Pesti Napló, 1912. február (63. évfolyam, 27–51. szám)
1912-02-18 / 42. szám
38 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1912 február A 42. szin. tervezők ambícióval akartak egy áruház jellegű nagyobb arányú munkát alkotni s az épület tagozásában az üzletek, különösen a Modern és Breitner-üzlet portáljai a praktikus igényeknek megfelelően sikerült, az egész épület arkitekturája azért erősen tükrözi a német hatást, még pedig a gyöngébb, de szemre harsogóbb és reklámszerűbb német arkitektura hatását. Óriási csigakacskaringók, nyelvüket öltögető torzfejek alatt egy-egy kis női vagy férfiak g görnyedezik s az épület túl magas és túl hegyes tornya egyenesen lehetetlenné teszi, hogy diszkrétebb művészi szándékok ezen a téren érvényesülhessenek. Körössy és Kiss építészek munkája a Kristóf-téri Kubovszky-ház, mely gránithomlokzatával és bronzportáljaival sokkal impozánsabb hatást keltene, ha a nemes anyag hatását rikítóan zöldes árnyalatú, aranyozott üveg-mozaik díszekkel nem komplikálták volna. Rosszul hatnak a főpárkányzat nyugtalan arany vonalai is. Ha a mozaik-betétek nem volnának vagy legalább is arany helyett feketével lettek volna alkalmazva, ez az épület az első impozáns háza lehetett volna a fővárosnak, melynek homlokzata ilyen drága és nemes anyagból készült Ez az épület elősorolt előnyei mellett egyik példája annak is, hogy a nemes anyag stílszerű, diszkrét vagyis nemes bánásmódot követel. A báró Harkányi-ház a Váci-utcában Alpár Ignác műve. Ez az épület ismét érdekes és tanulságos dokumentum arra nézve, hogy tervezőjének egyéni vonásaiból éppen semmit semmit sem árul el, összevetve a Börze, Osztrák-Magyar Bank és Anker-palotával, melyek egymással szemben is eléggé különböznek egymástól, alig lehet még csak gyanítani is, hogy ugyan egy mesternek a kezétől származik, annyira elüt a többektől. Empirizáló karakter szándéka látszik az épületen, az ornamensei azonban nem eléggé tanulmányozottak. Kissé gyöngén rajzolt empir-füzérek, koszorúcskák és amorettek alkotják a dekoratív elemeket, az épület mansard felépítése azonban sivár s egészében is inkább egy mellékutcai építkezés igényein nem lép túl. A Kereskedelmi Bank palotája a Ferenc József-tér és Fürdő utca sarkán Quittner Zsigmond építész műve, hasonlóképpen a Greshampalota. Az előbbi épülettel az történt, hogy folytatását a mellette levő telken a bank igazgatósága Alpár Ignácra bízta, aki annyira nem volt megelégedve a Quittner által tervezett palotával, hogy az erkélymellvédeket le akarta szedetni és a kupolát szintén lebontatni akarta. Az épület berlini gyönge reneszánsz-stílus s így, ahogyan van, sem valami sikerült alkotás, az Alpár épületével pedig még kevésbbé lesz egységes, mivel Alpár egészen más épületet tervez a bank másik telkére. A mostani, helyenként kissé túlrakott és túldíszített s összes formáiban nélkülözi a művészi hatást. Előcsarnoka azáltal, hogy minden részletében más és más márványnyal van burkolva, komolytalan s inkább kabarészerű hatása van, pénztárterme ellenben, mely fehér márványban van tartva, harmonikus, nyugodt tónusával tűnik fel. Meglehetősen hatalmas, egész utcára kiterjedő építkezés a Haris örökösök bérpalotája. Az épület tervezője Reiner Károly műépítész, aki a Józsefién Cziráky-féle bérpalotát is tervezte. Az utóbbi elég komoly és alaprajzilag eléggé sikerült alkotás, ellenben a Haris-épületcsoport ambíció nélkül való, egyik irányban sem tanulmányozott sablonmunka, mely éppen ezen üres, semmitmondó voltával kelt feltűnést. Utcaépítkezéseknél helyén való volna valami változatosságot hozni az épületekbe, miután több házról van szó, a Haris-palotán azonban nincs egyetlen motívum sem, ami stílustörekvésre, vagy komolyabb szándékra vallana. Rideg, sivárépület, mely esztétikailag említést is alig érdemel. Schma 11 Henrik építész műve a Kigyó-téri Belvárosi Takarékpénztár-épület, mely rendkívüli tanulmányozottságával, a díszítő elemek virtuóz megszerkesztésével és a részletek finomságával tűnik ki, egészben való hatására nézve nem sikerült színeivel azonban inkább egy református templom, vagy iskola impresszióját kelti, melyet a szíszerűtlen és bankháznak semmiképpen nem való kapubejárat még inkább növel. A régi Párisi utca helyreállítása szépen sikerült, világvárosi passage-nak van alakítva, ellenben a bank belső termei nagyvárosi fürdők manikűr és tyúkszemvágó helyiségeihez hasonlítanak. Schmall épületeinek, akár az Urániát, a Pannónia melletti bérházat, az Excelsiorszállodát, akár egyéb tervezéseit nézzük, megvan az a specialitásuk, hogy idegenszerűségük ellenére is egy állandó törekvés kitartó nyomai látszanak rajtuk. Schmall mór és gót motívumokkal dolgozik legszívesebben, az épület rendeltetését azonban nem igen veszi figyelembe. Ezért a Belvárosi Takarékpénztár palotáját mindennek lehet gyanítani, csak bankháznak nem, az Excelsior-szállodát pedig sokkal inkább zsinagógának, mint vendégfogadó vállalatnak. Az Uránia kedves, intim színházának építése azonban az ő érdeme, valamint az is, hogy körülbelül az első, vagy legalább is az elsők egyike volt Budapesten, aki a portál-építkezést az épülettel kapcsolatosan és harmonikus szervességben próbálta megoldani, ő építette a Holzer-áruházat is. Körössy Albert és Kiss Géza építészek tervezték a Nádor-utcai Magyar Agrár- és Járadékbank palotáját. Körössy és Kiss leginkább magyar stílusban dolgoznak — ide tartozó épületeikről majd máskor lesz szó — a bank azonban, tudomásunk szerint, a barokkot követelte tőlük, melyben kevésbbé otthonosak. A Nádor-utcai homlokzat kőben van alakítva, de csúfítja az, hogy az oldalhomlokzat már a saroktól kezdve vakolat s egészen más színben festve. Hiba az is, hogy a sarokról nézve mindkét homlokzat látszik s igy a kettő között való különbség diszharmónikus hatásában mindjárt szembetűnik. Az Andrássy-utca van az első nagyobb áruházi építkezés-kísérlet, a Párisi Nagy Áruház új üzlete, mely Sziklay Zsigmond építész munkája. Az épület a modern német berlini áruházak stíljában van tartva, külső stílusában annyira nem demonstrálja azonban az áruház jelleget, hogy hirtelenében inkább az a benyomásunk, hogy valamelyik kisebb pályaudvar épületét látjuk. Stílbeli egyenetlenség is mutatkozik az épület és a liftek között például, miután az utóbbiak barokkos díszítésű motívumaikkal eltérnek az épület modern stíljétől. Az épület belső szerkezetében is a komoly szándék mellett minduntalan látszik a kísérleti jelleg, mely az egész építkezés karakterét megadja. Az épületen alkalmazott pirogránit-szobor figura egyike Zsolnayt, a másika Sziklayt ábrázolja. Zuboly: A repülőgépek kudarca Tripoliszban. — Rossi kapitány jelentése. — Az olasz hadihírek hatása alatt, az európai sajtó kimerítő részletességgel tárgyalta, az aeroplánoknak, mint a háború legújabb eszközeinek alkalmazását, az elért kitűnő eredményeket s a repülőgépekről lehajtott újfajta kicsiny szögalakú lövegek borzalmas hatását. Már-már mindenki azt hitte, hogy az emberi elmének ez az újabb alkotása teljesen Marsnak szolgálatába állott, a feltűnő a dologban csak az volt, hogy a franciákon kívül egy nemzet hadvezetősége sem volt nagyon elragadtatva, hanem a riasztó híreket a legnagyobb közömbösséggel fogadta, sőt mi több, bántó hallgatással honorálta. A be nem avatottak azt hitték, hogy ennek oka nem egyéb, mint az újabb katonai kiadásoktól való félelem s egynéhány államban ennek a nézetnek elterjedése az illető kormányoknak nem kis fejfájást okozott. A feltűnően idegenkedést tanúsító viselkedésnek most azután felrebbent a fátyola. A múlt héten pénteken tért vissza Tripoliszból Rossi tengerészkapitány, hogy Firenzében egynéhány hét alatt kipihenje fáradalmait. Rossi a tripoliszi hadjáratban aviatikai ismereteit értékesítette s mint pilóta Nieuport (tehát a legjobbak egyikén) monoplánon teljesített szolgálatot. Gépét úgy, mint otthon, a harctéren is kitünően kezelte s éppen ezért számos kiküldetésben volt része, amelyeknek teljesítése közben sokszor igen válságos helyzetbe sodródott, ismert lélekjelenléte és nagy akaratereje nélkül ma aligha írhatnók meg az alábbi sorokat ! Bizonyára mondanunk sem kell, hogy Rossi kapitány különleges tapasztalatai folytán igen meleg érdeklődésen részesült s mondandóit a legfeszültebb kiváncsisággal lesték, várták. Tapasztalatait feljebbvalóinak kívánságára írásba foglalta s jelentésének egy részét szószerinti fordításban néhány megjegyzésünkkel bővítve a következőkben adjuk: Az aeroplánok, mint azt az eddigi hadgyakorlatokon számtalanszor tapasztalták, főként a felderítő szolgálatban játszottak fontos szerepet s Tripoliszban is éppen ezen a téren bizonyították be részben gyakorlati értéküket. Az ellenség fölé vonulva bombákat hajigáltunk alá, ebbéli műveleteinket azonban abban kellett hagynunk, mert ez igen fontos, legalább is ezer méter magasságban repkedve bombáink célt tévesztettek, a lövegek nagy része pedig a homokba fúródott s robbanásával azt ugyan széjjel szórta, de magában az ellenségben kárt nem tett, mert erejét veszítette. Alacsonyabban nem repülhettünk, mert akkor egész golyózápor süvített el mellettünk, mivel a célpont megnagyobbodott, de még a golyók átütő ereje is ebben a magasságban elég nagy volt. Az igaz, hogy a veszedelem még nem volt fenyegető. T. i. körülbelül csak két ezer lövésre esett három-négy találós s még ez esetben is túlságosan sok kárt nem okozhatott De hát, mint mondom lejebb nem mehettünk. Nem is volt szabad, nem csak a golyózápor miatt hanem főként azért mert elveszítettük volna a harctér feletti áttekintésünket amely a jelzett magasságban, mégis mintegy tíz négyzetkilométernyi területre volt becsülhető. Megjegyzem, hogy Tripoliszban a felülről való megfigyelés igen nagy nehézségbe ütközik. Az arabok, akik a szabad ég alatt az oázisok kellős közepén vagy azok mögött tanyáznak, a repülőgép messze hallatszó berregésére úgy elbújnak, hogy még sasszemekkel sem lehetséges őket felkutatni Tartózkodásuk helyét nem jelzik állandó tanyák, így tehát még csak valami tájékoztató sem állott rendelkezésünkre. Csakis olyankor láttuk meg őket, ha künt kalandoztak, a sivatag dűnéi, homokbuckái között, amelynek roppant gyér növényzete között nem találhattak búvóhelyet. A repülőgépeknek az arabokra gyakorolt moráli hatása sem nevezhető nagynak, mert teljesen közömbösek lévén minden Európából eredő találmány íráni gépjeinkre sem hederítettek. Egyetlenegy ízben láttam őket aeroplánom elől menekülni, akkor, amikor felhívásokat szórtam lá közéjük, hogy magunkhoz csábítsuk őket Abban a hiszemben, hogy bombákat röpítek le, ész nélkül rohantak szerte. Midőn azonban nem hallottak egyetlenegy robbanást sem, lassanként visszaszállingóztak s a felhívást tartalmazó csomagokat nagy kíváncsisággal forgatták. íme így fest a Rossi kapitány által élőszóval is előadott légi háború. Meddő kísérletek ezek, kevés értékes eredménynyel az osztsz hadvezetőségre nézve. Az aviatikus konstruktőrök azonban ennek a negatív eredménynek is nagy hasznát láthatják, mert Útmutatást nyújtanak arra nézve, hogy a jövőben milyen irányban fejleszszék, tökéletesítsék találmányaikat. Elsősorban is lehetőleg láthatatlanná kell tenniök gépeiket. Ezek még alacsonyan szálldogálva se nyújtsanak nagy célpontot s előbb-utóbb módjukban legyen a nyugodt egy helyben való lebegés, mert száz kilométeres óránkénti sebességgel szelve a lég hullámait a legbiztosabb kezű és szemű niaród is Tüdő- és gégebetegeknek Dr. BÓTH KÁLMÁN rendelő intézete bejáró betegeknek Temesvár, Batthyány-utca 2. — Specificus-oltásos kezelés. — Tuberkulincitások. — Immunkörperkezelés. Ékszer, ezüst, óra. Iparművészeti újdonságok, egyházi művek gyári áron beezeredtetik ékszerész az IAmHC C 8.álUr.nál müötvös sárga János számúnál Budapest, IV, Kigyó-tér 6, Kolozsvár, Mátyás király-tár 1» Divatos éra-karperooi Iá kar. finom arany K 110.— Iá , . bámdJJel • 88.— Ezüst, Mrarijjal , 18.— Acél, , ,•, • Eredeti szabott gyári árak. bad megtekintés, véteikén, nélkül.Képes árjegyzéket lngyva és bémentve. — Vidékre TálM*tékot Usiiiml k*UUU!