Pesti Napló, 1913. augusztus (64. évfolyam, 181–206. szám)
1913-08-03 / 183. szám
Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ183. szánk 1391srm&Mi. THE MUTUAL new-yorki életbiztosító-társaság. Tisztán kölcsönös! Részvényesei nincsenek! 3144 millió frank vagyon! 1913-ban 19.939.880 frank nyeremény,osztalék kerül a biztosítottak között felosztásra! Nevezetesebb el Snyáki Évi nyereményfelosztás már az első évtől kezdődőleg! Háborúbiztosítás külön díj nélkül a teljes tőke erejéig 1 Keresetképtelenség esetén teljes díjmentesség 1 Három évi díj befizetése után ingyenbiztosítás 1 Szabad utazás és tartózkodássá told bármely részén külön dij nélkül! . ..Megtámadhatatlan kötvény! V enérigazgatóság^Magyarország és a Kelet részére . Budapest, VI., Agrássy-ut 20. szám. PESTI _NAPLÓ. Szerkesztőség és kiadóhivatal. (Podmaniczky-utca 12. ) 1913 augusztus 1-én uj előfizetést nyitottunk a »Pesti Naplódra. Kérjük azokat a t. olvasóinkat, akiknek előfizetése julius 31-ikén lejárt, méltóztassanak a megnyitásról Idejekorán gondoskodni, hogy a lapot akadálytalanul küldhessék tovább. t g » NAPIHIREK. v *■ A pesti mohamedánok sérelme. y— tVallás-elismerést kérnek Boszniában. — (Saját tudósítónktól.) A magyar nop vallás dolgában — túlzás nélkül meg lehet állapítani .— mindenkor türelmes és felvilágosodott volt — különösen egyes külföldi államokhoz viszonyítva. Nincs tehát ellenséges szándék abban a körülményben, hogy a mohamedán vallás Magyarországon nem szerepel sem a bevett, sem az elismert vallásfelekezetek sorában. Csak most folyamodtak érte, hogy törvényjavaslatot terjeszszen elő egyenjogúsításáról a kultuszminiszter. Mohamed vallása, melynek hívei pedig csak úgy az egy igaz istent imádják, mint Jézus vagy Mózes tanainak követői, nincs „egyenjogúsítva“ Magyarországon. Pedig sok muzulmán él az országban — Budapesten is vannak néhány százan — akik munkás tagjai a magyar társadalomnak és így talán meg is kívánhatják, hogy vallásukat elismerje a magyar állam. A boszniai mohamedánok a legnagyobb lelkesedéssel fogtak össze a cél érdekében és főképp arra hivatkoznak, hogy Ausztriában — amely pedig megközelítőleg sem olyan liberális vallási szempontból, mint Magyarország — már szabályozták a muzulmán vallás jogi helyzetét. Az ő mozgalmuk élén a szábor egyik alelnöke áll. A Magyar-Bosnyák-Hercegovinai Gazdasági Központ nevében Lánczy Leó elnök intézett felterjesztést a magyar kormányhoz az izlám jogállásának törvényi szabályozása érdekében. Utalt azokra az érdekekre, amelyek miatt kívánatos, hogy a Bosznia-Hercegovinában lakó mohamedánok vallási ügye Magyarországon kedvező elbánásban részesüljön, mert ez igen nagy mértékben előmozdíthatja azt az egybeolvadást, amelyet az annektált tartományokkal óhajtunk. A Bosnyák Gazdasági Központ jogi szakosztálya tüzetes előterjesztést dolgozott ki és a kérdés történelmi és egyházjogi kifejtése után összeállította azokat az irányelveket, amelyekre a szabályozás támaszkodhatik. E szabályozásnak törvényben kellene megtörténnie és a törvény kimondaná azt, hogy az állam felügyelete alatt szabad mohamedán hitközségeket alapítani. Az izlámnak az állami törvényekkel ellentétben nem álló vallási intézményeit, vallásgyakorlatát és lelkészeit ugyanabba a védelembe juttatná, amelyben a bevett egyházak részesülnek. Végül a rendeleti után megalkotandó szervezeti szabályokban a miniszter tekintettel volna arra, hogy az izlám szervezeti szabályai összhangban legyenek a bosznia-hercegovinai muzulmánok egyházi szervezetével. A felterjesztés azt is elsorolja, hogy Magyarországon a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 553 mohamedán vallású lakos volt. Horvátországban 1900-ban 60 mohamedán volt, Bosznia-Hercegovinában 612.137 muzulmán lakik. Ada-Kaleh sziget annektálása folytán pedig 500 mohamedánnal szaporodott a magyar állam muzulmán hitű lakosainak száma. Több mint 600.000 ember, hitéről, vallásáról van tehát SZó. A""'“'1" : Nem elég azonban, hogy nálunk mindezideig elmulasztották egyenjogúsítani a mohamedán vallást, még muzulmán polgártársaink vallásos érzületével sem gondolnak. Épp az idegenekkel szemben oly figyelmes Budapest volt az, amely valósággal arcul ütötte a mohamedán vallást, mikor az új állatkertet tervezte, illetve megépítette. Az állatkert építésénél ugyanis az volt az elv, hogy minden állatfaj a hazáját, vagy tartózkodási helyét karakterizáló épületben, illetve helyen nyerjen elhelyezést. így került a bagoly vártoronyba, a krokodilus fakunyhóba, a strucc nádföddes afrikai kalyibába, a jegesmedve pedig ma jégsziklákra. Az elefántot és a rinocérost indiai és török motívumokban bővelkedő épületben akarták elhelyezni, de nem elégedtek meg valami díszesebb török stilű házzal, hanem majolikával borított, tornyos, pompás török templomot építettek az állatok számára. A Budapesten lakó mohamedánok megütközve látták, hogy az elefántok és rinocéroszok valóságos török templomban, drámban laknak. A templomból mindössze a mihráb hiányzik belülről, a Mekka felé levő irányt mutató fülke, amely előtt az imát vezető főpap szokott állni. A budapesti török kolónia, amelynek több száz tagja van, kereskedők, a török kormány által ideküldött diákok és számos gyár és iparvállalat alkalmazottai, már régebben felkérték a volt budapesti török főkonzult, Fahr-Eddin bejt, hogy járjon közbe a fővárosnál a vallást sértő tapintatlanság jóvátételéért. Fahr-Eddin bej csak annyit tudott elérni, hogy az állatkert igazgatósága levetette a torony csúcsáról az aranyos félholdat. A közbejött események elterelték a figyelmet az állatkerti török templomról. Nemrégiben azonban a fővárosban járt egy utazgató keleti társaság élén Alexander Nyikolajevics Szamojlovics szentpétervári egyetemi tanár, a világhírű orientalista, aki annyira megbotránkozott az elefánt-állá lealacsonyított török templomon, hogy azonnal elsietett a jelenlegi török főkonzulhoz, Ahmed Hkmet bejhez és előtte méltatlankodva tiltakozott a kegyeletsértés ellen. A főkonzul — mivel a fővárosnál már többször hiába keresett orvoslást — elhatározta, hogy felmegy gróf Tisza István miniszterelnökhöz, hogy tőle eszközölje ki legalább a karcsú minaret lerombolását, amivel megszűnne az elefánt-istálló templom jellege. Kívánatos lenne, hogy a főváros a maga belátásából és ne felsőbb parancsra tegye jóvá kegyeletsértő hibáját. fk! ¡' '»is NAPIREND. Naptár: Vasárnap, augusztus 3-án. — Róm. kat.: István vt. t. m. — Prot.: Ivor. — Görög-orosz: iul. 21. Sím. és Ján. — Zsidó: Thamusz 29. — A nap két reggel 4 óra 39 perckor, nyugszik este 7 óra 31 perckor. — A hold két reggel 5 óra 26 perckor, nyugszik este 8 óra 17 perckor. — Petőfi-Hálz (Bajza u. 21. sz.) nyitva délelőtt 10—2-ig. — Nemzeti Múzeum összes tárai, nyitva délelőtt 9—12-ig. — A aquincumi Múzeum nyitva délelőtt 9—4 óráig. — Erzsébet Múzeum nyitva délelőtt 9-12 és------ig. — Gyermektanulmányt Múzeum (Mária Terézia tér 8.) nyitva hétfőn, szerdán és pénteken 9 —12-ig és------ig. — Iparművészeti Múzeum nyitva délelőtt 9—12 óráig. Mezőgazdasági Múzeum nyitva délelőtt 10—1 óráig. — — Közlekedési Muzeum nyitva 9—12 és ——ig. — Néprajzi Múzeum d. e. 9—12-ig és d. u.-----óráig. — — A király Budapesten. Bécsi tudósítónk telefonozza, hogy a király alkalmasint szeptember kilencedikéig marad Ischlben s azután viszszatérve Bécsbe, a schönbrunni kastélyban tart séjoárt. Hire jár, hogy Vilmos császár abból az alkalomból, hogy szeptember utolsó harmadában mint Ferenc Ferdinánd főherceg vendége részt vesz az eckartsaui vadászatokon, rövid látogatást tesz a királynál is. Azt tervezik, hogy októberben a király háromheti gödöllői tartózkodásra Budapestre vagy, Gödöllőre utazik. 11 — Az „új“ Lánchíd. Tudvalevő, hogy még az őszszel megkezdődnek a Lánchíd átalakulásának előkészítő munkálatai, tavaszszal pedig maga az átalakítás fog megkezdődni. Az átalakítás körülményeire vonatkozólag Eckermann Ede miniszteri tanácsos a következőket mondotta: — A Lánchíd újjáépítésének munkálatait egy erre a célra alakított bizottság intézi, melyben részt vesz a kereskedelemügyi minisztérium részéről Beke és Kálik főtanácsos, az államvasúti gépgyár részéről G a 111 i c b igazgató és a pénzügyminisztérium képviseletében én. Ez a bizottság az Országos Építészeti Tanácscsal együtt intézi a Lánchíd újjáépítését. Az összes tervek már természetesen készen vannak, sőt a szükséges vasszerkezeteket már is gyártják a diósgyőri állami vasgyárban. Az előkészítő munkálatokat még az őszszel meg fogjuk kezdeni, maga a lebontás csak a jövő tavaszszal, valószínűleg februárban fog kezdődni, mikor is a jégzajlás elmúltával az állványokat fölszerelhetjük. Az új láncokat okvetlen fel fogjuk szerelni a jövő télig és tél előtt lebontjuk az álványokat. A többi munkálatok 1915-ben fognak elkészülni, amikor is az év vége felé a hidat átadjuk a forgalomnak. A legfontosabb változás a Lánchídon az lesz, hogy a híd úgy vítt szintes, mint függőleges irányban merevítő szerkezettel lesz elltáva, úgyhogy bármikor nehéz jármű is közlekedhetik a hídon, a legkisebb ingás is lehetetlenné lesz téve. Hangsúlyozom, hogy nem indokolt az az aggodalom, mintha a híd páratlanul gyönyörű külső képe a legkisebb mértékben is megváltozna, mert magunk is arra törekszünk, hogy a Lánchíd szépségét semmiféle veszedelem ne fenyegesse. A híd átalakításának költségeire öt és fél millió korona van előirányozva, ez azonban valószínűleg kevés lesz és pótlólag még szükségünk lesz költségekre. A cílunk az, hogy a Lánchidat a többi fővárosi hidakkal egyenrangúvá tegyük és hogy ezzel segítsünk a főváros közlekedésén. A legnehezebbjármű, az autóbusz és mindennemű teherkocsi is szabadon közlekedhet majd az újjáalakított Lánchídon. — A Skodra balesete, Bécsiből jelentik. Az „Albanische Korrespondenz“ jelenti San Giovanni di Meduatól. Az Ungaro-Croata „Skodra“ nevű gőzöse a Boiana torkolatánál egy a tenger, színvonala alatt nyugvó hajóroncsba ütközött és súlyosan megsérült. A hajó rakományának nagy, része elpusztult. — Kinevezések a bíróságnál. A király dr. Hókokcs József budapesti, dr. Dániel Lajos nagyváradi, dr. Raskó István szegedi ítélőtáblás bírákat, Geiger Dezső székesfehérvári törvényszéki elnököt, Bocskor Antal marosvásárhelyi, Olcváry Zoltán debreceni, Rácz Lajos győri, dr. Haffer Gábor kolozsvári, dr. Reichard Zsigmond budapesti és dr. Longauer Ferenc szegedi ítélőtáblás bírákat a Kúriához számfeletti bírákká, dr. Apor Lipót pécsi és Junker János nagybecskereki törvényszéki bírákat pedig a szegedi ítélőtáblához, dr. Tapolczy Gyula ítélőtáblás bírói címmel és jelleggel felruházott szatmárnémeti törvényszéki bírót a szatmárnémeti törvényszék elnökévé, Orosz Béla letenyei járásbírót a paksi és dr. Radu Romulusz szombathelyi járásbírót a muraszombati járásbírósághoz VII. fizetési osztályba sorozott járásbirákká, végül Lutz József aranyosmaróti törvényszéki jegyzőt a marosvásárhelyi ügyészséghez alügyészszé nevezte ki. ?) — Házasság. Mihálffy Aura és Hazay Ödön m. kir. honvéd főhadbiztos f. évi augusztus 4-én délelőtt 11 órakor tartják esküvőjüket a pécsi székesegyházban. Villányi Katát eljegyezte ifj. Pickle József. Karczag Jenő eljegyezte Einster Erzsikét Budapesten. (Minden külön értesítés helyett.) Dr. Kálmán Márton budapesti ügyvéd eljegyezte Fejér Margitot Budapesten. Jaeger Ilonkát Nagykanizsáról eljegyezte Orbán Lajos ungvári állami főreáliskolai tanár. Klein Béla eljegyezte Györkösön Herz Jol Sánkát. • * Fodor József császári és királyi udvari bútorgyár ajánlja jegyeseknek IV., Kecskeméti utca 6. sz. alatti mintatermei megtekintésétElutazás előtt vegye meg a PESTI NAPLÓ-t a városi hírlapárusítónál, mert a kormány a pályaudvarokon nem engedi árusítani.