Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-28 / 208. szám

Budapest, pernye«. PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 25. (208. szím.j j Magyar zászló a Deutsche Bank épületén Lánczy Leó, a Kereskedelmi Bank igazgatója láviratot kapott a berlini Deutsche Banktól, amely­ben örömüket jelentik ki a kraszniki fényes diadal felett s bejelentik, hogy a Deutsche Bank minden ípülertére kitűzték a magyar zászlót. A bécsi lengyelek légiója Bécs, augusztus 27. Szerdán este az ittlakó lengyelek gyűlést tartot­tak, hogy állást foglaljanak a lengyel légió szervezése jlolgában. A gyűlésen részlveítek az itt időző lengyel Notabilitások mind. Az egész gyütés lefolyása mutatta ít lengyelek lelkes áldozatkészségét a cárizmus elleni harc támogatására. Galiza építész, a bécsi lengyel lövészcsoport parancsnoka, a Bécsben folyamatban férő szervezeti munkálatok eredményeképp közli, hogy vezetése alatt egy szakasz készen áll a harc­térre vonulni. A gyűlés után gyűjtés volt, amely igen kedvező eredményt hozott­Lelőtt orosz aeroplán A „Korr. Wilhelm" közli lembergi ma­gántávirat alapján, hogy Jezierzany közelében kedden egy osztrák-magyar őrjárat a levegő­ből lelőtt egy orosz repülőgépet, amely súlyo­san megsérülve leereszkedett a földre. Az őr­járat az orosz aviatikusokat, Martinov orosz ezredest és egy orosz kapitányt, nyomban le­tartóztatta és a megsérült repülőgéppel együtt Lembergbe szállította. Az l-es számú tábori kórház a harc­térre indult Bécs, augusztus 27. A keleti pályaudvarról csütörtökön délután in­dult el az 1. számú tábori kórház. A tábori kórházzal ment a 114 személyből álló orvosi, gyógyszerészi, betegápolói kar, valamint a kirendelt egészségügyi iés utász-katonaság. A búcsúzásra megjelent gróf Traun, az önkéntes betegápolás cs- kir. biztosa. Ke­véssel a vonat indulása előtt megjelent a pályaudva­ron Ferenc Szalvátor főherceg a kíséretével. A fő­herceg beszédet intézett az expedícióhoz, melyben kötelességük hü teljesítésére, az esetleges nélkülö­zések türelmes elviselésére buzdította őket. Hack­Milyen a modern csata?* © A modern csata egészen más, mint ami­lyennek a közönség elgondolja ama régi csa­takép-metszetek alapján, amiket most könyv­kereskedők és antikváriusok sürün tesznek ki a kirakatukba. Talán még a laikusnak is fel­tűnik, hogy ma egy-egy nagyobb csata milyen rengeteg területen folyik le. Igy például a né­metek Metz és a Vogézek közt nyolcvan kilo­méteres csatavonalon küzdöttek, holott a het­venediki háboru egyik legnagyobb ütközete, a gravelotti, csak husz kilométer szélességben folyt le. Körülbelül tehát négyszer olyan hosz­szu a modern csatavonal, mint csak a hetve­nes években volt. Ennek főként az az oka, hogy a katonákat ma már nem állítják föl oly sürün egymás melleit, mint régen, hanem épp ellenkezőleg, lehetőleg távol egymástól, Jhogy mennél kevésbé szolgálhassanak célpontul az ellenség golyói számára. Ezt a törekvést szol­gálja a csukaszürke vagy khakisárga egyen­ruha is. De nemcsak azért olyan széles a modern csatavonal, mert a katonákat messze egymás­tól állítják föl, hanem azért is, mert összeha­sonlíthatatlanul több ember vesz benne részt, mint régen. Ezt eléggé megvilágítja egy adat is. Nagy Napoleon a hires 1812-iki oroszor­szági hadjáratában, amely számunkra most annyira aktuális, körülbelül egy millió embert vonultatott föl és erről akkor ugy beszéltek, * Ennek a cikknek adatait és leírásait főbb vonásaiban egy kiváló német szakértőnek, a tavaly elhunyt német vezérkari főnöknek, gróf Schlieffen tábornagynak Írásaiból vesszük, aki szakismeretei alapján igyekezett képet adni egy jövendő hábo­mann főtörzsorvos, az expedíció vezére, a főherceget éltette, amit a nagy számban megjelentek lelkesen visszhangoztak. A főherceg később egy legénységi kocsihoz ment, ahol igy szólt: Remélem, hogy dere­kasan fogjátok viselni magatokat. Mint egy ajakból hangzott a válasz: „Igenis fenség, engedelmeskedni fogunk mindhalálig". „Szerencsés utat" — mondotta ezután a főherceg. A vonat utasainak viharos hurrái­kiáltásai közepette hagyta el a vonat a pályaudvart. A szerb kegyetlenkedések Bécs, augusztus 27. A hadvezetőségünk részéről a szerb ke­gyetlenkedések és népjogsértések ügyében el­rendelt nyomozás, amelyről már megemlé­keztünk, egyre folyik. A már közzétett ered­ményeken kivül még a következőket emelik ki: Szerb csapatok lemészárolnak és megcsonkítanak sebesülteket és foglyo­kat. Igy például egyik katonánkat fej és karok nélkül találtuk meg. A szerbek lőnek kötözőhelyeinkre. Szerb reguláris csapatok parlamentair zászlót lenget­nek és a mi tüzelésünk beszüntetése után alattomosan megtámadják csapatainkat. A második és harmadik korosztály ka­tonái, akiket sem egyenruhájuk, sem más megkülönböztető jel nem jellemez, úgyszintén komitáesik, ha az a veszély fenyeget, hogy elfogják őket, eldobják fegyvereiket és békés polgárokként igye­keznek feltűnni. Megölt komitácsiknál szegekkel és rézvitriollal töltött patro­nok darabjait találták. A szerb polgári lakosság, különösen nők és gyermekek lövöldöznek és orvul bombát dobnak csapatainkra. Kémeket, továbbá polgári mint valami második népvándorlásról, máso­dik Catalaununról. Egy millió katona, mi ez a mai igazi népvándorláshoz képest? És mégis ugy van, hogy a modern há­boru sokkal kevesebb ember életébe kerül, mint csak száz évvel ezelőtt is. Az orosz-japáni háborúban például csak két-három százalékot tett ki a halálozás aránya, holott Nagy Napo­leon vagy Nagy Frigyes idejében a legény­ségnek átlag negyven-ötven százaléka maradt a csatatéren. Az életveszedelem tehát a modern háborúban negyven százalékról két-három percentre csappant le. A hires mukdeni csata, amely" tizennégy napig tartott, mind a japá­niaknak, mind az orosznak sokkal kevesebb emberáldozatába került, mint a hetvenes évek­ben a mars-latouri ütközet, amely csak néhány óra hosszat folyt. A széles csatavonallal és a benne fölállitol rengeteg embertömeggel együtt jár az is, hogy egy-egy csata rendszerint több nanot vesz igénybe. Vagy nem tünt-e még föl senkinek, hogy hadi jelentések előre megjósolják, hogy ez és ez az ütközet előreláthatólag két-három napig fog eltartani? A francia hadvezetőség föl is használta a modern csatának ezt a jellemző tulajdonságát, amikor az esetleges veszteség­hírekkel szemben ugy akarta fölfegyverezni a francia publikumot, hogy óva intette, h ipy ne csüggedjen el minden rossz hirre, mert egy modern ütközet olyan rengeteg területen és annyi ideig folyik le, hogy végerdményt csak napok múlva lehet leszögezni. A modern csa­ták közül a legtovább tartott a mukdeni, amely teljes tizennégy napot vett igénybe. Ez azonban ritka és nem kívánatos kivétel. A modern csata külső képe is egészen más, mint amilyennek régi metszelek alapján a laikus hinné. A rengeteg csatatér a szemnek alig szolgál látnivalóval. Ha valaki egy maga­sabb pontról át akarná tekinteni a csatateret, először is az lepné meg, hogy nem lát katonát, csak valami népesen nagy és puszta területet. személyeket és komitácsikat, akik ily módon jártak el, agyonlövettünk. Los­nicára, ahol az egész lakosság ellenséges magatartást tanúsított, büntetésül hadi­sarcot vetettünk ki. Éhinség és utcai harcok Belgrádban Bécs, augusztus 27. A belgrádi állapotokról az öst. Volkszei­tung a következő magántáviratot kapta: Ugy látszik, Belgrádban a lakosság közt éhinség tört ki s az utca népe valószínűleg fosztogatni kezdett. A legutóbbi napokban Zimonyból látni lehetett, hogy Belgrádban utcai harcok dulnaki Az utcai harc, a leghevesebb vasárnapon voltj szakadatlanul hallatszott Belgrád utcáiról d lőfegyverek ropogása. Belgrád mindenesetre hiányát érzi a gyarmatáruknak és a sónak. Már a török háboru idején a sóhiány miatí nagy bajok voltak; bizonyosra vehető, hogyt Románia, ahonnan Szerbia sószükségletét fő­dözi, beszüntette a sószállitást Szerbiába. Ki­zárt dolog, hogy Szerbia máshonnan kaphas­son sói. (Bud. Tud.) A magyar ágyuk és repülőgépek sikerei Bécs, augusztus 27, A „Südslavische Korrespondenz" jelenti Zimonyból: A mi pozíciónk és a Banica mel­lett, valamint a Topcsider-\onalon felállított szerb ütegek között legutóbb lefolyt heves' tüzérharcok óta Belgrád előtt aránylag nyír­galom uralkodik. Nagyobb szünetekben lövik a zimonyi neliéz ütegek a szerb állásokat, mindenkor válaszul a szerbek támadására. A dunai monitoroknak is csak szórványosan volt alkalmuk a belgrádi állásokat lövöldözni és csak néhány nap elölt reagállak nyomaté­kosabban arra, hogy a szerbek egyik őrnaszá­dunkat lövöldözték. Lényegében főfigyelmünk arra irányul, hogy a szerbeket abban, hogy a szávai hid felrobbantását befejezzék, meg­akadályozzuk, ami teljesen sikerült is. Éjszaka ebből a célból a szerb hadállásokat állandóan reflektorral világítjuk be. A szerbek éjszakai kísérletét, hogy a hid ellen operáljanak, ily módon meghiúsítottuk. ~ | Azt lehet mondani, hogy a szemlélő nem láj voltaképp semmit. Ha az ágyuk mennydör* gése nem süketítené a fület, a tüzérség jelen» létét csak a gyöngén fölvillanó tüz árulná el Az ember nem tudná, hogy honnan érkezik s gyalogság fegyverropogása, ha olykor itt, vagi ott meg nem pillantana egy vékony vonalat, a mely egy pillanatra előre ugrik és aztán ismét eltűnik a szem elől. Sehol egyetlen lovaskato­nát nem lehet látni. A csatatereken csak a gya< logság és tüzérség működik, a lovasságnak o két fegyvernem küzdőterén kivül kell keres' nie feladataink megoldását. Megszűnt az a régi hatásos csatakép isj amikor a fővezér egy magaslatról tekinteti végig harcoló seregén. Még Napoleon sem merne fényes kíséretével fölállni egy dombra* mert fehér paripája kitűnő célpont volnd számtalan tüzérüteg számára. És a legjobb, legmodernebb messzelátóval sem láthatna va­lami sokat. A modern hadvezér a csatatértől jó mész­szire egy házban ül, amelynek tágas iroda­helyiségei vannak, amikben táviró és Marconi» készülék, telefon és jelző-apparátus a legmo­dernebb komforttal vannak berendezve. A háj körül az automobilok és motoros kerékpárok egész hada vár a parancsnokra, amiket néha a legmesszebb útra kell vinnie. Maga a hadvezér kényelmes széken tá­gas Íróasztal előtt ül, amelyen pontos térkép van, ami az egész csatateret megjeleniti előtte» Keze ügyében telefon van és ezen keresztül küldi el parancsait, rendelkezéseit és telefon non veszi föl a hadvezetők és hadtestparancs' nokok jelentéseit, továbbá az üzeneteket, amc Iveket a ballon captifokról meg a kormányoz­ható léghajókról kap, amik a magasból nagy figyelemmel kisérik az ellenség mozdulatait; hadállását és erről időről-időre jelentést tesz­nek. Ezt a képet, amely a valóságot megkö­zelíteni igyekezett, gróf Schlieffen pompás' tolla festi le számunkra.

Next