Pesti Napló, 1913. február (64. évfolyam, 28–51. szám)

1913-02-06 / 32. szám

10 Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ________ 1913 február 8. 32. szám. kiugrottak, közölök egy súlyos, kettő pedig könnyebb égett sebet szenvedett. A töb­b utas közül senki sem sérült meg. A gyorstehervo­­n­at tárfékezője ipeghajt, a gyorsvonat lo­­kom­otivvezetője, fű­tője és a gépet kísérő gép felvi­gyázó súlyos égett sebeket szenvedtek. A gyorsvo­nathoz volt kapcsolva E­itély Frigyes porosz ki­rályi herceg szalonkocsija. Mind a herceg, mind pe­dig kísérete teljesen sértetlen maradt és Medgyes állomáson a 604. számú gyorsvonaton folytatta útját Budapest felé több utassal együtt. A 601. számú vonatban maradt utasok mintegy négy órai késéssel fognak Budapestre érkezni. Az igaz­gatóság és a kolozsvári üzletvezetőség bizottságot rendelt ki, mely szigorú vizsgálatot folytat annak megállapítása végett, hogy kik okozták a balesetet. Eddig meg lehet állapítani, hogy az össze­ütközést a gyorstehervonat zárféke­­zője okozta, amikor fedezet nélkül nyílt pályán megállította vonatját. Ez a szerencsétlen ember már halott.* Eitel Frigyes porosz királyi herceg délután öt óra öt perckor további baj nélkül megérkezett a keleti pályaudvaron kíséretével együtt. A pályaudvarról a herceg és kisérete bérkocsin a Ritz-szállóba hajtatott, ahol na­gyobb lakosztályt bérelt. Délután a herceg a Dunaparton sétált, este pedig a szálló nyilvá­nos éttermében vacsorázott. A német császár fia civilben volt, szmokingban és az étterem rendes vacsorázó közönsége nem is sej­tette, hogy az a magas, vállas fiatalember, aki több úr társaságában az egyik asztalnál vacso­rázik, Eitel Fritz, a német császárnak az a fia, akiről valamikor bizonyos tendenciával azt hí­­resztelték, hogy kitűnően megtanult magyarul és arról ábrándozik, h­ogy valamikor Szent István koronáját teszi a fejéb­e... A pikáns monda hőse maga is, úgy látszik, másra gon­dolt, mint erre a mende-mondára. Ami állítóla­gos ambíciójának székvárosában őt legjobban­­érdekelte — az orfeum volt. A daliás princ, akinek a neve magyarul Attilát jelent, vacsora közben az orfeumba telefonáltatott egy pá­holyért. Ott természetesen boldogan rezervál­tak egy első emeleti páholyt a porosz herceg­nek, aki fél tíz órakor már a táncos­ hölgyek­nek és a knockaboutsoknak tapsolhatott. De ez sem érdekelte őt sokáig. Jóval az előadás vége előtt elment az orfeumból. Hazament a szállóba és házias erkölcsű fiatal német férj módjára, éjfélkor már az igazak álmát aludta és nyilván még ekkor sem kergetőzött agyában Szent Ist­ván koronájának képe... A herceg holnap ebéd után utazik el Budapestről. — Negyven népgyülés. A választójogi bizottság csütörtöki ülése alkalmából a szociáldemokrata párt negyven népgyülést hívott egybe szerda estére. A szónokok minden gyűlésen azt fejtegették, hogy a választójogi bizottság nagy részben Tisza személyes híveiből s általán a demokratikus választójog ellen­ségeiből van összeállítva s igy kevés remény lehet, hogy a kormány elfogadhatatlan, a legnagyobb mér­­­­tékben munkásellenes s tisztán a munkások kizá­rására felépített választójogi javaslatát úgy megvál­toztatják, hogy az elfogadható lehessen s az ellen ne kelljen a munkásságnak a végső eszközökkel küzdenie. Figyelmeztetik a választójogi bizottságot arra is, hogy ezúttal nemcsak a munkássággal kell megküzdenie, hanem a polgárság nagy ré­szével is, amely már belátta, hogy a demokrati­kus választójog nem tisztán a munkásság érdeke, hanem legalább is olyan mértékben a polgárságé is. Az általános sztrájkot a polgárság ezúttal nem­csak rokonszenvvel nézi, hanem­ erélyesen támo­gatja is. A főkapitányság a gyűlésekről hivatalos jelen­tést adott ki, amely szerint az összes gyűléseken mintegy t­izenk­ét­ezer háromszáz ember vett részt. A­ rendőri megállapítás szerint a legtöb­ben a Sándor főherceg­ utca­­nyolcadik száma alatt megtartott gyűlést látogatták, a gyűlések azonban rendzavarás nélkül értek véget. A rendőrség nagy készenléttel várta a gyűlések befejezését. Lo­­vasrendőrök cirkáltak a forgalmasabb utcákon, vala­mennyi ember késő estig permanenciában volt, a mun­kások azonban csöndben, a legkisebb incidens nélkül tértek haza a gyűlésekről. •­ A Bábaképző-intézet új igazgatója. A nemrég elhunyt dfr. Dittler Gusztáv­­helyét, a budapesti Bábaképző-intézet igazgatói állását most töltötte be a vallás- és közoktatásügyi minisztérium. A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy az intézet igazgató­­tanárává dr. Lovrich József budapesti egyetemi magántanárt nevezték ki. — A belgrádi pályaudvar veszedelme. Bel­ládból jelentik, hogy az ottani belgrádi vasúti állomáson az éjjel az áruraktárban tűz támadt, mely nagyon terjedt. A tűzoltóságnak és katonaságnak sikerült a tüzet lokalizálni. Akár tetemes. — Uj csillagkeresztes hölgy. A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy Mária Jozefa főher­cegnő hassaui D­ü­c­k d­e­r Paula bárónőnek, a brünni „Maria Schul“ nemesi világi nőalapítvány főnöknő­jének és De Fin Felicai bárónőnek, ezen alapítvány segédnőjének a csillagkereszt-rendet adományozta. — Áthelyezett emlékünnepek. Az „Acta Apos­tolicae Sedis“ című vatikáni hivatalos lap — mint Rómából jelentik — a pápának egy rendeletét közli, amely szerint két nagy egyházi ünnepet, még­pedig XIII. Leó halálának (Július 20.) és X. Pius koro­názásának (augusztus 7.) ünnepét november 5-én és 15-én fogják ezentúl megünnepelni. Már 1904-ben felve­tődött az eszme, hogy a tulajdonképpeni évfordulókon csak egyszerű ünnepséget rendezzenek, a nagy nyil­vános ünnepet pedig őszre tegyék, amikor Rómában vannak az állami, egyházi és diplomáciai méltóságok is. A júliusi és augusztusi ünnep így mindig nélkü­lözte a teljes pompát, mindamellett Pius pápa talán még most sem egyezett volna bele az ünnepek elha­lasztásába, ha most maguk az orvosok nem ösz­tönözték volna rá, hogy kímérje egészségét és tar­tózkodjék a hosszadalmas szertartásoktól a nyári forróságban. — A nápolyi sztrájkolók rombolása. A nápolyi városi tanács nem régen a külvárosokat fogyasztási adó szempontjából belevonta a város adókörzetébe. Ez a határozat érzékenyen sújtja a külvárosokban lakó munkásokat és a szegényebb sorsú hivatalno­kokat. Ezek a szegény emberek kedden sztrájkba léptek elkeseredésükben és mindaddig folytatni akar­ják a sztrájkot, amíg a városi hatóság meg nem vál­toztatja említett határozatát. Mint Nápolyból jelen­tik, a sztrájkolók kedden nagy tömegben indultak a városháza felé és a vasútállomás környékén szem­ben találták magukat a rendőrséggel. Mikor a leg­nagyobb volt a tüntetés, berobogott a római gyors­vonat, amelyhez hozzá volt kapcsolva két udvari szalonkocsi. Helena királyné érkezett meg a gyermekeivel együtt. A két udvari hintó kénytelen volt elhajtani, mert a sztrájkoló sokaság dühétől­ féltek az udvari ko­csisok. A királyné nem tudta elhagyni a pálya­udvart s az udvari váróteremben maradt gyerme­keivel együtt. Már esteledett, mikor a tömeg szét­oszlott és a királyné Jolanda, Mafalda és G­i­o­v­a­n­n­a hercegnőkkel és a kis Umberto trónörökössel bemehetett a kastélyba. A királyné érdeklődéssel tudakozódott a sztrájk oka felől és út­közben a palotáig láthatta a felbőszült tömeg rombolásának nyomait. A sztrájkolók fel­borították a villamosvasúti kocsikat, feltépték a síneket és kidöntöttük a felsővezetők oszlopait. Az összeütközés al­kalmával három sztrájkoló súlyosan megsebesült •a Gyászrovat. Kovács Béla, a Kúria nyugal­mazott bírája és a Lipót-rend lovagja, február 5-én, reggel, életének 73-ik évében, rövid szenvedés után meghalt. A megboldogultat e hónap 7-én délután fél­négy órakor a kerepesi­ úti temető halottas házából a református egyház szertartása szerint temetik el. Schwimmer József császári török konzul, volt törvényhatósági bizottsági tag, az Osmanie és Medjidie-rendek lovagjának temetése szerdán délután ment végbe az Andrássy­ út 83. számú gyászházból. A ravatal körül az elhunyt családjának tagjain kí­vül a budapesti török konzulátus képviseletében Si­mon Effendi konzul és E­­­g­e­­ Nándor titkár jelen­tek meg, azonkívül képviseltette magát Temesvár vámosának törvényhatósági bizottsága és több egye­sület. Ómoraviczai Heinrich Gyula ügyvéd Buda­pesten hatvanhárom éves korában elhunyt. Steiner Miksa, volt kőszénnagykereskedő, kedden, hatvanhat éves korában elhunyt. — Kisiklott tehervonat. Fiuméból jelentik: Bukkari és Fiume állomások közt egy lisztet szál­lító tehervol­at eddig ismeretlen okból kisiklott oly módon, hogy az első öt kocsi a sínekről kiugrott. A szerencsétlenséget azonnal észrevet­ték, fékeztek, de már nem akadályozhatták meg, hogy a többi tizennyolc kocsi is az elsőkre zuhan­jon. Emberéletben nem esett kár. A ki­siklás következtében öt kocsi összezúzódott, a liszt­­rakomány kifolyt és a pályatest erősen megrongá­lódott. A pálya helyreállítása három-négy napig fog tartani. A kisiklás miatt a reggel 7 óra 10 perckor esedékes gyorsvonat csak átszállással, másfél órai késéssel, 8 óra 45 perckor érkezett A forgalmat a pálya helyreállításáig átszállással tartják fönn.­­ A jéghegyek megfigyelése. Londonból jelen­tik. A liverpooli „Journal of Commerce“ közlése szerint az angol kormány és a legnagyobb atlanti gőzhajóstársaságok tárgyalásokat folyta­tnak abból a célból, hogy közös költségén ,megfigyelő hajót küld­jenek ki az észak-atlanti jéghegyrégiókba. A hajót szikratávíró-készülékkel fogják fölszerelni és felada­tává teszik, hogy figyeljék meg és azonnal jelentsék Marconi-távirattal az amerikai dróttalan állomások­nak és az óceánszelő gőzösöknek a jéghegyek fel­bukkanásának helyét. — Mehemed Ali szerelme. Még a balkáni há­ború kitörése előtt Budapestre jött Mehemed Ali török alattvaló, akit a Ganz-gyár kőbányai te­lepén gépészgyakornoknak alkalmaztak. A szép szál legény B­ö­r­ö­c­z­y József fehérneműtisztítónál bé­relt lakást, rövidesen megbarátkozott Böröczyné­­vel, akit meg is szöktetett az urától. Kőbányán, az Állomás­ utca hetedik számú házában telepedett meg a kikapós menyecskével, a minap azonban a férj feljelentésére a rendőrség kinyomozta a szökevény feleség rejtekhelyét Böröczy hiába kérlelte felesé­gét, térjen vissza hozzá, mert a szép, fiatal asszony erről hallani sem akart. Erre Böröczy József Ha­lasra utazott le a felesége szüleihez, ahol az anyó­sától azt a tanácsot kapta, hogy menjen azonnal vissza Kőbányára és úgy csúfítsa meg leányát, hogy a töröknek örökre elmenjen tőle a kedve. A fehér­­neműtisztító az anyós tanácsát meg is fogadta. Szer­dán délelőtt ismét felkereste az asszonyt s ami­kor az kinevette, a kabátja alól előrántott egy kén­savval megtöltött üveget és annak tartalmát fele­sége arcába öntötte. Németh Eszter rémes sikol­tozások között rohant be a közeli gyógyszertárba,, ahol elájult. A mentők a hűtlen asszonyt, akit a vitriol teljesen elcsúfított, az István-kórházba vitték. — Párisi hírlapírók ünnepsége. Párisból jelen­tik: A parlamenti tudósítók egyesülete nagy házi­­ü­nn­epséget rendezett abból az alkalomból, hogy a nyugdíjpénztár vagyona meghaladta az első milliót( Deschanel, a kamara elnöke ez alkalomból az ünnepi banket céljaira átengedte a parlament dísz­termeit és a banket lefolyása, valamint az egye­sület vagyoni helyzete egyaránt a francia sajtó nagy befolyásáról és tekintélyéről tanúskodtak. A banketten kétszáznegyvenen vettek részt, akik hu­szonnégy kerek asztalnál helyezkedtek el. Az első asztalnál az egyesület elnöke, A­u­b­r­y a „Liberté“ parlamenti tudósítója ült az asztalfőn, jobbján pedig Poincarépé asszony, az új köztársasági elnök felesége foglalt helyet. A szemközti asztalnál maga Poincaré ült az asztalfőn. A többi asztalnál Loubet volt köztársasági elnök, Dubost és Deschanel, a szenátus és a kamara elnökei ültek az első helyeken, tizenkét asztalnál pedig egy-egy miniszter „elnökölt“. A vendégek között a sajtó képviselőin kívül igen sok magasrangú állami tiszt­viselő és a művészvilág is nagy számmal volt kép­viselve. A külföldi sajtó képviselői külön asztalnál ültek, amelynél J o n n a r t, az új külügyminiszter ült az asztalfőn. Aubry üdvözlő beszéde után az állami színházak művészeinek közreműködésével zenei és drámai előadások következtek, amelyek meghallgatására Fali­­­ér­es elnök és neje is meg­jelentek és az egybegyűltek lelkes ovációt rendez­tek a három elnöknek, Loubetnak, Falliéresnek és Poincarénak. A sajtó nevében Aubry ezüst plakettet nyújtott át Falliéresnek, amely a köztársaság dom­borművét ábrázolja. — Anglia ajándéka Újzélandnak, Londonból táviratoztak. Churchill tengerészeti miniszter és az admiralitás több lordja ma az újzélandi­­főkor­­mán­yzóval Portsmouth­ba ment és megtekin­tették a „New­ Seeland“ nevű új dreadnought­­cirkálót, mielőtt világkörü­li útjára ment. A cirkáló Nagy-Britannia ajándéka Új-Zélandnak. — Életunt urileány. Klein Erzsébet tizenhét éves urileány szerdán este szüleinek Váci­ út har­minckilencedik száma alatt levő lakásán revolver­rel mellbe lőtte magát és életveszélyesen megsebe­sült. A fiatal leányt a Rókus-kórházba vitték.­­ Az ügyvéd árvái. Megírtuk, hogy a székes­­fehérvári rendőrségen jelentkezett hétfőn két fiatal leány s ott azt mondták, hogy néhai Fekete Hen­rik pécsi ügyvéd gyermekei, nincsen senkijük, szol­gálatba akarnak állni és cselédknnyvet kérnek. Most azt jelentik Székesfehérvárról, hogy Zavaros Aladár rendőrkapitány gyanúsnak találta a leányok előadását és faggatni kezdte őket. Kiderült, hogy a leányok hamis nevet mondtak be és az egész mesét kigondolták. A leányok előkelő budapesti szülők gyermekei s az iskolából február elsején, mivel magaviseletből intést kaptak, megszöktek. Kedden délután a szüleik Székesfehérvárra érkez­tek és magukkal vitték a kis szökevényeket.

Next