Pesti Napló, 1911. november (62. évfolyam, 259–284. szám)

1911-11-10 / 267. szám

Budapest, péntek PESTI NAPLÓ 1911 november 16. 2(sz. szám. 13 tétből szabadságolt alak. Jelenlegi szolgálat­ állása alól való felmentését elrendető, továbbá dr. Réti József Székesfehérvári V. honvédkerületi parancsnoksághoz beosztott 2. sz. osztályú főtörzsorvost a szegedi hon­véd csapatkórház parancsnokává kinevezte; végül dr. K­á­d­o­s­s Jenő törzsorvosnak, a kassai 5. honvéd huszárezred orvosfőnökének a székesfehérvári V. honvédkerületi parancsnoksághoz való áthelyezését elrendelte. — U. magyar bárók. Zágrábból táviratoztak. A király Turkovics Péter Károly és Turkovics Emil kuthevói nagybirtokosoknak és törvényes utó­daiknak a közügyek és a közgazdaság terén való mű­ködésük elismeréseképpen a magyar bárósá­­got adományozta díjmentesen. Turkovics Károly, akinek legidősebb fia, Vladimir , mint horvát kép­viselő tagja a magyar országgyűlésnek — régebben Zágráb megye főispánja volt. _ Castro meggyilkolásának híre. Párisból jelentik: A Venezuelából Bordeauxba érkezett „Heros“ nevű francia hajó utasai azt a hírt hoz­ták, hogy Kastro elnököt a saját hívei megölték. A gyilkosság oka a hír szerint az lett volna, hogy elnök, akinek nagy va­gyona van, sajnálta a pénzét pártcélokra ki­adni. A pártja legutóbb ülést tart, amelyen is­mét kértek tőle pénzt s mivel megtagadta a kérést, egy fiatalember hozzálépett és szó nélkül leszúrta. Castro meghalt.­­— Prohászka és a katolikus nagygyűlés. A kato­likus nagygyűlés rendezősége hetekkel ezelőtt meg­kérte Prohászka Ottokár, székesfehérvári püs­pököt, hogy a most tartandó nagygyűlésen beszédet mondjon, úgy amint azt a múltban is tenni szokta. Prohászka akkor örömmel vállalta ezt a feladatot és értesítette a gyűlés elnökségét, hogy eleget tesz fölhívásuknak. Amikor a közönség körében elterjedt az a hír, hogy Prohászka beszélni fog, a székesfehér­vári püspök néhány rajongója elhatározta, hogy a katolikusság körében annyira népszerű püspök mellett tüntetést rendez abból az alkalomból, hogy a szent­szék Prohászka egyik művét indexre tette. Amikor a püspöki kar néhány olyan tagja — aki nem min­denben gondolkodik úgy, mint a székesfehérvári püs­pök — értesült a tüntetni akarók szándékáról, ezek a püspökök állítólag elhatározták, hogy meg fogják­­akadályozni, hogy Prohászka beszéljen a gyűlésen. A katolikus egyház más előkelő vezető embereinek is kellemetlen lett volna, ha a közönség ovációt rendez Prohászka mellett, azáltal tüntetve a szent­szék ellen. Az egri érsek állítólag levélben értesítette Prohászkát, hogy nem tartja helyesnek, ha elmondja beszédét. A más oldalról jövő kifogások is a fülébe jutottak Prohászkának, aki megtudta azt is, hogy sok püspök társa attól tette függővé megjelenését a gyűlésen, ha ő ott nem beszél. Mi az igaz ezek közül a hírek közül, kissé bajos megállapítani, de annyi bizonyos, hogy Prohászka püspök lemon­dott arról, hogy beszélni fog a gyűlésen és ezt az elhatározását a következő levélben adta tudtára a nagygyűlés rendezőségének: Nagyméltóságú Elnök Úr! Örömmel jelentettem Nagyméltóságodnak, hogy részt veszek és beszédet tartok az idei katolikus nagygyűlésen; most azonban arról kell értesíteni Nagyméltóságodat, hogy orvosom gégebántalmamra való tekintettel eltiltott az ilyen beszédek tartásától és jó ideig nem szolgálhatok e tekintetben a jó ügynek. Prohászka tehát betegséget hozott föl akul, hogy nem beszélhet a katolikus nagygyűlésen. A beava­tottak azonban tudni vélik, hogy e visszalépés oka az a mély vélemény-különbség, amely közte és a magyar püspöki kar néhány tagja között fönáll. — Nemzetközi párbajellenes konferencia. B­é­c­s­ből jelentik: Bourbon Alfonz osztrák estei herceg spanyol infáns, a Nemzetközi Párbajellenes Szövetség védnöke ma fogadta bécsi palotájában Gergely Edét, a Budapesten székelő nemzetközi párbajellenes szövetség főtitkárát, aki terjedelmes jelentésben szá­molt be a párbajellenes mozgalom főbb mozzanatairól. A jelentésből a védnök megelégedéssel vette tudomá­sul, hogy a párbajellenes akció napról-napra nagyobb tért hódít, újabban Oroszország is csatlakozott a moz­galomhoz, Jáva fővárosában, Batáviában pedig a ka­tonai kormányzó kezdeményezésére szövetség ala­kult, amelynek tagjai leginkább az ottani németalföldi garnizon tisztjeiből került ki. A tanácskozás folyamán megállapodtak abban, hogy a jövő évi nemzetközi konferenciát júnim hónap első hetében Münchenben fogják megtartani. Az­­előkészítő munkálatokat a bajor párbajellenes szövetséggel egyetértőleg a budapesti nemzetközi központi iroda végzi. Hogy a konferen­cián minél többen részt vehessenek, elhatározták, hogy nemcsak a nemzetközi szövetség tanácstagjai, hanem az egyes európai ligák delegáltjai is részt vehetnek tagállományuk arányában. — A bécsi lóversenyévad meghosszabbítása. A bécsi kereskedők és iparosok nemrég azt indítványoz­ták a Jockey Klubnak, hogy hosszabbítsák meg a kereskedővilág érdekében a bécsi lóverseny-évadot. A Jockey Klub hajlandónak is mutatkozott a mee­­tingek meghosszabbítására, de most ezt a tervet­­— mint Bécsből jelentik — komoly veszedelem fenye­geti. Az osztrák kormány ugyanis nemrég törvény­­javaslatot nyújtott be, amelyben a bookmaker, fogadások megadóztatását és a tota­­lizatőr-adó emelését célozzák. Ha ez a ja­vaslat törvénynyé lesz, úgy ez nemcsak megakadá­lyozza a meghosszabbítási tervet, de a verseny­sze­zon megkurtítását fogja eredményezni. Ezért nemrég a szezonmeghosszabbítás előmunkálatait végző bizott­ság ülést tartott, amelyben megbeszélték, miképpe­n foglalhatnak hathatósan állást a törvényjavaslat el­len, mely azt eredményezné, hogy a Jockey Klub a hatvanöt napos szezont negyven versenynapra re­dukálná. *­ Egyházi kinevezések. A király Jászai Géza szeged-belvárosi apátplébánost V­á­r­a­d­y L. Árpád győri megyés püspök helyébe sebenh­pi címzetes püs­pökké. R­o­s­o­s István murakereszturi apátplébánost a veszprémi székesegyházi káptalanban veszprémi kanonokká, dr. R­é­d­e­y Gyula pápai prelátust pedig veszprémi nagypréposttá nevezte ki. — A legvitézebb huszár sírja. Aradról Jelentik: Simonyi József óbester, a híres Mária Terézia­­korabeli huszár a vadászi uradalom kápolnájában van eltemetve. Ott nyugszik fia is, báró Si­m­o­n­y­i Lajos, aki a hetvenes évek végén kereskedelmi mi­niszter volt. A híres halott sírját most meg akarják bolygatni. A vadászi birtokot eladták és parcellázva került a kisbirtokosok kezébe. A jövő évben veszik a kisgazdák az uradalmat birtokukba és a kápolna, ahol a halottak pihennek, előreláthatólag a pusztu­lásnak fog indulni. Ez indította Werner Péterné, született Preczner Karolinát, báró S­i­m­o­n­y­i Lajos örökösét arra, hogy Budapest székesfőváros tanácsához kérést intézzen aziránt, hogy engedé­lyezzen Simonyi óbester és báró Simonyi Lajos földi maradványainak örök díszsírhelyet a kerepesi temetőben. Az örökösnő a székesfővárosi tanácshoz intézett kérvényében kötelezettséget vállal nemcsak arra, hogy a földi maradványokat a vadászi kas­télyból Budapestre a kerepesi temetőbe szállítja, de kijelenti, hogy a fővárosi tanács által fölajánlott, lehetőleg az árkádok átellenében jelölendő sírhelyek fölé díszes síremléket állíttat úgy Si­monyi óbesternek, mint Simonyi Lajosnak. Nem hozza ugyan kapcsolatba ezzel a kéréssel a vég­­rendeleti örökös, de fölemlíti, hogy 1898-ban a Nem-Szeti Múzeum számára adományozta Simonyi óbester a lipcsei csata után I. Ferenc császár és királytól kapott diszkardot, két pisztolyt, tarsolyát és azt a piros bugyellárist, amely a lipcsei csata alkalmával felfogta az ellenség golyóját, mely neki volt szánva. Az örökösnő kérvényében még fölemlíti azt is, hogy báró Simonyi Lajos elhalálozása al­kalmával a székesfőváros közönsége díszsírhelyet ajánlott fel az elhunyt államférfinak, azonban még életében végrendeletben kikötötte, hogy megdicsőült édesatyja hamvai mellett akar nyugodni. — Házasságok. Koritsánszky József kir. járásbiró eljegyezte Kubass Aranka felső leány­iskolai tanárnőt Besztercebányán. Gessler János, a Gessler Siegfried Budapest— Jägerndorfi cég társfőnöke, folyó hónap 9-én házas­ságot kötött Elek Böske kisasszonynyal Nyitrán. — Az adóhivatal betörői. Kaposvárról írják, hogy a város közelében levő Igás községben szom­batról vasárnapra virradó éjjelen, — ismeretlen tettesek, — betörtek az adóhivatalba és az ugyan­abban az épületben levő főszolgabiróság helyiségébe. A tettesek előbb az adóhivatalba vezető erős ajtót törték be és eljutottak a pénztárszoba ajtajához, mely vaspántokkal és erős vaslemezzel van borítva, úgy, hogy ezzel nem boldogulhattak. Ekkor a vasajtó melletti falat ásták ki és annak nyílásán hatoltak a pénztárszobába, ahol azonban a hatalmas Wertheim­­szekrényt nem tudták feltörni. A kisebb fiókokat fel­törték, de pénzt nem találtak, átmentek tehát a fő­szolgabírói hivatalba, ahol egy kis szekrényt feltör­­tek és abból 80 koronát, egy takarékpénztári köny­vet és több okmányt elloptak. A nyomok szerint négyen lehettek és sokáig dolgozhattak, spert tizen­két gyertyát égettek a betörés alatt. A csendőrség rögtön megindította a nyomozást és erős a gyanú, hogy a tettesek környékbeliek és az igazi viszonyokkal ismerősök lehettek. — Vécsey parancsőrtisztjének halála. Aradon — mint onnan jelentik — meghalt tegnap nyolcvanhét éves korában Simon Gábor 48-as honvédhadnagy, a legrégibb aradi ügyvéd. Mint Vécsey tábornok pa­­rancsőrtisztje hősiesen végigküzdötte a szabadság­­harcot s a világosi fegyverletétel után mint hadi­fogoly orosz kézre került. Fogságából egy orosz főtiszt segítségével megszökött, azután hosszú ideig bujdosott. A hatvanas években visszatért hazájába és mint ügyvéd előbb Borosjenőn, majd később Aradon telepedett le. Az öreg úr az utolsó pillanatig friss, eleven volt, szemüveg nélkül olvasott és élénk részt vett a politikai eseményekben. — A zsebtolvaj esküvője. Odesszából jelentik: Néhány nappal ezelőtt bizalmas értesítést kapott az odesszai rendőrség arról, hogy egy Z­u­d­k­a György nevű veszedelmes tolvaj nagy lakomát fog csapni az esküvője alkalmából a Koswenna­ utca 39. szám alatt levő házban. A besúgó azt is elmondotta, hogy a la­komára hivatalosak Odessza összes zsebtolva­­jai és betörői, akik közül nagyon sokat már hosz­­szabb idő óta keres a rendőrség. A titkos rendőrség ügynökei szigorú parancsot kaptak, hogy a lakoda­lom idején lepjék el az utcát és figyeljék meg a ki­tűnő vendégeket. Hatvan rendőrügynök vegyült el az utcán járókelők között, várva a felvonulás kez­detét. A vőlegény száznál több embert hívott meg esküvőjére és a vendégsereget az udvaron helyeztek el. Itt álltak az asztalok is, amelyek dúsan meg vol­tak rakva minden jóval. A vőlegény és menyasszony helye mögött rezesbanda állt fel, amely víg zeneszó­val fogadta az érkező vendégeket, akik részben gya­log, részben kocsikon érkeztek a ház elé. Egymásután szálltak ki a veszedelmesebbnél veszedelmesebb tol­vajok és betörők. Nagy örömmel látták őket viszont a rendőrügynökök, akik azonban még nem fedezték­ fel magukat, hanem szabad folyást engedtek a mu­latságnak. A vendégek között olyan is akadt, aki au­tomobilon robogott a ház elé. Kiderült róla, hogy egy közismert pénzhamisító. Este nyolc óráig hetven vendég gyűlt össze az udvarban és megkezdődött a mulatság, de az óvatos vőlegény előbb a társaság biztonságáról gondoskodott és a ház minden bejáratá­hoz őröket állított, akik csak azokat bocsátották be, akik ismerték a jelszót: — Egy snapsz és húsz kopek cigarettáért! ! A rendőrügynökök azonban kilesték ezt a jel­mondatot, de azt is észrevették, hogy ennek elmon­dásakor a vendégek valami utánozhatatlan gesztussal kisérik mondókájukat, így tehát a rendőröknek nem sikerült a házba bejutniok. Segítségükre jött azonban a véletlen. A vendégek berúgtak és két részeg tolvaj hajbakapott. Először csak szóval sértegették egy­mást, de később már sörös üvegekkel kezdettek ar­gumentálni és végül az egész társaság parázs vere­kedést rendezett. — Tolvajok! Gazember tolvajok! — kiáltották egymásnak­.­ A rendőrügynökök felhasználták az alkalmat és benyomultak a házba. Természetesen nagy rémület támadt a vendégek között, akik százfelé szaladtak. Pince, kamrák és más félreeső helyek megteltek a leleplezett tolvajokkal, de a detektívek utánuk men­tek és tizenegy hurokra került tolvajjal és betörővel vonultak be a rendőrparancsnokságra. A vőlegény azonban nyomtalanul eltűnt. — Az első nél szerkesztő. A „Südungarische Re­form“ szerkesztését ma vette át Römer Emilie, aki Magyarországon az első nő­szerkesztő politikai napi­lap élén. A lap tizenöt éve áll fenn függetlenségi pro­grammal és főszerkesztője Steiner Ferenc volt képviselő. 1 .— Szerencsétlenség a gyakorlótéren. Székesfe­hérvárról táviratozzák. Tegnap délelőtt a katonai gyakorlótéren a honvédek éles töltéssel lőttek célba. Pap Julia maroshegyi leány a mezőőr figyelmez­tetése dacára az elzárt területre lépett, mire egy golyó találta és bal karját szétroncsolta. A leány se­beit a jelenvolt ezredorvos kötözte be. — A jogászbál rendezősége. Az 1912. évi január 11-én tartandó jogászbál rendezőségének tisztikara megalakult. Elnökké Imré­di Bélát­­választották. *

Next