Pesti Napló, 1913. február (64. évfolyam, 28–51. szám)

1913-02-05 / 31. szám

ff Budapest, szerv» ..- - ...............i­I —^—r1 mi mi­h­iwiPnfiipipiwprTpiiiiiipip^ PESTI NAPLÓ 1913 február 5 31. szám.. érdekét. Az uj­ törököknek követeléseinkre adott válasza valójában csapatainkhoz inté­zett meghívó, hogy m­e­n­je­n­e­k Kon­­sta­n­tináp­olyba. Hadseregünk élni fog ezzel a meghívással. Ujafels­ő béketárgyalások­­ Konstantinápoly, február 4. (Délután 4 óra.) Egy eddig más oldalról meg nem erősített hír szerint legközelebb Kon­stantinápolyban f­é­l­h­i­v­a­t­a­l­o­s b­o­l­g­á­r de­legátusok fognak m­eg­j­e­l­e­n­ti­­, hogy a Drinápolyi kérdés megoldásáról tárgyaljanak. Szóva, február 4. Diplomáciai és bolgár kormánykörökben az a meggyőződés uralkodik, hogy Drinápoly egy héten belül elesik és hogy a béke­­tárgyalásokat azután újra megkezdik. Általában azt remélik, hogy a törökök akkor engedéke­nyebbek lesznek és a békekötés tekintetében nagyobb készséget fognak tanúsítani. Hivatalos körökben teljes készség nyilatkozik meg arra nézve, hogy a drinápolyi muzulmán szent he­lyek tekintetében vallási előjogok koncedáltas­­sanak és tripoliszi mintára magas vallási mél­tóság neveztessék ki Drinápolyban is. E kérdé­sekben semmiféle nehézség nem várható. Konstantinápoly, február 4. A minisztertanács a londoni nagy­követi reuniónak azt a javaslatát, hogy enged­jék át D­r­i­n­ápolyt azzal a feltétellel, hogy oda, hasonlóképpen, mint Tripoliszban, a ka­li­­f­á­t­u­s­n­a­k egy képviselőjét ne­vezzék ki, elvben elfogadta, de előbb bevárja a fegyverek döntését Bécs, február 4. Ideérkezett jelentések szerint a bolgár kormány kijelentette, hogy Driná­poly átengedése esetén hozzájá­rulna ahhoz, hogy a kalifa képvise­letében egy „n­a­­­b“ székeljen D­r­i­­­nápolyban, azonkívül biztosítékokat nyúj­­tana arra nézve, hogy a mecseteket és egyéb mohamedán épületeket ép­ségben tartja és nem változtatja át templomokk­á. Bécs, február 4. Dr. Danev, a bolgár szobraidő elnöke, ma Londonból hazatérőben negyedórát itt töl­tött el, kijelentette a „Neue Freie Presse“ mun­katársának, hogy egész nap vonaton volt s igy semmi hírt nem kapott; arra a közlésre, hogy Törökország kész átengedni Drinápolyt, ha ott a vallási érdekek védelmére naib­i kalifa­helyettesi állást szervezhet, ezt jegyezte meg: — Ez igen örvendetes jel. Ehez a javaslat­hoz már Londonban hozzájárultam s teljes nyíltsággal kijelentem, hogy Bulgária nagyon szívesen venné, ha ez a terv megvalósulna. A békekötés után egy millió török lakosunk lesz az új határokon belül s kereskedelmet fogunk űzni Kisázsia felé. Érdekeink tehát egyenesen megkívánják, hogy a legjobb szomszédságban éljünk a törökökkel. Azzal nem elégedünk meg, ha a törökök csak kijelentik, hogy Drinápolyról lemondanak; ezt valóban meg is kell tenniök s a török helyőrség egyetlenegy embere sem ma­radhat a várban, akkor azután készen állunk a békéről folytatandó tárgyalásra. Európa, úgy látszik, azt hiszi, hogy mi a második háborút nem komolyan akarjuk folytatni, már­pedig ez minekünk éppoly evi­venciális háború, mint az öké. Bécs, február 4. Vengelosz görög miniszterelnök a „Neue Freie Presse“ munkatársa előtt kifejezést adott annak a reményének, hogy a tegnap meg­kezdett háború nem fog sokáig tartani. Azután visszautazunk Londonba és ismét tárgyalunk a békéről. Ha Drinápoly elesik, hamarosan kész a­­ béke s ha a béke létrejött, Szaloniki kérdése is rendben lesz. Venizelosz hangoztatta azt a biza­­kodását, hogy a háborút lokalizálni fogják. Berlin, február 4. A „Press-Telegraph“ Szófiából több távira­tot terjeszt, amelyek szerint a hármasszövetség követei késő éjszakáig tanácskoztak az olasz követnél, utána pedig a német követ érintke­zésbe lépett a bolgár kormánynyal. Drinápoly előtt ismét abbahagyták az ellenségeskedést; a bolgár csapatparancsnokokat megfelelő utasítá­sokkal látták el. A helyzet Konstantinápolyban. Konstantinápoly, február 4. A kormány felhívást intézett a lakosság­hoz, amelyben rendre és nyugalomra inti. Fölhívásában azt mondja a kormány, hogy a lakosság ne ijedjen meg, ha az ágyuk újra megszólalnak, mert csak katonai gya­korl­at­r­óll van szó. Azonban a lakosság nagyon jól tudja, hogy újra folyik a háború. Konstantinápoly, február 4. A városi katonai őrség behívása miatt újra csendőrökre bízták a város oltalmát. A csend­őröket a vidékről hívták be. A portát száz­ötven csendőr őrzi. A hadsereghez bevonult tér­­parancsnok helyébe H u­s­z n i pasa tábornokot nevezték ki. Konstantinápoly, február 4. A lapok lakonikus rövidséggel közük a há­borúnak újra való megkezdését. Majdnem vala­mennyien azt írják, hogy segítség csak All­ah­n­á­l van. A „Diarbesti“ vezércikké­nek ezt a föliratot adja: Allah nagy! A „Tanin“ figyelmezteti a kormányt, hogy ne essék bele a bolgárok által fölállított csapdába, hanem követelje, hogy , az új háború előtt Drinápolyt eleséggel elláthassa. Egy másik lap feltűnőnek találja, hogy a nagyhatalmak annyit fáradoznak a háború megakadályozása körül s ebben azt látja, hogy a hatalmak nem bíznak a balkáni államok győzel­mébe­n. Flottatüntetés ? London, február 4. A német és az angol állomáshajók vasárnap az égei tengerre menet keresztülmentek a Dar­danellákon. A Bezika-öbölben hat idegen hadi­hajó van. Konstantinápoly, február 4. A brit állomáshajó lepecsételt utasítással a Dardanellák előtt álló angol hajórajhoz indult el. Szerbia, Belgrád, február 4. A pártvezérek tegnap a miniszterelnök el­nöklésével értekezletet tartottak, amelyen a pártvezérek többsége a háború folytatása ellen nyilatkozott. Azt mondták, hogy Szerbia az új­ háborúban csak veszthet, de semmiesetre sem nyerhet. Belgrád, február 4. Huszonnégy óra óta rendkívül sok gyalo­gos, lovas és tüzérkatona után van a bolgár harctér felé. A szerbek a montenegróiak részére is küldenek csapatokat, hogy Szkutari elesését kierőszakolhassák. Belgrád, február 4. (Hivatalos szerb forrásból.) Külföldi lapok­nak azok a jelentései, mintha S­p­a­l­a­j­k­o­­­vics szófiai szerb követ belgrádi tartózkodása alkalmával szeb-bolgár tárgyalások folytak volna, melyeken a két állam határait újra meg­állapították, teljesen alaptalanok. Spalajkovi­cs követ belgrádi tartózkodása sem ennek, sem más politikai kérdésnek nem szólt és tisztán in­formatív jellegű volt. Általában a bel- és kül­földi lapoknak olyan hírei, mintha a bolgár és a SoSienBoS'se a cérnál. Pétervár, február 4. Hohenlohe Gottfried herceg alezredes, aki a király levelét viszi a cárnak, ma délelőtt tíz órakor odaérkezett. A pályaudvaron gróf Cz­erni­n osztrák-magyar követség­ tanácsos jelent meg fogadására. Hohenlohe herceg gróf Czernin kíséretében az osztrák-magyar nagy­követségre hajtatott. Berlin, február 4. Ferenc József királynak a cárhoz in­tézett leveléhez Berlinben nem fűznek nagy reményeket. Itt úgy értelmezik a dolgot, hogy az osztrák-magyar monarkia uralkodójának kézirata a cárhoz nagyon komoly lépést jelent Már maga az a tény, hogy Ferenc József király maga kezdeményezi a cárral való személyes érintkezést, Berlinben bizonyítékul szolgál arra, hogy a monarkia és Orosz­ország között ellentétek vannak a balkáni kérdésekre vonatkozólag, mert a londoni nagyköveti reunió nem mérsékelte ezeket az ellenté­teket és a monarkia fejének a cárhoz inté­zett közvetlen kéziratát úgy magyarázzák, mint egyenes felszólítást Oroszor­szághoz, hogy lépjen a közvetlen tárgyalás útjára A király levelét ma dél­előtt nyújtotta át a cárnak Hohenlohe herceg Carszkoje-Szelóban Hir szerint Hohenlohe her­ceg a kihallgatás után Kokovcev miniszter­­elnökkel és Szaszonov külügyminiszterrel fog tárgyalást folytatni. A cár válaszát Hohenlohe herceg a hétvégén fo­g­j­a a királynak bemutatni. Pétervár, február 4. Az osztrák-magyar nagykövetségen ma intim diner volt, melyen herceg Hohenlohe Gottfried, Szaszonov külügyminiszter és neje, valamint a nagykövetség személyzete vett részt. Pétervár, február 4. Herceg Hohenlohe­ma megérkezése és a vasúti állomáson történt fogadtatása után a király levelével azonnal Gorszkoje-Szeloba utazott, ahol a cárral megreggelizett. Holnap a cárral, hacsak kemény hideg nem lesz , va­dászni megy. Az udvarnál a herceg meleg fo­gadtatásban részesült. Bécs, február 4. Diplomáciai körökben bizalommal várják, hogy a királynak a cárhoz intézett levele az­zal az eredménynyel fog járni, hogy Ausztria- Magyarországnak is, Oroszországnak is módjá­ban lesz az osztrák-orosz határon fo­ganatosított nagyarányú óvóin­­tézkedéseket legkésőbben e hó­nap tizedikéig megszüntetni. A „Zeit“ arról értesül, hogy ebben az irányban máris folyik mind a két részről a készülődés. Belgrád, február 4. Egyes lapok felfogása szerint Ferenc József királynak a cárhoz intézett levele kétségtelenül a szerb kérdésre vonatkozik. Az Ausztria-Ma­­gyarország és Oroszország közt létrejött, eddigi megállapodásoknak megvolt az a jellemző tulaj­donságuk, amely azt mutatta, hogy Oroszország cserben hagyta a szerb érdekeket. Természetes tehát, hogy a szerb népet aggodalommal tölti el a Bécs és Pétervár közt való újabb közeledés: a szerb kormány között a két állam jövendő határaira nézve differenciák és e­­­lfe­d­ve­lt­e­n­e­d­é­s­e­k merültek volna fel, üres koholmányok. Az ellenfelek erőviszonyai. Hétfőn este lejárt a fegyverszünet és a harc kiújult a tráciai harctéren. Az egymással szemben álló ellenfelek helyzete a következő: A csatald­­zsai vonalon 150.000 bolgár néz farkasszemet körülbelül 140.000 törökkel. A kis ázsiai parton, Szkutarttól Izmidig 50.000 f­ő­n­y­i török

Next