Pesti Napló, 1910. december (61. évfolyam, 285–311. szám)

1910-12-03 / 287. szám

­­t FŐVÁROS. * Heltai a gázgyárról ’és a gázról. A gázgyárak költségvetését ma tárgyalta a pénzügyi bizottság s tárgyalás közben H­e­lt­a­i Ferenc, a gázművek ve­zérigazgatója több érdekes kijelentést tett. Legelőbb is azt, hogy a gázszolgáltatás ezentúl rosszabb lesz, mint eddig volt. És ezt a kijelentést éppen a közönségnek tette, mert — úgy­mond — ismeri a pesti közönséget, amely, ha észre­veszi, hogy rosszabb a gázszolgáltatás, akkor rögtön azt fogja okául adni, hogy ez azért van, mert a fő­város kezeli a gázgyárakat. Pedig természetesen nem ezért lesz, hanem azért, mert a földalatti cső­hálózat már nem tudja kielégítenni az egyre nagyob­bodó gázfogyasztást. Ez így lett volna akkor is, ha az osztrák gáztársaság tulajdonában marad a gáz­gyár, mert itt javításokra és bővítésekre van szükség s ezt nem lehet máról-holnapra megcsinálni. Már most vannak kisebb zavarok a Zuglóban, Budán, a Terézváros egy részében s a Kossuth Lajos­ utca kör­nyékén, de ezeken fokozatosan javítani fognak. A másik érdekes kijelentése az volt, hogy nem fogad el semmiféle protekciót. Nem így mondta, nem ezekkel a szavakkal, hanem ezzel az értelem­mel. Arra kérte tudniillik a bizottságot s ezen ke­resztül természetesen mindenkit, akit illet, hogy a gázgyár, mint üzleti vállalkozás, csak akkor funk­cionálhat és csak akkor járhat sikerrel, ha a sze­mélyzet dolgában csak azokra szorítkoznak, akikre föltétlenül szükség van. A városi vállalkozásoknak az a bajuk, hogy több alkalmazottjuk van, mint kellene, s éppen ezért a gázgyárnál, amely par excellence üzleti vállalkozás, ő kénytelen az üzem érdekében eleve visszautasítani minden sze­mélyi dologra vonatkozó beleavatkozást. A harmadik érdekes nyilatkozata válasz volt báró Herczog Péter megjegyzésére, aki azon aggodalmaskodott. ,. hogy a gázgyári alkalmazottak fizetése többet tesz ki, mint egy milliót. Heltai kijelentette, hogy a g­á­z­­g­y­á­rban nem­ lesz fizetésemelés, legalább is addig nem, míg az első üzletévet le nem zárják. Addig, míg az első üzletév eredményeit nem isme­­rik, ő sem fizetés, sem nyugdíj dolgában nem tesz előterjesztést. A bizottság egyébként dr. Feleki Béla és Szimely Árpád főszámvevő elismerő hozzászólásai után elfogadta a költségvetést, amely az első esztendő tiszta jövedelmét 654.000 koronára irányozta elő. PESTI NAPLÓ Budapest, szombat 1910 december 3. 287. szám. .13 — Hallja öreg, nagyon jól tudja ám maga ápolni a szarvasmarhát. Nem jönne el hozzám számadónak. Vojna lódított egyet a subáján: — Az a kérdés, mennyit fizet a méltóságos úr. — Kap nálam kétszáz pengő forintot egy évre, lakást, három szekér fát és marhatartást ... — Aztán mikor léphetek be? — Akár holnap, de jöhet a jövő héten is. — Elfogadom. Néhány nap múlva beállít az öreg a grófhoz . . . — Itt vagyok, méltóságos uram, de a marháimat nem akarják beereszteni ispán urék. — Miért? Hát mennyi marhája van magának? — Van ötszáz tehenem, ezer ökröm, kétszáz lovam s még vagy kétezer egyéb jószágom . . . SZÍNHÁZ, művészet. (♦) Hangverseny. Hangversenytermeinkben egy­mást érik mostanában az előkelő látogatások, Hem­­pel, Casals, Dohnányi és pénteken este Burraes­­t­e­r Willy. És a hódolat mindig azt illeti, aki jelen van közülök. Ma a csodahegedű­s nagyszerű művé­szetét bámultuk. Minden hegedűsök között is első helyen, áll Burmester W­illy. A tökéletessége szinte varázslatos, elragadja az embert, a tecnikai bravúr­jának könnyedsége s az a fölényesség, amelylyel el­hiteti velünk, hogy nem is ördöngösség, amit művel. Szinte megbűvölő nyugodtsággal, tüntető közömbös­séggel játszik, csaknem modorosság már az egysze­rűsége. Ahogyan a Goldmark-koncertet elénekelte mélyhangú hegedűje, ahogyan Brahms A-dur szoná­táját elmondta nekünk, ezt soha nem hallottuk még előtte. És mennyi stílussal, gráciával költötte át r­ach, Beethoven, Haydn, Hummel klasszikus tánc­formáit, mennyi ötlettel Haydn Rondóját és Mendels­sohn Caprioietto-ját. Gyönyörű est volt, feledhetet­len emlék azoknak, akik részesei lettek. A közönség leírhatatlan lelkességgel tapsolt a mesternek és a műsor felerészét elismételtették vele. — Nagy és megérdemelt sikere volt Stefániai Imrének, Bur­mester kisérőtársának, aki két magánszámával új bi­zonyságát adta, hogy legjobbjaink közül való. (*) Vernissage a Nemzeti Szalonban. A Nem­zeti Szalon legitim téli tárlatát, valamint Andreán Stokes és Jávor Pál gyűjteményes kiállítását ma délután négy órakor nyitotta meg ünnepélyesen gróf Zichy János kultuszminiszter képviseletében Molnár Viktor államtitkár. A megnyitáson nagy­számú közönség jelent meg. A kiállítás holnaptól kezdve a nagyközönség részére is nyitva lesz. (*) Sámson és Delila. A csütörtöki „Sámson és Delila“ előadáson Cahier asszony személyesítette a női címszerepet, immár ki tudja hányadszor! Ez a kitűnő színésznő mindig halványabb, dísztelenebb orgánummal jön el hozzánk, szinte bizonyságokat hoz, mennyivel több volt még az előző esztendőben. Hovatovább már csak énektudását és színjátszó­­képességét méltányolhatjuk, színét, fényét vesztett hangja csaknem egészen a múlté. Miértt is a meghí­vása, mikor a mi Deliláink jobbak nálánál? Anthes és Takács énekelték a férfi főszerepeket. A szín­ház alig telt meg. (*) A színész — művész. A mnisikásbiztosító pénztár a 2400 koronán­­aluli fizetésű színészeket is tagjai közé akarta sorozni. A vitás kérdésben az or­szág több városának rendőrkapitánysága határoza­tot hozott, melyben a munkásbiztosító pénztár ál­láspontjának adott igazat. A győri rendőrkapitány­ság az első, mely ettől eltért és kimondotta, hogy a színészek nem tartoznak a munkásbiz­tosító pénztár tagjainak sorába, s eb­ben az ügyben a következő határozatot hozta: „Mi­után a művész-személyzet a színigazgatónak nem al­kalmazottja, köztük nincs meg a munkaadó és a munkás közti viszony; a tagok az igazgatóval szem­ben szerződéses viszonyban álló művészek, be­jelentési kötelezettség alá annyival inkább nem es­nek, mert az 1907. évi XIX. törvénycikk, miként címe is mondja, csakis az iparos és kereskedelmi alkalmazottak bejelentését teszi kötelezővé. Bejelen­tés alá tartoznak azonban az igazgató többi alkal­mazottai (diszitők, szabó, stb.)“ (*) Munkácsy-kép Berlinben, Berlinből Írják: A berlini Nemzeti Múzeum a Laroche-Ringwald árles­tésen megvásárolta Munkácsy Mihály „Cigány­tábor az erdőben“ című festményét A kép 12.600 márkáért kelt el.­­ (*) Magyar művész Bécsben. Faragó Géza, a jeles festőműv­ész, akinek kollektív kiállítása az el­múlt évben a Nemzeti Szalonban nagy sikert ara­tott, a jövő év elején Bécsben mutatja be művészetét egy gyűjteményes kiállítás keretében. A bécsi G­a­­­­lerie Arnotban április elején nyílik meg ez a kiállítás (*) Lehár és az olaszok. Rómából írják: A Teatro Constantiban nagy sikere volt a „La figlia del' bri­­gante“ ciműl operettnek, mely nem más, mint Lehár „Fürstenkind“-je. A szerző maga dirigált a premie­­ren. Lehárt azonban inkább mint a „Víg özvegy“ szer­zőjét ünnepelik O­laszországban. A lapok tudósítói sorra interjúvolják, bár a megjelent beszélgetések rém látszanak nagyon autentikusnak. A La Tribuna­­ban például ez jelent meg: „Lehár munkatársunkkal olyan olasz nyelven beszélt, mely nemcsak folyékony, hanem korrekt is. Külföldi embernél valósággal rit­kaság.“ A „Giornale d’Italia“ ugyanazon a napon így ír: „Az interjú német nyelven folyt, mert Lehár úr szót sem ért olaszul vagy franciául “ — Nagyon kü­lönös! (*) Operaház. Az Operaházban holnap, szomba­ton először adják ebben az évadban a „Bolygó hol­landi“-t, melyben Senta Medek Anna, a hollandi Sze­mere Árpád, Erik Arányi Dezső, Daland Erdős Ri­chard, Mari N. Varent Vilma, a kormányos Déri Jenő lesz. Vezényel Márkus Dezső karmester, rendezi Alszeghy Kálmán főrendező. Vasárnap Cahier Char­­lesné az Aida Amneri­ szerepét énekli nálunk. A cím­szerepet V.­Krammer Teréz adja, a többi szerepben R.­Berts, Lunardi, Takáts, Venczell, Erdős és Juhász működnek közre. A darabot ezúttal először vezényli Kerner István karnagy. (*) Szent liget. A Vígszínház legközelebbi új­donsága Flers és Caillavet vígjátéka, a „Szent liget“ (Les Bois sacré) lesz, amely a párisi Variétés színházban a héten érte meg a százötvenedik elő­adást és előreláthatóan az egész szezonon át egy­maga fogja betölteni a műsort. A híres darabot már minden kulturisfelvre lefordították. Német színpa­dokon „Der Henise Hain“, Olaszországban „Bosco sacro“ címen játszák, legújabban pedig óriási sikert ért el Londonban, ahol a Globe-színházban mutatták be „Decorating Clementine“ címen. (*) A „Meguntam Marpitot“ a Nemzetiben. Hol­nap, szombaton, először kerül színre a Nemzeti Szín­házban Pierre Wolff és Georges Courteline kétfel­­vonásos vígjátéka, amelynek címe: „Meguntam Mar­gitot“ és magyarra Gábor Andor fordította. Az újdonság tudvalevőleg a múlt hét szombatján a Vár­színházban került bemutatóra. (’*) Sarah Bernhardt és az örökifjúság, Sarah Bernhardt újabb­­ és legutolsó vendégszereplő kör­útra készül, még pedig Amerikában. Már tanulja is angolul John D. Kay „Judas“ című darabjának fő­szerepét. De még szorgalmasabban tanulmányozhatta a hetven éves művésznő az „örök ifjúság művésze­tét“ és ha hitelt lehetne adni annak a kijelentésének, melyet ez ügyben egy amerikai lap munkatársa előtt tett, V­agy mi sem könnyebb. „Olcsó szernek kö­szönhetem alakomat, tevnt­emet é£ fénylő szemeimet, a forró víznek! Azt hiszem, már rég, a föld alatt volnék, ha valaha is elmulasztottam volna ifjító forró fürdőmet! A forró víz megnyugtatja idegeimet, erősíti izmaimat; erősen szappanos forró lemosás este felüdit és álmot ad. (•) A „Nyugat“ felolvasó-estélyt tart december 10-én, este nyolc órakor a Royal-szálló dísztermé­ben. A „Nyugat“ múlt évi, budapesti és már az idén is megtartott vidéki felolvasásait nagy és előkelő közönség látogatta. A­ december 10-ikei felolvasóesté­­lyen R. Gomb­a­szögi Frida, L­e­s­z­n­a­i Anna, Ady Endre, Biró Lajosi, L­e­n­g­y­e­l Menyhért és Szomory Dezső vesznnk­ részt a felolvasásban. A „Nyugat“ előfizetői a kilvasó-estélyre egy első helyre szóló jegyet , egy koronáért és egy féláru jegyet­­kapnak. Jegyek a „Nyugat" kiadóhivatalában (Mérleg­ utca 9., I.) kaphatók. (•­) A galíciai színházi cenzúra. Nem valami mu­latságosak lehetnek Galíciában a színházi állapotok s a Reichsrath tegnapi ülésén Wityk képviselő in­terpellált is a galíciai cenzúra visszaélései miatt. Egy Krechowiecki nevű ember a galíciai cenzor, aki maga is írt egy „My“ (Mi) című darabot, amelyet­­a lem­­bergi prem­ieren úgy kifütyültek, hogy a harmadik­­felvonást már el sem lehetett játszani. Krechowiecki csak a­­modern, haladó irányú darabokat gyűlöli. Ő tiltotta be N i­e m o j e v s z k­y „Legendák“ címü da­rabját és Kawecki „Szkola“ cimü vígjátékát. Egy „Zywhon“ (Az élet elemei) címü háromfelvonásos drámát a következő indokok alapján tiltott be: „A dráma tartalma a munka és töke közti harc, s míg egyrészről kegyetlen nyomor, kétségbeesés, elnyomás, bűntény szerepel benne, mirészt a munka könnyelmű kizsákmányolása, indolencia és rosszakarat van le­festve. A tárgy nem új és már nagyobb tehetségek írták meg. A helyzetek ügyetlenül vannak beállitva is a mű alapja hatásvadászat. Azonkívül tüntetésekre is adhat okot.“ Furcsa beavatkozás a cenzor részé­ről a kritika ténykedésébe egy olyan darabnál, me­lyet a színház már elfogadott. (*) Vidéki színészet. A kecskeméti színház igaz­gatója, M­a­r­i­h­á­z­y Miklós estéről-estére a leg­magasabb igényeket is teljesen kielégítő előadások­kal iparkodik a közönség szeretetét kiérdemelni. A társulat elsőrendű jeles tagokból áll és többek kö­zött említést érdemel Turchányi Olga, Tibor Loly a gyönyörű hangú koloratúr énekesnő, Tompa Irma a kiváló naiva, Fehérváry Juliska, a jeles drámai hősnő és Pálfy Mariska. A férfiak közül Balogh Béla, Tompa Béla, Madas Pista, Szentes János. A tizen­nyolc tagból álló zenekar művészi színvonalon áll. Legutóbb Gyöngyös városának kiküldött színügyi bizottsága végignézte a „Muzsikus leány“ előadását és hogy mennyire tetszett, mi sem bizonyítja jobban, hogy Gyöngyös városa pályázat mellőzésével, egy­hangúlag Mariházy Miklósnak juttatta a jövő évi nyári idényt. (*) Hangversenyek: W­a­­­d­b­a­u­e­r—K e r n­e­d­y vonósnégyes legközelebbi IV. hangversenyét e hónap 11-én, vasárnap délután tartja a Royal-teremben. E hangversenyen működik közre Adler Marianne. A hangverseny műsora: Haydn vonósnégyes op. 29, Tanaiew zongoranégyes, Brahms a-moll négyes. — Friedmann Ignác zongoraművész e hónap 14-én a Zeneakadémia termében Chop­in-estélyt ren­dez. Jegyek Rózsavölgyinél.

Next