Pesti Napló, 1913. január (64. évfolyam, 1–27. szám)

1913-01-14 / 12. szám

8 Budapest kedd PESTI NAPLÓ 1913 Január 14. 12. szám a szigetek kérdésében nem engedhet a hatal­mak együttes lépései komoly aggodalmakkal tölti el. A kormány a jelen pillanatig követett magatartásával annyira angazsálva van, hogy nyilván nincs módjában vállalni a felelősséget, hogy döntsön a háború vagy béke fontos kér­désében. A mai minisztertanács ezért elhatá­rozta, hogy nagygyűlést hív egybe, amelynek előkelő polgári, katonai és papi mél­tóságok, a nem-muzulmán községek hatósági fejeivel­ együtt, továbbá kiváló szenátorok és több volt miniszter volnának tagjai. A gyűlésen a kormány ki fogja fejteni a háború minden mozzanatát és a mostani katonai és diplomá­ciai helyzetet és azután a gyűlésre fogja bízni a döntést arra nézve, hogy Tö­rökország milyen útra lépjen. Ugyan­ilyen gyűlést tartottak 1877-ben, a török-orosz háború előestéjén is. Konstantinápoly, január 13. Miután a harc újra való kitörése esetén attól lehet tartani, hogy a görögök a kisázsiai partokat meg fogják támadni, jelentékeny csa­paténasításeket küldtek a szmirnai vilajet leg­fontosabb városaiba, Gallipoli félszigeten is te­temesen megerősítették a csapa­tlét­­sámot.­­ Halil ellentengernagyot, volt tengerészeti minisztert, aki Angliában végezte tanulmányait, flottaparancsnoknak nevezték ki. Halil már el is utazott a Dardanellákba. Hír szerint instrukciói megengedik neki, hogy m­in­den pillanatban döntő csatát kezdhes­sen a görög flotta ellen. Konstantinápoly, január 13. A lapok jelentése szerint a minisztertanács­inak az­ a határozata, am­ely a béke vagy háború kérdésében dönteni hivatott nagygyűlés egybe­­hívására vonatkozik, m­ég nem végleges. A minisztertanács még vissza fog térni erre a tervre. Az erre vonatkozó javaslat a nagyve­zértől ered. London, január 13. Itt azt hiszik, hogy a török nemzetgyűlés a háború folytatása mellett fog dönteni. A bolgár delegátsnok azonban in­kább azt mondják, hogy minden török nyilat­kozat csak bluff. A török megbízottak Konstan­tinápolyból azt az utasítást kapták, hogy Lon­dont ma hagyják el, ha a Balkán-szövet­ségesek megbízottai nem változtatnak nézetü­kön. A nagyme­vetek értekezlete, London, Január 13. Ma délután a külügyminisztériumban a nagy­követi konferencia ülést tartott. Oroszország, Berlin, január 13. Irányadó helyről híre jár, hogy Orosz­országban legközelebb ukáz fog megjelenni, amely elrendeli a behívott régi legény­ségnek további ben tartását. Ellenben újabb tartalékos­ évjáratok behívásáról semmit sem tudnak. ’ v*v**rh elégtétel. Belgrád. január 13. Ugrón követ kívánságára, technikai okok­ból január 13-ikáról január 15-ikén* halasz­tották a p­r­i­z­r­e­n­d­i k­o­n­z­u­l­á­t­u­s zás­zl­ók­i­t­űz­é­s­i ünnepélyét. Mitro­­vicában a zászlókitűzési ünnepélyt január 16-án tartják meg. Miután az Üszkükben megbetege­dett , a h­a alkonzul állapota nem javult, még és így nem utazhat állomáshelyére. Ugrón kö­vet dr. W­i­l­dn­e­r belgrádi osztrák-magyar konzult bízta meg, hogy részt vegyen Mitrovi­­cában az ünnepélyes zászlókitűzésen. Dr. Wild­­ner konzul ma, 13-ikán utazik­­ Mitrovicába. Albánia, Berlin, január 13. Diplomáciai körökben hire jár, hogy a lon­doni nagyköveti értekezlet hivatalos tanácsko­zásain kívül Bécs és Pétervár közt Albánia ha­­tármegállapításáról közvetlen tárgyalás is folyik. London, január 13. Az itt időző albán delegátusok n­i­n­c­s­e­­­nek megelégedve a nagykövetek értekezletének Albánia autonó­miájára vonatkozó határozatával, mert ők teljesen független Albániát követelnek, amely Törökországgal a jövőben csak szerző­dés révén áll összeköttetésben. Az Ato­z-hegység semlegesí­tése. Frankfurt, január 13. A „Frankfurter Zeitung“ pétervári táv­irata szerint az Árkosz-hegység semlegesítése tárgyában régóta várt orosz javaslatot vala­mennyi ortodox balkáni állam kormánya helye­selte. A protektorátus Oroszországot és Monte­negró kivételével a Balkán-államokat illeti meg. Ausztria -Magyarország részvé­tele sincs tervben. ■ (Az Áthosz-hegysé­­gen huszonegy ortodox kolostor lakói élnek köztársasági szervezetben török uralom alatt. A s­z­e­r­k.) LEGÚJABB­ Ifjutörökök puccsja. Konstantinápoly, január 13. A legutóbbi napokban elterjedt hírek, ame­lyek szerint az ifjú-törökök puccsot ter­veznek, mára oly mértékben megszaporodtak,­­ hogy a rendőrség is kezd már komolyan hinni­­ bennük. Ismeretlen eredetű feljelentések alapján,­­ amelyek szerint az ifjú-törökök támadást tervez­­­­tek a porta ellen oly időben, amikor a nagyvezér is ott van, a rendőrség katonaságot h­í­­vott segítségül, amely a porta épületét, a hadügyminisztériumot s egyéb fontos középüle­teket megszállott. A perai utcákon lovas­század vágtatott át Sztambulba, a porta épületében egy zászlóalj helyezkedett el. A vizsgálat még nem talált semmiféle kézzel­fogható bizonyítékot arra, hogy valóban tervez­tek támadást, vagy tüntetést a porta ellen. A hí­rek azonban tartják magukat s arról is beszél­nek, hogy a nagyvezért fenyegető le­velekben lemondásra szólítják fel. A jegyzéke: London, január 13. (Reuters) A nagyhatalmak jegyzékének a szövegét ma megtáviratozták Konstanti­­nápolyba, hogy azt legkésőbb kedden át lehessen adni a portának. A jegyzék rövid és erélyes. Felszólítja a por­tát, hogy Drinápolyról mondjon le s a szigetek sorsát bízza a nagy­hatalmak döntésére. A bolfljár-román kérdés: Loridon, január 13. (Reuter.) D­a­n­e­v ma kijelentette, hogy Bulgária és Románia között eddig egyetlen olyan kérdés sem merült fel, amit béké­sen el ne lehetne intézni. Általában ma az a felfogás terjedt el, hogy a bolgár­­román kérdés lényegesen javult. A békekövetek Londonban maradnak. London, január 13. (Reuters) Diplomáciai körökben általán rossz benyomást tett a török delegátusok­nak az a fenyegetőzése, hogy elhagy­ják Londont. A szövetségeseknek az a véleményük, hogy ez egyrészt udvariatlan­ság volna Angliával, másrészt sir Edward Grey-vel szemben, aki a konferencia díszelnöke. Mindenki tartozik Londonban maradni a legközelebbi konferenciáig még akkor is, ha ez a kon­­ferencia a béke végleges meg­­h­i­u­s­u­l­á­s­á­­t i­s j­e­l­e­n­t­e­n­é. A tőzsde-csalás. (Följelentés a panaszos ellen. ) Visszaélés a kurzus körül.) (Saját tudósítónktól.) A börze­csalás dolgában a rendőrség hétfőn délelőtt kihallgatta a panaszos háztulajdonost, Mans­feld Ernőt, — té­vesen Feldmann Ernőnek írtuk vasárnapi cik­künkben — mert a bepanaszolt Sándor László és Nyéki terménybizományos­ cég följelentést tett vádolója ellen, ugyancsak csalás és hamis vádasko­dás miatt. Mansfeld Ernő részletesen jegyzőkönyvbe mondotta, hogyan csábította őt tőzsde­játékra Föl­des Rezső, a bizományosok ügynöke. Földessel, aki iskolatársa volt neki, a Gresham- Venezia-kávéh­ázban találkozott. Az ügynök bő be­széddel ecsetelte előtte, milyen könnyű szerrel juthat tekintélyes nyereséghez, anélkül, hogy egyetlen fü­lért is kockára tenne. Addig nógatta, amíg megbízást adott neki búza vásárlására. Amikor a körlevelet alá­írta, hangsúlyozta, hogy fedezetet nem ad, ellenben ellenszolgáltatás fejében, a nyereség tíz százalékát Földesnek juttatja. Ez a megállapodás történt a cég ügynöke, Földes Rezső és Mansfeld Ernő között, ő eleget is­ tett ennek az egyezségnek, mert utóbb, amikor kilencezer koronás nyereségben lett része, az összegből kilencszáz koronát adott Földesnek. Arról nem volt tudomása, hogy Földes a bizományos cégtől is kap honoráriumot. A két oldalon való haszonrészesedést Földes elhallgatta, ellenben a rendőrségen történt kihallgatása során be­ismerte, hogy harmincháromezer koronát vett fel a cég pénztárainál. Nyéki Gyulát szintén kih­allgatták ma délelőtt is. Azzal védekezett, hogy a Mansfeld-féle üzleteibeg nem keresett többet a céget megillető, legális provi­­ziónál, a­mely harminchatezer kor©«» volt . És ebből az összegből önök harminchárom­­ezer koronát Földes Rezsőnek juttattak? — kérdezte dr. Kerry rendőrkapitány. — Hogyan történhetett, hogy az önök legális jutalékából csak háromezer koronát tartottak meg maguknak? Ez a kérdés zavarba sodorta Nyékit, aki nem tu­dott elfogadhatóan felelni a rendőrkapitánynak. Hogy a bonyolódott ügyet tisztázhassák, dr. Kerny felszó­lította a bizományost, mutassa be üzleti köny­ve­i­t a rendőrségnek. A cég feljegyzéseiből azután csakhamar kiderült, hogyan kezelték Mansfeld Ernőt­­ a bizományosok. Nevezetesen, olyan becsületesen­­ könyveltek, hogy pontosan megállapítható, ily­yen veszteség érte a háztulajdonost, akitől százhúsz­ezer korona értékű váltókat vettek a kötések sza­nálására. Valóban, úgy, »m­itet Nyéki Gyula mondott«, a kötések után harminchatezer korona provízió ileti meg a céget, de ezzel szemben a Mansfeld Ernő egész angazsmániából csak tizenháromezer korona differencia merült fel a híz­tár­a időn és kárára. A cég üzleti könyveiben ugyanis megállapította a rendőrség, hogy h­at­v­an­­hat ez­er koronával számítottak többet Mans­­feldnek a kurzusok valótlan módon való beállításával. Földes Rezsőnek külön könyvlapot nyi­tottak a kurzus körül történt visszaélések elszámo­lására és abból juttatták neki a harmincháromezer koronát, vagyis öt­ven százalékát annak az ös­szegnek, amelyet jogtalanul, biznos mó­don írtak üzletfelük terhére. Valósággal, zsonglőrök módjára játszottak a stMK­­Wkban vergődő emberre!, a brit * legfelettiebb* *(»•

Next