Pesti Napló, 1911. november (62. évfolyam, 259–284. szám)
1911-11-05 / 263. szám
Budapest, vasárnap 1 PESTI NAPLÓ 1911 november 5. 263. szám. 19 TÖRVÉNYSZÉK, A gavallér titka. — Egy hírhedt kém a vádlottak padján. — (Saját tudósitónktól.)A tökéletes világfi benyomását teszi azon fiatalember, akinek bonyolult ügyét tegnap kezelte tárgyalni a bécsi esküdtszék. Csinos, művelt és elegáns férfi a vádlott, aki a legjobb társaságokban is szívesen láttak. Megfordult pár éve Budapesten is, a Park Klubban, ahová egy vezérkari főtiszt vezette be. A császárvárosban pedig tudományos előadást tartott a tiszti kaszinóban. Aztán lehullott az álarc s előttünk állott Cords János a kémek királya, a legveszedelmesebb internacionális spionok típusa. Egy évig ült vizsgálati fogságban Cords János, mert előbb nem tudták a szereplését tisztázni. Most nemcsak kémkedéssel vádolják, hanem rágalmazással is, amelyet két vezérkari tiszttel szemben követett el. Cords titkos megbízást kapott arra is, hogy egy idegen állam részére kémkedjék Ausztriában és Magyarországon, főkép a hadikikötőkben. Aztán kétszínű játékba fogott, amely börtönbe juttatta. Hogy az idegen állam részére sikeresebben űzhesse a kémkedést, befurakodott a legnagyobb rangú osztrák katonai körökbe, ahol ígéretet tett „két hazai kém“ leleplezésére. Elhitette, hogy nyomában jár egy tengerész tisztnek és a barátnőjének, aki voltaképen külföldi nagyhatalom ügynöke és szerelmi viszonyokat köt olyan tisztekkel, akiktől katonai titkokat csalhat ki. Megígérte, hogy föltétlen bizonyítékokkal szolgál s ezért útra is kelt egy vezérkari tiszttel Pólába és Triesztbe, ahol az illetők rejtőzködnek. Föltűnt, hogy útitársától és más tisztektől is különböző katonai dolgokról kérdezősködik, igyekszik kifürkészni a diszkrét terveket. A gyanú mindegyre határozottabbá vált s végre fölszólították, hogy nevezze meg azt a két vezérkari tisztet, akinek viszonya lett volna a kémkedő leánynyal. A fölszólításnak eleget is tett, bizonyítani azonban nem tudta a súlyos vádat s ezért letartóztatták. Tegnap kezdődött a titkos tárgyalás, amelyen a hadügyminisztérium képviseletében - mint szakértő - Ronge vezérkari százados jelent meg. Cords dr. Wach kérdéseire elmondta, hogy Hamburgban született, egy udvari operaénekes fia és huszonnyolc éves. Kitűnően öltözködő, megnyerő külsejű ember. A foglalkozását így jelölte meg: politikai ügynök. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, így felelt: — Bűnösnek érzem magam külső ténykörülményekben . .. Csak a látszat szerint vagyok bűnös. Beszélt aztán a múltjáról, amely roppantul kalandos. Végezte a főreáliskolát, aztán a kereskedelmi tengerészethez jutott és az egész világot bejárta. Később dezertált, a büntetéstől való félelmében, mert egy tisztet arcul ütött. Párisban megismerkedett egy katonai ügynökkel, aki bevezette a kémkedés misztériumába. Különböző megbízásokat kapott és beigazolta, hogy elsőrangú kém. Sok pénzt keresett, de nagy lábon is élt. Majd egy csekket hamisított s ezért elitélték. Montekarlóban aztán egy másik állam ügynökével barátkozott össze. Mivel ott több pénzre volt kilátás, a másik állam szolgálatába lépett. Rómába utazott, ahol szivesen angazsálták és Polába küldték, így egy női ügynök társaságában fényképeket sikerült csinálnia a kikötő bejárójáról s egyes erőditvényekről. Aztán megint Párisba utazott s megbízást kapott, hogy Mezben kémkedjék. A sors itt összehozta egy varietéénekesnővel akit megszöktetett. De nemsokára a faképnél hagyta és Lyonba ment, ahol a főkonzul alkalmazottja lett. A fizetést keveselte, tehát lopott és tovább szökött. A kihallgatás során azt állította, Cords, hogy nagyon komoly szolgálatokat tehetett volna Triesztben, ha nem akadályozzák meg. Azért ment oda, hogy eláruljon Ausztriának bizonyos direktívákat, amelyeket egy szomszédos államtól kapott és hogy az osztrák vezérkariakkal tervet kovácsoljon , miképpen vezessék félre a szomszéd államot hamis információkkal. Ha el nelni fogják Olaszországnak nagy szégyene derült volna ki. Egy csomó keresztkérdéssel azonban a sarokba szorították Cordsot s bevallotta, hogy kétszínű játékot űzött. — De hát — tette hozzá — akkor még nem jött el az ideje, hogy a szomszéd állammal szakítsak. Viszont nem tagadta, hogy a két vezérkari főtisztet komoly alap nélkül rágalmazta meg és juttatta kínos helyzetbe. Kihallgatták aztán dr. Probst törvényszéki orvosszakértőt, aki elmondta, hogy a vádlott rendkívül intelligens, föltűnő műveltségű ember, de rendkívül ideges is. Nagyfokú neureszteniája határozottan csökkenti az ellenálló képességét s gyakran korlátolja a beszámíthatóságát. Elmebajosnak azonban nem deklarálhatja. Az elnök most aktákat olvasott föl. Az egyikből kiderül, hogy a vádlott nagyösszegű pénzt kért és kapott is egy idegen államtól. Sokszor telegrafált Rómába, miután Bécsben már fölajánlotta szolgálatait. A tanúk közt sorra került a vezérkar kiküldött tagja is. Ő utazott Cords-szel, aki Laster álnéven szerepelt, felsőbb megbízásból. Pár nap múlva rájött Triesztben, hogy Cords az orránál fogva vezeti s épp tőle is titkokat akar megszerezni. Be akart jutni egy pólai hadihajóra is. Egy másik tanú, Knozovics Ignác tengerész elmondta, hogy Cords nála is fürkészett a gőzösön, amikor Triesztből Polába utaztak s az volt a benyomása, hogy kémkedik. Ronge vezérkari százados elismerte vallomásában, hogy Cords ropantul használhatók és kétségtelen, hogy nemesek hazája, de több idegen állam nagy hasznát vette. Később áttérhetett a legnehezebb fajtájú, a kettős kémkedésre is, ami dupla kárt és veszedelmet jelent Ausztriára nézve. A fotográfiákból, amelyeket Cords csinált, szintén konstatálta, hogy a vádlott elsőrangú kém, tökéletes hozzáértő. Spulvic-Olszevszka Sztaniszlava énekesnőt a vádlott egykori barátnőjét is kihallgatták. Elmondta, hogy Cordsot Harry Frather néven ismerte a metzi kristálypalotában találkoztak először. Neki elmesélte, hogy utazott Ausztráliában és Kínában, hogyan fotografált hadihajókon, amivel sok pénzt keresett. A nő beléje szeretett s Cords azt proponálta, hogy utazzanak Amerikába, ahol ő lesz az impreszáriója. Brüsszelen át Antwerpenig jutottak, ahol tíz napig együtt éltek, mire Cords eltűnt. Az énekesnő aztán visszatért a férjéhez. Kiderült, hogy a vádlott ennek a hölgynek fotográfiáját mutatta, amikor a női kémről beszélt s a saját apjáét is azzal, hogy az illető veszedelmes kém. Levengerd lyoni konzul vallotta aztán, hogy Cordsban fölismeri azt a férfit, aki Lemain Harry néven szolgálatába állott s négyezer frankját ellopta. Az elnök itt konstatálta, hogy a vádlott még gróf Spae, gróf Blücher és Eduard Lester néven is szerepelt. Scotti őrnagy beszélte el aztán, hogyan akarta őt a vádlott belekeverni a kém afférbe és borzasztó gyanú alatt szenvedett Cords miatt hosszú időn át. ". A bizonyító eljárás végeztével az ügyész kifejtette, hogy Cords milyen óriási károkat okozott Ausztria-Magyarországnak és mennyire galádul megrágalmazta a kétvezérkari tisztet. — Ez a vádlott — mondta aztán nem valami közönséges spion, hanem kivételeslen nagyszabású, rendkívül intelligens, világlátott gazember. Gazdag nyelvtudásával széleskörű összeköttetéseivel, alapos szaktudásával egyaránt hatni tudott a katonai körökben és az előkelő társaságokban. Az álarc most lesiklott a gavallérról s példásan szigorú büntetést érdemel. Az esküdtbiróság Cords Jánost harmadfél évi súlyos börtönbüntetésre ítélte el. .. . . . 11 (§) Új esküdtek. A budapesti törvényszéken ma délben sorsolták ki a december 2-ikától 12-ikéig bírói tisztet végző esküdteket. Rendes esküdtbírók lettek: Bernit Iypác háztulajdonos, dr. Payer Imre ügyvéd, Schnell József háztulajdonos, Benedicty József főmérnök, Klesner Albert tudományegyetemi nyomdaigazgató, Szimon István fűszerkereskedő, dr. Brettner József ügyvéd, Kollerich Géza rostagyáros, Schmidtberger Rezső kereskedelmi kertész, Almássy Balogh Lóránt építész, Véghely Mihály fűszeres, dr. Fromm Lajos ügyvéd, Hübner Imre háztulajdonos, Rohrer Ferenc gyári hivatalnok, Edeskuthy Jenő fűszer- és ásványvízkereskedő, dr. Zemplén Győző egyetemi magántanár, Pásztory Béla Rezső könyvelő, Orczy Dezső képviselőházi titkár, Téry Jósef cégvezető, Linhardt Vilmos színházi festő és díszítő, Fillöp Áron képviselőházi főkönyvtáros, dr. Szirmai Richárd ügyvéd, Várady Ágoston okleveles tánctanár, Erdélyi Mór fényképész, Katona Nándor takarékpénztári hivatalnok, dr. Balla Vilmos ügyvéd, Boros Gyula vendéglős, Majtényi Béla droguista, Killmayer Lajos bádogos, dr. Fejes Mihály ügyvéd. — Helyettes esküdtek lettek: Sárkány Ervin építész, Ágoston Lajos háztulajdonos, Friedmann Simon cipőgyáros, Fényi Béla gyárigazgató, Sattler Miksa tudakozóintézőtulajdonos, Egyes Géza mérnök, Fried Ferenc magánzó, Jónás Zsigmond műépítész, Rácz Gyula nyug. kúriai bíró, Glasner Lajos papírkereskedő. Ma délben sorsolták ki a pestvidéki törvényszéken is a december 4-ikén kezdődő és december 17-ig tartó ülésszakban bírói tisztet végző esküdteket. Rendes esküdtbírák lettek: Holló Ferenc magánhivatalnok (Budafok), Kulcsár Ernő magánzó (Vác), Stift Béla mérnök (Nagytétény), Bauer Gyula magánhivatalnok (Újpest), Marthéni János lapszerkesztő (Újpest), Schwartz Jakab takarékpénztári igazgató (Rákospalota), Schwartz Jenő kereskedő (Erzsébetfalva), Bárány Dezső fodrász (Újpest), Sztokey József nyug. jegyző (Gödöllő), Huswigh Lyubomir földbirtokos (Szentendre), Munkácsy György háztulajdonos (Erzsébetfalva), Rupp József háztulajdonos (Rákospalota), Taján Károly magánzó (Vác), Endresz István magánhivatalnok (Budafok), Hainisch Richárd kéményseprő (Vác), Gombolai Imre segédjegyző (Rákospalota), Ledovszky Géza gőzmalomtulajdonos (Soroksár), Galambos Lajos magánhivatalnok (Budafok), Komjáthy Gyula hivatalfőnök (Újpest), Brünauer Albert magánzó (Aszód), Herczer Cézár festőművész (Rákospalota), dr. Glück Adolf ügyvéd (Aszód), dr. Radoch Lóránd ügyvédjelölt (Újpest), Goldmann Mór bérlő (Rákoscsaba), Korpács János gazdálkodó (Szentendre), Nagy Árpád nyughajóskapitány (Pécel), Sávely Dezső festőművész (Rákospalota), Marzin István magánzó (Pomáz), Kallós Ernő magánhivatalnok és Springer Antal mérnök (Erzsébetfalva). — Helyettes esküdtek lettek: Monda Sándor segédjegyző (Kispest), Csillag Ignác háztulajdonos (Újpest), Jankovich Ernő nyu.tanító (Vác), Thesz János nyug.tanár (Újpest), Biró József kereskedő (Rákospalota), Pauncz Manó kereskedő (Erzsébetfalva), Andrejka József szobrász (Újpest), Somogyi József vendéglős (Újpest), Hartmann Lajos motorkereskedő (Újpest) és Haasz Ignác kereskedő (Kispest). (§) Halálra ítélt Hu. Newyorkból jelentős* Arkansas államban a pulaski megyei esküdtbíróság kegyetlen ítéletet hozott egy gyilkossággal vádolt, tizenötéves néger fiú hűmpörében. A gyermeket, aki játék közben, pillanatnyi felhevülésből agyonlőtt egy, fiatal embert, az esküdtek kötél általi halálra ítélték. A bűnpör előzményei a következők: Earl Gilchrist, — ez az elítélt fiú neve — házuk közelében több fiúval együtt háborúsdit játszott. Eleinte birkóztak a fiúk, később kőhajigálásra fordították a csatát. A másik csapatban voltak a jobb dobók és Gilchrist társaival együtt kénytelen volt az udvarukba bemenekülni. Mivel az ellenség ide is követte őket és nem hagyta abba a hajigálást, a fiú berohant a házba és egy revolverrel tért vissza onnan. A fegyverrel megfenyegette a dobálózókat. Véletlenül épp akkor ment arra egy Will Loughey nevű, huzonötéves néger fiatalember, aki meglátván a fiút, hozzája ugrott, kikapta a kezéből a revolvert és odébb sétált vele. A többi fiú ennek láttára hangos kacagás közben újabb kőzáport zúdított Earlre, akit így még jobban felingereltek. És a fiú ismét visszarohant a házba, kihozott onnan egy vadászpuskát, széllelkergette a gyerekcsapatot és Loughley után szaladt. Hogy nem volt szándékában őt megölni, az mutatja, hogy többször rája kiáltott, visszakövetelve a revolvert. Loughley azonban nem volt hajlandó a kívánságát teljesíteni, hanem a fegyvert a fiú felé szegezte. Earl abban a hitben, hogy Loughley őt lelőni akarja, vállához kapta a puskát és rája tüzelt. A fiatalembert szívén találta a golyó és azonnal megölte. A fiút letartóztatták. És hiába érvelt a védőjég azzal, hogy a gyilkosságot felhevült állapotban és saját életének védelmében követte el, hiába hivatkozott