Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-02 / 182. szám
PESTI NAPLÓ 20 Budapest, vasárnap 1914. augusztus(182. szám.) változik, nemzetiszínű papírszerpentinek fűződnek idegentől idegenhez. Nincs idegen, csak magyar van, csak együttérző, összetartozó testvér. Amint a nap lebukik, egyre nő az izgalom. Ostromolják a postát. Semmi hír? Telefon? Sürgöny? Istenem, Pesten már tudják Szerbia válaszát! Milyen messze is vagyunk. Messze... meszsze. A kis erdélyi fürdő utcáján sétálunk végig egy ellenzéki képviselővel, akit családi gyásza tart távol attól a szép gótstilü háztól, melyben olyan iszomorú testvérharcok dúltak, ott a kék Dunapartján. Sétálunk lassan, lépésben és felettünk az égen futnak a felhők Románia felé. Hirtelen egy alak lép ki a tömegből, papírlapot lenget: „Sürgöny, nagyságos uram, sürgöny, a szerbek elfogadtak minden pontot, a Braun sürgönyzi Vásárhelyről.“ Nevetünk, de a közönség hisz Braunnak, aki szombaton délután fél hétkor már tudtaazt, amit még akkor ő felsége is, csak rövid félóra után tudott. Másnap azután jönnek az újabb szenzációs hírek: a hollói jegyzőnek érkezett hivatalos tudósítás — újságolja valaki — hogy bevettük Belgrádot, elfogtuk Pasicsot s birtokunkba vettük a szerb koronát is! S a kósza hírek között egyre-másra kézbesítik a behivó-leveleket. Ezek komolyak, hitelesek. Sürgés-forgás támad mindenháznál, lefoglalják a fuvarokat, csomagokat, sür- igényöznek, sietnek s két nap alatt teljesen kiürül a vidám szótól hangos fürdő. Az utak elhagyottak,csendesek s a nyaralók bezárt ablakai mögül kihalt minden élet. Alig maradt itt három-négy család. A közönségnek egy részét a behívó levelek cseperték el, egyik a fiával, másik az urával sietetthaza, a többit pedig vitte, vitte — a románoktól való félelem. Különös látvány volt az utóbbi napokban ennek a román határhoz oly közel fekvőfürdőnek közönségét, mely magyarokból és románokból állott, megfigyelni, amint kémlelték, fürkészték egymást, gyanakodva, félen. A magyarok a román, a románok magyar mozgósításról suttogtak s aki csak feljött a közeli falvakból, mind tudott valamiféle nyugtalanító hírt: Dédán, Szent-Annán elfogtak egy-egy lázitó parasztot, Mesterháza és Ilyva között az erdő sűrűjében gyülekeztek a lázongó románok. Egy Románia, felé induló bútorszállitó kocsiban számtalan puskát akartak a határon átcsempészni. Difióban hatvan román agitátort rejtenek el nappal a pincékben, afrik éjjel dlőlújnak s összeesküvést szítanak. A tölgyesi szorost csendőrségi csapatok őrzik. És szöktek innen a magyarok, és szöktek a románok. Utolsónak egy derék székely orvos családja vonult el. Három ifjú, törekvő, katonasorban lévő fiuk van, mégis a férfi is, az aszszony is csak ennyit mondtak: az Isten védje őket, ennek meg kellett lenni. A gyorskocsik, a szekerek csilingelve gördülnek le a lejtőn. A portánkra öreg, hollói román asszony állít be. Törve beszéli a magyar nyelvet, mentegetődzik. Az én gyermekkoromban — mondja — nem volt még Hollón magyar iskola, de a fiaim már mind magyarok. Testőr volt mind a négy, s elment most is királyért, hazáért, mind a négy. — Hát Hollóban jó egyetértésben élnek az oláhok és a magyarok? — Mint a testvérek, — feleli a sudárnövésü parasztasszony, akin meglátszódnak az egykorinagy szépség nyomai — nincs is közöttünk más különbség, csak a gúnya ... Este van. Szeretettel, gonddal reménynyel, várakozással telt csillagfényes este Erdély fenyvesei között. A dombfelőli lejtőről asszonyi ének jön közelebb. Meleg, csengő, fiatal hangok éneklik, hogy: „Augusztusnak elsejével be kell masérozni, Akkor fogsz te kis angyalom én utánam sírni. ■Semmi babám semmi, igy kell annak lenni. Mindenféle szerelemnek vége szokott lenni.“ Áthajolok a sövényen, összefonódva jönnek öten. Három magyar leány, kettő oláh. Az öreg hollói oláhasszonynak igaza volt. Nincs köztük semmi különbség, csak a „gúnya“, Violante. /WWWWWWWWS/WWWWWWWWWWS PISZTOLYOK LÁTCSÖVEK nagy választékban w wwwwwwwwwwwwwwwww Háború és repülőgép # Múltjáról még alig lehet beszélni, mégis szerepet játszott már— még pedig elég fontos szerepet — a repülőgép a legújabbkori háborúkban. Nem ugyan a közvetlen támadásban, de annál inkább a felderítő szolgálatban. Tulajdonképeni levegőcsatáról nem adhat hírt még a történelem. Ellenséges légi járóművek eddig csak a regényírók csapongó fantáziájában ütköztek össze. De a franciák szelleme már erre az eshetőségre is erősen készülődik. Fedezet, takarás nincs a levegőben. Láncot sem építhet a pilóta. Másképen segít hát magán. Temérdek apró szövetháncsot szilás sűrű tömegben maga köré a levegőbe és így teszi gépét láthatatlanná, előnyomulását pedig biztonságosabbá. De még a szövetrostoknál is könnyebb a füst. Egy gramm füstfejlesztő anyag állítólag 100 négyszögméter levegőt képes besötétíteni. A tengeralatti aknák és szárazföldi farkasvermek analógiájára pedig könnyedén lebegő esőernyőkön megerősített gránátok veszélyeztetnék előrehaladó útjukban az ellenséges repülőgépeket. A leggyengébb érintésre ezek a messzire szétágazó bombahálózatok felrobbannának és halált, pusztulást szórnának a repülő ellenségre. Nem kevésbbé veszélyesek a hulló acélszilánkok, melyek alig félméternyi nagyságban hsz. ■5—600 méter magasságból hullanak le — halálra sebezhetik az ellenséget. Mindezek egyelőre még csak a képzelet szüleményei. Mi válik be közülök, a jövő mutatja meg majd. De azt a hasznot, amit a felderítés szolgálatában fejtettek ki a repülőgépek, azt már feljegyezte és értékét lemérte a hadi történelem. A forrongó, nyugtalan Mexikóban 1911-ben is polgárháború dühöngött. Az Unió szolgálatában ekkor keringő biplánok figyelték a határt és lebegő légsárkányok kémlelték az izgága szomszédot. Az olaszok tripoliszi hadjáratában, a balkán háborúban, Marokkóban, mindenütt részt vett már a repülőgép. A balkán háborúban kitűnő felderítő munkát végzett a német Scherff, aki San Stefanóból Kemal bey társaságában Csernába repült és pontos adatokat szerzett a bolgárok hadállásáról és haderejéről. A bolgár szolgálatban álló Sakoff orosz volonter Janinát veszélyeztette leszórt bombáival, nagyobb bajt azonban nem okozott velük. Annál szomorúbb sorsra jutott Petrovic szerb katonai pilóta, ki Skutari védműveit kémlelte. Fönt, 1200 méter magasságban keringett gépe, mikor hirtelen megbillent és levágódott. Utasát holtra zúzta. Ila ugyan nem előbb ölte meg már egy ellenséges golyó. Mutussis görög katonai pilóta hidroplánon szállt fel Mudros öbölből és a Dardanellákon át Kap Nagaráig repült, onnan a török arzenálra négy bombát vetett. Nagyobb kárt ezek sem okoztak. De az ellenséges hadállást távcsövével pontosan kikémlelhette, úgyszintén a törökök kap Nagarában összesereglett flottáját is. Két teljes órát töltött a levegőben, a Dardanellákon ismételten átszállt és Gallipoli félszigetét keresztül-kasul repkedte. Igen kalandos vállalkozás volt az orosz Kostine repülése is. Kostine bolgár szolgálatban állt és Drinápolyt veszélyeztette bombáival, melyeket 2200 méter magasságból dobott le. őt is érték a törökök lövegei. Kárt azonban nem tehettek benne. Majd Mustafa Pasából felderítő útra indult Gailipoli felé, kikémlelendő, hogy készülnek-e kirohanásra a törökök. Drinápolyig körülbelül 800 méter magasságban 90 kilométeres sebességgel haladt. Kadykeni felett járt, mikor motorja felmondta a szolgálatot, de azért siklórepüléssel szerencsésen földet ért. Mustafa Pasából látták leesését és biztosra vették halálát. Két repülőgép is indult keresésére". Az egyik: Átrepült felette, a másik rátalált. Ezt Mikcs magár hadnagy kormányozta, ki látva, hogy a pilótának nincse semmi baja. •rögtön it visszarepült és automobilon műszerészeket küldött. Ezek hat- hét óra alatt rendbehozták, a gépet és a vakmerő Kostine nekivágott ismét a levegőnek. Estére fordult az idő, mikor 1500 méter magasságban teljesen elveszite a tájékozódást, motorja is kezdett kihagyni és nem maradt számára más megoldás, mint a’leszállás‘gyors siklórepüléssel. Mikor a gép földet ért, török katonák állották körül. Hogy rbelé nem lőttek, csak annak köszönhette Kostine, hogy egy török pilótát isf.,ép.n akkorra vártak. De mihelyst földet ért* letartóztatták és mint hadi- foglyot börtönbe 'vetették. Volt elég okuk a' törökökkek/ hogy haragudjanak reá és Kossiné már ábrálálra etgondolt. De az orosz konzul, ki a török tisztekkel együtt szemlélte veszedelmes leszállását, védelmébe vette és megnyugtatta vakmerő honfitársát, hogy mindent megtesz érdekében. A törökök egyébként elég udvariasan bántak vele, különösen Kemal basa, ki későbben szabad járás-kelést is engedett neki az ostromlott táborban. Majd mikor börtönét a robbanó bombák kezdték veszélyeztetni, azt is megengedte neki, hogy az orosz konzulhoz költözhessék.." Drinápoly elestével Kostine visszanyerte, ismét teljes szabadságát Még közelebb állott a halálhoz Lorrestant francia hadi pilóta, ki Marokkóban kémlelte az arab fölkelők hadállásait,és épp az ellenség közelében volt kénytelen leszálltról motordefektusa miatt. Alig egy kilométer távolság választotta el a marokkóiaktól,akik vad üvöltéssel rohantak reá,, hogy felkoncolják. De spáhik is siettek segítségére. Versenyfutás volt ez, dija egy emberélet. Közben Sohueitant gépe mögül védekezett karabélyával. A két Csapat egyszerre élt oda és a spáhik elűzték az ellenséget. Scleitant megmenekült. Bár az eddigi pádák mitld.azt mutatják, hogy a levegő katonáira sokkal fontosabb feladat vár az ellenség kikémlelésében, mint megtámadásában, mégis felszerelik a katonai repülőgépeket már védő és támadó eszközökkel. Nagy a valószínűség ugyanis, hogy ezek a portyázó repülőgépek egymással ,egy- léghajókkal kerülnek összeütközésbe ,éskifejlődik a légi csata. Kis ágyuk és könnyű bombavető puskák, meg, golyószórók szolgálják - ezt a célt Viszont a tüzérségit is felszerelik a légi jármű-vek üldözésére alkalmas, messzehordó ágyukkal. Védelem, támadás párhuzamosan készül a jövő borzalmas légi csatájára,mímet még nagy meglepetések várnak át Az államok hadi költségvetésében mind nagyobb összeg jut az aviatikára. Különösen Franciaország rendelkezik máris kitűnő légi flottával, nevezetesen 650 géppel és 330 pilótával. Mindamellett jövő évi költségvetésébe 20 millió frankot átütött be kuropopagiatikai célokra. Németország csak 400 géppel, de viszont 600 pilótával rendelkezik és a f0140 15. évi költségvetésébe 58 millió márkát állított be erre a célra. Oroszország költségvetésébe 10 milliót vett fel és 330 repülőgépén kívül 10 Sikorszki-féle óriási repülőgépe szerepel. Ezek eddig a legnagyobb katonai repülőgépek, amelyek 12 utasra vannak berendezve, és e hatalmas teherrel két óra hosszat is levegőiben tartózkodtak már. 1r. "• — Jeles pilótái vannak a monarkiának is, kiket azonban igen elkedvetlenített újabban a vezetőség kicsinyes szűkkeblűsége. A hadügyminiszter értesítette a Aagyar Aetyszövetséget, hogy hajlandó lenne Budapest, környékén, egy katonai repülőtelepet, felállítani, ha a kormány és a főváros megfelelően támogatná. Nagy lendületet adna ez a terv az egész magyar aviatikának. De mindeddig csak a tervezgetéseknél tartunk és félő, hogy ha keresztülvitele ilyen lassan halad, nem is lesz belőle semmi. Antti alig pótolható hiányt jelentene még amúgy is sok támogatásra szoruló aviatikánknak. Mit Sszei, kérlek? opcse &a‹w»E9 $›c› c a&ft Kistifi pgwcojgffwc/« froxmt** Risztetcs érjegyzetet hordós és palackos borokról és saját főzésű szeszes italokról díjmentesen kfild 1913. évi kadarka 1913. évi rizling 1911. évi rizling 1908. évi rizling 1901. évi szilván! 1901. évi furmint 1902. évi burgundi hígként 45.- K 50.- K 65.— K 80.— K 100.- K 140.- K 120.- K Meims mifiélin igazgató, Eccafamót A Dr. PIMOR-SARAmORIUM UJ ÉPÜLETÉBEN,, BUDAPEST, SZENTKIR^tYI UTCA 14 . «rHEGHYMXnt. ,h.j . A SZÜLŐ OSZTÁLY.