Pesti Napló, 1912. február (63. évfolyam, 27–51. szám)

1912-02-18 / 42. szám

38 Budapest, vas­árnap PESTI N­APLÓ 1912 február A 42. szin. tervezők ambícióval akartak egy áruház jellegű na­gyobb arányú munkát alkotni s az épület tagozásá­ban az üzletek, különösen a Modern és Breitner-üzlet portáljai a­­ praktikus igényeknek megfelelően sikerült, az egész épület arkitekturája azért erősen tükrözi a német hatást, még pedig a gyöngébb, de szemre har­­sogóbb és reklámszerűbb német arkitektura hatását. Óriási csigakacskaringók, nyelvüket öltögető torzfe­jek alatt egy-egy kis női vagy férfiak g görnyedezik s az épület túl magas és túl hegyes tornya egyenesen lehetetlenné teszi, hogy diszkrétebb művészi szándé­kok ezen a téren érvényesülhessenek. Körössy és Kiss építészek munkája a Kris­­tóf-téri Kub­ovszky-ház, mely gránithomlok­­zatával és bronzportáljaival sokkal impozánsabb ha­tást keltene, ha a nemes anyag hatását rikítóan zöl­des árnyalatú, aranyozott üveg-mozaik díszekkel nem komplikálták volna. Rosszul hatnak a főpárkányzat nyugtalan arany vonalai is. Ha a mozaik-betétek nem volnának vagy legalább is arany helyett feketével lettek volna alkalmazva, ez az épület az első impo­záns háza lehetett volna a fővárosnak, melynek hom­lokzata ilyen drága és nemes anyagból készült Ez az épület elősorolt előnyei mellett egyik példája an­nak is, hogy a nemes anyag stílszerű, diszkrét vagyis nemes bánásmódot követel. A báró Harkányi-ház a Váci-utcában Al­­pár Ignác műve. Ez az épület ismét érdekes és tanulságos dokumentum arra nézve, hogy tervezőjé­nek egyéni vonásaiból éppen semmit semmit sem árul el, összevetve a Börze, Osztrák-Magyar Bank és Anker-palotával, melyek egymással szemben is eléggé különböznek egymástól, alig lehet még csak gyanítani is, hogy ugyan egy mesternek a kezétől származik, annyira elüt a töb­bektől. Empirizáló ka­rakter szándéka látszik az épületen, az ornamensei azonban nem eléggé tanulmányozottak. Kissé gyön­gén rajzolt empir-füzérek, koszorúcskák és amorettek alkotják a dekoratív elemeket, az épület mansard fel­építése azonban sivár s egészében is inkább egy mellékutcai építkezés igényein nem lép túl. A Kereskedelmi Bank palotája a Ferenc József-tér és Fürdő­ utca sarkán Quittner Zsig­­mond építész műve, hasonlóképpen a Gresham­­palota. Az előbbi épülettel az történt, hogy folytatá­sát a mellette levő telken a bank igazgatósága Alpár Ignácra bízta, aki annyira nem volt megelégedve a Quittner által tervezett palotával, hogy az erkély­mellvédeket le akarta szedetni és a kupolát szintén lebontatni akarta. Az épület berlini gyönge rene­­szánsz-stílus s így, ahogyan van, sem valami sike­rült alkotás, az Alpár épületével pedig még kevésbbé lesz egységes, mivel Alpár egészen más épületet ter­­­­vez a bank másik telkére. A mostani, helyenként kissé túlrakott és túldíszített s összes formáiban nélkülözi a művészi hatást. Előcsarnoka azáltal, hogy minden részletében más és más márványnyal van burkolva, komolytalan s inkább kabarészerű hatása van, pénz­tárterme ellenben, mely fehér márványban van tartva, harmonikus, nyugodt tónusával tűnik fel. Meglehetősen hatalmas, egész utcára kiterjedő építkezés a Haris örökösök bérpalotája. Az épület tervezője Reiner Károly műépítész, aki a József­ién Cziráky-féle bérpalotát is tervezte. Az utóbbi elég komoly és alaprajzilag eléggé sikerült alkotás, ellenben a Haris-épületcsoport ambíció nélkül való, egyik irányban sem tanulmányozott sablon­munka, mely éppen ezen üres, semmitmondó voltával kelt feltűnést. Utcaépítkezéseknél helyén való volna va­lami változatosságot hozni az épületekbe, miután több házról van szó, a Haris-palotán azonban nincs egyetlen motívum sem, ami stílustörekvésre, vagy komolyabb szándékra vallana. Rideg, sivár­­épület, mely esztétikailag említést is alig érdemel. S­c­h­m­a 11 Henrik építész műve a Kigyó-téri Belvárosi Takarékpénztár-épület, mely rendkívüli tanulmányozottságával, a díszítő elemek virtuóz megszerkesztésével és a részletek finomságával tű­nik ki, egészben való hatására nézve nem sikerült színeivel azonban inkább egy református templom, vagy iskola impresszióját kelti, melyet a szí­szerűt­­len és bankháznak semmiképpen nem­­ való kapu­bejárat még inkább növel. A régi Párisi­ utca hely­reállítása szépen sikerült, világvárosi passage-nak van alakítva, ellenben a bank­ belső termei nagy­városi fürdők manikűr és tyúkszemvágó helyisé­geihez hasonlítanak. Schmall épületeinek, akár az Urániát, a Pannónia melletti bérházat, az Excelsior­­szállodát, akár egyéb tervezéseit nézzük, megvan az a specialitásuk, hogy idegenszerűségük ellenére is egy állandó törekvés kitartó nyomai látszanak rajtuk. Schmall mór és gót motívumokkal dolgozik legszívesebben, az épület rendeltetését azonban nem igen veszi figyelembe. Ezért a Belvárosi Takarék­­pénztár palotáját mindennek lehet gyanítani, csak bankháznak nem, az Excelsior-szállodát pedig sok­kal inkább zsinagógának, mint vendégfogadó válla­latnak. Az Uránia kedves, intim színházának építése azonban az ő érdeme, valamint az is, hogy körül­belül az első, vagy legalább is az elsők egyike volt­­ Budapesten, aki a portál-építkezést az épülettel kap­csolatosan és harmonikus szervességben próbálta megoldani, ő építette a Holzer-áruházat is. Körössy Albert és Kiss Géza építészek ter­vezték a Nádor-utcai Magyar Agrár- és Járadék­bank palotáját. Körössy és Kiss leginkább magyar stílusban dolgoznak — ide tartozó épületeikről majd máskor lesz szó — a bank azonban, tudomásunk szerint, a barokkot követelte tőlük, melyben ke­vésbbé otthonosak. A Nádor-utcai homlokzat kőben van alakítva, de csúfítja az, hogy az oldalhomlokzat már a saroktól kezdve vakolat s egészen más szín­ben festve. Hiba az is, hogy a sarokról nézve mind­két homlokzat látszik s igy a kettő között való kü­lönbség diszharmónikus hatásában mindjárt szembe­tűnik. Az Andrássy-utca van az első nagyobb áruházi építkezés-kísérlet, a Párisi Nagy Áruház új üzlete, mely S­z­i­k­l­a­y Zsigmond építész munkája. Az épület a modern német berlini áruházak stíljában van tartva, külső stílusában annyira nem demon­strálja azonban az áruház jelleget, hogy hirtelené­­ben inkább az a benyomásunk, hogy valamelyik ki­sebb pályaudvar épületét látjuk. Stílbeli egyenetlen­ség is mutatkozik az épület és a liftek között pél­dául, miután az utóbbiak barokkos díszítésű motí­vumaikkal eltérnek az épület modern stíljétől. Az épület belső szerkezetében is a komoly szándék mellett minduntalan látszik a kísérleti jelleg, mely az egész építkezés karakterét megadja. Az épüle­ten alkalmazott pirogránit-szobor figura egyike Zsolnayt, a másika Sziklayt ábrázolja. Zuboly: A repülőgépek kudarca Tripoliszban. — Rossi kapitány jelentése. — Az olasz hadihírek hatása alatt, az európai sajtó kimerítő részletességgel tárgyalta, az aeroplánoknak, mint a háború legújabb eszközeinek alkalmazását, az elért kitűnő eredményeket s a repülőgépekről le­hajtott újfajta kicsiny szögalakú lövegek borzalmas hatását. Már-már mindenki azt hitte, hogy az em­beri elmének ez az újabb alkotása teljesen Mars­nak szolgálatába állott, a feltűnő a dologban csak az volt, hogy a franciákon kívül egy nemzet hadveze­tősége sem volt nagyon elragadtatva, hanem a riasztó híreket a legnagyobb közömbösséggel fo­gadta, sőt mi több, bántó hallgatással honorálta. A be nem avatottak azt­ hitték, hogy ennek oka nem egyéb, mint az újabb katonai kiadásoktól való fé­lelem s egynéhány államban ennek a nézetnek el­terjedése az illető kormányoknak nem kis fejfájást okozott. A feltűnően idegenkedést tanúsító viselke­désnek most azután felrebbent a fátyola. A múlt héten pénteken tért vissza Tripoliszból Rossi tengerészkapitány, hogy Firenzében egy­néhány hét alatt kipihenje fáradalmait. Rossi a tripoliszi hadjáratban aviatikai ismereteit értékesí­tette s mint pilóta Nieuport (tehát a legjobbak egyikén) monoplánon teljesített szolgálatot. Gépét úgy, mint otthon, a harctéren is kitünően kezelte s éppen ezért számos kiküldetésben volt része, amelyeknek teljesítése közben sokszor igen válsá­gos helyzetbe sodródott, ismert lélekjelenléte és nagy akaratereje nélkül ma aligha írhatnók meg az alábbi sorokat ! Bizonyára mondanunk sem kell, hogy Rossi kapitány különleges tapasztalatai folytán igen meleg érdeklődésen részesült s mondandóit a legfeszül­tebb kiváncsisággal lesték, várták. Tapasztalatait feljebbvalóinak kívánságára írásba foglalta s jelen­tésének egy részét szószerinti fordításban néhány megjegyzésünkkel bővítve a következőkben adjuk: Az aeroplánok, mint azt az eddigi hadgyakorla­tokon számtalanszor tapasztalták, főként a felderítő szolgálatban játszottak fontos szerepet s Tripolisz­ban is éppen ezen a téren bizonyították be részben gyakorlati értéküket. Az ellenség fölé vonulva bom­bákat hajigáltunk alá, ebbéli műveleteinket azonban abban kellett hagynunk, mert­­ ez igen fontos, leg­alább is ezer méter magasságban repkedve bom­báink célt tévesztettek, a lövegek nagy része pedig a homokba fúródott s robbanásával azt ugyan széjjel szórta, de magában az ellenségben kárt nem tett, mert erejét veszítette. Alacsonyabban nem re­pülhettünk, mert akkor egész golyózápor süvített el mellettünk, mivel a célpont megnagyobbodott, de még a golyók átütő ereje is ebben a magasságban elég nagy volt. Az igaz, hogy a veszedelem még nem volt fenyegető. T. i. körülbelül csak két ezer lö­vésre esett három-négy találós s még ez esetben is túlságosan sok kárt nem okozhatott De hát, mint mondom lejebb nem mehettünk. Nem is volt szabad, nem csak a golyózápor miatt hanem főként azért mert elveszítettük volna a harc­tér feletti áttekintésünket amely a jelzett magas­ságban, mégis mintegy tíz négyzetkilométernyi te­rületre volt becsülhető. Megjegyzem, hogy Tripoliszban a felülről való megfigyelés igen nagy nehézségbe ütközik. Az ara­­bok, akik a szabad ég alatt az oázisok kellős közepén vagy azok mögött tanyáznak, a repülőgép messze­ hallatszó berregésére úgy elbújnak, hogy még sas­szemekkel sem lehetséges őket felkutatni Tartózko­dásuk helyét nem jelzik állandó tanyák, így tehát még csak valami tájékoztató sem állott rendelkezé­­sünkre. Csakis olyankor láttuk meg őket, ha künt kalandoztak, a sivatag dűnéi, homokbuckái között, amelynek roppant gyér növényzete között nem talál­hattak búvóhelyet. A repülőgépeknek az arabokra gyakorolt moráli hatása sem nevezhető nagynak, mert teljesen közöm­­bösek lévén minden Európából eredő találmány íráni gépjeinkre sem hederítettek. Egyetlenegy ízben láttam őket aeroplánom elől menekülni, akkor, amikor felhívásokat szórtam lá közéjük, hogy magunkhoz csábítsuk őket Abban a hiszemben, hogy bombákat röpítek le, ész nélkül ro­­hantak szerte. Midőn azonban nem hallottak egyet­lenegy robbanást sem, lassanként visszaszállingóz­tak s a felhívást tartalmazó csomagokat nagy kí­váncsisággal forgatták. íme így fest a Rossi kapitány által élőszóval is előadott légi háború. Meddő kísérletek ezek, kevés értékes eredménynyel az osztsz hadvezetőségre nézve. Az aviatikus konstruktőrök azonban ennek a negatív eredménynek is nagy hasznát láthatják, mert Útmutatást nyújtanak arra nézve, hogy a­ jövőben milyen irányban fejleszszék, tökéletesítsék találmá­nyaikat. Első­sorban is lehetőleg láthatatlanná kell tenniök gépeiket. Ezek még alacsonyan szálldogálva se nyújtsanak nagy célpontot s előbb-utóbb módjuk­ban legyen a nyugodt egy helyben való lebegés, mert száz kilométeres óránkénti sebességgel szelve a lég hullámait a legbiztosabb kezű és szemű ni­aród is Tüdő- és gégebetegeknek Dr. BÓTH KÁLMÁN rendelő intézete bejáró betegeknek Temesvár, Batthyány-utca 2. — Specificus-oltásos­ keze­­lés. — Tuberkulincitások. — Immunkörperkezelés. Ékszer, ezüst, óra. Iparművészeti újdonságok, egyházi művek gyári áron beezeredtetik ékszerész az IAmHC C 8.álUr.nál müötvös sárga János számúnál Budapest, IV, Kigyó-tér 6, Kolozsvár, Mátyás király-tár 1» Divatos éra-karperooi Iá kar. finom arany K 110.— Iá , . bámdJJel • 88.— Ezüst, Mrarijjal , 18.— Acél, , ,•, • Eredeti szabott gyári árak. bad megtekintés, véteikén, nélkül.Képes árjegyzéket lngyva és bém­entve. — Vidékre TálM*tékot Usiiiml k*UUU!

Next