Pesti Napló, 1912. február (63. évfolyam, 27–51. szám)

1912-02-25 / 48. szám

'Bulapes?,' vasarilap P E 5 ! l­e­ft P L O igi2. február 25 45. szám. 19 nyomdászlegény — nagy vivőr lett, szórta a pénzt s bármily jól ment a szemét-vállalko­­­zás, megbuktatta a tékozlás. A raktáron maradt füzeteket potom áron eladták s nemrég magunk láttunk még százötvenezer Nick Cor­ti­e­r­t egy budapesti kolportázs-cég pincéjében. (Ez a cég az egész országot elárasztotta a­­ponyva-históriákkal s amit azelőtt harminc fillér­éért adtak, most azt a füzetet három-öt krajcár­éért élvezhetik a gyerekek. Fogalmuk sincs­­erről, az igy szétoszló métely hatalmáról (azoknak a bizonyos illetékes köröknek, az új­­gyermekvédelmi intézmények buzgó vezetőinek,­­ akiknek munkája jórészt semmivé foszlik a tit­­kos veszedelmek következtében. A rendőrségen ma is nagyon aktuális az a kérdés, amely öt—hat éve merült fel s gyor­­­san obligálttá lett: — Olvastad-e a Nick Cartert? Az említett — különben jeles — szociológus merész okoskodását egészen illuzóriussá teszi az a tény, hogy a kőbányai óhegyi katakom­bákban legutóbb is elfogtak egy gyermekban­dát, amelynek tagjai Nick Carternek ötvennél több füzetét is rejtegették . . . A fiatal gonosztevők szaporodásának még egyik jelentős oka a pálinka. Már csecsemő­korában egy darab pálinkába mártott cukrot­­kap a szegény pesti gyerek, ha el akarják­­csendesíteni. Az alkohol vezeti a tüdővész, a­­fizikai és lelki romlás további útjára is, amely­­a börtönbe és gyakran az őrültek házába kanya­rodik A múlt héten láttunk a főkapitányságon jegy zülött, részeg legényt, akit perdita tartott ki és leszúrta a szerencsétlent, mivel nem adott­­neki elég pénzt. — Fene bánja — rikácsolta az inspekciós előtt — ittasan csináltam, úgyse lesz valami­­nagy büntetés. Amikor pedig a védőügyvéd,­­dr. Dési Géza megérkezett, az első kérdése ez volt: — írnak rólam az újságok? Közük az arc­képemet? Naivság volna: apodiktice megállapítani, hogy ez a tizennyolc éves fiú kizárólag az alko­­­hol és Nick Carter áldozata .Ma már tudhatjuk,­­hogy a szociális viszonyokból sarjadzik a bün­­­tetés elsősorban. Az általános drágaság, a la­kásuzsora, a munkátlanság is szerepet kér a bűn „virágzásánál . . . Tavaly egy fővárosi tanítónő sorra kér­dezte apró növendékeit, hogy mit kaptak reg­gelire. — Kenyeret pálinkával, — felelt a gyere­kek nagy része. Háromszázezernél többen élnek Budapesten, akik egész héten át nem esznek még lóhúst sem. S ugyanaz a tanítónő leplezte le hitelesen azt is, hogy a gyerekek százai hogyan keresik a száraz kenyeret­ a fővárosi szemétte­lepen. Átkutatják a fertőzött szemétbányát s ;ebből kerül ki a háztartási cikkek jórésze, az Evőeszköz, a ruha, a játékszer, sőt az orvos­ság is. Egy grandiózus külön riport tárgya le­hetne a szemétbánya, amelyből sokféle zsák­mányt visznek el az iskolákba is . , , Bájos, Fiatal asszony, egyéves hitves így kapott bor­zalmas betegséget, amikor épp családi örömet várt. A „tanító néni“ húsznapi iszonyú szenve­dés után meghalt. A pesti iskolák, főképpen a külső városré­szekben, szinte hihetetlen bajok és bűnök ta­nyái. Odahaza, a szegény gyerekek testi szom­szédságában folyik le például az idegen ágyra­­járók fiziológiai élete is minden­ megnyilvánulá­sában és a leány sokszor már tíz-tizenkét, sőt nyolc éves korában prédájává lett valami haza­térő albérlőnek. Hazulról is, nemcsak a szemét­telepről beviszi aztán a b a c i tr u s t az is­kolába ... Sok vidám élcet szült a minap egy furcsa­­rendelet, amelyet dr. Boda főkapitány adott ki az aszfaltbetyárok ellen. Pedig ez a rendelet felháborító manőverek nyomán született. Az is­kolaigazgatók sok megtörtént esettel bizonyít­hatják, hogy milyen leányvadászat folyik a bu­dapesti iskolák táján. Valósággal divattá lett a kislányokra való hajsza. Az utóbbi években ná­lunk megdrágult a nő, számos új mulató­hely virágzik, a bufferhölgyek és más ilyen dá­mák előrerukkoltak színésznőkké,­­ a pesti szatírok pedig frissebb, tapasztalatlanabb és ol­csóbb vadra leshetnek az iskolák környékén, így­ jön rá a szegény­ gyereklány, hogy az ő teste érték, amivel pénzt szerezhet, vétkezik maga, aztán más ellen is. Lesz belőle tán ele­gáns kalandornő, vagy a közönséges tolvajnő. A magyar gyermekvédelmi rendszer a leg­szebb szociális elveken épült fel, de a gyakor­latban még roppantul messzi van a teljes siker­től. A gyermekbíróság is dicséretes munkát pro­dukál, de a fiatal gonosztevők apadását nem konstatálhatják a viszonyok ismerői. És bár végre nem szimpla kihágásnak, de bűntettnek minősítik a kerítést, az erkölcsrendészeti osz­tálynak soha annyi nővel dolga nem akadt, mint a legutóbbi esztendőben. Tábori Kornél: (§) Reformok a Kúrián és a Táblán. A felső bí­róságok szervezéséről szóló novella nemrég megerő­sítést nyert és így törvénynyé vált. Ennek értelmé­ben — amint részletesen közöltük már — a felső bíróságok mai szervezete megváltozik, amennyiben a Kúrián ötös, a Táblán pedig hármas tanácsok fog­nak ítélkezni. A törvény életbelépése a felső bírósá­gok átszervezését vonja maga után, s ez március elsején lép életbe. Ezzel függ össze a kinevezés is, amely a hivatalos lapban ma megjelent, nevezetesen dr. Tarnai János kúriai bírónak és Vargha Fe­renc koronaügyészi helyettesnek a Kúriához tanács­elnökké való kinevezése. A Kúrián még több ki­nevezés is várható. A már működő D­o­b g Imre, H r e h u s s . Viktor és Zöld Adorján táblabírák rendes kúriai birákká való kinevezése várható. Szó van azonkívü­l Fü­zesséry Tibor pozsonyi fő­ügyészhelyettesnek kúriai biróvá való kinevezéséről is. A Kúrián a jövőben négy büntető tanács fog mű­ködni. Az első büntető tanács vezetése megmarad V­a­v­r­­­k Béla másodelnök kezében, a második bün­tető tanácsben dr. Baumgarten Izidor, a harma­dikban Z­s­i­t­v­a­y Leó és a negyedik, most felállí­tandó tanácsban Vargha Ferenc fog mint elnök működni. Tarnai János, a ma kinevezett tanács­elnök, egyelőre egy polgári tanácsban fog elnökölni.­­ A táblán az átszervezés folytán négy büntető ta­nács fog működni két tanácselnök vezetésével. Az I. A) és B) tanácsot Horváth Béla tanácselnök, a II. A) és B) tanácsot Ráth Zsigmond tanácselnök fogja vezetni. Seb­ess Dénes, eddig az I. büntető tanács elnöke, a felülvizsgálati tanács élére kerül. A ma kinevezett két uj tanácselnök csütörtökön, e hónap 29-én teszi le a hivatalos esküt. Az uj tanácselnökök közül Vargha Ferenc Kecskeméten 1859 szeptember 26-ikán született. Édes­atyja, Vargha Imre, nyugalmazott táblabiró, 48-as honvéd, most Szegeden él. Vargha már 1882 júniusá­ban Kassán mint joggyakornok a jogi pályára lépett. 1889-ben Sopronban alügyész lett. Novemberben már Budapestre helyezték.1891-ben Szilágyi Dezső a mi­nisztérium kodifikáló osztályába rendelte be. 1893 novemberében a budapesti büntető törvényszékhez tanácselnökké nevezték ki, amely minőségében a hí­ressé vált dr. Takács Zoltán-f­éle perben elnökölt. 1896-ban Erdélyi miniszter újból a kodifikáló-osz­­tályba helyezte át. Itt táblabirónak lépett elő és innét nevezték ki 1900-ban főügyész-helyettesnek a buda­pesti Ítélőtáblához. 1904 áprilisában koronaügyész­­helyettes lett mint ilyen a IV., III. és végül az I. büntetőtanácsba,­ működött Vargha­natty és értékes irodalmi tevékenységet is fejtett ki. Edvi Illés Ká­­rolylyal és dr. Balogh Arnolddal együtt megírta a nagy bűnvádi perrendtartást. Majd egyéb nagyobb­­szabásu munkákat, irt több száz cikket. — Dr. T­a­r­­n­a­i János Gyöngyösön 1843 szeptember 21-ikén született. Mint ügyvéd Budapesten telepedett le és kiváló jogirodalmi működést is fejtett ki. Huszonkét éven át szerkesztette ,­A magyar igazságügy“ cimű­ jogi szaklapot. A táblák decentralizációjakor, 1891- ben, a budapesti táblához nevezték ki biróvá. 1897- ben a Kúriához kisegítő bíróul rendelték és 1900-ban rendes biróvá nevezték ki. Ugyanabban az évben a budapesti ügyvéd-vizsgáló bizottság tagja lett. Mint kúriai biró nagy munkásságot fejtett ki és a legfel­sőbb bíróságon egyik legképzettebb tagjának ismerik. (§) Megvádolt ügyvéd. Sátoraljaújhelyről jelen­tik: Kossuth János ügyvéd, a zemplén megyei közélet egyik vezető­ tagja, hosszú ideig ügyésze volt báró Jósika zempléni uradalmainak. Amikor Kossuth és a Jósika-család között ez az összekötte­tés megszűnt, a Jósika-család egyes tagjai azzal vá­dolták meg, hogy hűtlenül számolt el és nagyobb összegeket tartott meg magának. Ebből bonyolult és hosszú bűnpör keletkezett, amelyben az ügyvéd roppant nehéz feladat elé került, mert az éveken át küldött és fölvett,­­valamint a gazdatisztek részére . 1­ •­ T átadott pénzekről tömérdek nyugtát, vevényt és más apró írást kellett a bíróság elé terjeszteni. Több tár­gyalás után a tegnapi utolsó tárgyaláson Kossuth teljesen tisztázta magát. Az elszámolásokból bebizo­nyult, hogy nemcsak pontosan számolt el, hanem még az ügyvédnek van követelése. Az ügyészség elej­tette a vádat s miután a panaszosok sem vették át, a törvényszék az eljárást megszüntette. (§) Vissza a bírói székbe. Dr. Székely Miklós, aki a rózsahegi törvényszék bírája volt, pár évvel ezelőtt megvált bírói méltóságától, ideiglenes nyug­díjazta­ magát és Rózsahegyen, amely akkor alakult át rendezett tanácsú várossá, elvállalta a polgármes­teri állást. Székely azóta nagy igyekezettel és vál­tozó szerencsével töltötte be új állását, nagy igye­kezetének sok nyoma van Rózsahegy adm­inisztárció­­jában, változó szerencséjének pedig erős bizonyíté­kai azok a heves támadások, amelyek a törvényha­tóság ülésein érték. Úgy látszik, ezek a támadások érlelték meg benne a szándékot, hogy lemond polgár­­mesteri állásáról és a törvényszéki bírói karba való visszahelyezését kéri. A „Budapesti Közlöny“ mai száma jelenti, hogy a király dr. Székely Miklóst ismét bíróvá nevezte ki a VII. fizetési osztályba, az aradi törvényszékhez. (§) Elítélt főszolgabíró: Szegedről jelentik: A törvényszék annak idején Petrovics Mihály battonyai főszolgabírót a Simon Ákos szegedi tábla­bíró ellen indított becsü­letsértési perében felmentette. Az ítélőtábla ma hirdette ki a felebbezésre hozott ítéletét, amely Petrov­icsot kétszáz korona pénzbüntetésben marasztalta el. Petrovics semmiségi panaszt jelentett be (§) Az ügyvédi kamarák köréből. Az aradi ügyvédi kamara dr. Lázár Henrik ügyvédet Déva székhelylyel az ügyvédek lajstromába felvette. — A balassagyarmati kamara dr. Kemény Miksa ügyvédet Balassagyarmat és dr. Somló Arnold ügy­védet Ipolyság lakhelylyel ügyvédi lajstromába foly­tatólag felvette, ellenben Bodnár Bálint rétsági ügy­védet önkéntes lemondása folytán ugyanabból tö­rölte. Utóbbi irodája részére gondnok kirendelésének szüksége fenn nem forgott. — A debreceni ka­­piara dr. Berkes Móric debreceni ügyvédet saját ké­relmére az ügyvédek névjegyzékéből törölte. — A kassai kamara dr. Sziklay Dezső kassai ügyvédet királyi jegyzővé történt kineveztetése, illetve, önkén­tes lemondása folytán a kamara ügyvédi lajstromá­ból törölte, ügyvédi iratait dr. Polák Gyula kassai ügyvédnek adta át; dr. Kemény Dávid Dezső ügy­védet Gálszécs székhelylyel a kamara ügyvédi lajs­tromába folytatólag felvette, dr. Szabó Dávid gálszé­­csi ügyvédet a kamara területéről Beregszászra tör­tént elköltözése folytán a kamara ügyvédi lajstromá­ból törölte.­­ A nagyszebeni ügyvédi kamara dr. Bucsan Szilárd ügyvédet Nagyszeben székhely­lyel az ügyvédek lajstromába felvette. — A nagy­váradi­ kamara tudatja, hogy dr. Beszedits Dezsőt, dr. Bock Alfrédet, dr. Balázs Imrét, dr. Elovits Ete­ket, dr. Hajdú Zoltánt, dr. Pelle Jánost Nagyvárad, dr. Szabó Sándort Zilah, dr. Székely Sándort Szi­­lágysomlyó, dr. Weisz Bernátot Tasnád, dr. Pintea Ágostont Kraszna és dr. Ladányi Józsefet. Tenke székhelylyel az ügyvédek névjegyzékébe felvette és hogy dr. Barna Miklós ügyvéd székhelyét Székely­­hídról Nagyváradra tette át. (§) Egy váltó-manipuláció. K 0 r n b­­­u m Zsig­mond budapesti fakereskedő 1908 végén 8000 köb­méter mázsa fát vett Zerkovitz Lajos bécsi fake­reskedőtől 35 koronás egységár mellett oly kikötés­sel, hogy Zerkovitz 1910 december 15-ikére tartozik szállítani az egész mennyiséget és ha nem tenné, minden métermázsa után öt korona penálét fizet. Zerkovitz 1909 tavaszáig 1000 köbméter fát szállított és körülbelül 36.000 koronát föl is vett Kornblumtól. 1909 március végén azonban csak úgy tudott volna több fát szállítani, ha Kornblum neki előleget ad. Erre pótszerződést kötöttek, amely szerint Zerkovitz a pönálé biztosítására átad hat darab 6000 koronás d­e p 0 t-v á 1i­ó­t fedezetként Kornblumnak, aki két­heti részletben 4000—5000 korona előleget ad Zer­­kovitznak a fatermelésre. Kornblum e pótszerződés megkötése alkalmával tudta, hogy Zerkovitz az elő­leg megvonása esetén nem tud szállítani, még az ígért előleget nem adta meg, hanem három darab 6000 koronás depót-váltót, noha azok csak a szállí­tási határidő eredménytelen lejárata idejében lettek. Hurutos bántalmaknál csak a ------------ , igyék. Üvegje 48 fillér. Kaphatói Brázay Kálmán cégnél, Baross­-utca 43.

Next