Pesti Napló, 1912. február (63. évfolyam, 27–51. szám)

1912-02-11 / 36. szám

IS 'Bu­­dapest, vasárnap 1912 feb­ruár I. 36. szám. PESTI NAPLÓ 1 (*) Darabváltozás az Operaházban. A m. kir. operaházban a ma estére kitűzött „Paolo és Fran­cesca" előadása Medek Anna betegsége miatt elma­radt és helyette a „Bajazzók“ dalmű és „Coppélia“ mellett került színre.­­ (*) A londoni cenzor lemondása. Londoni táv­iratunk szerint lord Spencer, aki a színházi cen­zor szerepét tölti be, benyújtotta lemondását, amit a király elfogadott. (*) Sutro új darabja. Londonból táviratoztak. A­ londoni Garrick-színházban a napokban mutat­ták be a nálunk is ismert Alfred Sutro „A tű­z­­ernyő“ című­ új darabját. Az alakok ósdiak és régeb­ben bevált, de­ most már divatját múlta recept sze­rint készültek. Egyikük egy magába zárkózott tu­dós, akit egy r­affinált kokott elcsábit nejétől és gyer­mekeitől Egy dán Juan azonban ernyőnek áll a tüzes szerelem közé és visszaadja így a derék tudóst a családjának. Közepes siker volt (*) Antiszemita botrányok a színházban. Páris­iból táviratozzák. Az Odeonban tegnap este mutat­ták be Andre Dumas és Lecomte „Esther“ című­ drámáját. A darab látványos színmű, amelynek leg­hatásosabb jelenetei azok, amelyekben Ahasvérus király vad orgiáit űzi. A darab hősnője Salome szerű alak, aki ellenségeinek vérére szomjazik. A főpró­bán nagy antiszemita botrányok voltak.­ (') Hangversenyek: Barrientos Mária febr­uár 15-én tartja, dal- és áriaestélyét a Vigadó nagy­termében. — B­urm­est­e­r Willy hegedűművész február 21-én tartja egyetlen szólóestélyét a fővárosi Vigadó termeiben. — Casals Pablo gordonka­művész és Torey Donald zongoraművész február 17-én Beethoven-Bach­ estélyt rendeznek a Zeneaka­démia termében. — Bonnet Joseph orgonaművész, a párisi Conservatoire Concertek állandó közremű­ködője második orgonaestélyét,február 18-án tartja a Zeneakadémia termében.­­ Klees Emilia berlini dalénekesnő február 13-án Dalnoki Piroska he­­pedűmű­vésznő közreműködésével hangversenyt ren­dez a Royal-teremben.­­ Heidlberg Albert zene­szerző február 16-án a Lloyd-teremben zeneszerzői estélyt rendez, amelyen a szerző legújabb dalait fog­ják Marschalkó Rózsi és Dalnoki Viktor, az Operah­áz tagjai,­ előadni. A hangversenyen Takács Kornélia zongoraművésznő is közreműködik. Az es­télyt­ Kosz­tolányi Dezső író előadása fogja be­vezetni. — Weltmann Feri és Rózsi hegedű­­művészek február 8-ra hirdetett hangversenyüket február 23-ra halasztották A megváltott jegyek meg­tartják érvényüket. — C­s­u­k­a Béla gordonkaművész és J o u t a r d L­i e v e n s o­h n Flóra berlini zon­goraművésznő március 4-én közös hangversenyt ren­dezn­ek a Royal-teremben. — F. B­é­k­y Mária dal­­énekesnő február 25-én tartja bemutatkozó hangver­senyét a Royal-terem­ben. — B­e­r­é­n­y­i Aladár zon­goraművész és P­o­lt­á­k Róbert berlini zongoramű­vész február 27-én közös hangversenyt rendeznek a Royal-teremben.­­ Tarnay Alajos dalestélye hétfőn, február 12-én lesz a Zeneakadémia nagy­termében. Ezen hangversenyen ifjabb Ábrányi Emilné, Jörgné, Marschalkó Rózsika és Székelyhídi­ Ferenc működnek közre. A hangverseny kivételesen, este nyolc órakor kezdődik. — Szendy Árpád pénteken, február 16-án tartja hangversenyét a Zene­­akadémiában, melyen Bazilidesz Mária is közreműkö­dik. — K­e­é­r i Szántó Imre február 21-én a Royalban tartandó Chopin-estélyének műsora a kö­vetkező: 1. Bailades: Q m­oll. F-dur. As-dur. F-moll; 2. Sonáta H-moll; 3. Etude-ék op. 10. Cis-m­oll. Fisz­­dur, F-dur Es-dur. C-moll és op. 15. C-moll. — Friedmann Ignác kedden, e hónap 27-én a Zene­akadémiában népszerű zongoraestélyt rendez olcsó helyárakkal. — Hegyi Emmanuel zongoraművész 29-én rendezi zongoraestélyét a Zeneakadémiában. — K­o­e­tl­­­n Tilly holnap, hétfőn tartja a Royal-terem­­ben egyetlen dalestélyét. — M­o­i­s­s­i Alexander, a berlini Reinhardt-színház hősszereplője jövő pénte­ken, február 16-án mutatkozik be Budapesten először mint előadó­művész. — Donal­da Pauline első bu­dapesti­­dalestélyét jövő héten hétfőn rendezi a Vigadó nagytermében. — Hoehn Alfréd csütörtökön, már­cius 7-én, második zongoraestélyét tartja a Royal­­teremben­ .— A Csel­­vonósnégyes több évi távollét után pénteken, március 15-én szláv estélyt rendez a Royal-teremben. Filharmóniai hangverseny miatt nincs előadás. Csü­törtökön „A tévedt nő“-t adják Sándor Erzsivel, Arányival és Szemerével a főszerepekben. Szom­baton „Jancsi és Jun­ska“-t és a „Csodavázá“-t adják esti előadásban a legutóbbi szereplőkkel. V­a­­sárnapra „Lakmé“-t tűzték ki. A főszerepeket Sándor Erzsi, Arányi és Szemere énekük. A Nemzeti Színházban pénteken lesz Bíró Lajos és Lengyel Menyhért új háromfel­­vonásos színművének, „A cárnő“-nek bemutató­ elő­adása. A színház­­ kiváló szereposztásban, ragyogó kiállításban viszi a közönség elé a hatásos darabot, amelynek bemutatójára a legelőkelőbb német,, fran­cia és angol színházügynökségek­­képviselői is Buda­pestre érkeznek. A címszerepet, Katalina cárnőt, P. Márkus Emmára bízta az igazgatóság. A többi fő­szerepet Váradi Aranka, Beregi Oszkár, Gál Gyula,­ Odry Árpád, Perbes Imre, Rajnai Gábor és Garam­­szeghy Sándor fogják játszani. Az újdonságot e hé­ten még szombaton és vasárnap, a jövő héten pedig szerdán, csütörtökön és vasárnap is színre hozzák, minden alkalommal a bemutató-előadás szereplőivel. A bemutatóig hátralevő műsort a „Rang és mód“, Szigethy József színműve dominálja, amely három estén, holnap, vasárnap, kedden és csütörtökön ke­rül színre és mindegyik előadáson közreműködnek Blaha Lujza és Ujházy Ede is. Holnap, vasárnap délután „Az ember tragédiája“ kerül színre. Hétfőn a „Stuart Mária“ van műsoron K. Hegyesi Marival a címszerepben. Szerdán a­ „Judith“. A jövő vasár­nap délutánra Bernard Shaw komédiája, a „Nem le­hessen tudni“ van kitűzve. A Vígszínház jövő heti műsorában is domi­náló szerepe jut a szezon nagyhatású eredeti újdon­ságának, Szom­ory Dezső kitűnő színművének, a „Györgyike drága gyermekinek. Természetessé te­szi ezt a párját ritkító érdeklődés, amelynek hatása alatt a darab minden eddigi estéjére zsúfolásig telt meg a nézőtér. A „Györgyike drága gyermek“ a holnapi vasárnapon kívül még hétfőn, szerdán, pén­teken, továbbá a következő vasárnap és hétfőn is Színre kerül. A szezon nagysikerű párisi újdonsága, a „Csitri“ a jövő héten éri meg a 25-ik előadás jubi­leumát. W­e­b­e­r és G­o­r­s­s­e pompás vígjátéka maximális bevételek mellett érkezik meg pályafutá­sának­­ nevezetes állomásához. A darabot kedden és — huszonötödször — szombaton adják. Csütörtö­kön a ,,Papa“ kerül színre. Holnap, vasárnap délután a „Sumurun‘’-t, jövő vasárnap délután pedig a „Taifun“-t adják. A K­i­r­á­l­y s­z­í­n­h­á­z­b­a­n a „Leányvásár“ e hónap 19-én, hétfőn éri el a századik előadását. A századik előadásra mérsékelten felemelt helyárakon lehet már jegyet,váltani a Királyszínház pénztáránál, a Magyar­ Szű­sz pénztáránál és a színlapon jelzett elárusító helyeken. A „Leányvásár“ a századik elő-­ adásig is mindennap színre kerül Holnap, vasárnap délután F­e­d­á­k Sári fölléptével a „Cigányszere­­lem“-et adják mérsékelt­­ helyárakkal, a jövő vasár­nap délután pedig a „János vitéz“ kerül színre, szintén mérsékelt helyárakkal. A Magyar­ Színház e héten bemutatja Sem Benelli olasz író darabját, a „La Cena Delle Beffe"-t, amelyet Erdős Renée „Gúnyvacsora“ címen fordított magyarra. A színház Márkus László ren­dező tervei szerint korhű, új díszleteket és jelme­zeket készíttetett a darabhoz, amelynek bemutató­előadása szombaton, e hónap 17-én lesz, a második előadása pedig vasárnap este. A hét többi napján és pedig, holnap, vasárnap, hétfőn, kedden, csütörtö­kön és pénteken a „Rablólovag“, szerdán pedig a „Sárga liliom“ van műsorra tűzve. Holnap, vasárnap délután kerül először mérsékelt helyárakkal színre Tristan Bernard vígjátéka, a „Kis kávéház“,, jövő vasárnap délután pedig a „Varsányi csatá“-t adják. A Népopera jövő heti műsorát Giordano operája, a „Szibéria“ dominálja, mely kedden, csütörtökön és vasárnap este kerül szinte Andreika Margittal, Pogány Györgygyel és Gábor Arnolddal a főszerepekben. Hétfőn a „bornevillei harangok“ kerül szinre, míg pénteken Verdi dalművét, a „Trou­badour“-t játszák. Szombaton illeszti be a színház műsorába Rossini víg dalművét, a „Sevillai bor­bélyát. Rosinát Adler Adelina és Sebők Ilona, Almá­sivá­t Kertész Vilmos, Figarót Pajor Ödön, Bartolot Mátrai és Basiliot Bihar Sándor játszák. A hét többi napjain Hinne melodikus operettesét, a „Purulyás Jancsi“-t adja a színház. A Budapesti Színházban vasárnap este a „Szép Heléná“-ban folytatja vendégjátékát Vil­lany Adorce. A táncosnő a jövő hét minden estéjén is fellép a Budapesti Színházban. Hétfőtől kezdve már teljesen új hat táncszámot rejt­ek Holnap, va­sárnap délután Kik­y Klárával a női főszerepben a „Próbaházasság“ van műsoron. „Az ember tragé­diájáéból és a „Bál az udvarnál“ című­ tij tápcope­­­rettből már folynak a próbák. A Gyermekszínházban, holnap, vasárnap „Az aranyhajacská“-t adják. Jegyek már délelőtt válthatók a színház pénztáránál (VI., Révay­ utca 18.). Az előadás négy órakor kezdődik és hat óra­kor végződik. • A színházak közleményei. •­­Az Operaházban vasárnap „A dene­vér"-t adják , a következő szereplőkkel: Bánó Irén, Szoyer. Héber, dr. Székely­hidy, Környey, Kornay,­­dr. Dalnoki’, Hegedűs, Kertész, Kárpát, vezényel Szikla Adolf karmester, rendező Arczeghy Kálmán. Hétfőn ifjúsági előadásul Thomas „Mignon“-ja ke­rül színre. A címszerepet Marschalkó, Philmnet—Sán­ 5dor Erzsi, Meister Vilmost—Arányi, Lothariot—Tá­­lmáts, a többi szerepet Mihályi,­ Kertész, Hegedűs énekli. Vezényli ifj. Ábrányi Emil karmester, a ren­dező Alszegh­y Kálmán főrendező. Kedden, Wagner­­Rikárd halálának évfordulóján „Lohengrin“ van mű­­soron a főszerepekben Bánó Irén, Haselbeck, Anthes, Rózsa, Ney. B., Várady S. fellépésével. Szerdán a FŐVÁROS A józsefvárosi plébánia ketté­osztása. (Saját tudósítón­któl.) Mint értesü­lünk, néhány józsefvárosi bizottsági tag azon agi­tál, hogy a főváros ossza ketté a józsefvárosi plé­bániát. Az agitáció középpontja és intézője Ti­hanyi Károly bizottsági tag, Rókus-kórházi plé­bános, aki maga szeretne beleülni a második józsefvárosi plébániába. A kettéosztás a főváros tanácsától, mint kegyúrtól s a hercegprímástól, mint egyházi főhatóságtól függ s az agitáció azt célozza, hogy a kerület, mint a saját érdekét kérje a kettéosztást úgy a fővárostól, mint a herceg­prímástól. A kettéosztás érdekében való agitáció most kezdődött, de nem valószínű, hogy eredményre fog vezetni. Ha más okok nem szólanának a ketté­osztás ellen, már maga az a körülmény, hogy Tihanyi Károly lenne a második józsefvárosi plébános, meglehetős ellenkezést kelt úgy a bizott­sági tagok, mint a város vezetősége között Tihanyinak annak idején a személyére szervezték az igen jövedelmező rókus-kórházi plébániát, elle­nére" annak, hogy a plébános dúsgazdag ember. De ha ezek a személyi körülmények nem is ját­szódnának közre, a Józsefváros katolikus közönsé­gének nem érdeke, hogy második plébánia legyen. Igaz, hogy a főváros valamennyi kerülete között a Józsefvárosban lakik a legtöbb katolikus — kilencvenháromezer lélek — de a kettéosztás, a most tervezett alapon csupán tizenhatezret venne el a kilencvenháromezerből. A kettéosztást úgy tervezik, hogy az új plé­bánia területe a Rákóci-út, a József-körút, az Üllői-út s a Múzeum-körút által határolt rész legyen. Ehez a tervhez pedig még hozzájárult az, hogy ha a főváros lebontja a Rókus-kórházat, annak milliókat érő telkét ne értékesítse, hanem emeljen rajta templomot s ez legyen a második józsefvárosi plébánia temploma. Ha a főváros belemenne a plébánia kettéosz­tásába, ez az elhatározása igen sok pénzébe ke­rülne az adózó polgárságnak. A főváros, mint kegyur, kénytelen volna uj templomot építeni, uj plébánia épületet emelni s azonkívül fizetni az uj plébánost. Ebbe semmi körülmények között sem egyeznék bele a közgyűlés, amely ismételten állást foglalt már az ilyenfajta kiadások ellen s éppen ezért úgy szeretnék feltüntetni a plébánia kettéosztását, m­intha az a fővárosnak csak nagyon jelentéktelen áldozatába kerülne. Ezért úgy mondják, hogy a józsefvárosi plébánia ketté­osztásának csupán az lesz a következménye, hogy két új segédlelkészi állást kell szervezni, ami 4400 korona kiadási többletet jelent. Két segédlelkészt a józsefvárosi plébániáról helyeznének át az új plébániára. Természetes, hogy ez a megoldási mód nem reális. A fővárosnak minden körülmények között építtetnie kell plébánia­épületet és templomot is, mert amint a Rókus-kórházat lebontják, megszűnik annak temploma is. A fent leírt mód tehát nem más, mint ideiglenes megoldás, de ha a főváros belemegy abba, akkor viselnie kell a következmé­nyeit is. Arra pedig, hogy új templomot építsenek, semmi szükség. A fővárosnak értékesítenie kell a Rókus-kórház óriási telkét s az ebből befolyt ösz­­szeget új kórházak építésére kell fordítania.­ De eltekintve ezektől, már azért sincs értelme a második józsefvárosi plébániának, mert a plébá­­nosi jövedelmek egyre csökkennek. Nincs már messze az az idő, amikor a plébániák nem adnak többé születési bizonyítványokat — pedig ez volt a plébániák legfőbb jövedelme — s akkor a fő­városra, mint kegyúrra, újra nagyobb teher sza­kadna. A józsefvárosi plébánia kettéosztása tehát elhibázott és felesleges gondolat. Egyéni ambíciói­ kielégítésére a főváros nem áldozhat "akkora össze­geket, amekkorába ez a kettéosztás kerülne. És különösen akkor nem, amikor fontos szociális in­tézményekre még mindig nincsen elég pénz. * Az antolaxi-engedelmek. Tegnap dr. B­ó­d­or Tivadar alpolgármester elnöklésével ankét volt, amelyen Rényi Dezső tanácsos, Szeidl Ambrus, az Országos Közpotni Hitelszövetkezet vezérigazga­tója, Gedeon Endre osztályfőnök és Krisztin­­kovich Béla műszaki tanácsos vettek részt Meg­jelentek azonkívül a Bér­kocsi-Ipartársulat meghívott képviselői. Az ankét négy, a Bérkocsi-Ipartársulatot érintő kérdést tárgyalt, ne­vezetesen: meg­van-e szakszerűség tekintetében a kellő garancia, rendelkezésre áll-e a megfelelő anyagi­ erő, hogyan oldják meg a soffőr-kérdést ,és mily mó-

Next