Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-05 / 185. szám

65-Ik évfolyam. 185. szám. r előfizetési Arak« ggisr évre _IS kor. — fül F tíém--------32 „ — .. Negyedévre-------8 „ — ,, Egy bóra—-------2 „ 80 „ Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és pMyaodTarok*«» la fillér. PESTI NAPLÓ APRÓHIRDETÉSEK ARAI Egyes szó 6 fillér, vastagabb betűvel 13 fillér Hirdetések milliméter számítás­sal, díjszabás szerint Megjelenik hétfő kivételével naponkint. Budapest, 1914. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Podmaniczky-utca 12. Szerda, augusztus 5. A német hadsereg Párta ellen vonul Belgiumot és Luxemburgot már megszállták a németek A Kaivcell&r M német kancellár a birodalmi gyűlés mai ülésén kijelentette, hogy a német seregek Luxemburgot és Belgiumot megszállták. H kancel­lár azt is kijelentette, hogy az egész világ előtt megígéri, hogy abban az esetben, ha Jlnglla semleges marad, a német flotta kímélni fogfa Franciaország északi partjait Edward Qrey bejelentette, hogy Anglia mozgósít ..w_,—*■* v—t-—; — --------------------, ' ’ ”• --------­N yilvánosságra hozták a német császár és az orosz tár táviratváltását v.v~*wá.vy''Vifó. jíW.~.rV- •• Meglepetés — úgy hittük’ — a világkava- irftdásnak e napjaiban már nem érhét minket. Jj^égis má a szenzációsnál szenzációsabb ese- jményeket kapjuk. Wihon, az észák-amerikai Egyesült-Álla­mok elnöke a szenátussal egyetértőén olyan | intézkedést tett, amely amilyen váratlan, ép- |pen olyan döntő befolyású lehet az európai hátalmak háborújára. Az Unió intézkedéseket fog tenni arra nézve, hogy a hajózás Amerika lés Európa között meg ne akadjdn a háború [folyama* alatt sem. Hivatalosan ebbe a mon- jdtttba burkolja az Unió intézkedését, amely, lé­nyegileg Anglia ellen irányuló hatalmas fenye­getés. Az Unió cselekedetének veleje ugyanis az, hogy meg akarja akadályozni, hogy az an- !gpl flotta adott pillanatban blokirozhassa a hármasszövetség hatalmainak partvidékeit, | különösen Németországét és ilyen módon az entente javára billentse a mérleget. Amerika | kijelentette, hogy, a német és osztrák-magyar i kereskedelmi és személyszállító hajókat saját [zászlaja alatt fogja járatni úgy, hogy ha An- jglia e hajókat el akarná kobozni, akkor az jUnióval keveredik fegyveres konfliktusba. ; Szóval az Unió elhatározásának végén Anglia [fegyveres megfenyegetése áll, egy példátlan tengeri háború, amely az Egyesült-Államok [és az egyesült királyságok között folyna le és !amelynek vége — Angliában ezt nagyon jól •tudják — Kanadának az Egyesült-Államokba I való.bekebelezése volna. Amerika fellépése bi- jzonyára kényszerítőén döntő lesz abban az [irányban, hogy Anglia semlegességét tartsa 'meg. Á német császár kedden nyitotta meg trónbeszéddel a birodalmi gyűlésnek rendkí­vüli ülésszakát, amelyet a háborús hitel meg­szavazása miatt hívták egybe, öt milliárdot követel a császár a háborúra, márkában ugyanannyit, amennyit frankban az 1871-iki háború után Fíánciaország hadisarcként volt kénytelen fizetni Németországnak. A trónbe­széd, amelylyel Vilmos császár a birodalmi gyűlést megnyitotta, egymagában is gyönyörű esemény. Olyan ez a beszéd, mint egy hatal­mas „pallós. Erős, férfias, határozott, ütni- vágni kész és mindenek felett becsületes. Gyönyörük azok a szavak, amelyekkel a csá­szár Ferenc Ferdinándnak, akit barátjának nevez, meggyilkolásáról nyilatkozik és ahogy királyunkról, mint szövetségesről szól, azok a férfi és a baráti hűségnek ércbe vésendő sza­vai. Még Oroszországról szólván is méltatlan- kodóan nobilis a császár hangja és le nem irhatóan fölényes, amikor Franciaországról beszél. Úgy szól Vilmos császár a francia köz­társaságról, mint egy éretlen sihederről, aki­hez jó volt cs elnéző, de akinek öröklött rossz- bajlamain semmiféle bánásmód nem változtat. A beszéd további részében a német erő hatal­mas virágzással duzzad. Az igazság, becsüle­tesség és a saját erejének tudata beszél ezek­ből a mondatokból, amelyek nem felleng- zőek, hanem tiszták, az erejében bizó férfi komolyságától áthatottak és szinte vallásosan nemesek és szépek. A beszéd végén Vilmos császár felszólította az összes páriamenti pár­tok vezéreit, hogy lépjenek elő és kézfogással fogadják meg neki, hogy minden pártérdeket beszüntetve, az egységes német haza szolgá­latába szegődnek. Ez megtörtént és e jelenet egyszerű ünnepélyessége szinte em-; lékeztet arra a nagy történelmi jelenetre, amikor 1871-ben a győzedelmes szövetséges német fejedelmek á császár nagyapjának, Vilmos porosz királynak, ajánlották fel a német császári koronát francia .területen Ver- saillesben, a régi Lajos királyok kastélyának tróntermében. !A birodalmi gyűlés elé fehér könyvet ter­jesztettek, amelyben a német-orosz háború előzményeinek egész dossierja megvan, Á, dossierban közölték Vilmos császárnak és Miklós cárnak' egész táviratváltását. Ez a leg­nagyobb világtörténelmi szenzáció, amit el le­het gondolni. Már egymagában az a tény, hogy uralkodók az ő saját maguk által fogalmazott legszemélyesebb hangon tartott, szinte magán­levélnek megfelelő távirataikat ország-világgal közlik, példátlan a világtörténelemben. Hogy ez megtörténhetett, ahhoz olyan példátlan perfidiára volt szükség, aminővel az orosz csá­szár — hogy a birodalmi kancellár szavaival éljünk — Németország házát fel akarta gyúj­tani. Az első táviratban, amelyet közölnek, Vilmos császár a béke érdekében közvetít. Ocsmány gyilkosságnak nevezi Ferenc Fcrcli- nánd megöletését és azt kivánja, hogy, mind­azok, akik ebben erkölcsileg felelősek, megér­demelt büntetésben részesüljenek. A császár itt,, ebben a táviratban még megjegyzi, hogy a béke érdekében egész befolyását latba fogja vetni. A táviratot pedig így ár ja alá : Őszinte és készséges rokonód Vilmos. A cár válaszában bensőségesen kéri a császárt, hogy. segítsen neki és megjegyzi; hogy szégyenletes hábo­rút üzentek egy gyenge országnak. (Ez Ausz­Lapunk mai száma 16 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék