Pesti Napló, 1913. február (64. évfolyam, 28–51. szám)

1913-02-09 / 35. szám

** Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1913 február 9. '35. szja ' vagy pedig engedjék meg nekik a város elha­gyását a bolgár állásokon keresztül. A Dardanella-kérdés, Berlin, február 8. A szövetséges seregek eddig elért eredmé­nyeiről még nem érkezett megbízható értesülés. Az eltérő jelentésekből a Gallipolinál el­ért bolgár sikernek nagyságát megítélni nem lehet és a nagyhatal­mak sem foglalkozhattak még azzal a kérdés­sel, hogy mitevők legyenek, ha a bolgárok Konstantinápolyt és a Dardanellákat fenyegetnék. Német lapok szerint a nagyhatalmaknak ebben az eset­ben közbe kell lépni. Erre nézve beavatott helyen kijelentik, hogy nem lehetetlen, hogy a német kormány erre az állás­pontra helyezkedik és ezirányú javaslattal fordul a többi euró­pai kabinethez. Mindeddig azonban erre vonatkozó lépés Németország részéről nem tör­tént. Fiéketár­sgyalosok Konstantinápoly, február 8. Előkelő diplomáciai helyről jelentik, hogy a legközelebbi napokban a nagyvezér és egy bolgár delegátus között Hademkörben titkos találkozás lesz. A török kormány titokban akar békét kötni, hogy a nemzetet, miként annak idejében Luchyban, befejezett tény elé állítsa. Konstantinápoly, február 8. Hír szerint a nagyvezér és Enver bej közt nincs egyetértés. A nagyvezér állí­tólag titokban bolgár megbízottakkal tanácsko­zik, viszont Enver bej a háború folytatá­sát követeli. áskutas’i osk­onnsi Cetinje, február 8. Az egyesült montenegrói és szerb csapatok Nikita király parancsnoksága alatt tegnap délelőtt tíz órakor rendkívül heves ágyúzást kezdtek S­z­k­u­t­a­r­i és a T­a­r­a­b­o­s-h­e­g­y ellen, amivel a vár ellen való általános ostromot akarják előkészíteni. Az ágyúharc délutánig tartott s az est beáltával megszün­tették a bombázást. A Tarabos-hegyen levő tö­rök ágyuk két montenegrói ágyút e 1 h a 11­ g a 11 a 11 a k. A két ágyú legénysége elesett. Az ostromlottak a bombázásra gyöngébben fe­lelnek, amiből a montenegrói táborban hadiszer­­h­iányra következtetnek. Ma újra megkezdik a bombázást, hogy a várost megadásra kénysze­rítsék. A végtelenül rossz időjárás nagyon hátráltatja a hadműveleteket. A csapatok egészsége nem a legjobb. Cetinje, február 8.• A Szkutari körüli harcokban több, mint 200 szerb és montenegrói ágyú vesz részt. Egy török monitor, amely a Szkutari­­tón haladt, a montenegrói lövegek által okozott haváriák következtében e­­­s­é­g­y­e­d­t. Az ágyúdörgés egész Belvederéig, egy Cetinjéhez közel levő magaslatig hallható volt. Belgrád, február 8. Azt a hírt, hogy Szkutarinál három zászló­aljat elfogtak, megerősítik. Cetinje, február 8. A szerb csapatok tegnap délben a monte­negróiak déli hadseregének jobb szályával el­foglalták B­u s a t­o­t. király a harctéren. Szófia, február 8. A király­ az elmúlt éjszakán két miniszter kíséretében Musztafapasába utazott, ahonnan holnap visszatér Törökország pénzügyi zavarai Konstantinápoly, február 8. A nagyszámú fizetésképtelenségre való te­kintettel, az itteni kereskedők tanácskozást tar­tottak. Valószínűleg moratóriumot fognak követelni. Konstantinápoly, február 8. A ,,,Jeune Turek értesülése szerint egy kül­földi szindikátus 800.000 fontot ajánl Ismael sah trónjáért. A históriai nevezetességű trónt, mely tömör aranyból készült, a törökök 1514-ben egy győzelmes csata után elvették a perzsáktól. A trónt, melyet a régi Topkapu palotában őriznek, csak a Bairam-ünnepeken szokták a Dolma­­bagcse-palotába vinni és ünnepélyes fogadtatá­sokon használni. Hohenlohe küldetése: Pétervár, február 8. Noha Ferenc József királynak a cárhoz in­tézett levelének a tartalmát még nem ismerik, annyi már kitudódott, hogy nemsokára valószí­nűleg A­u­s­z­t­r­i­a-M­agyarország lesze­relése az orosz határon fogja mutatni, hogy Hohenlohe missziója sikerrel járt. Egész sereg­erés kérdés,­ amelyet a kézirat tartalmaz, most élénk tanács­kozások tárgya, amelyeket Szaszonov és a pétervári osztrák-magyar nagykövet folytat­nak egymással. A balkáni hadműveletekre vo­natkozólag a pétervári diplomáciai körökben azt hiszik, hogy bármiként is fog alakulni Drinápoly sorsa, Törökország továbbra is ellen fog állni, mert bízik a csataldzsai hadállások erősségében. Páris, február 8. Herceg Hohenlohe küldetése az itteni mérvadó köröket eleinte kedvezően érintette, mert a tűrhetetlen feszültség enyhülését, sőt el­múlását várják tőle. Most azonban némi bi­zalmatlansággal tekintenek Péter­vár felé. Nyíltan hangoztatják, hogy úgy a hármas szövetségnek, mint a hármas ententenek megvan a joga hozzá, hogy olyan politikát csi­náljon, amilyent az adott viszonyok közt alkal­masnak lát, tehát Ausztria-Magyarországnak és Németországnak jogában állott az annexiós vál­ság éveiben élesebb hangot megütni, most azon­ban szabad békét prédikálniuk Oroszországgal szemben. Ebből azonban Oroszországra és fran­cia szövetségesére az a veszedelem háramlik, hogy egyszerre csak megint az éles hangnem fog bekövetkezni. Okosan járt el tehát az orosz kormány, hogy a Hohen­lohe által megindított tárgyalá­sokról állandóan tájékoztatta a francia kormányt. Oroszország alkal­masint elég bölcs lesz és nem­ fog bele­menni A­u­s­z­t­r­i­a-M­agyarországgal oly megegyezésbe, amely nem volna egyéb, mint kettejük közt történt privát rendezés a Balkán-kérdések tekintetében. Mennél szoro­sabb ellenben az orosz-francia bensőség, annál erősebb a pozíciója Oroszországnak a hármas­szövetséggel és nevezetesen Ausztria-Magyar­­országgal szemben, amelynek tervei Németor­szágot illetőleg ismeretesek. Semmi esetre sem hiszik azonban, hogy a jelen pillanatban A­u­s­z­­tria-Magyarors­zág és Oroszország közt oly közeledés jönne létre, amely a kettős szövetséget ve­szélyeztetné. Valószínűleg csak arról van szó, hogy Ausztria -M­agyar­országa hadi készülődései csökk­entesse­­n­e­k. Ebben az értelemben még mindig r­o­­­konszenvvel ítélik meg Ferenc Jó­zsef király kezdeményezését. Pétervár, február 8. Herceg Hohenlohe ma délben tracsu­­kihallgatáson jelent meg Miklós cárnál s ez alkalommal átvette a cár válaszlevelét. A her­ceg, akinek tiszteletére tegnap Kokovcev miniszterelnök ebédet adott ma este utazott vissza Bécsbe. Pétervár, február 8. Szaszonov külügyminiszer és gróf C­z­e­r­n­i­n osztrák-magyar nagykövetségi ta­nácsos megbeszélést folytattak, amely egész sor különleges kérdésre, nevezetesen Ferenc József kéziratának tartalmára és a cár válasz­levelére vonatkozott. Pétervár, február 8. A pátervári távirati ügynökség abszurd koholmánynak mondja azt a külföldi la­pokban elterjedt hírt, hogy az orosz népszövet­ség végrehajtó-­bizottságot alakított herceg Ho­henlohe herceg ellen irányuló merénylet elköve­tése céljából. A harctéri helyzet. Hétfőn este hét órakor járt le a fegyverszü­net a tráciai harctéren. Azóta hat nap telt el és­ tiszta képet az események gyors egymásutánjáról még mindig nem tudtunk nyerni. A jelentések, for­rások szerint, homlokegyenest ellenkező tartalmúak és biztosnak többnyire csak azt fogadhatjuk el, amiben a török és bolgár táviratok megegyeznek. Egy bizonyos: a harctéri helyzet súlypontja a csataldzsai vonalról átterelődött a ga­­­li­po­­­i­­ félszigetre, az egykori Chersoncsos keskeny földsávjára. Az ellentétes jelentésekből ki­derül, hogy a bolgárok a csataldzsai vonalon nem­ léptek oly erélyes offenzivába, mint ezt várni le­hetett volna és nehéz ütegüket elküldték Drinápoly ostromához. Legfőbb feladatuknak azonban a bol­gárok a gallipolii erődítések elfoglalását tartják. A bolgár had­vezetőséget rendkívül fontos okok­ késztették arra, hogy minden erejével a gallipolii félszigetre vesse magát. Mindenekelőtt az a­ 45.000 főnyi török hadsereg, amely Fahrt pasa parancsnoksága alatt Gallipolit védi, állan­dóan veszélyeztette a bolgároknak úgy csataldzsai, mint drinápolyi ak­ció­j­á­t. A Drinápolyt ostromló sereget oldal­ban, a csataldzsai vonalon küzdő sereget pedig hátba támadhatta volna. Hogy tehát akár Driná­­polynál, akár Csataldzsánál nyugodtan folytathassák az operációkat, ehez első­sorban a Gallipolinál álló török hadsereget kell megsemmisíteniök. De a bolgároknak nemcsak a csataldzsai és dri­nápolyi hadműveletek biztosítása szempontjából ér­dekük Gallipoli elfoglalása. Ha sikerül nekik a Bu­­lak­nál operáló török sereget megverni, másrészt pedig a török sereg mögött, a xeresi öbölben csa­patokat partra szállítani, akkor a szárazföld felől támadást intézhetnek a Darda­­nella-erődök ellen. Ha pedig a bolgárok eze­ket az erődöket elfoglalják, akkor a görög flotta, amely az Égei-tengeren feltétlenül uralk­o­­dik, az európai erődök bolgár ágyúinak védetete alatt átkelhet a Dardanellákon. A Már­vány-tengeren cirkáló török flottát, amely a szö­vetségeseket állandóan újabb ázsiai transzportokkal és a csataldzsai bol­gár állások bombázásával fenyegeti a görög hajóhad minden valószínűség szerint rövi­desen megsemmisítheti, minthogy számra nézve főtér vele, minőségre, különösen pedig a legénység kiképzésére határozottan túlszárnyalja. Ha pedig a török hajóhad ártalmatlanná van téve, a görög ha­jók a csataldzsai török védővonal mögé szállíthat­ják a szövetséges csapatokat, sőt fölnyomulhatnak a Boszporusba is és huszonnégy óra alatt rommá lőhetik a szultán fényes fővárosát. A bolgár sereg végleges gallipolii győzelme­­és a Dardanellák felszabadulása végzetes követ­kezményekkel járna egész Európára nézve. Az orosz birodalom politikájának legégetőbb­ kérdése két évszázad óta a Dardanella-problémai Oroszországnak életérdeke, hogy tengerhez jusson. Az év öt hónapján át vastag jégkéreggel borított Balti-tenger nem jöhet számításba, az északi jeges­­tengerről nem is szólva. A Csedes-óceántól a japá­nok, a Perzsa-öböltől Anglia féltékenysége tartja tá­vol a cár birodalmát. Hogy tehát a Fekete-tenger! orosz flotta a világpolitika számottevő faktora lehes­sen, Sshoz arra volna szükség, hogy a Dardanellákod

Next