Pesti Napló, 1914. március (65. évfolyam, 52-77. szám)
1914-03-21 / 69. szám
Budapest, szombat S PESTI NAPLÓ * 1914. március 20 ?69. szám.) 9 tm.------------------------------------- - _______________ Albig a tengerbe fulladt, Proche azonban is megmenekült. Érdeklődtünk a rendőrségen, a bejelentőhivatal szerint azonban sem Albig Ottó, sem Proche Emil nevű ember nem lakik és sohasem lakott Budapesten. Nyilvánvaló tehát, hogy a két nevet csak téves jelentés deklarálta magyaroknak. Hogy csakugyan van magyar az áldozatok között, valószínűvé teszi az a körülmény, hogy a Salona nevű Ungaro-Croata hajóra, amely ma reggel Velencéből Fiuméba érkezett, előre be volt jegyezve az utasok közé egy magyar utas, akinek nevét azonban nem tudják. A magyar utasnak tegnap este kellett volna a Salonára felszállnia Velencében, de az utas induláskor nem jelentkezett. Nincs kizárva tehát annak a lehetősége, hogy rajta volt a halálos vaporettón. A velencei prefektúrán az esetleges magyar áldozatokra vonatkozóan a következőket mondották: — A halottak agnoszkálása eddig még nem sikerült, mert a zsebekben alig találtak valami útbaigazító írást. Egyik utas zsebében a budapesti menetjegy-iroda által kiállított olasz körutazási jegy volt és egy Ottó Halbig (vagy Albig) névre szóló levélboríték, de nem magyar címzéssel. Erről a halottról azt hiszik, hogy talán magyar volt, bár az is lehet, hogy az illető csak Budapesten váltotta a körutazási jegyét. — Nem hisszük, hogy a magyarok közül valaki szerencsétlenül járt volna. Eddig tizenegy halott került a szárazföldre, ezek között a zsebekben talált idegen nyelvű írásokból következtetve, egy sem magyar. Az a negyven-negyvenöt ember, aki a hajó kajütjébe szorult és most a tenger fenekén már valószínűleg örök álmát aluszsza, minden valószínűség szerint velencei, vagy olasz lesz. A kajütben rendszerint asszonyok és gyermekek tartózkodnak, mert ott tilos a dohányzás. Azonkívül az idegenek mindig a fedélzeten vannak, mert látni akarnak mindent, ellenben a velencei nem is törődik a tengerrel, meg a látnivalókkal és ha kicsit hűvösebb van, mint tegnap, már a kajütbe megy. Valószínű tehát, hogy a tenger fenekén lévő hajóroncsban csak olasz és velencei halottak vannak. Berlini tudósítónk jelentése szerint az egyik áldozat Brasch Emil kereskedő Budapestről (az első jelentések Proche Emil nevű áldozata Brasch) és egy fiatal asszony, aki nászúton volt. Egy fiatalember, aki állítólag magyar, már a „Hohenzollern“ jacht fedélzetén volt, de amikor látta, hogy felesége nincs mellette, a tengerbe ugrott. Justh János nem volt a hajón Ma délben egy fiumei jelentés alapján az a hrr terjedt el Budapesten, hogy Justh Gyula fia, Justh János országgyűlési képviselő és neje szintén a vaporettón voltak. Ez a hír tévesnek bizonyult. Justh János nem volt a hajón, mert egy félórával a katasztrófa előtt elutazott Velencéből. A szimpatikus képviselő ma délelőtt tiz órakor érkezett a Déli Vasúttal Budapestre és egy újságírónak a következőket mondotta: ■— Feleségemmel tegnap délután öt órakor utaztunk el Velencéből, a katasztrófa pedig, mint a lapokból értesülök, fél hatkor történt, szerencsére így már nem is voltunk Velencében. Csak félóra óta vagyok Budapesten, de már nagyon sokan érdeklődtek, hogy valóban ott voltunk-e a hajón, melylyel a katasztrófa történt? Kérem cáfolják meg ezt a hírt. A képviselő még megjegyezte, hogy a Lidó most nagyon látogatott és igen sok magyar is tartózkodik odalenn. Hiányzik négy német matróz Velencéből táviratozzék. A Hohenzollernyachtról négy matróz hiányzik. Attól tartanak, hogy a mentési munkálatok alkalmával a tengerbe vesztetten voltak az utasok. A tengerészeti hatóság vizsgálati fogságba helyezte a gőzcsónak gépészét, Tosit és fűtőjét, Trevisanit. Padovan kormányos, akit a szerencsétlenség okozásával vádolnak, az egyik verzió szerint a tengerbe fúlt, más hírek szerint megszökött. A torpedónaszád kapitányát, Emilio Paganinit letartóztatták és katonai törvényszék elé állítják. Azzal vádolják, hogy ő sem tartotta szem előtt a szükséges óvatosságot ; talán még el lehetett volna kerülni a szerencsétlenséget, ha az utolsó pillanatban ellengőtt adat, vagy a gépet megállíttatja. Musatti képviselő interpellációt intéz a tengerészeti miniszterhez s megkérdezi, mi volt az oka a szerencsétlenségnek és milyen intézkedéseket szándékozik a tengerészet vezetősége a lagúnákon való közlekedés biztonsága érdekében tenni. Az áldozatok temetése Velence, március 20. Az áldozatokat a város temetteti el hétfőn. A városi tanács holnap rendkívüli ülésben fogja megállapítani a végtisztességadás részleteit. Előreláthatóan a szerencsétlenség színhelyén nagy gyászünnepséget rendeznek s azután a templomokban gyászistentiszteletet tartanak. A város vezetőségéhez temérdek részvéttávirat érkezett, köztük az olasz királyé, továbbá a velencei patriarcháé, aki a katasztrófáról már tegnap részletes jelentést küldött a pápának. Letartóztatták a bűnösöket Velence, március 20. Ma délelőtt hozzáfogtak az elsülyedt hajó kiemeléséhez. Hatalmas acélláncokkal átkötözték és a tengerészeti arzenál óriási emelődarujával a másodszori megpróbálkozásnál sikerült a tenger felszínéig emelni. Eközben két holttestet találtak , kilétüket még nem állapították meg. A kettészelt hajót ezután félig a viz alatt bevontatták a tengerészeti arzenál medencéjébe s ott folytatják a munkát. ész eddigi megállapitás szerint hetvenkét Az ország népe tömörül Vidékiek a függetlenségi körben A függetlenségi párt ma este hat órakor a párt közhelyiségében gróf Károlyi Mihály elnöklésével értekezletet tartott, amelyen nemcsak a képviselők, hanem a Kossuth-emlékünnep alkalmából a fővárosba érkezett vidéki kültagok, valamint a fővárosi kültagok is nagy számban részt vettek. Gróf Károlyi Mihály elnök üdvözlte a vidéki kültagokat, akik feljöttek a fővárosba, hogy a mai kegyeletes ünnep fényét emeljék. Megemlékezett arról a gyönyörű beszédről, amelyet Raffay Sándor lelkész mondott a gyászistentiszteleten. Köszönetét fejezte ki Ábrahám Dezsőnek a temetőben mondott beszédéért és lelkes szavakban adózott Urmánczy Nándornak, a gyászlakoma ünnepi szónokának, aki hatalmas erejű szózatával valóságos kalapácsütéseket mért a mai rendszerre. — A kegyeletnek, amelylyel Kossuth Lajos emlékének tartozunk — mondotta — csekély erőnkkel igyekeztünk eleget tenni. Most következik a kegyelet másik aktusa, amely nem a múltak felidézésében áll, hanem a tettekben. Cselekednünk kell, ha tisztelni akarjuk a múltakat és ha tisztelni akarjuk Kossuth Lajos emlékét. Cselekednünk kell és pedig éppen úgy, mint ő tette, ki kell mennünk az országba, hirdetni az ország minden zugában az igazságot, az igét. (Élénk tetszés és taps.) Murányi János turkevei református lelkész arról szólott, hogy az ország népét minő kétségbeesés fogja el a mai közállapotok láttára. Szükségesnek tartja, hogy a népnek anyagi bajaival is foglalkozzanak és fölveti a népbiztosítás eszméjét, amely kérdéssel már hosszabb ideje foglalkozik. Balogh Sándor hódmezővásárhelyi pártelnök rámutat arra, hogy minő rombolást végeznek a nép lelkületében a kormány lapjai és különösen az Igazmondó, amely valóságos közvetítőként és kijáróként kínálja föl magát. Ezzel szemben úgy a sajtóban, mint a néppel való érintkezésben meg kell indítani a legintenzívebb agitációt. Nem a parlamentben kell megvívni a küzdelmet, hanem a népnél. Örömmel üdvözli a függetlenségi párt élén gróf Károlyi Mihályt, akinek működésétől a vidék is sokat remél. (Éljenzés.) Dr. Csepenszky Mihály fővárosi függetlenségi párti alelnök az ellenzéki pártoknak a választásoknál való összeműködéséről szólott. Tóth János, a párt alelnöke, a központ nevében köszönetet mondott a vidékieknek azért az érdeklődésért, amelylyel ££ párt ügyei és ezzel az ország ügyei iránt viseltetnek. Nem vagyunk ma ott — úgymond — hogy a nemzeti politikát meg lehetne valósítani, mert a nemzeti jelleget és a becsületet kell megvédelmezni. Ma sokkal sivárabb a politikai élet, mint az elnyomatás korszakában, mert ma az adott szónak, a becsületnek sincs értéke. Mindezt a mai kormányzó párt elpusztította. Vigyék szét a vidékre a megjelentek a mai nap emlékét, vigyék el Kossuth Lajos eszméit, vigyék el azt a tanítást, amelyet az ő eszméinek egyik örököse, Károlyi Mihály felemlített. (Lelkes éljenzés.) Sághy Gyula alelnök indítványára ezután elhatározták, hogy köszönetet mondanak Raffay Sándor lelkésznek mai szerepléséért és beszédét százezer példányban kinyomatják és szétosztják. Szentivánkyi Árpád indítványozta, hogy a mai gyönyörű nap hatása alatt táviratilag üdvözöljék Kossuth Ferencet, Justh Gyulát és gróf Apponyi Albertet. Az indítványt élénk helyesléssel elfogadták. Károlyi Mihály ezután e szavakkal rekesztette be az értekezletet: — Nagy és nehéz feladat előtt állunk. Ezen feladatot csak úgy fogjuk jól megoldani, ha elsősorban szem előtt tartjuk azt, hogy minden körülmények között az egyetértést és a harmóniát tartsuk fenn az igazi magyarságban. A többi ellenzéki pártokkal való jó viszony fentartása a legelső kötelesség, hogy ezzel erősítsük küzdelmünket. (Élénk helyeslés.) — A mai nap kegyeletét zavarnám, ha az aktuális politikáról is szólanék, mert kénytelen volnék mélyre leszállani, nem tiszta levegőt vegyítenék a mai ünnep hangulatába. Ma politikáról nyugodtan, higgadtan beszélni nem lehet, mert az a céltudatos munka, amelyet a nemzeti munkapártnak gúnyolt párt véghez visz, fel kell, hogy háborítson minden magyar embert, mert hisz alkotmányunk, közszabadságaink létét veszélyezteti. Ma nem szavakkal, hanem valóban ökölbe szorított kézzel kell válaszolni a munkapárt támadásaira. (belénk tetszés és éljenzés.) ZAZ.VAZkV\.VwVWvV.VvVwV,V.V.V.VWM Bolgár fölkelés Macedóniában Orosz rémmesék A német-orosz sajtóháború a legfantasztikusabb hírek porfelhőjét kavarta föl, naprólnapra uj szenzációk pattannak ki s amire megjön a cáfolat, már uj szenzációk lépnek a nyomukba. A minap egy új világszövetség terve dobódott ki egy „magasállású orosz államférfi“ nyilatkozatai után; a ma szenzációja az, hogy a bolgár kormány Macedóniában fölkelést támaszt Törökország segítségével, mégpedig úgy, hogy húszezer álruhás katonát küldtek a bolgár Tráciába. A hadianyagot egy magyar cég szállítja s Szandanszky, a hires bandafőnök személyesen járt elégből Budapesten. Természetes, hogy ez a hir is Szentpétervárról kelt szárnyra és az is természetes, hogy a bolgár távirati ügynökség nyomban megcáfolta. Paks, március 20. A Temps jelenti: A bolgár kormány által támogatott macedón-komité lázas előkészületeket tesz, hogy Macedóniában felkelést támasszon és pedig Törökország segítségével, mely húszezer álruhás katonát küldött bolgár Tráciába, akik csak a megállapított jelre várnak, hogy betörjenek Szerbiába. A bizottság egy magyar cégnek 720.000 frankot fizetett hadianyagért és Szandanszky, a hírhedt bandavezér személyesen utazott Budapestre, hogy ezt megrendelje. Ausztria-Magyarország 80.000 puskát és 24 ágyút küldött baráti ajándék gyanánt Bulgáriának. Szófia, március 20. A Bolgár Távirati ügynökség jelenti: A ,,Temps“ híveinek tendenciózus jellege szembetűnő még azok előtt is, akik balkáni dolgokhoz semmit sem értenek. Megállapították, hogy a Temps közleménye teljes egészében koholt. Szandanszky sohasem utazott Budapestre és a komité sohasem tett olyan megrendeléseket, amilyeneket ez a közlemény neki imputál. Épp úgy szánalmas koholmány az az állítás, mely álruhás török katonáknak bolgár Tráciában való jelenlétéről szól.