Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-04 / 184. szám

65-ik évfolyam. 184. szám. előfizetési Arak , ■faész éne — _ 16 kor. — fii) Félévre — — — 32 * — ». Negyedévre-------8 , — .. E gy hóra______2 t>r E gyes szám ár»: Budapesten, vidéken és pdlynadvarokon J2 fillér. PESTI NAPLÓ APRÓHIRDETÉSEK ARAI Egyes szó • fillér, vastagabb betűvel 12 fillér Hirdetések milliméter számítás- sál, díjszabás szerint Megjelenik hétfő kivételével naponkint. Budapest, 1914. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Podmaniczky-utca 12. Kedd, augusztus 4. A németek bevették Czenstochowa, Kalis és Bendzin orosz határvárosokat Az oroszokat rövid harc után visszaverték i A franciák megszegték a semlegességet Berlinből jelentik hivatalosan: A franciák minden hadüzenet nőikül századonként lépték át a német határt és megszállták Gottesthalt, Metzertált, Markicht és Schluf- passt. A franciák azáltal is megszegték a semlegességet, hogy francia léghajősok Belgiumon és Hollandián keresztül nagyszámban repültek német területre. Olaszország semleges marad A Stefani-ügynöKség megerősíti, Hogy Olaszország az összes Hadviselő feleKKel szemben békés magatartást tanúsít A hármas szövetség haderejének fényes fegyvertényeiről érkeztek ma hírek. Németor­szág, amely meglepte a világot gyors mozgósk tásával és hadüzenetével, a harctéren szinte egymásután aratja a sietős fényes győzelmekéi. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka még orosz katonák merték birizgálni a hadüzenet előtti állapotban lévő Németország határait, ma már a német haderő nyomul diadalmasan előre az orosz vizeken és az orosz szárazföldön. Az oAugsburg“ nevű néniét cirkáló Libau haiti orosz kikötő várost bombázza és Oroszország­nak e, Kronstadt után legfontosabb, tengeri erődítménye lángokban áll. A szárazföldi né­met fegyveres erő pedig benyomult Oroszország testébe és Orosz-Lengyelországban két igen fontos várost szállt meg, nevezetesén Censlo- ehovot és Ralist. Orosz-Lengyelország c vészé­ben már néniét katonák vannak és onnan soha többé ki nem fognak vonulni. E két város la­kossága örökre felszabadult az orosz iga alól. Bizonyos, hogy Németország fényes győ­zelmeit Orosz-Lengyelországban nagyon ejő- segiti a nép hangulata. Ezen a földterületen, ahol a szerencsétlen lengyel nemzet annyit szenvedett az orosz barbárságtól, szinte kicsi­ben és jelképesen mutatkozik a háború egész értelme, e háborúé, amelyet a nyugateurópai kultúra folytat a békebontó orosz barbárság ellen. Európa testének ezt a barbár kelévényéL kell most felvágni, elvéreztetni, elpusztítani és a hármasszövetségnek a kuliura világtörténel­mében legnagyobb dicsősége lesz ez a hadjárat, — 'SSim i ■ ■ - ■—- ~ ■ ---■ .........—— ...................................... / a mely a Moszkovila barbárságnak fejét szegi örökre. A háborúnak ez a magasabb etikai lc- hellctc teszi, hogy mindenütt a legszélesebb néprétegek vele éreznek, igy Németországban még az egyébként antimilitarista szociáldemo­krata párt is lelkesedéssel megy ebbe a hábo­rúba, amely Európa kulturnépeit fogja a cár- izmus sárkánya alól felszabadítani. A szorongatott Oroszország egyelőre ma­gára van hagyatva a harctéren: Franciaország a végsőkig kétértelmű politikát folytat. Poin- caré elnök hétfőn kiáltványt intézett a francia nemzethez, amelyben a békével és Franciaor­szág törhetetlen béke akaratával indokolja meg a mozgósítást. A manifesztum, amely pél­dátlanul érdekes történelmi manifesztum, szinte lihegve sir a békéért. A francia válasz- jegyzék, amit a német jegyzékre a párisi kor­mány adott, szintén kitérő hangon és sem a. béke, sem a háború mellett határozottan állást nem foglal. Igaz, hogy mindennek igen ellentmondók azok a merényletek, amelyeket francia szárazföldi és aviatikus katonák né- ; met területen elkövetnek (e merényletek egyike, a mefzi kulmérgezési kísérlet hajme­resztő gazság és örök szégyene lészen Francia- országnak, amelynek fényes kultúráját pedig Pioncaré ma annyi joggal emelte ki az ő széphangu manifeszlumában), mondjuk, hogy francia cselo-paték ellentmondanak a francia kormány békelörekvéseinek, de látjuk ennek az összefüggését is. A franciák nem akarnak, nem mernek Németországgal háborút, húzzák- ' Lapunk mai száma 16 oldal halasztják a dolgot, de a hadakozás külső lát­szatát akarják fentartani, azért, hogy az oro­szok előtt úgy lássék, mintha ők állnak az,' allianceot. Franciaország egyik része meg akarja tartani az Oroszországgal szem-1 ben vállalt kötelezettséget, a másik ré- s'ze békét akar és sokkal valószínűbb,, hogy ez ellentmondó áramlatok egy' belső forradalomban fognak kicsattanni, mintsem az a másik feltevés., hogy Franciaor-j szág a harctéren jelentékeny csapatokat tud’ Németországgal szemben kiállítani. Holnap egyébként a francia nemzetgyűlés határozni fog a béke és a háború kérdése fölött és igen. kétséges, hogy a nemzetgyűlés, úgy, amint azt Oroszország tőle elvárná, megszavazza a had­üzenetet. Nem lehetetlen tehát, hogy a francia katonák azért birizgálják a német határt, hogy ők kapják meg Németországtól azt a hadüze­netet, amit a francia nemzetgyűlés aligha kül­dene el Németországnak. A béke érdekében dolgozik Anglia is, inig szövetségesünk, Olaszország. Flolow német kvi- rin.áli nagykövet kérdésére kijelentette, hogy egyelőre a hármásszövetség betűjének és szel- ' lemének megfelelően irántunk való jóakarata semlegességben akarja az eseményeket szem­lélni. Így dolgozik a diplomácia is és ettől a munkától függ főként, hogy a most megindult óriási küzdelem vájjon válóban világháború lesz-e, vagy pedig az, ami még a inai napon : a bárom császár háborúja.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék