Pesti Napló, 1913. február (64. évfolyam, 28–51. szám)
1913-02-08 / 34. szám
8 Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1913 február 8. 34. szánt Szófia, február 7. Több nagyhatalom képviselője közölte Gesov miniszterelnökkel a drinápolyi konzuloknak azt a kérését, hogy neutrális zónát jelöljenek ki, vagy pedig nekik és a többi külföldi állampolgároknak engedjék meg a város elhagyását. Gesov miniszterelnök azt válaszolta, hogy nincs precedens arra, hogy konzuloknak vagy másoknak megengedték volna az ostromlott hely elhagyását. Másrészről komoly okok lehetetlenné teszik a bolgár főhadiszállásnak, hogy hozzájárulását adja a város elhagyásához, vagy pedig semleges zónát jelöljön ki a drinápolyi konzulok és külföldiek számára. Senki sem vállalhatna ugyanis garanciát arra, hogy véletlenségből nem esne-e néhány bomba erre az elkülönített területre is, ami nagy kellemetlenségeket vonhatna maga után. Konstantinápoly, február 7. Hivatalosan megcáfolják egyes lapok ama távirati jelentését, hogy Drinápolyban a görög és az örmény püspököt, valamint más keresztény előkelőségeket felakasztottak, mert azt tanácsolták a katonai parancsnoknak, hogy hódoljon meg a bolgároknak. Szófia, február 7. • Az angol egészségügyi misszió és a zsidó humanitárius szervezetek missziói utasítást kaptak, hogy tekintettel Drinápolynak néhány napon belül várható kapitulációjára, készüljenek rá, hogy segélynyújtás végett odautazzanak. Berlin, február 7. A „Berliner Tageblatt“ konstantinápolyi tudósítója táviratozza: Hivatalos török körök nem minden aggodalom nélkül tekintenek Drinápoly felé. Számítanak rá, hogy Drivnápoly még a jövő hét eltelte előtt elesik. .:1"": /.V .; •. A török flotta akciója. Konstantinápoly, február 7. A török hajóhad egy része ma reggel ideérkezett és Hajdar-Pasa előtt vetett horgonyt; holnap a bolgár kikötők megtámadása céljából a Fekete-tengerre folytatja útját. A Dardanella-kérdés, Pétervár, február 7. Hír szerint Szaszonov a bolgároknak Gallipoli-félszigeten aratott győzelmei következtében helyénvalónak találta, hogy a török nagykövettel a Dardanella-kérdésről tanácskozást folytasson, amelyet azonban szigorú titokban tartanak. A nagykövet állítólag e kérdésről más hatalmak képviselőivel is tanácskozol Berlin, február 7. Diplomáciai körökben nem hiszik, hogy bármelyik nagyhatalom is flottaintézkedéseket tenne, ha görög hajóknak a Márvány tengeren való megjelenése felvetné a Dardane 11 a kérdést. Köln, február 7. A „Kölnische Zeitung“ konstantinápolyi távirata szerint diplomáciai körök az idegen hadihajók szaporítását követelik. A porta ellenzi az idegen hajóknak a Dardanellákon át való haladását, de olasz hadihajóknak már meg kellett adnia az engedelmes konsternáció a török fővárosban. Konstantinápoly, február 7. A kormánykörök nagyon aggódva várják az események legközelebbi kifejlődését. Az intézőkörök minden reményüket elvesztették. Mahmud Sefket pasa a csataldzsai hadsereg rövid megszemlélése után visszatért a fővárosba és naponként látogatást tett a nagyköveteknél. Mindazok, akik vele érintkeznek, azt mondják, hogy a nagyvezér nagyon levert és kedvetlen. Mahmud Sefket Csataldzsában kínos jeleneteknek volt tanúja a politizáló tisztek között. Konstantinápoly, február 7. Tegnap este politikai körökben az a hír volt elterjedve, hogy Mahmud Sefket pasa nagyvezér beadta lemondását és hogy helyébe a szultán Kücsük Szaid pasát nevezte ki. Konstantinápoly, február 7. A sejk-al-izlam a muzulmánokhoz nyílt levelet intézett, amelyben inti őket, hogy a háború alatt ne menjenek mulatóhelyekre. Konstantinápoly, február 7. Hír szerint Hairi vakulminiszter azért mondott le, mert nem akart hozzájárulni ahoz, hogy a kormány a vakusalap tartalékalapjához nyúljon és onnan szerezze be előlegszükségletét. A bolgárok újabb követelései: Konstantinápoly február 7. Szerdán délelőtt tizenegy órakor ■ Bakcsikoiban egyrészt Mahmud Sefket pasa és Izzed pasa és másrészt Szavov és Dimitrijev tábornokok közötti tárgyalás eredménytelenül végződött. A bolgár tábornokok sajnálatukat fejezték ki, hogy a Drinápoly megosztását illető török javaslatot el nem fogadhatják és hogy a háborúnak újra 'Való' kitörése következtében most már semmiféle újabb engedményt nem tehetnek. Kijelentették továbbá, hogy a szövetségesek nemcsak Drinápolynak és valamennyi szigetnek átadásához ragaszkodnak, hanem ami különösen Bulgáriát illeti, követelniök kell, hogy határait egészen Lüleburgoszik kitolják. Sefket pasa erre kijelentette, hogy ily körülmények között minden további tárgyalás és közvetítés kilátás nélkül való. A nagyvezér még ugyanazon a napon este visszautazott Konstantinápolyba, ámbár ott csak pénteken várták. A hatalmak közbelépése. Bécs, február 7. A szövetséges seregek eddig elért eredményeiről még nem érkezett megbízható értesülés. Az eltérő jelentésekből a Gallipolnál elért bolgár sikernek nagyságát megítélni nem lehet és a nagyhatalmak sem foglalkozhattak még azzal a kérdéssel, hogy mit tevők legyenek, ha a bolgárok Konstantinápolyt és a Dardaneliákat fenyegetnék. Német lapok szerint a nagyhatalmaknak ebben az esetben közbe kell lépni. Erre nézve beavatott helyen kijelentik, hogy nem lehetetlen, hogy a német kormány erre az álláspontra helyezkedik és ez irányú javaslattal fordult a többi európai kabinethez. Mindeddig azonban erre vonatkozó lépés Németország részéről nem történt. Bécs, február 7. A „Neue Freie Presse“ kitűnő forrásból azt a hírt kapja Pétervárról, hogy Németország közölte az orosz kormánynyal, hogy az esetben, ha Oroszország bevonul Örményországba, Németország is fentartja magának Kisázsiára ad a szabad kezet. A monarkia és Oroszország. Köln, február 7.. A „Kölnische Zeitung“ jól értesült bécsi forrásból a következőket jelenti Ferenc József kiírásának a cárhoz küldött kéziratáról. Nem igaz, hogy a kézirat elküldését diplomáciailag előkészítették. Az orosz kormányt a pétervári osz-ztrák-magyar nagykövet útján egyszerűen értesítették a kéziratnak Hohenlohe herceg útján való elküldéséről, más diplomácián lépés azonban nem történt, különösen pedig nem áll, hogy a cárhoz kérdést intéztek volna, hogy Hohenlohe herceget a kézirattal szívesen fogadja-e? Aminthogy az ilyen missziót az udvarok közt fennálló szokásnak megfelelőig, mindig csak egyszerű értesítés szokta meg- előzni.• Pétervár, február 7. . , Figyelemreméltó, hogy tegnap óta az orosz sajtó, amely eddig barátságos hangon tárgyalta a közeledést Ausztria-Magyarország és az orosz birodalom közt, sőt rokonszenvesen írt Ferenc József király leveléről, egyszerre frontot változtatott a m on a r k ia el'en. A legjellemzőbb, hogy a „Russkoje Slovo“,amelyet — joggal-e, vagy tévesen — Szaszo-.nov lapjának tekintenek, Ausztria Canossája címen cikkezik ma Ferenc József király leveléről és azt fejtegeti, hogy az osztrák-ma- gyar monarkia, látván Románia elhidegülését a hármasszövetség irányában, kénytelen-kelletlen ráfanyalodik Oroszoroszág barátságára. Románia meg fog egyezni Bulgáriával, azután faképnél hagyja a hármasszövetséget, amelyből kiábrándult és a hármas ententehez fog csatlakozni. Törökország pénzügyei: Konstantinápoly, február 7. A pénzügyminiszter kommünikét tesz közzé, amely a következőket mondja: A kormány, hogy a rendkívüli hadi kiadásokat fedezhesse, az összes ottománok segítségét kéri. A kormány a leghatásosabb eszköznek tartja a császári dekrétummal szentesített belsőkölcsönemissziót. E célból a kormány haladék- talanul V/1 millió fontnyi öt százalékos kincs-tári kötvényt fog kibocsátani, amelyre az ingatlan adók fognak,garanciául szolgálni. Egy, font sterling vagyis egy török font 10,5"piaszter értékben fognak kötvények kibocsáttatni. A kamatozás és amortizáció szelvények útján történik, esedékességi nap december 13.amikor is a szelvényeket a török állampénztárak készpénzben beváltják. A szelvényeket adófizeté- seknél is elfogadják a hivatalok. Sikutari átadása: Szófia, február 7. A „Mir“ jelentése szerint Eszád pasa, Szkutari parancsnoka elesett és utódja tegnap óta tárgyal az ostromlókkal a város átadásáról, mely minden órában várható. A nagyköveti reunió programmja: London, február 7. A nagyköveti értekezlet hátralévő üléseinek munkaprogrammja a következő négy elsőrangúan fontos kérdés tárgyalását öleli fel: 1. Albánia határainak megállapítása. A nagyhatalmak eredeti szándéka az volt, hogy az új albán államhoz mindazokat a városokat és vidékeket fogják csatolni, amelyekben a lakosság abszolút többsége albán. Azok a hatalmak azonban, amelyek a reunión a szerb érdekeket képviselik, ezt a megoldást abban az irányban kívánják módosítani, hogy, ne az abszolút többség, hanem a háromnegyed többség szolgáljon a beosztás alapjául. Eszerint !