Pesti Napló, 1912. február (63. évfolyam, 27–51. szám)

1912-02-25 / 48. szám

20 Budapest, vasäriiap 1912. február 25. S3. 8Z&BL P.E5TI NAP Lő * ( •volna esedékesek, 1909 Junius végén megállapodás­­ellenesen kitöltött és azokat az aradi törvényszéknél­­saját neve alatt pőrösitette. Amikor Zerkovitz­­kifogásokkal élt, a másik három váltót kitöltötte és [hogy Zerkovitz kifogásokkal ne élhessen, a sógora tulajdonát képező Fleischer és Bolgár buda­pesti cégnek adta a váltókat, azok neve alatt pörizsi­­teíró és Zerkovitznak egész vállalatát le­móg­ítt­atta. Zerkovitz ekkor bűnvádi följelentést tett Kornblum és társai ellen. Az ügyészség Kornblum Zsigmond ellen mint tettes, Fleischer és Bolgár ellen mint bűnsegédek ellen sikkasztás és magánokiratha­­misítás miatt adott be vádiratot és a bíróság bűn­ügyi zárlatot rendelt el a terheltek által szerzett zá­logjogokra. Kornblum és társai kifogásokkal éltek, amelyekkel ma foglalkozott a törvényszék vádtaná­csa Langer Jenő táblabíró elnöklésével. A vád­tanács a büntető eljárást megszüntette. A főügyész felfolyamodott. (§) Igazgató és mérnök a vádlottak padján, Szabadkáról jelentik: A törvényszék vádtaná­csa gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt vád alá helyezte Schaeffer Pált, a villa­mos vasút részvénytársaság vezérigazgatóját és Berger Rezső államvasúti mérnökök A múlt év augusztusában ugyanis Berger vezetése alatt vasúti munkások dolgoztak a szabadkai pályaudvaron s munka közben a mérőszalag hozzáért a villamos vasút vezetékéhez. Az áram egy munkást megölt és kettőt megsebesített. A vádirat szerint a felelős­ség a szerencsétlenség miatt Bergert és Schaeffert terheli. A tárgyalás csütörtökön lesz. (§) Bíró és ügyvéd a férje, Lúgosról jelen­tik Botrányos incidens történt ma a járásbíróságon. Kilenc órára volt kitűzve egy vidéki földműves bűn­ügye, aki hivatalból üldözendő bűntett miatt állott a bíróság előtt A hivatalból üldözendő büntettek já­­rásbirósági tárgyalásánál ügyészi megbízott­nak kell jelen lenni s a védő dr. Kirchner Ar­nold, amikor pár perccel kilenc óra előtt látta, hogy az ügyészi megbízott nincs jelen, — azt hívén, hogy a bíró talán más ügyet akar tárgyalni — pár percre eltávozott. Kilenc óra után négy perccel tért vissza s akkor már azt hallotta, hogy Both Péter aljárás­­biró a vádlottnak a kihirdetett ítéletet magyarázza védő és ügyész nélkül. Kirchner megkérdezte a já­rásbírót, hogy miért ítélkezett az ügyész távollétében. — Ha látni akarja az ügyészi megbízottat, majd lehivatom, felelte a biró.­­ •— Nem arról van szó, — válaszolt Kirchner — hanem ez az eljárás sérti a jogszabályokat és az én anyagi érdekeimet . Majd megfizetem a tíz koronát, vágta vissza a bitó. -t- Talán bizony a bűnügyi alapból? — kérdezte gúnyosan az ügyvéd. Szó szót követett és a bíróság termében olyan erős szavak hangzottak el, hogy­­ Both járásbíró végre is kiutasította az ügyvédet a tár­gyalóterembel Kirchner azonban előbb jegyzőkönyv fölvételét kívánta az esetről. Both járásbíró ezt meg is ígérte, de követelte az ügyvéd távozását. Amikor ez a fölszólításnak nem tett eleget, a járásbíró be­hívatta a szolgákat és úgy akarta az ügyvé­det a teremből eltávolítani. Az ügyvéd azonban így sem távozott és csak akkor ment el, amikor a bíró rendőrökért küldött. Dr. Kirchner bejelen­tette a­ kínos meidest a Magyarországi ügyvéd­­szö­vetség lugosi osztályánál. Kirchner egyúttal föl­jelentést fog tenni a temesvári ítélőtábla fegyelmi tanácsánál is a bíró ellen. Egyúttal Fehér Kristóf lugosi ügyész a Kúriának is bejelentette az esetet, hogy az a jogegység érdekében hozzon, döntést, várjon szükséges-e a hivatalból üldözendő büntettek járásbírósági tárgyalásánál az ügyészi megbízott je­lenléte. (5) A*lehulló álarc. Aradról jelentik: A buda­pesti rendőrség régóta keresi Hoffmann Sámuel kereskedőt csalások miatt. Ma letartóztattak Aradon egy férfit, aki Itt másfél éve lakik­ feleségével, Szabó Ilonával, igazi nevén Libusnyák Mária­, vak A házaspár kétes helyeken kereste a kenyerét és bujkált az emberek elől. A rendőrségen beismer­ték, hogy ők a régen körözött bűnösök. Mindkettőt Budapestre kisérték. (§) Döntés hatszáz panasz ügyében. Az új ház­­adótörvény életbelépése után — amint közöltük — nagy riadalmat okozott Győrben, hogy a királyi pénz­ügyigazgatóság a háztulajdonosokat az után a víz­vezetéki díj után is megrótta házbéradóval, amelyet a lakók a szabályrendelet szerint nem a háztulajdo­nosnak, hanem a városnak fizetnek és amelyért a háztulajdonos még másodsorban sem felelős. Az adóztatás ellen a háztulajdonosok a közigazga­tási bizottsághoz felebbeztek és ez a hatóság nekik adott igazat és az­ adót törölte. A közigazgatási bizottság határozata ellen azonban a pénzügyigaz­gatóság panaszszal élt a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság tegnap tárgyalta a mintegy hatszázra menő panaszt dr. Székely Ferenc elnöklésével s Benedek Sándor ítélőbíró előadása mellett és a pénzügyigazgatóság valamennyi panaszát elutasította. ■ (§) A rejtelmes sérülés. Ladnyánszky István földmivel együtt lakott fivérével, Ladnyánszky Já­nossal Vácbottyánban. Három évvel ezelőtt Lad­nyánszky János ijedten kereste fel Ha­sen­feld Zsigmond körorvost, hogy jöjjön el azonnal, mert Ladnyánszky Istvánnát egy borjú fellökte és rajta súlyos sérülést ejtett. A körorvos úgy találta, hogy Ladnyánszkyné a fején fejszecsapás­tól szár­mazó életveszélyes sérülés van. Ezért bejelentette az esetet a váchartyáni csendőrségnek, amely meg­indította a nyomozást. Ladnyánszky János 1900 októ­ber végén kivándorolt Amerikába. A csendőrök meg­állapították, hogy Ladnyánszky Istvánnét nem a borjú lökte fel, hanem Ladnyánszky János ejtette rajta, a sérülést. Pár héttel ezelőtt Ladnyánszky Já­nos visszatért Amerikából, abban a hiszemben, hogy már nem éri büntetés, mert azóta három esztendő telt el. De csalódott, mert dr. Neuberg­er vizs­gálóbíró gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt letartóztatta. 18) A grófi kölcsön tska­. Dr Miklovics Jó­zsef ügyvéd és B­o­lu Romulus földbirtokos említett bűnügyében a törvényszék Szepessy táblabiró elnökletével ma folytatta a főtárgyalást. A bíróság ma dr. Enessey Pál ügyvédet, az elhunyt gróf Batthyány Géza jogtanácsosát hallgatta ki tanúkép­pen. Elmondotta, hogy Batthyány Géza mindig kö­zölni szokta G -­o­t ügyvéddel, ha bejött Polgárdiból Budapestre. A kérdéses időben, vagyis 1908 augusz­tus 4-ikétől augusztus 8-ikáig nem lehetett Budapes­ten, mert neki erről tudomása lett volna Onot révén. De különben is kizárja ezt a föltevést az a körülmény is, hogy a gróf, ha bent lett volna Budapesten, akkor Batthyány Béla és Ouot Ügyvéd nem­ utaztak volna ki hozzá augusztus 8-ikán, nyomban a gondnokság alá helyező okirat közjegyzői aláírása után. Bemu­­tatta a tanú dr. Onot följegyzési könyvét, amelyben augusztus 7-ről és 8-ról a Batthyány-ügyre vonat­kozólag öt bejegyzés van. Kijelentette a tanú azt is, hogy ő több ízben tárgyalt dr Miklovicscsal, de ez­­előtte sohasem tett említést arról, hogy Batthyány Géza kötelezettséget válalt volna fia adósságának a kiegyenlítésére. Kihallgatta még a bíróság dr. R­u­d­­nyánszky Béla ügyvédet, aki dr. Miklovics meg­bízásából tárgyalt egy ügyben gróf Batthyány La­jossal Miklovics követelésének kiegyenlítése tárgyá­ban. Ezután a bíróság a beszerzett leveleket, távira­tokat és egyéb pöriratokat olvasta fel. (§) Gyilkos vadorzók. Kassáról jelentik: Tavaly , öszszes gróf A­n­d­r­á­s­s­y Géza derenki erdőségeiben halva találták Tegel János erdőkerülőt. A környék tele van hírhedt vadorzóknak akiket ^ »••ősen ül­dözött és igy a gyanú mindjárt az ismertebb vad­orzókra irányult. Az erdőőr gyilkosát ki is nyomoz­ták Bodnár István szögligeti lakos személyében, akivel együtt volt lesen Bobály Lajos is. Mind­ketten ma­ álltak a kassai esküdtbiróság előtt ember­ölés vádja alatt. A tárgyalás során Bodnár István vádlott egyszer így fakadt ki: — Ilyenkor kellene leszállani az Úristennek, hogy csodát tegyen! A tárgyalást vezető elnök e kijelentésére így válaszolt: — Hagyja békében, lelkem, az Úristent, neki más­ dolga van. Mi azért vagyunk itten, hogy tisz­tába hozzuk a dolgot úgy, ahogy történt. Délben befejezték a bizonyítást. Délután szak­értők kerültek sorra, majd a perbeszédeket mond­ták el. (§) Pótlás. E hónap 21-iki számunkban közöltünk egy nyilatkozatot arra a sajtóperre vonatkozólag, amelyet dr. Turcsányi József V­ári ügyvéd indított. Tévedésből kimaradt a nyilatkozat alól az inkriminált hir szerzőjének a neve: Hunyady Sán­dor s ezt most dr. Turcsányi ónaiT ' •• pótoljuk. (§) A „Jogállam" Jog- és államtudományi havi folyóiratnak, amelyet dr Baumgarten Nándor és dr. báró Gyomai Zsigmond szerkesztenek, már­ciusi­ füzete­k.következő tartalommal jelent • -V vá­lasztójog fejlődése Angliában. Irta dr báró Hor­váth Emil ügyvéd. — A külügyi közigazgatás. Irta dr. R­é­n­y­­ József műegyetemi tanár.­­* Jogellenes joggyakorlás vagy chicane. Irta Ágoston Péter jogakadémiai tanár. — Az 1911. évi magánjogi gya­korlat. — Kereskedelmi joggyakorlatunk. — Kül­földi jogélet. I. Törvényhozás. — Irodalom III. Kongresszusok. Irta dr. Lakatos Gyula ügyvéd — A belga gyermekbirósági törvényjavaslat. Irta dr. I Vámbéry Rusztem. — A francia referé-rendszer újabb kiterjesztése. — Kinematograf-jog. Irta dr. Auer György. — A jogállam jubiláns lakomája. — Szociálpolitikai tanfolyam. — Az osztrák állomási illeték. -1 Az ügyvédi nyugdíj-intézet. — A magyar parlamenti választói jog legújabb irodalma. •— A ha­tályos magyar törvények évültem«1». • A harma­dik­ kötete.­— A politikai tudomány fejlődése. —­ A „Jog­állam“ megrendelhető a kiadóhivatalban (Budapest IV., Havas­ utca 7.). KÖZOKTATÁS. Tanügyi kinevezések. Nagyszámú tanár, tanító és tanítónő részesült most előléptetésben. A hivatalos lap ugyanis a kö­vetkező tömeges tanügyi kinevezést közti: A vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte: W­o­h­­­m­u­t­h István bajai állami tanítóképző-inté­­zeti rendes tanárt, Lépesné Bauer Irén budapesti II. ker. állami tanítónőképző-intézeti rendes tanító­nőt, Pischl Idát, az állami Erzsébet-nőiskola pol­gári iskolai tanítónőképző-intézetének rendes tanító­nőjét, Kmetykó János állami polgári iskola­ ta­­nítóképző-intézeti tanárt, Altenburger Adolf ál­lami polgári iskolai tanítóképző-Intézeti gyakorlóis­kolai tanítót a VIII. fizetési osztályba, Odor Vil­mát, az állami Erzsébet-nőiskola felsőbb leányisko­lájának rendes tanítónőjét a IX. fizetési osztályba, Malom­hegyi Margitot, az állami Erzsébet nő­iskola felsőbb leányiskolájának segédtanítónőjét, G­u­t­h­e i­­ Izidorát, az állami Erzsébet-nőiskola fel­sőbb leányiskolájának segédtanítónőjét a X. fizetési osztályba rendes tanítónővé, Szőllösi István aradi állami tanitóképző-intézeti r. tanárt, c. igaz­gatót, Zoltai Mátyás aradi állami tanitóképző-inté­­zeti rendes tanárt, Nagy Károly aradi állami ta­­nitóképző-intézeti rendes tanárt, Pál­ágy­­ Lajos budapesti II. ker. állami tanitóképző-intézeti rendes tanárt, Straub­ Gyula budapesti II. ker. állami tanitóképző-intézeti rendes tanárt, Gl­a­n­k­l Ágos­ton modorn állami tanitóképző-intézeti rendes ta­nárt K­a­r­o­l­i­n­y Mihály iglói állami tanitóképző­­intézeti rendes tanárt, R­őszi­er Béla temesvári állami tanitóképző-intézeti rendes tanárt Bello­­s­i­c­s Bálint bajai állami tanitóképző-intézeti rendes tanárt, H­u­­­z­á­k Lukács máramarosszigeti állami tanitóképző-intézeti rendes tanárt, Pataki Vilmos budapesti VI. ker. állami tanitóképző-intézeti rendes tanárt, I­r­s­a Béla máranarosszieet­ állami tanitó­­képző-intézeti rendes tanárt, Senyel József kis­­kunfélegyházai állami tanitóképző-intézeti rendes ta­nárt, Slajd­ó Mihály eperjesi állami tanitónő­képző-intézeti rendes tanárt, S­z­á­k János losonci állami tanitóképző-intézeti rendes tanárt. Berg­mann József modori állami tanitóképző-intézeti rendes tanárt, M­i­h­a­­­i­k Lajos kolozsvári állami­­tanitónőképző-intézeti rendes tanárt. Gaál Imre kis­­kunfélegyházai állami tanitóképző-intézeti rendes ta­nárt. Dékány Mihály budapesti VI. ker. állami tanitóképző-intézeti rendes tanárt, Kardhordó László sepsiszentgyörgyi állami tanitónőképző-inté­­zeti rendes tanárt. Tömör Boldizsár Csáktornyai állami tanitóképző-intézeti rendes tanárt. A­ml­er Antal hadai állami tanitóképző-intézeti rendes ta­nárt a VH. fizetési osztályba, özv. Vlaszaty Fe­­rencné Kiss Mária győri állami tanítónőképző-inté­­zeti rendes tanítónőt Éber Rezső stubnyafürdői állami tanítóképző-intézeti rendes tanárt, dr Ge­rencsér István kolozsvári állami tanítóképző-­­ intézeti rendes tanárt, Barcsai József bajai ál­lami tanitóképző-intézeti rendes tanárt, Po­r­ber­ge­r Árpád iglói állami tanitóképző-intézeti rendes tanárt, Meznerics Ferencné Kiss Ilona szabad­kai állami tanitónőképző-intézeti rendes tanítónőt, Heger Lujza budapesti II kér. állami tanítónő­képző-intézeti rendes tanítónőt, Sztankovics Alajos modori állami tanítóképző-intézeti gyakorló iskolai tanítót, L­o­v­a­s­s Gyula csurgói álami ta­nítóképző-intézeti gyakorló iskolai tanítót, He­gy­esi Jolán győri állami tanítónőképző-intézeti rendes tanítónőt, Herczegh Kamilla pozsonyi ál­lami tanítónőképző-intézeti rendes tanítónőt, U­r­­bány­i Kamila pozsonyi állami tanítóképző-intézeti rendes tanítónőt, Új­varhelyi Etel eperjesi ál­lami tanítóf­őképző-intézeti rendes tanítónőt Belle László kolozsvári állami tanítóképző-intézeti gya­korló iskolai tanítót a Vili. fizetési osztályba. K­a­n­­dray Géza dévai állami tanitóképző-intézeti segéd­tanárt. N­a­g­y Ferenc budapesti, állami tanitóképző­­intézeti segédtanárt K­le­i­n Antal stubnyafürdői ál­lami tanitóképző-intézeti segédtanárt a IX. fizetési osztályba rendes tanárrá. Bokor Irma pozsonyi állami tanítónőképző-intézeti segédtanítónőt a X. fizetési osztályba rendes tanítónővé. • N­a­g­y Károly kecskeméti állami főiskolai, Adányi Gyula buda­pesti VI­. ker. István-úti állami főgimnázium­, Gspann Károly tordai állam­i főgimnázium!. Heu­berger Rezső pécsi állami főreáliskolai, K­a­­­báczy Mihály munkácsi állami főgimnázium!. Alt Henrik debreceni állami főreáliskolai, Csapó Ödön szegedi állami főgimnáz­iumi, Sim­on Mihály gyön­gyösi állami főgimnáziumi, Tóth István­ budapesti

Next