Pesti Napló, 1912. december (63. évfolyam, 284–308. szám)
1912-12-13 / 294. szám
18 Budapest, pétitek ______ PCSTI NAPLÓ 1912 december 213- 294. szám v KÖZGAZDASÁG. A tőzsdereform. A tőzsde főtitkára ma reggel „szigorúan bizalmas“ megjelöléssel szétküldötte az itvén tőzsdetastácsosnak az új ügynöki szabályzat és a megváltoztatott áruleszámolási szokások tervezetének nyomtatott példányainak teljes szövegét, melynek leglényegesebb részeit alább közöljük. A tőzsdén izgatottan tárgyalták a nagy csoportokba összeverődött gabonaügynökök a reformtervezetnek most már nyilvánosságra került részletkérdéseit. Nem igen mutatkozik itt hajlandóság a megalkuvásra. Az ügynökök minden eszközt fel akarnak használni, hogy a tőzsdetanácsot álláspontjának megváltoztatására, vagy legalább is arra bírják rá, hogy a reform tárgyalását nyugodtabbb időkre halassza el. Azt mondják az ügynökök, hogy ha az adótörvények életbeléptetését is lehet halasztani a súlyos gazdasági szituációra való tekintettel, annak sem lehet akadálya, hogy a börzereform megcsinálására egy későbbi időpontot válaszszanak. Szabályzat a tőzsdei áruhatándóügyletek közvetítése tárgyában. 1. §. A Budapesti áru- és értéktőzsdén tőzsdei áruhatáridőgyleteket (Áruüzleti szokások általános határozatai, IX. fejezet) csak azok a tőzsdetagok közvetíthetnek, akiket erre a tőzsdetanács feljogosít s akiknek címe: „tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök“. Másoknak isy ügyleteket a tőzsdén közvetíteni tilos. 2. §. A tőzsdetanács a tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynököket a hozzá folyamodó tőzsdetagok sorából a szükséghez képest nevezi ki. Tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynöknek csak az nevezhető ki, aki magyar állampolgár, állandóan Budapesten lakik, a kereskedelmi cégjegyzékbe mint ügynök (alkusz) be van jegyezve, magyarul beszél, legalább három év óta tagja a tőzsdének, fegyelmi büntetés alatt nem áll és aki ügynöki kineveztetése iránt benyújtott kérvényével egyidejűleg a 3. §-ban körülírt kezességi nyilatkozatot a tőzsdetanácsnál letétbe helyezi. A folyamodás elutasítását a tőzsdetanács indokolni nem tartozik. 3. §: A folyamodó tartozik kérvényéhez a tőzsdetanács által kijelölt pénzintézet vagy több pénzintézet kijelölése esetében ezeknek valamgyike által hiteles alakban kiállított nyilatkozatot csatolni, amelylyel az illető pénzintézet készfizető kezességet vállal 100.OLO (egyszázezer) korona erejéig mindazon kötelezettségekért, amelyek, a folyamodót akár az általa személyesen, akár a jelen szabályzat 4. §-a értelmében erre feljogosított helyettesei által közvetített tőzsdei árihatáridőügyletekből folyólag az áruüzleti leszámolás mindenkori résztvevőivel szemben esetleg terhelni fogják. Ezen kezességi nyilatkozat visszavonását a tőzsdetanácsnál kell bejelenteni, amely a visszavonást a tőzsdén, az erre szolgáló hirdető táblán csengettyű jelzés s a közzététel idejének feljegyzése mellett haladéktalanul közhírré teszi. A visszavonás folytán a kezesség csakis a közzététel után létrejött ügyletekre nézve szűnik meg,amely intézkedést az illető pénzintézet kezességi nyilatkozatában magára nézve kötelezőnek elfogadni tartozik. A kezességi nyilatkozat visszavonásának közzétételétől fogva az illető jogosított tőzsdeügynöknek tőzsdei árinlatársdaügyletek közvetítésére vonatkozó jogosultsága szünetel. Ha az illetőjogosított tőzsdeügynök nyolc nap alatt a jelen szakasz követelményeinek megfelelő újabb kezességi nyilatkozatot tesz le a tőzsdetanácsnál, közvetítési jogosultsága újból feléled, ha pedig a nyolc nap alatt újabb szabályszerű nyilatkozat te nem létezik, az illető jogosított tőzsdeügynök ebbéli minősége megszűnik. Úgy a közvetítési jogosultság feléledését, mit a tőzsdei áruhatáridős berletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök ebbeli minőségének megszűnését a tőzsdetanács a tőzsdén közhírré teszi. 4. §. A tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök az ügynöki (alkuszi) teendőket csak személyesen végezheti. A tőzsdetanács a tőzsdei áruhatáridőfigyeték közvetítésére jogosított tőzsdeügynöknek csak egy alkalmazottja részére engedélyezhet a tőzsde látogatására jogosító alkalmazotti jegyet, aki azonban rendszerint csak az illető jogosított tőzsdeügynök ügykezelési teendőit láthatja el. Kivételesen azonban a tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök a tőzsdetanács előzetesen kikérendő és bármikor visszavonható jóváhagyásával akár ezen alkalmazottját, akár valamelyik tőzsdei áruhatáridőügyletek közvtetítésére jogosított tőzsdeügynököt felhatalmazhatja arra, hogy az ő nevében és felelőssége kieslétt, ha és ameddig ő maga nincs jelen a tőzsdén, ott helyette tőzsdei áruhatáridőü ügyleteket közvetíthessen. Az ilyen meghatalmazást a tőzsdetanács a tőzsdén közhírré teszi. A jelen szabályzatnak a tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök működésére vonatkozó határozatai az ő alkalmazottját is kötelezik. 5. §. A tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynökük és helyetteseik (4. §.) névjegyzékét a tőzsdén ki kell függeszteni. C1. §. A tőzsdetanács által a tőzsdén az áruhatáridőüzlet számára kijelölt helyet csak a tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynökök, illetőleg — távoliértikben — ezeknek a 4. §. értelmében, tőzsdei árukatáridőügyletek közvetítésére följogosított alkalmazottjai foglalhatják el s csak ők tehetnek a tőzsdén hangos szóval áruhatárügyletekre vonatkozó ajánlatokat. Másoknak a tőzsdén az áruhatóriái üzlet számára fentartott helyet elfoglalni, vagy hangos szóval áruhatáridőügyletekre vonatkozó vételi vagy eladási ajánlatot tenni tilos. A tőzsdei áruhatáridőügyleti árfolyamok megállapításánál csak az ily ügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynökök vagy — távollétükben — ezeknek a 4. §. értelmében tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére feljogosított alkalmazottjai útján a tőzsdén kötött áruhatáridőngyieteknél elért árfolyamok vehetők figyelembe, minélfogva az említett személyek az árjegyzőbizottság előtt felhívásra megjelenni vagy elmaradásukat igazolni s a tőzsdén a tőzsdeidei alatt általuk közvetített tőzsdei áruhatáridőügyleteket és a működésük közben tudomásukra"jutott egyéb szükséges adatokat az árjegyző-bizottsággal közölni kötelesek. 7. §: A tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök tőzsdei áruhatáridőügyleteket csak a tőzsdén, a tőzsdeidő alatt és csak oly tőzsdetagok között közvetíthet, akik állandóan Budapesten laknak. 8. §. A tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök 1. tőzsdei árihatáridőügyleteken kívül más ügyleteket nem közvetíthet; 2. nem folytathat kereskedelmi üzletet s kereskedelmi ügyletek kötése céljából mással nem léphet egyesülésre vagy társaságba; 3. saját részére sem közvetlenül, sem közvetve tiefel köthet tőzsdei áruügyleteket; 4. mint bizományos sem áruk, sem értékpapíroktekintetében nem köthet ügyleteket; 5. nem állhat valamely kereskedővel cégvezetői, kereskedelmi meghatalmazotti vagy alkalmazoti- viszonyban, nem lehet közkereseti vagy betéti társaság tagja, továbbá részvénytársaság vagy szövetkezet ügyvezető igazgatója; 6. nincs jogosítva az ügynöki (alkuszi) üzletnek vagy egy részének közös gyakorlása céljából bárki mássá társaságba lépni; 7. nem vállalhat el megbízásokat olyanoktól, akiket személyesen nem ismer, míg személyazonosságukról meg nem győződik, továbbá, akiknek akár szerződésre, akár fizetésre képtelenségéről tudott vagy a rendes kereskedő gondossága mellett tudnia lehetett; 8. nem közvetíthet oly ügyletet, amely ügylet tekintetében arra az alapos gyanúra lehet oka, hogy a fél csak látszólag vagy harmadik személyek károsítása végett kivárnia azt megkötni; 9. nem tehet közzé sajtó útján oly közleményeket, amelyek a tőzsdei üzlet irányzatát befolyásolhatják. 9. A tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök a kézikönyvön kivid naplót vezetni, ebbe a megkötött ügyleteket minden nap tintával bevezetni és a megtörtént bevezetéseket naponta aláírni tartozik. A napló, melynek bekötve, laponkint folyószámmal ellátva és fűzve kell lennie, használatbavétel előtt a tőzsdetanács nevében annak elnöke és a főtitkár vagy helyetteseik által, az átfőzött zsinór két végének hivatalos lepecsételése mellett, hitelesíttetik. A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni annak a tőzsdeügynöknek a nevét, akinek a napló kiadatik, továbbá a lapok számát és a hitelesítés napját. Ha a napló betelik, a tőzsdeügynök kötetes azt az ifjabb napló hitelesíttetésével egyidejűleg beterjeszteni a tőzsdetanácshoz, mely a betett naplót a hitelesítéshez hasonló módon való láttamozás után a tőzsdeügynöknek megőrzés végett visszaadja. 10. L. A naplóba a bevezetéseknek magyar nyelven kell történniük s a szerződő felek neveit, az ügylet megkötésének idejét és tárgyának megjelölését és az ügylet feltételeit, úgymint az áru nemét és mennyiségét, továbbá az árt és a szállítás idejét kell feltüntetniük. E bevezetések időrendben, laponkint folyó tételszámokatt és javítások, beszúrások, vakarások s kétely támasztására alkalmas rövidítések mellőzésével, hézag hagyása nélkül eszközölhetők. A naplóban netán szükségessé váló betoldások és javítások csak a tőzsdetanács elnökségének engedélyével történhetnek. Ha az elnökég az engedélyt megadja, a hiányos tételt a naplóban oly módon, hogy az olvasható maradjon, át kell húzni s az ügylet helyes tartalmát újabb tételszám alatt kell beírni, egyszersmind úgy az áthúzott, mint az újabb tételt kölcsönös hivatkozássá ellátva, az utóbbinál a tőzsdetanács elnöke és a főtitkár, vagy helyetteseik által aláírandó megjegyzéssel föl kell tüntetni, hogy a változtatás a tőzsdetanács elnökségének engedélyével történt. 1 §•■ A tőzsdetanács ezzel megbízott egy vagy több tagjának vagy közegének'jogában áll a tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynökök kézikönyveit és naplóit bármikor megtekinteni és — különösen, ha az a gyanú merülne fel, hogy a könyvek valótlan bevezetéseket tartalmaznak, — az ügynököktől a bevezetett adatok igazolását követelni. 12. §. A tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök mindaddig, míg a felek az általa közvetített tőzsdei áruhatáridőügyletekről körleveleket ki nem cseréltek, az ügylet teljesítéséért velük szemben felelős. Az ilyen ügyletet úgy a felek, mint a tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök a legközelebbi benyújtási napon a leszámoló irodánál szállítási hónap elérkeztéig leszámolás, a szállítási hónapban pedig leszámolás és felmondás végeit bejelenteni kötelesek. Hia a tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök által bejelentett ügyletek nem zárulnak simán, egyenleg nélkül, erről a leszámoló iroda, az eljárásnak az illető jogosított tőzsdeügynök ellen való megindítása végett, a tőzsdetanácsnak jelentést tesz. 13. §. A tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítéséért úgy a vevőtől, mint az, eladótól járó alkuszán, az ügylet tárgyét képező áru minden 100 kilogrammja után számítva, a gabonánál 1 fillér,az olajmagváknál 4 fillér. Ellenkező kikötés tilos és semmis. Ez az alkuszdíj csak a tőzsdei áruhatár,Adóügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynököt illeti meg. 14. iz. A tőzsdei áruhatáridőü ügyletekközvetítésére jogosított tőzsdeügynök, aki a jelen szabályzatban megállapított kötelességeit megszegi, a jelen szabályzatban elébe szabott tilalmak ellen vét, vagy általában oly cselekményt követ el, amely a jelen szabályzat intézkedéseinek kijátszását célozza,a tőzsdetanács igazgatóbizottsága által esetről-esetre 100—2000 koronáiig terjedhető pénzbírsággal, ügynöki jogosítványának ideiglenes vagy végleges elvonásával, vagy a tőzsdéről ideiglenesen vagy véglegesen való kizárással büntetendő. A tőzsdei áruhatáridőü ügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök, aki tudva valóibb adatokat jegyez be naplójába, vagy a naplót meghamisítja, ügynöki jogosítványának megvonása mellett a tőzsdéről véglegesen kizárandó.' 'fia a jelen szakaszban említett megtörletndő cselekményeket a tőzsdei áruhátár időügyetek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök, alkalmazottja követi el, az alkalmazott jegye megvonandó, s azonfelül a tőzsdetanács igazgató-bizottsága esetrőlesetre határozza meg, hogy az alkalmazott cselek-i ményeiért a főnököt felelősségre vonja-c. 15. §. A tőzsdeiáruhatáridőügyletek közvetíté- isére jogosított tőzsdeügynök ellen az eljárás, hivatalból is megindítható. Határozathozatal előtt a jogosított tőzsdeügynök védelmének előterjesztése végett megidézendő, indokolatlan meg nem jelenése azonban a határozathozatalt nem gátolja. A védelmet személyesen kell előterjeszteni. A megjelenésben betegsége által gátolt jogosított tőzsdeiegynököt azonban a tőzsdetanács igazgatóbizottsága védelmének írásban vagy képviselő útján leendő előterjesztésére utasíthatja. A határozat a tőzsdén mindenesetre közhírré teendő. Az igazgatóbizottság határozata ellen a tőzsdetanácshoz felfolyamodásnak csak ■ az ügynöki jogosítvány végleges megvonása esetében van helye. Az ügynöki jogosítvány végleges megvonását kimondó határozat közzétételét a felfolyanodás nem gátolja s, a felfolyamodás elintézéséig ez ügynök közvetítési jogosultsága szünetel. 16. §. A tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynöknek a tőzsdei alapszabályok fegyelmi határozatai alapján a tőzsdéről ideiglenesen vagy véglegesen való kizárása, külön eljárás nélkül is, a közvetítési jogosultságnak a kizárás tartama alatt való szünetelését, illetőleg ez ügynöki jogosítvány megszűntét vonja maga után. 17. 17. A tőzsdeiáruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynök ebbeli minősége önként megszűnik, ha a 11. §. alapján terhére kirótt pénzbírságot vagy a 21. §-ban említett díjat a tőzsdetanács ■ által megállapítot határidő alatt meg nem fizeti. ( II. §. A tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosítot tőzsdeügynök ebbeli minőségének megszűnte a tőzsdetanács által a tőzsdén minden esetben haladéktalanul közhírré teendő. 19. §. Az a tőzsdetag, aki 1. a tőzsdén jogosulatlanul tőzsdei áruhatáridőügyleteket közvetít, vagy a tőzsdén az áruhatáridőüzlet számára kijelölt helyet elfoglalja, avagy a tőzsdén áruhatáridőügyletekre vonatkozólag hangos szóval vételi vagy eladási ajánlatokat tesz .2. a tőzsdei áruhatáridőügyletek közvetítésére jogosított tőzsdeügynökkel kereskedelmi ügyletek kötése vagy a közvetíti (alkuszi) üzletnek avagy egy részének közös gyakorlása céljából egyesülésre vagy társaságba lép, neki cégvezetői vagy kereskedelmi meghatalmazást ad vagy itt alkalmazza; 3.: általában oly cselekményt követ el, amely ajelen szabályzat intézkedéseinek kijátszását célozza; a tőzsdetanács igazgató-bízottáltal esetről-esetre jöv—2000 koronáig terjed-