Pesti Napló, 1912. december (63. évfolyam, 284–308. szám)
1912-12-11 / 292. szám
. Budapest, szerda ■■ag PESTI NAPLÓ 1912 december IT. 292. szrint hogy a nagykövetek a balkáni békekövetekkel egyszerre tárgyaljanak. London, december 10. Gróf Mensdorf osztrák és magyar nagykövet holnapután Bécsbe utazik, hogy a nagyköveti konferenciáról Bérehtold gróffal tanácskozzék. Berlin, december Ifj. Pétervárról táviratoztak a „Berliner Tageblatt“-nak, hogy a nagykövetek londoni konferenciáján csak azok a kérdések kerülnek szőnyegre, amelyek a nagyhatalmak érdekeit érintik, úgymint: 1. A szerb kikötő és az odavezető földsáv ügye. 2. Albánia kérdése és az albán határok megjelölése. 3. A görögök és olaszok által megszállott Aegei-tengeri szigetek sorsa. 4. Kréta jövője, a török államadósság és a meghódított területeken a vasúti monopólium ügye. 5. Szaloniki sorsa, ha Görögország nem tud megállapodni Bulgáriával. A konferencia határozatai természetesen nem lesznek a hatalmakra nézve kötelezők, de módot adnak az európai kormányoknak a végleges megállapodásokra. London, december 10. Az alsósház mai ülésén King képviselő Grey külügyi államtitkárhoz azt a kérdést intézte, váljon a nagyhatalmak nagykövetei össze fognak-e ülni valamely európai városban konferenciára, hogy határozzanak a balkáni háború által előállott kérdésekben követendő közös politikán. Grey államtitkár azt válaszolta, az összes tekintetbe jövő nagyhatalmak szívesen járultak hozzá ahoz az eszméhez, hogy a nagykövetek az európai fővárosok egyikében fesztelen és nem kötelező jellegű tanácskozásokba bocsátkozzanak, hogy megkönnyítsék a nagyhatalmak között a nézetek kicserélését. Ez azonban nem lesz konferencia. Ebben az ügyben részleteket a jelen pillanatban nem közölhetek, mondta az államtitkár, szándékomban van azonban, hogy e hónap 12-ikén a lehetőség határáig beható közléseket tegyek. Anglia magatartása, Berlin, december 10. • Arról a szerepről, melyet Anglia játszik adiplomáciai tárgyalásokban, igen jól értesült helyről a következőket jelenti a ,,National- Zeitung“: „Az angol kormány magatartása, valamint a német birodalmi kancellár beszéde és Kieferen - Wächer külügyi államtitkár rövid jelentése, a legteljesebb összhangban állanak egymással. Amikor a döntő elhatározás bevetva élen táncolt és a Bécs és Pétervár közt való tárgyalások megszakítása fenyegetett, akkor az angol kormány Párisban és Pétervárot tudomására hozta az illetékes tényezőknek, hogy Anglia nem óhajt részese lenni a háborúrnak, mert azt céltalannak és saját érdekei ellen valóknak tartja. Danev Bukarestben. . ..r Bukarest, december 10. Danev, a szobranje elnöke tegnap elutazott Bukarestből Látogatásáról a Roumanie, a konzervatív demokraták orgánuma ezt írja: Danev egyike ama személyiségeknek, akik súlyos fontosságú időkben vezették a szomszédos királyságot, amelyllyel: mi a legjobb viszonyban élünk évszázados tradíciók,és a két államjövőjének megértése alapján és továbbra is ebben a viszonyban ■remélünk élni. .. ,? ■■ A lap megemlékszik Danev, elnöknek legutóbbi budapestiés csataldzsai küldetéséről, ahol a legszerencsésebb befolyást gyakorolta, amit államférfin gyakorolhat, hogy tudniillik a győzelmes hadsereg ■ klánságait mérsékelte. Az Independance Roumaine, a liberálispárt orgánuma üdvözli Danevet, akinek látogatása oly politikának a kifejezése, amely bizonyítja, hogy Bulgária a jelenlegi helyzetet komolyan megértette és bizonyítéka a két királyság őszinte baráti viszonya szükségének. ' ■ • ; r Nem hihetjük, hogy a szomszédos királyság kormánya ebben a pillanatban ilyen férfiút szemelt volna ki, ha látogatása csalódást és egyenetlenség magvát hagyhatná hátra. Azért szólunk így, mert az a kívánságunk, hogy a két ország közt tartós baráti viszony fejlődjék. A koncessziók, melyeket Bulgária tenne, Romániára nézve garancia értjével kimálnak,és az anyagiak keretén túl erkölcsi jelentőségű szimbólumai volnának, ami több volna, mint -e ,koncessziók anyagi jelentősége. Bolgár szempontból is konciláns politika, amely szükséges engedményeket ad, hasonló eredménynyel járna. . . , Brassó, december Ifj. Danev bolgár szobránk-elnök ma délelőtt fél tizenkét órakor Predeálra érkezett és onnan Brassób ál Budapestre, Bécsbe, Berlinbe, Parisba és Londonba megy. •. . .. ... .... . Bukarest, december 10. Danev missziójáról itteni jól értesült körökben a következőket mondják: A szobranje elnöke, akia királynál való kihallgatásán kívül hosszabb beszélgetést folytatott a miniszterelnökkel, Maiorescu külügyminiszterrel és később Tace Ionescu belügyminiszterrel, főként azért volt itt, hogy tájékozódjék Románia kívánságairól, amelyeket hivatalos formában most hoztak először Bulgária tudomására. Ennél az eszmecserénél alapvető nehézségek a függő kérdések elintézését illetőleg nem nyilatkoztak. Itteni vezető körök nem osztják Bulgáriának Danev által tolmácsolt felfogását, mely szerint csak a Törökországgal való békekötés után lehet tárgyalásokat folytatni, tehát akkor, amikor a Balkán-államokmár megállapodtak az újonnan szerzett területek határaira nézve. Ezek a vezető körök inkább azt a felfogást juttatják kifejezésre, hogy a tárgyalásoknak ilyetén elhalasztása sem nem feltétlenül szükséges, sem nem hasznos. Ellenkezőleg, kívánatos, hogy mindkét állam lehető, gyorsan megegyezzék és hogy a román kívánságokról való tárgyalásoknak még a londoni béketárgyalások előtt meg kell indulniok. Tengeri ütközet előtt ? , Konstantinápoly, december 10. A fekete-tengeri török hajóhad parancsot kapott, hogy induljon az égei tengerre. A Maidosznál horgonyzó négy torpedónaszádot kirendelték Szmirnába. Tengeri csatát várnak. Konstantinápoly, december 10. A bolgár torpedónaszádoktól annak idején megtámadt Hemdé török cirkáló nagyon megrongálódott kétszáz munkás dolgozik a javításán, amely még két héten át el fog tartani. A görög flottaakció: Konstantinápoly, december 10. A görög flottával Gallipolira szállított csapatok tegnap megszállották Szedulbar parti erődöt, kitűzték a görög lobogót s más belső erődöket ostrom alá vettek. Az ostromló sereg egy órányira van Gallipolitól. A háború borzalmai t , London, december, 10. A „Daily Telegraph“ közli bécsi külön tutósítóának, dr. Dillon-nak táviratát,- melyben jelenti, hogy legközelebb nyilvánosságra,fognakk hozatni azok a borzalmas cselekedetek, melyeket a balkáni katonák elkövettek és a melyek felülírnának minden embertelenséget, melyet a háborúban valaha elkövettek. Dr. Dixon Buka- restből és Konstantinápolyból értesülések a kan pott embertelen mészárlásokról, melyeket keresztény katonák követtek volna el Szakmikil környékén a fegyvertelen mohamedán laosság ellen. Dillon hozzáteszi, hogy ezeknek a kegyetlenkedéseknek részletei nem sokáig fognak ismeretlenek maradni, mivel a nagyahtalmak konzuljai már részletes távirati tudósításokat küldtek kormányaiknak. Konstantinápoly, december 10. Gallipoliból érkezett menekülők megerősítik azt a hírt, hogy kurd és lad miliciák Sefket Torgattól kapott engedelemmel negyvennél több keresztény falat felgyújtottak s a lakosságot lemészárolták. Széninség. . * Tessék adomásul venni, hogy nem a telefonközpont a hibás, ha a pesti szénkeresedőldcel nem lehet telefonon diszkiurálni. A szénkereskedők leakasztották a kagylót, mert nem kiváncsiak a szénrendelésekre. Ezt sem a szénkereskedőktől tudjuk, hanem a telefonos kisasszonyoktól, aki csupa udvariasságból megmondotta, hogy ne várjunk az összeköttetésre, mert a szénkereskedők kikapcsolták magukat a telefonforgalomból. Az információ fölött csodálkozunk, mert érthetetlennek találjuk. Miért nehezítenék meg az érintkezést a közönséggel éppen most, amikor az időjárás télire fordult s a szénszükséglet fokozódott? Furcsa és mégis úgy van, hogy ez az érthetetlen kérdés az egyetlen magyarázata a kikapcsolásnak. A szénkereskedőket túlhalmozzák megrendelésekkel, s mert a szénszükséglet nagy, ők egészen biztosra veszik, hogy a forgalom az esetben sem csökken, ha megnehezítik az összeköttetést a fogyasztó és az elárusító közt. Akinek szén kell, fáradjon be hozzájuk, fizesse be a megrendelt szén árát s várja be türelemmel, míg a szenet hazaszállítják. A jómódtól kissé illetlen, hogy így bánik ez a fogyasztóival, mihelyt a viszonyok neki kedveznek, de ne vegyi át ezt nagyon a szivünkre s fáradjunk be a kereskedőhöz, aki nyáron nemi vette felségsértésnek, ha telefonhoz hívattuk őt. A báró zsúfolt s ml sok türelemmel és írtóg több önmegtagadással nézzük, hogy egy hetyke kisasszony mekkora arroganciával kezeli a közönséget. Ha a szenet ingyért osztogatnák itt, még megértenék ezt a felháborító modort. De a közönség gyönyörűen vasalt bankjegyeket térít le az asztalra, melyekért egyelőre csak gorombaságokat kap. Hogy megkapja-e a szenet is? Aki nagyon szerencsés, az számíthat a szénre is. De a szerencséseket ezúttal csak a pesti oldalon kereshetjük. A budiak egyáltalában nem kapnak szenet, mert Budamessze van s a Budára járó kocsikért hídpénzt is kell fizetni. De ne higgjék, hogy a pestiek helyzete sokkal kedvezőbb. A pesti is csak öt zsák szenet kaphat egyszerre, ennél többet, még készpénz ellenében sem küldenek neki. öt zsák a maximum. Ha ez elfogyott, tessék újra befáradni az irodába s tessék majd akkor tudomásul ..venni, h hogy a szén ára a legutóbbi rendelés óta ismét emelkedett húsz fillérrel. Mert ezek a látszó fillérek bujkálnak e rideg modor mögött. Nem szállítanak egyszerre sokat, nehogy a közönség heetekre, vagy hónapokra ellássa magát szénnel. Mert akinek van elég,szene, az nem zsarolható meg újabb husz filléresekel. Akinek smsz-harminc zsák szene van, az nettó függ többé tőlük. De ők fogva akarják tartani a közönséget, be akarják kényszeríteni az wt-s célokba, hogy. mittdeo. egywf