Pesti Napló, 1913. február (64. évfolyam, 28–51. szám)

1913-02-20 / 44. szám

9 Budapest, csütörtök 1913 február 20. 44. szám. PESTI NAPLÓ tés azt mutatja, hogy máskülönben még oly ellen­tétes pártok is, mindenkor és fáradság nélkül több­séget fognak alkotni, ahol arról van szó, hogy nega­tív politikát csináljanak. A nemzeti liberálisok a cen­trum javaslatát elfogadhatatlannak jelen­tik ki. A protestáns német nép nem fél a je­zsuitáktól, de joggal lehet attól tartani, hogy a f­e­­­lekzeti béke fogja megbánni, ha a je­zsuitákat visszahívják. A Jézus-társaság rendje a mi szemünkben az ágense a római kúria ama törekvéseinek, amelyek az egy­házat a az állam törvényei fölé akarják emelni. Karnitz (német konzervatív) kijelenti, hogy a konzervatívoktól távol áll minden barátságtalan ér­zés a katolikus felekezet ellen. Nem vagyunk hajlan­dók azonban az evangélikus érdekeket föláldozni. Éppen, mivel a felekezeti békét akarju­k, olyan in­dítványokhoz, antita, az, amely elénk van terjesztve, nem fogunk hozzájárulni. M­ai Ile­r-M­ein­in gen (haladó néppárt) kije­lenti, hogy pártjának nagy többsége a jezsuita-tör­vény megszüntetését ellenzi, mert félti a fele­kezeti békét. Pártja a jezsuita-rendet annak statútu­mai, fejlődése és majdnem négyszázéves működése alapján a más vallásúak elleni küzde­lemre alakult szervezetnek tekinti Attól tart, hogy a rend működése az oktatás és a nevelés terén az ifjúság súlyos károsítása volna s a rendstatutumok amaz elvében, mely a je­zsuiták­­elsőbbsége iránt teljes engedelmességet kö­vetel, súlyos veszélyt lát az államra. Végül a szabadelvűek módosító indítványának elfo­gadását ajánlja. Moravszky-Dzie­rzyki a­­ (lengyel) pártja nevében kifejti, hogy mint más alkalmakkor is, most is a centrumpárt javaslata mellett foglalnak állást. Maertin (birodalmi párti) a centrum javaslata ellen foglal állást, minthogy a jezsuita­ rend interna­­cionális, a javaslat pedig a felekezeti békét veszé­lyezteti. A javaslat első olvasása ezzel befejezést nyert. A második olvasásnál az 1. szakaszt a centrum, a szociáldemokraták, a lengyelek és az elzássziak szavazataival elfogadják. A 2. szakasznál az egyes pártok körvonalazzák álláspontjukat, mire ezt is, majd vita nélkül a harmadik szakaszt is elfogadják. Úgyszintén a javaslat egészét. Dr. Spahn indítványára ezután a harmadik olvasás következik, melyben a centrum, a szo­ciáldemokrácia, a lengyelek és az elzássziak szavazataival határozattá válik a ja­vaslat. (Élénk helyeslés a centrumnál. Ellen­­mondás a nemzeti liberálisoknál és a jobbolda­lon.) Az ülést erre berekesztik. A hatalmak a békéért. A román-bolgár konfliktus megoldása. - A török béke­követ kudarca. - A gallipoli-i harcok. - Török partra­szállás Sarkösnél. A román bolgár konfliktust, amely már-már végső kiélesedéssel fenyegetett, az utolsó órában, úgy látszik, mégis csak sikerül majd békésen megoldani. A nagy­hatalmak mediációja megtörtént: a hatal­mak képviselői úgy Szófiában, mint Buka­restben bejelentették, hogy kormányaik. Grey angol külügyi államtitkár javaslata értelmében azt a tanácsot adják a bolgár, illetőleg a román kormánynak, bízzák az ellentétek megszüntetését a hatalmak dön­tésére. A hatalmak ez együttes lépése már magában véve is nagy megnyugvást kelt,­­hogy keltsen Európaszerte, mivel bizony­sága annak, hogy a román-bolgár kérdés­ben a hármas­ szövetség és a hármas­­entente államai között lényeges nézetelté­rések egyáltalában nincsenek. Európa a bé­két akarja. Minthogy pedig Bulgária máris bejelentette, hogy aláveti magát a hatalmak döntésének, most már csak a román kor­mányt kell megnyerni e békés expediens elfogadására és hihető, hogy nagyobb ne­hézségek e részben sem fognak támadni. A nagykövetek értekezlete úgy hatá­rozott, hogy a hatalmak hajlandók a béke közvetítésére Törökország és a szövetsé­gesek közt E közvetítésnek nem előfelté­tele ugyan, hogy Törökország fentartás nélkül lemondjon Drinápolyról, de a tárgya­lásoknak a porta válaszjegyzéke sem szol­gálhat alapul. Hakki pasa ebben az értelem­ben már informálta is kormányát és újabb utasításokat kért. A nagyköveti értekezlet egyébként legközelebbi ülésein fog dönteni az albán problémát illetőleg is. A harctérről ma érkezett táviratok kö­zül nagyobb fontosságot csak annak kell tulajdonítani, amely arról számol be, hogy a törököknek mégis sikerült újabban Sarkös­nél, a minapi kudarcuk színhelyén, na­­gyobbszámú csapatokat partra szállítani. Mai távirataink a következők: A román-bolgár konfliktus. Páris, február 19. Félhivatalos oldalról jelentik: Az orosz kormánynak az a kezdeményezése, hogy a bol­gár-román viszály békés után a hatalmak döntőbírósági határozata által ol­dassák meg, megnyerte a hatalmak hozzájárulását. Bulgária hajlandó a döntésnek ezt a módját elfogadni. A hatalmaknak különben már bizonyára tudo­másuk volt e készségről, mielőtt tegnap Buka­restben lépésüket megtették, felszólítván Romániát, hogy ne nyúljon a végső eszközhöz, a hatalmak támogatásának elő­zetes igénybevétele előtt. Szófiában teg­nap hasonló lépés történt és a bolgár kormánynak ezzel kapcsolatban azt tanácsol­ták, hogy a vitás ügy rendezését bízza a jutal­makra. Pétervár, február 19. A külügyi hivatalban kijelentik, hogy immár bizonyos, hogy Románia és B­u­l­­gária el fogják a mediációt fogadni és a viszály békésen fog elsimulni. Az még nincs megállapítva, hogy egyes nagyhatalmak mediációja vagy pedig együttes lépés fog-e tör­ténni. Egy pillanatra úgy látszott, hogy Románia fegyveres fellépése várható, most azonban már nem áll fenn ez a veszedelem. Nap-nap után ja­vul a helyzet. Szófia, február 19. A, tárgyalások szünetelését kedvező jelnek veszik abban a tekintetben, hogy Románia és Bulgária készek a vitás kérdés békés elintézését a hatalmak mediáció­­jára bíz­ni, amelytől a külföldi diplomaták és az itteni kormánykörök is ezúttal a legjobb eredményt várják. A londoni követ tegnap azt táviratozta a minisztertanácsnak, hogy Grey beszélgetés közben kijelentette neki, hogy Bul­gáriának Románia részéről akár semmitől­­ sem kell tartania. A csataldzsai harcok: Konstantinápoly, február 19. A bolgárok a Derkosz-tó irányában előre­nyomultak és a törökök jobbszárnyát, Orman­­lin­át, visszavetették. Úgy látszik tehát, hogy a bolgárok nem mondtak le arról a ter­vükről, hogy a csataldzsai vonalat áttörjék. A bolgárok az újabban elfoglalt hadállásokban a Szivaszdeveszi melletti dombláncban koncen­trálják magukat és sáncokat készítenek, amiben a görög és bolgár lakosság segíti őket. A török parancsnok emiatt elutasította a lakosságnak azt a kérését, hogy a bolgárok által elrabolt eleségért nekik kárpótlást fizessen. Tapasztalt tisztek a mostani esős időjárásban lehetet­lennek tartják a csatardzsai vonal áttörését, s azt mondják, hogy a bolgárok­nak ezzel a fagy beálltáig várniuk kell. Konstantinápoly, február 19 h­ademköj és Csataldzsa között török mű­szaki katonák kijavították a vasútvonalat, ame­lyet a bolgárok elpusztítottak. Tegnap már el­indult az első vonat Hadembejből Csataldzsába, Enver bej Gallipoliban. Konstantinápoly, február 19. Fethi bej helyébe Enver bejt nevezték ki a Gallipoli félszigeten operáló 10. hadtest vezér­kari főnökévé, Fahri pasa gallipoli parancsnok helyébe Hursid pasa hadosztálytábornokot, volt tengerészeti minisztert nevezték ki. Konstantinápoly, február 19. A törökök ma ismét jelentékeny csapaterőt szállítottak partra Sarkösnél. Ezek a csapatok eddig szállítóhajók fedélzetén vártak a partraszál­lás alkalmára. A partraszállás lefolyásáról min­den órában várnak híreket. A monarkia és Oroszország, Prága, február 19. A „Narodni List“-nek jelentik föltétlenül megbízható forrásból, hogy Pétervár és Bécs közt direkt tárgyalások indultak meg a Balkán­kérdések egész komplexumáról, még­pedig nemcsak Szkutari birtokának és Albánia jövő határainak rendezéséről, hanem a román-bol­gár ellentétekről is. Jóllehet a helyzet sok te­kintetben válságos, alapos a remény, hogy si­kerülni fog minden kérdésben békés meg­egyezésre jutni. Pétervár, február 19 Az orosz tőzsdéken tegnap elterjedt riasztó hírek következtében Kokovcev miniszterel­nök délután magához kérette a nagybankok képviselőit és megnyugtató nyilatko­zatot tett a nemzetközi politikai helyzetről. Pétervár, február 19. Rennenkamp tábornok, a vilnai katonai kerület parancsnoka, akiől köztudomású, hogy komoly időkben ő van kiszemelve az északi hadsereg vezéréül. Pétervárra érkezett. Grigo­­rovics tengerészeti miniszter kihallgatáson volt a cárnál Carszkoje-Szelóban és az audiencia után három magasrangu tiszttel Szebasztopolba utazott. II hatalmak közvetítése: Bécs, február 19. A londoni nagyköveti értekezlet a hatal­mak újabb békeközvetítésének föltételeiről tár­gyalva, arra a megállapodásra jutott, hogy Tö­rökországtól már nem lehet Drinápoly föltétlen átengedését követelni és elég, ha a porta a hatalmaknak szabad kezet enged a tárgyalásoknál. Jól informált körökben hire jár, hogy az angol külügyi hivatal állam-

Next