Pesti Napló, 1912. október (63. évfolyam, 231–257. szám)

1912-10-15 / 243. szám

8 Budapest, kedd PESTI NAPLÓ 1912 október 15. 243. szám. Magyarország viselkedésére visz­­szahatna. A szandzsák török terület, amely­nek megtartásáról első­sorban a törököknek kell gondoskodni. Még ha a török csapatok elégte­lensége miatt a m­ontenegróiak és esetleg a szerbek további nyomulnának is előre, a mon­­arkiának ez még mindig nem lesz ok arra, hogy közbelépjen. Fel kell­ venni, hogy a törökök ele­gendő csapatok elküldése által igyekezni fog­nak a szandzsákot megtartani. Csak a háborús események lezajlása után áll a monarkia elé az a feladat, hogy a dél felé szolgáló út elzárását megakadályozza. Egyébiránt az itteni politikai körök úgy vélekednek, hogy komoly események ezen a héten még nem várhatók, mert egyik fél sem fejezte be egészen a csapatok koncentrá­lását. . Oroszország és a monarkia, Pak­s, október 14. Itteni politikai körökben azt mondják, hogy a bécsi és pétervári külügyminisztériumok közt újból megindultak a tárgyalások, amelyeknek célja egy közös deklaráció, hogy eloszlassák a feszültséget és kölcsönösen biztosítsák a novi­­bazári szandzsák érintethetlenségét. Köln, október 14. A „Kölnische Zeitung“ pétervári tudósítója jelenti: Szaszonov ellen teljes erővel megindult az aknamunka és olyan magas faktorok is dol­goznak ellene, akiknek keze egészen a cárig ér el. Azt híresztelik,­ hogy a cár Spalába rendelte Witte grófot, aki most Biarritzban tartózko­dik. Ő van kiszemelve Szaszonov utódául s ezt magának Wittenek környezete is beismeri. Pétervár, október 14. A pétervári távirati iroda fel van hatal­mazva annak kijelentésére, hogy azok a külföl­dön elterjedt hirek, mintha a lengyel tartomá­nyokban mozgósítanák a csapatokat és hogy tartalékosok fellázadtak, akiket azután halálra ítéltek,­ az első szótól az utolsóig teljesen koholt dolgok. Pétervár, október 14. A „Riecs“ című pétervári lap ma kije­lenti, hogy a balkáni helyzet oly aggasztóan alakul, hogy nemcsak Ausztria-Ma­gyarország, hanem Oroszország semlegessége is kérdés­es­sé vált. Montenegró apanázsát megvonták. Berlin, október 14. Az orosz kormány értesítette a monte­negrói királyt, hogy Oroszország Montenegró­tól, az orosz politika ellen elkövetett enge­detlensége miatt, melyet a hadüzenettel követett el, megvonja az évi 200 millió frank állami szubvenciót. Már a kö­vetkező havi részletet sem folyosósítja Orosz­ország. A törökök elutasították­­ a démarcheát. Konstantinápoly, október 14. A minisztertanács harminchat órai tarubcs­­kozása után visszautasította a hatalmak együt­tes jegyzékét, amelyben a reformok gyors és energikus keresztülvitelét követelték­. Konstantinápoly, október 14. A porta ma délelőtt tíz órakor adta át vá­laszjegyzékét a nagyhatalmak lépésére az osz­trák-magyar nagykövetnek. Konstantinápoly, október 14. A porta válaszjegyzékében a külügymi­nisztérium a török kormány nevében kijelenti, hogy a porta, amint a nagykövetek meggyőződ­hettek, belátta ama reformok alkalmazásának szükségét, amelyeket az ország közigazgatása megenged, hogy a birodalom heterogén elemei között az egyetértést és harmóniát biztosítsa. De úgy hiszi, hogy idegen befolyás nem válhat e­gy előnyére. Ha az eddig megkísérelt reform­­törekvések nem voltak szerencsések, úgy ennek oka azokban a zavarokban keresendő, amelye­ket ismert, felbujtatott rablók által elkövetett me­rényletek okoztak. A miniszter kijelenti, hogy a porta teljesen csatlakozni fog a hatalmak által kifejtett törekvésekhez, hogy oly konfliktusok­nak elejét vegye, amelyek súlyos kalamitásokat vonnának maguk után s amelyeknek terjedel­mét senki be nem láthatja. Ami a berlini szer­ződés 23. cikkét illeti, a minisztérium nem is­meri el annak az értékét és kijelenti, hogy a porta elhatározta, hogy az 1880-iki tör- I vényt egész történelmi terjedelmé­ben fogja alkalmazni és a parlamentnek összeülésekor egy erre vonatkozó törvényja­vaslatot fog beterjeszteni. A jelen kormányt nem lehet felelőssé tenni a régi machinációkért. El van tökélve, hogy a múltnak tévedéseivel szakit. A török hatóságok utasítást fognak kapni, hogy az 1880-iki törvényt gyorsan alkalmazzák. A szövetségesek jegyzéke:­ ­ Szófia, október 14. A bolgár kormány tegnap este küldte meg válaszjegyzékét az osztrák-magyar-orosz de­­marche-ra és egyidejűleg átadta azt Törökor­szág követének is. A jegyzék ugyan, mint jól értesült helyen kire jár, teljesen méltányos hangnemben van tartva, de Törökország európai vilajetjeire nézve olyan követeléseket tartalmaz, amelyek­nek elfogadása Törökország ré­széről kizártnak tekinthető. Belgrád, október 14. A szerb kormány ma este átnyújtotta vála­szát Ugrón osztrák-magyar követnek a de­­marche-ra. Ezenkívül átnyújtottak Ugrón kö­vetnek egy másolatot arról a szerb jegyzék­ről, amelyben a szerb kormány közli óhajtásait a portával. Ezek az óhajok, amelyek nincsenek ultimátum formájába foglalva, túlmennek a berlini szerződ­és 23. cikkében ter­vezett reformok határain. Athén, október 14. (Havas.) Este nyolc órakor a török­ követ­ségnek átnyújtották a görög kormány jegyzé­két, amelyik a másik kettőhöz hasonló tar­talmú. Athén, október 14. A jegyzéknek a török követnek való át­­nyújtásával kapcsolatban incidens történt. Mi­után a balkáni államok az utolsó héten azt a sajnálatos tapasztalatot tették, hogy a török távírók a táviratokat rendszeresen megcsonkít­ják,­elhatározták, hogy a jegyzéket az ottomán követségeknek nyújtják át. Belgrádban a jegy­zék átnyújtása délután négy órakor történt. Az ottomán követ átvette a jegyzéket és kérte azt a kedvezményt, hogy a jegyzéket azonnal meg­táviratozhassa Konstantinápolyba. Három órá­val később a török követ ,a j­e­g­y­z­é­k­e­t v­i­s­z­­szaadta. Koromilasz külügyminiszter azt válaszolta, hogy a már átvett jegyzék visz­­szaadását nem veheti tudomásul és a jegy­zéket átnyújtottnak tekinti. A jegy­zék szövegét erre visszaküldte a török követ- , ’ ségnek. „ . A jejjysék szöveget. S­ófia, október 14. A bolgár távirati iroda je’cnti: A török kői vétségnek átnyújtott jegyzék felsorolja a radii­kális reformokat, amelyek egyedül volnának al­­kalmasak a Törökországban élő keresztény né­pek szánalmas sorsának javítására; ezek: 1. A provinciák közigazgatási önkormány­­zata. 2. A belga vagy svájczi főkormányzó. 3. Választott tartományi gyűlések. 4. Regionális csendőrség és polgárőrség. 5. Oktatási szabadság. E reformok megvalósításával legfelsőbb ta­nács, melyben keresztények és muzulmánok­­ foglalnának helyet, nyerne megbízatást, a nagy­hatalmak nagyköveteinek és a négy balkáni ál­lam konstantinápolyi követének felügyelete alatt. Fölszólíttatik a porta, jelentse ki, hogy ezt a követelést elfogadja, egyúttal pe­dig kötelezze magát arra, hogy a jegyzékben és a hozzácsatolt magyarázatban megjelölt refor­­mokat hat hónapon belül valósítsa meg és hogy hozzájárulásának bizonyítékául hajlandó a mozgósítási rendeletet vissza­vonni. Nyomban a fenti jegyzék átnyújtása után a­ külügyminiszter Ausztria - Magyarország és Oroszország követeinek átnyújtotta a bolgár kormány válaszát közös jegyzékükre. A bolgár kormány válaszában a bolgár egyetértésben a görög és szerb kormány­nyal, köszönetet mond­ván európai Törökország lakosságának sorsa iránt tanúsított érdeklődésükért, azt a nézetet fejezi ki, hogy kegyetlen dolog volna abba­hagyni a fáradozásokat, amelyek az ottomán bi­rodalomban élő keresztény népek számára ra­dikálisabb és határozottabb reformokat akar­nak elérni, melyek szánalmas sorsukat valóban­ megjavíthatják. Ezért a három balkáni állam kormánya azon a véleményen volt, hogy köz­vetlenül őfelsége a szultán kormányához kell fordulnia, megjelölvén a bevezetendő reformo­kat, valamint azokat a garanciákat, amelyek a reformok becsületes megvalósítását biztosíthat­nák. A válaszjegyzékhez a török követségnek: átnyújtott jegyzék és magyarázat másolatai­ vannak csatolva. Athén, október 14. Az athéni távirati iroda jelenti: A kormány­ megbízta Gr­y­par­is­z konstantinápolyi görög követet, hogy a portának korog kereskedelmi hajók feltartóztatása miatt jegyzéket nyújtson­ át, amelyben követeli a hajóknak szabadon en­gedését s a hajótulajjionosoknak 24 órán belül a kárpótlás folyósítását Bolgár-szerb tanácskozás. Belgrád, október 14. Mint a „Politikainak Szófiából jelentik, Péter király múlt pénteken Pitor közelében az udvari vonaton találkozott és egy óra hosz­­száig tanácskozott Ferdinand bol­gár királylyal. Még meg nem erősített hír szerint Gesov bolgár miniszterelnök az utóbbi időben Belgrádban volt. Basics a helyzetről, Bécs, október 14. A „Neue Freie Presse“ vasárnapi számá­ban Pasics szerb miniszterelnök nyilatkozatát közli, amely többek közt ezeket mondja: — Ha a nagyhatalmak valamelyike bele­avatkozik az ügybe, akkor Oroszország is beleavatkozik és ebben az eset­ben világháború fenyeget. A bécsi külügyminisztériumban és általában a diplomáciai körökben kínos feltűnést ke­lett ez a nyilatkozat. Franciaország bécsi nagykövete vasárnap este fölkereste Si­m­i­c­s bécsi szerb követet és tudatta vele, hogy­ a szerb miniszterelnök nyilatkozata igen k­e­l­l­e­m­e­tt­e­n­ü­l érinti a diplomáciai , kart, amelynek eddigi magatartása nem jogi--

Next