára rendkívüli közgyűlést hívott egybe, amelynek egyet­len tárgya a felszámolás kimondása lesz. Szájbélyék vasútja. 1887-ben Szájbély Gyula, az akkori kormány egyik kedvelt embere, számos vicinális vasutat alapított, többek között a Szombat­hely-Pinkafői helyiérdekű vasutat, amelynek tőké­jét 8800 darab elsőbbségi és 5122 darab törzsrész­­vény kibocsájtása útján szerezték be. Az elsőbbségi részvényeket a Centralbank für Eisenbahnwerte berlini cég vette tárcájába és addig, amig a vasút jól jövedelmezett, meg is tartotta. Négy év óta azon­ban az elsőbbségi részvényekre az 5% kamaton fe­lül osztalék nem jut és ezért a berlini bank elhatá­rozta, hogy a még meglevő 8381 darab elsőbbségi részvényen Szájbélyék közvetítésével túlad. Száj­bély és igazgató társai a részvényeket elhelyezni nem tudták s ezért elhatározták, hogy nyilvános aláírásra bocsátják, ami mindenesetre egy már fenn­­­­álló részvénytársaságnál nem szokásos. Még így is alig lehet a részvényeket eladni, mert köztudomású dolog, hogy a vasút jövedelmezősége állandóan csökken. Hogy a részvények iránt a vételkedvet emeljék, még azt is ígérik, hogy a papírt a budapesti értéktőzsdén jegyeztetni fogják. A Palatínus újabb telekvásárlása. A Palatínus részvénytársaság, mint beavatott helyről értesülünk, a főváros közmunkák tanácsa által képviselt fővá­rosi pénzalaptól megvásárolta a Dunaparton fekvő­­ és a budapesti 17.903. számú telekkönyvi betétben­­ 1242 B. helyrajzi szám alatt felvett telket 172.333 koronáért. Az Európai Utipodgyászbiztosító és a Máv. Bi­zalmas helyről értesülünk, hogy a közeljövőben a Máv. és az Európai Utipodgyászbiztosító között szerződés jön létre az összes feladott podgyászda­­rabok biztosítása dolgában. A podgyászdíjtételeket az Európai által számítandó illetékkel felemelik. Állítólag ez a szerződés lenne az oka, amiért a Ge­nerali érdekeltséget vállalt az Európainál. A podgyász kötelező biztosítása, azt hisszük, nem igen lesz a közönség ínyére. Fizetésképtelenségek. A bécsi Creditorenverein az alábbi fizetésképtelenségeket közli: Kohn Jakab, Szigetvár, Hotel Riviera rt. Póla (csőd). Csőd egy részvénytársaság ellen. Máramaros­­szigetről táviratozzák, hogy az ottani törvényszék a Kövesligeti Gőzfürész R­t. ellen a csődöt elren­delte. A részvénytársaság 1906-ban alakult 80.000 korona alaptőkével. A csőd a fővárosi pénzintézete­ket egyáltalában nem, a huszti és a máramaros­­szigeti intézeteket pedig kis mértékben érinti. Sertéskonzumvásári jelentés. (A székesfővárosi állatvásár és közvágóhíd igazgatóságától.) 1910 au­gusztus 30-án. Előző napi eladatlan maradvány 300 darab sertés. Pótfelhajtás 48 darab sertés. Mai fel­hajtás 304 darab sertés, 2 darab süldő. Összesen 652 darab sertés, 2 darab süldő. Eladatott 549 darab­­sertés, 2 darab süldő. Mai maradvány 103­­darab sertés. — Árjegyzés: Zsírsertés: öreg I. rendű 350 kilogrammon felül életsulylevonással 140—146 fillér Fiatal nehéz 300 kilogrammon felül életsulylevonás­sal 151—158 fillér. Fiatal közép 220—300 kilogrammig életsulylevonással 150—164 fillér. Fiatal könnyű 120 kilogrammig életsulylevonással 150—164 fillér. Hús­sertés könnyű 140—300 kilogrammig élősúlyban 116 fillér. Süldő belföldi élősúlyban 116 fillér. (Az árak minden levonás nélkül kb.-kint élősúlyban értendők.) A vásár irányzata lanyha. Az árak 4 fillérrel emel­kedtek. Kőbányai sertéspiac: Augusztus 30-án. Magyar elsőrendű: Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogram­mon felüli súlyban) 143—144 fillér. Fiatal közép (pá­ronkint 251—320 kilogrammig terjedő súlyban) 148— 150 fillér. Magyar szedett: Közép (páronkint 240— 280 klgr.) 150—152 fillér. Könnyű (páronkint 240 klgr.) 156—160 fillér. Budapesti szúrómarhavásár. 1910 augusztus 30. Felhajtatott 632 darab élő borjú (közte 25 rúgott). — Árjegyzések: Elsőrendű élő borjukért 110—120 fillér, kivételesen 124—132 fillér, középminőségü élő borjukért 96—108 fillér, silány és rúgott borjukért 80—90 fillér kilogrammonként (levonás nélkül). Az irányzat élénk volt, az árak 6—8 fillérrel kg.-kint emelkedtek. _ Bécsi sertésvásár: A mai sertésvásárra 12.844 darabot jelentettek be, melyből a vásár kezdetéig felhajtatott 8271 fiatal és 4330 hízott sertés. — Árak: Elsőrendű 130—133 fillér, kivételesen 134 fillér, kö­zépnehéz 123—129 fillér, idős 124—129 fillér, könnyű 114—121 fillér, fiatal sertés 116—138 fillér, kivétele­sen 142 fillér kilogrammonként élősúlyban, levonás nélkül. TŐZSDÉK. Gabonatőzsde, Budapest, augusztus 30. Mikor ma délelőtt tíz órakor elhangzott az üzlet megnyitását jelző harang­szó, öt másodperc tétovázó némaság következett, a kuk­szban nevetve pisszegtek az emberek, annyira nem tudták, hogy mi lesz a kurzusokban és annyira látszott, hogy egyetlen komoly üzlet és tényleges megbízás sincs, hogy komikussá fajult az egész helyzet, mulattak rajta a résztvevők, a körülállók, az érdekeltek és a nézők egyaránt. Azután elkezd­ték a licitálást. Eleinte gyengébb volt az üzlet, a tegnapi árnivó körül mozgott, azután kiderült, hogy nincs eladó, hát a kávéházi spekulánsok kezdték fel­kiabálni a búza árát. Sikerrel tették, mert vagy 30 fillérrel drágább jegyzéseket sikerült megkreálni a tegnapi zárlati búzaárnál. Az árelőny a zárlatnál csaknem teljesen állandósult. Ha azonban megkér­dezte volna valaki, hogy miért van mindez, miért drágább ma az októberi búza 30 fillérrel, mint teg­nap, hát senki se tudott volna választ mondani A külföldről ma nem jött impulzus. Az amerikai pia­cokról inkább 30­% centig terjedő gyengülést avi­­záltak. Az európai piacok se voltak áthatva az emelkedés szükségétől. Berlin 00—% márkáig, Pá­­ris 10 centimesig és Liverpool 30 pennyig olcsóbb­­ árakat avizáltak, bárha az olaszországi termésről forgalomba került hírek nem is biztatták az inter­­nacionális spekulációt. A készárupiacról inkább a gyengülésre hajló hírek voltak. A malmoknál még mindig szünetel az ü­zem és a készlet­képződés elég gyors lépésekben halad, míg a lisztüzletről már el­mondottuk volt, hogy a budapesti malmok, amit­ most kihagynak, azzal nem maradnak függőben, mert a vidéki malmok csinálják meg helyettük ezt az üzletet. A kínálat elég jó és a hozatalokban is valamivel jobb kilátások vannak. A készárupiacról tehát nem kapott a spekuláció támogató momen­tumokat. A szilárdság oka talán az üzlettelenség. A haussenak az a gondolatmenete, hogy a termés sok­kal kisebb, mint ahogyan várták és az árakat a tech­­nika fogja segíteni. Akik a búzára lanyhák voltak, azok a 18—19 korona közé eső ártávolságon elég szépen elkontreminálhattá­k magukat. Erről a rész­ről tehát nem lehet eladókat várni és remélni. Az arbitrázs amit csak kapott árut, arra mind leadta az októberit, a malmok is oldják a kötéseiket, ha készárut vettek, szóval új eladókat nem lehet akvi­­rálni, mert a spekuláció már eléggé benne ül a haisseben, az arbitrázsnak pedig nincs annyi anyaga, hogy alkalma lenne az előretörő emelkedési törek­véseknek tiltakozó intézkedést foganatosítani. Vi­szont a hausse már jó ideje „treff“-ben van és a pozíciója alapján az eladók hiányával állandóan ké­pes visszaélni és a helyzetet a maga javára a vég­letekig is kihasználni. A hausse azt mondja, hogy nem hagyja majd lefedezni az olcsó árakon rekru­­tálódott chaisse pozíciót, félni valója pedig nincs, mert hiszen a kínálat nem olyan, amitől meg kel­lene ijednie, még ha az effektív búza viszonylag olcsóbb is kezd lenni az októberi árfolyamnál. Utó­végre is a malmok ma vagy 10.000 mm. 76 kg.-os búzát vettek helyben három hónapra malomvá­gányra 19,90 koronán, tehát 10 fillérrel a kurzus felett. Akkor, valami különös ok emelkedésre szó?

Next