Pesti Napló, 1911. április (62. évfolyam, 77–102. szám)

1911-04-26 / 98. szám

Bu­dapest, szerda PESTI NAPLÓ 1911 április 26. 95. szám. II .és Telepi-utcákra nyíló részt pedig alacsony kőfal fogja körül. A gyár udvarán százával sorakoznak egymás mellé terpentinnel és olajjal telt hordók, amelyek erősen tűzfészek jelleget adnak az ipar­telepnek, amely veszedelemmel fenyegeti a közeli bérkaszárnyák lakóit. A kazánrepedés következté­ben szertehulló szikrák beleszóródtak a közelben lévő lenmagolaj-tartályba, amelynek tartalmát lángba borították. A tűz gyorsan terjedt tovább és csakhamar tizennégy hordó is tüzet fogott, ame­lyekben szintén lenmagolaj volt. A tűzről értesítet­ték a központi tüzérséget, amely Markusovszky parancsnokságával nagy apparátussal vonult ki és csakhamar a veszedelem helyére száguldottak a nyolcadik és kilencedik kerületi őrségek, valamint a mentők is. De amikorra odaérkeztek, a tüzet a gyár alkalmazottai eloltották, csak a pároló helyi­ség kürtőjében lappangott még veszedelem, ame­lyet tizenegy órára elfojtottak. A kazánrepedést túlfűtés okozta. A kár néhány száz korona. A hi­vatalos tűzvizsgálatot holnap tartja meg a hatóság.­­ A szegedi közjegyző bűnügye. Szegedről je­lentik: Kern Lajos volt közjegyző bűnügyében kedden a tanúk a vádlott javára vallottak. Lőwy Ferenc szabadkai bankigazgató szerint Kern a szajáni földek eladásával nem követett el csalást, mert a banktól árverés után a földeket visszakapta volna. Kern sírva adta elő élettörténetét, hangsúlyozta, hogy elmebajosnak tartja magát, mert a dorozsmai vasúti katasztrófánál egy lába a fejére esett. Kern bűnügyében harmadik tárgyalás is lesz, mert újabb feljelentések érkeztek ellene. Az ítélet május ötödikén lesz. — öngyilkos szerzetes. Lembergi táviratunk szerint a karmeliták kolostorában Rat­ke harminc­hatéves lelkészt cellájában halva találták. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy halántékába röpített golyóval ölte meg magát. Asztalán nyitott imakönyv feküdt; annál az imánál volt felnyitva, amelyet haldoklók szoktak mondani. A halott mellett kis pa­pírdarabot találtak, rajta e szavakkal: „Isten bo­csásson meg!“ Ratke, aki tizenkét esztendeje volt pap, búskomorságban szenvedett s állítólag ideges­sége elől menekült a halálba. — Halál a hivatalban. Fiuméból jelentik: Komo s­ó­s Pál, a Leszámítolóbank fiumei fiókjának főtiszt­­viselője ma az irodában rosszul lett, leesett a szék­ről és nyomban meghalt. Az orvosi vizsgálat meg­állapította, hogy a hirtelen halált agyszélhüdés okozta. — Megölte a mostohaapját. Tegnap este Erzsé­­betfalváról a fővárosba hozták J­ó­z­s­a Mátyás har­mincnyolcéves napszámost, akinek fején veszedel­mes sérülések voltak. Az István-kórházban akarták elhelyezni, de Józsa útközben meghalt és így holt­testét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. A rendőrség megállapította, hogy Józsát mostohafia, Szőke Pál cipész ütötte agyon s erről az erzsé­­betfalvai csendőrséget is értesítette. A gyilkos ma reggel jelentkezett a főkapitányságon és elmondotta, hogy mostohaapjával állandóan civakodott. Tegnap este is részegen állított be szüleinek Erzsébetfalván, a Vörösmarty­ utca 53-ik számú házban lévő laká­sára. Rövid szóváltás után mostohaapja megütötte, majd baltát ragadott rá, erre a baltát kivette mos­tohaapja kezéből és több csapást mért a fejére. Ami­kor látta, hogy Józsa Mátyás összeesik, elmenekült. Szőke Pál vallomásával szemben a csendőrség meg­állapította, hogy Szőke orozva támadta meg mostoha­apját. Ágyban feküdt, aludt, amikor fejszével több­ször fejbevágta. A rendőrség a gyilkos fiút letartóz­tatta és átadta az erzsébetfalvai csendőrségnek. — A Zion önsegélyző és Jótékonysági Egylet vasárnap tartotta Ruttkay Miksa elnök elnöklésével hatvanadik rendes közgyűlését. Az évi jelentés fel­olvasása után előterjesztették a mérleget, amely 11.323 rendes és 13.440 cselédbiztosítási tagból álló tag­állomány mellett 636.706 korona 46 fillér össz­bevételt és 578.185 korona 24 fillér összkiadást, te­hát 58.521 korona 22 fillér kezelési fölösleget tüntet fel. A számvizsgálók jelentésének felolvasása után az évi jelentést és a mérleget egyhangúlag tudomá­sul vették. — Bikák a városban. Genfi táviratunk szerint Húsz argentínai bikának a vasútról való szállítása közben egy közúti vasút mozdonyának lármájától hat bika megbokrosodott s szanaszét száguldott a vá­rosban. A megvadult bikák egy leányt és egy táviró­­tisztet súlyosan megsebeztek. Csak nagy nehezen tudták leteriteni az elszabadult állatokat. — Életmentő­ szög. Tegnap este Siska Gyula harminchatéves szobafestő az Alsóerdősor­ utca 28. számú házban levő lakásán felakasztotta magát. A szög, amelyre felkötötte magát, kiesett a falból és Siska lezuhant. A zuhanásra figyemessé lettek a szomszédok, az ajtót betörték és az életunt embert ott találták a földön eszméletlen állapotban. A men­tőket hívták, akik eszméletre keltették. Az életuntat bevitték a hetedik kerületi kapitányságra, ahol sza­vát vették, hogy nem kísérli meg többé az öngyil­kosságot. — A havasi gyopár halottja. Bécsből jelentik: A Raxon tegnap szerencsétlenül járt egy W­e­b­e­r­n­é Mária nevű értesebb asszony, aki havasi gyopár ke­resése közben nagy mélységbe lezuhant és azonnal meghalt. W­eberné elválva élt férjé­től és tavaly elvesztette huszonnégy éves fiát, aki szintén szenvedelmes turista volt és a Tauern-hegyek egyik csúcsáról esett le. Más jelentés szerint nem lehetetlen, hogy az asszony öngyilkosságot köve­tett el. — Bécsből táviratozzák. Az esti lapok sze­rint Weber Mária építési vállalkozóim, aki vasár­nap a Raxon tüdődüdös és szívszélhűdés, nem pedig, mint sejtették, öngyilkosság okából lezuhant, egész vagyonát a bécsi egyetem jogi fakultásán szegény hallgatók segélyezésére fennálló ösztöndíjak gyarapí­tására hagyományozta. — Veszett kutyák garázdálkodása. Temesvárról táviratozzák. Temesvárott több veszett eb garáz­dálkodik, amiért elrendelték a legszigorúbb ebzár­latot. A tegnapi nap folyamán Al­p­e­n­h­e­i­m Márk vezérkari tü­zérfőhadnagyot harapta meg a kutyája, azonban a főhadnagy ügyet sem vetett a harapásra és csak ma, amikor kutyája kimúlt, gondolt bajra. A vizsgálat megállapította, hogy a kutya veszett volt, amire a főhadnagy felutazott a budapesti Pasteur­­intézetbe. — Rendőrségi hírek. Tegnap délután a nyugati pályaudvar tizes számú raktára előtt S­­z­b­­­ó Mi­hály harmincnyolcéves fuvaroskocsis leesett a ko­csijáról és súlyos sérüléseket szenvedett. — Simon Gyula negyvenéves kőmüvessegéd a Nap­ utca 29-ik számú ház második emeletéről függőállvány kötelén ereszkedett le. A kötél elszakadt, Simon az utcára zuhant és súlyos sérüléseket szenvedett. — A Nép­­szinház­ utca 31-ik számú ház építésénél Kovács Mihály harminchároméves napszámos a pincébe zu­hant. — Elgázolások. Tegnap délután dr. Sze­le­n­á­k 51-es számú automobilja az Üllői­ út 26-ik számú háza előtt elütötte Barcsi Sándor postai levélgyűjtőt, aki háromkerekű triciklijével haladt az automobil előtt. Barcsi súlyos sérüléseket szenve­dett. — A Külső Bécsi-uton Haller József kocsis­­ leesett téglával megrakott kocsijáról, amelynek ke­­­­rekei a derekán keresztülmentek. A szerencsétlen ember nyomban meghalt. Holttestét a törvényszéki­­ orvostani intézetbe vitték. — Tegnap este a Kere­­­­pesi-út és Hungária­ körút sarkán a 219-es számú helyiérdekű villamoskocsi elgázolta Kr­iszter­he­i­m Katalin hatvannyolcéves munkásnőt, aki sú­lyos sérüléseket szenvedett. A Rókus-kórházba vitték. — Orvosi körökből. Dr. Prinz Árpád fürdő­­orvosi működését Karlsbadban (Hans Raffael Mühlbrunnstrasse) újra megkezdte. — Magyar-osztrák személyforgalom I. díjszabási füzet. A magyar királyi államvasutak igazgatóságá­tól vett értesülés szerint egyrészt Pozsony, Buda­pest keleti és nyugati pályaudvar, Arad, Nagyvárad, Temesvár-Józsefváros, Predeál, Fiume és Zágráb állomások, másrészt a kir. szab. Buschtehrádi vasút Franzensbad állomása közti forgalomban — a ko­rábbi hirdetés szerint — folyó évi április hó 30-ával hatályon kívül helyezett közvetlen menetdijak he­lyett a folyó évi május hó 1-én új menetdijak lép­nek életbe. A Karlsbad B. E. B. állomással való for­galomban ez idő szerint fennálló menetdíjak folyó évi május hó 1-én túl is érvényben maradnak. — Wertheimer Orfeum. A szerecsen­ utcai Wer­theimer Orfeum áprilisi műsora csupa sláger és csupa nagysikerű szám. Egy magyar bohózat és egy gyönyörű zenéjű német operett — a lengyel bibliai operett-társulat remek interpretálásában — mind­kettő oly nagyszerű, hogy már ezekért mindenkinek meg kell nézni a kitűnő műsort. Turi Wiener, a leg­kedveltebb bécsi komikus minden este fellép, Litt­­mann Pepi, az utolérhetetlen férfiimitátor csupa új dolgot hoz, a négyéves kis csodagyerek, az okos, kis Alphonse Wallords már csak néhány napig lesz Budapesten, innét Berlinbe szólítja szerződése. A télikert új műsora is csupa szenzációs számból áll. N Ágyneműeket, paplanokat és különleges finom pehely-paplanjait ajánlja Stockbauer Gusztáv (Hat­­zenberger utóda) Budapest, IV., Párisi-. (Zsibáros) utca 3. — A legújabb tavaszi és nyári úri ruhaszövetek­ből az ismert Siegel-Imhof brü­nni posztókiviteli cég éppen olyan gazdag és modern, mint legnagyobb vá­lasztékú mintagyüjteményeket szerzett be. Magán­feleknek is megküldi kívánatra mintagyüjteményét és ezáltal megadja a lehetőséget, hogy­ bárki is a leg-­ olcsóbban láthassa el szükségletét a legmodernebb szövetekben.­­ Ma nyílik meg az Angol Park. A hatósági vizsgálat mindent rendben talált és úgy a bizottság, mint a sajtó képviselői kijelentették, hogy az Angol Park bizonyára a legkellemesebb szórakozó­helye lesz a közönségnek. Marka krónika. (Inkább magát áldozza fel. — Kecskemét diadala. — Egy éven belül kettő.) Janszky Béla, a fiatal fővárosi műépítész sokat járt külföldön. Ott nagy ismeretségre tett szert és igy történt, hogy a napokban néhány londoni isme­rőse váratlanul meglátogatta Pesten. A művész persze megmutatta vendégeinek a fő­várost és büszke volt arra, mennyire tetszik Buda­pest az angoloknak. Tegnap Budára vitte őket, a Lánchídon keresz­tül. A rúd előtt valami szégyen fogta el. Most meg­­tudják a külföldiek, hogy a Lánchídon csak pénzért jut át az ember. Mit fognak ezek mondani erre a barbár és szegényes szokásra. Arra gondolt, hogy leplezni igyekszik ezt a szé­gyent. Előre sietett és suttyomban megváltotta a pléhjegyeket. Azt hitte, most minden sikerült, annál nagyobb volt az ijedelme, amikor az egyik angol érdeklődve kérdezte: — Mit fizetett ott a hídfőnél?... Janszky rettenetes zavarban volt. Hebegve, da­dogva vágta ki magát: — Tudja kérem ... az az ember . . . Igen, an­nak az embernek tartoztam harminc krajcárral, hát most­ megadtam . . . Kecskemét diadala. Ezt a címet adhatta volna a „Kecskeméti Lapok“ annak a szenzációs hírnek, mely keddi számában megjelent. — Auto m o b i r e i g a z o l á s! Ma végre! Végre erről is hírt adhatunk! A körösiek ha megtudják, me­gint sárga irigységbe esnek. Ezután következik a riport. ■ífr Szintén egyik vidéki lapban jelent meg. Ezúttal nem említjük meg a nevét is, nehogy derék laptár­sunk nagyon megharagudjék érte. Egy kis hír az egész, talán harminc sor gyász­keretben, de csak az első öt sor érdekesebb. íme: „Alig múlt el egy esztendeje, hogy a derék Ko­vács Győző, városunk kiváló polgára örökre behunyta szemét, most ismét egy hit előfizetőnk ha­lála fölött kell gyászolnunk . . .“ AZ ÉH KABARÉM. — A centrál-bank. — Mielőtt roppant nagyfontosságú és korszakalkotó indítványomat megtenném, előbb meg kell világíta­nom önök előtt kiindulási pontomat. Én tehát abból indulok ki, hogy a termelés leg­­üdvösebb formája a kapitalisztikus termelés. A nagy centralizációban olcsóbbá és a legtöbbször jobbá vá­lik a termelés és a megnövekedett szükségletet csak a termelési mód tudja megbízhatóan kielégíteni. Azt hiszem, ebben önök is egy véleményen van­nak velem és ezért merem megtenni azt azt indítvá­nyomat, hogy építtessen a főváros valahol a Margit­szigeten, vagy a Népligetben egy Első Magyar Kö­zépponti Játékbankot és a most működő törpe bankó­­kat csukassa be. Egy kis túlzással azt állíthatom, hogy ma már Budapesten mindenki játszik. A szerencsejáték ma már olyan hatalmas szükségletté vált, hogy ezzel szemben a régimódi kisipari rendszer javultnak mondható. Ma, amikor a játékbankok különféle társa­dalmi és művészeti célokra alakult kaszinókban kény­telenek meghúzódni, a szerencsejáték még nagyon sok technikai nehézséggel küzd. Először is „könyv­tár“, „társalgó“, „olvasóterem“ és más ilyen atavisz­­tikus címeken a klub legterjedelmesebb részeit kell teljesen meddő célokra lekötni, úgy hogy maga a já­tékbarlang többnyire , egy kis, szobában kénytelen

Next