Pesti Napló, 1914. szeptember (65. évfolyam, 212–241. szám)

1914-09-11 / 222. szám

Budapest, péntek PESTI NAPLÓ 1914. szeptember 11 (222. szám.) 11 munka sok tekintetben megjavította és harcképe­sebbé tette. Annál nagyobb dicsőség a mi hadsere­günkre, hogy ezt a fejlettebb hadsereget is győzel­mesen tudta feltartani és visszaverni. A HÁBORÚ MARGÓJA I. Öt órai galamb névvel illeti a párisi nép humora azt a repülőgépet, amely a délutáni órákban megható pontossággal jelent meg Páris fölött, hogy cédulákat vagy súlyosabb és veszedelmesebb dolgokat dobjon le a ma­gasból. „Five o' clock-pigeon" — hogy ere­detiben idézzük a párisi viccet — egészen étlapszerűen hangzik és azt mutatja, hogy a párisi nép, amely épp délután öt óra tájban szokta ellepni a kávéházak terraszait, min­denét elveszítheti, csak az epés, szarkasztikus humorát nem. A galamb alakú repülőgép nem Noé békem­írnökének jelent meg Páris fölött, hanem a romlás előszelét hozta szár­nyain. És a megdöbbenés, a hallatlan rémü­­­let, amit keltett, egy cinikus viccben csat­tant ki. Párisban jutott eszébe Heinének a sokszor idézett mondás, hogy a humorista olyan ember, aki egy vicc kedvéért megölné a nagyapját is. II. Az alkohol, amely sokak szerint az orosz hadseregben a lelkesedést pótolja, nem talált izgalmat a minden oroszok Atyuskája előtt. Cári ukáz a legszigorúbban megtiltotta az orosz katonáknak, hogy a háború ideje alatt alko­holt fogyaszszanak. De a cári rendelet megje­lenése óta már hányszor olvashattuk, hogy az orosz katonáknak, amint egy községet meg­szálltak, az első dolguk volt, hogy minden ott található alkoholt összeszedtek, elfogyasztot­tak és ha még maradt belőle, kiöntötték a földre. Ugyanígy cselekdtek már állítólag negyvenkilencben is.Entték a különös népszo­kásnak némi magyarázatát megtalálhatjuk ab­ban az egyszerű­ tényben­ is, hogy például 1912-ben a pálinkából, amely Oroszországban monopólium, hétszázhatvannégymillió rubel jövedelme volt az államnak és ebbe nincs bele­számítva az a negyvenhétmillió rubel, ami ital­adóból folyt be az orosz állami kasszába. A cári ukáz csak egy vizcsöpp a Fekete Tenger­rel szem­ben. .. _ III. Egy font sterling elvégre nem nagy pénz és békésebb időben körülbelül huszonöt koronának felelt meg. Egy londoni bíró most ő felsége az angol király nevében egy font ster­ling pénzbüntetésre ítélt egy kis magyar tán­cosnőt, aki Londonban keresi meg a kenye­rét, de elmulasztotta, hogy „a külföldi ellen­ségek" névjegyzékébe bejelentse magát. Talán kellemetlen is lett volna neki, hogy az angol törvénynek eleget tegyen, mert hiszen minden este föllép egy kis londoni színházban mint „Tessie Täte, a szép skót táncosnő". Oh, a szegény kis Tessie Täte, aki valamikor Kál­mán Terka néven ropta Pesten a magyar balettcsárdást, honnan fogja most előteremteni az egy font sterlinget, mikor kiderült­ róla, hogy bölcsője nem a skót tavak vidékén rin­gott, hanem skót Kilt alatt „ellenséges" ma­gyar szív dobog! Szini Gyula: Az idő Csütörtökön derült, száraz, nappal enyhe, éjjel hűvös idő volt. A hőmérsék­let tovább emelkedett, de átlaga a normá­lis alatt maradt, a maximum 31 C fok volt (Nagybecskereken), a minimum 2­0 fok (Botfalun). Péntekre az időjárásban lényeges változás nem várható. Sürgöny-prognózis: Változás nem várható. A kedive unokaöccse A gyűrükedvelő török (Saját tudósítónktól.) Elegánsan öltözött török­fezes fiatalember érkezett ez év február 20-án Kon­stantinápolyból Budapestre. Az exotikus vendég, Ahmed Ali Ihsam beinek, a kairói khedive testvére fiának adta ki magát s első látogatásaival a fővárosi ékszerészeket tisztelte meg. Beállított Zirner Zsig­mond ékszerész üzletébe s arra kérte az ékszerészt, hogy mutasson neki néhány brilliáns gyűrűt. Az ékszerész a kifogástalan eleganciával öltözött vevő elé hetvenkét darab gyűrűt tett. Ali bei addig válo­gatott a gyűrűk között, am­íg egy darab brilliáns­körű aranygyűrűt észrevétlenül zsebébe nem csúsz­tatott. Az ékszerész azonban csakhamar észrevette a 2000 korona értéket meghaladó gyűrűjének eltű­nését s miután hiába kereste az elárusító asztalon a gyűrűt, odaszólt üzleti alkalmazottainak:­­ Ezt az embert addig nem kell kiereszteni az üzletből, amig a gyűrű­ elő nem kerül. Ali bej úgy látszik megértette az ékszerész ki­jelentését, mert a gyűrűt a padlóra ejtette. Ebben a pillanatban lépett be az ékszerésznek egy ismerőse az üzletbe, aki rámutatott Ali bej lába mellett a padlón heverő gyűrűre. Az ékszerész, miután gyű­rűje megkerült, megelégedett azzal, hogy a rendőr­séget telefon útján figyelmeztette a gyanús törökre. A Zirner-esettel egyidőben az idegen megjelent özv. Nesser I. Lipótné ékszerész üzletében, ahol szintén gyűrűket kért kiválasztás végett. Miután öt-hat darabot kiválasztott, átadta azokat az éksze­résznének kitisztítás végett. Özv. Nesserné azonban nem­ vette észre mindjárt, hogy a török vevője vá­logatás közben egy 320 korona értékű gyémánt­gyűrűt zsebrevágott. Ali bei ezután eltávozott az üzletből. Özv. Nesserné feljelentésére a rendőrség nyo­mozást indított a tolvaj török kézrekerítésére. Ez év április elején sikerült végre Ahmed Ali Ihsara bejt kézrekeríteni. A nyomozás után az ügyészség k­ét,simdbet( torrás bűntette­ miatt tett ellene vádat. * Csütörtökön tárgyalta ezt az ügyet a törvény­szék dr*(Nedeleki) bíró elnöklete alatt. Ali bej el­mondotta, hogy konstantinápolyi lakos. Gimná­ziumot és technikai főiskolát végzett s egy időben, állítása szerint, hallgatója volt a Selmecbányai bá­nyászati főiskolának is. Beismerte, hogy csalásért, illetve lopásért kétszer volt büntetve. A vádbeli lo­pásokat tagadta. Zirner üzletében a gyűrű véletlen­ségből esett le a padlóra, ahol azt meg is találták. Özv. Nesserné üzletében pedig semmiféle lopást sem követett el. A vádlott tagadásával szemben a tanúként kihallgatott Zirner Zsigmond elmondotta, hogy a török vevője azt állította előtte, hogy a Bris­tolban lakik, ő a Bristol-szállóban utána kérdezős­ködött a vádlottnak. A szállóban azonban azt a felvilágosítást kapta, hogy ott a khedive unoka­öccse nem lakott s nem lakik. Elnök: Miért mondta ön, hogy a Bristolban lakik, mikor a József főhercegben volt megszállva? Vádlott: Összetévesztettem véletlenségből a két szálló nevét. Özv. Nesserné elmondotta, hogy három-négy óra múlva tudta meg a vádlott távozása után, hogy a gyűrű eltűnt. Ekkor értesült az esti lapokból ar­ról, hogy egy török fiatalember lopási szándékkal látogatja az ékszerészüzleteket. Nyomban megtette a feljelentést a főkapitányságnál. Több tanú kihall­gatása után késő délután hozta meg a bíróság íté­letét, amely Ahmed Ali Ihsam beit kétrendbeli lo­pás bűntettéért háromévi fegyházzal sújtja. Az íté­let egyúttal örökre kitiltja a vádlottat Magyarország területéről. NAPI HÍREK — Erzsébet királyné halálának évfordulója. Áldott emlékezetű Erzsébet királynénk tragikus ha­lálának tizenhatodik évfordulója alkalmával csü­törtökön délelőtt tizenegy órakor a budavári ko­ronázó Mátyás-templomban ünnepi gyászmise volt, amelyen megjelentek a kormány tagjai, a főrendi­ház és képviselőház küldöttsége, az állami és ka­tonai hatóságok fejei. A misét Várady L. Árpád kalocsai érsek celebrálta fényes papi segédlettel, a zenekar Mozart gyász-rekviemjét adta elő. A gyász­misén nagy és előkelő közönség volt jelen. — Bécsben is kegyeletes módon ülték meg a gyásznap évfordulóját. A­ schönbrunni udvari kápolnában délelőtt kilenc órakor engesztelő szent mise volt, amelyen megjelent a király is. A misét Seidl Ernő prelátus udvari plébános mondotta. A királyon kí­vül megjelentek a misén a Bécsben időző összes főhercegek és főhercegnők, a közös miniszterek, az osztrák miniszterelnök, valamint az udvari és ál­lami méltóságok. A király a mise alatt megha­tottan, hosszú ideig imádkozott. Általános imád­ságba merült Zita főhercegnő, a trónörökös fele­sége is. Kilenc órakor a Hofburg templomában is mise volt, amelyet dr. Hlavati udvari káplán ce­lebrált. Ezen a misén az udvari tisztviselőkön kí­vül nagyszámú közönség is részt vett. A király Er­zsébet királynénak a kapucinusok sírboltjában lévő koporsójára nagy koszorút helyeztetett. — Bécs­ből jelentik: Erzsébet királyné sírkövére halála tizenhatodik évfordulója alkalmából gyönyörű ko­szorút helyeztek el Lónyay Stefánia grófnő meg­bízásából, amelynek fehér selyemszalagján e fel­írás van: „Stefánia". Kegyelete jeléül hasonló ko­szorút küldött a király unokája, herceg Windisch-Graetz Ottóné. A koszorú ezt a magyar feliratot tartalmazza: ,,Ottó — Erzsi". Mária Valéria fő­hercegasszony anyja sírjára sok friss virágot kül­dött. Gödöllőről is érkezett píros fehér-zöld szala­gos koszorú, azonkívül egy másik, amelynek nem­zetiszínű szalagján ez a fölirás van. ..Erzsébet ki­rályné-alap, kegyeletes megemlékezéssel". Ferenczes Ida, Esterházy Irma hercegnő és Sztáray grófnál szintén koszorúkat küldtek. — A bécsi amerikai nagykövet kitüntetése. Bécsből jelentik: A király Penfueld bécsi amerikai nagykövetnek a Vörös Kereszt­ érdemcsillagát, az első nagykövetségi tanácsosnak pedig a Vörös Kereszt becsületjelvényét adományozta. — Dániai követünk kalandja. Kopenhá­gából jelentik: Gróf Széchényi osztrák-magyar követet hétfőn este tévedésből kémkedés gya­núja alatt letartóztatták. A követ feleségével és egy másik hölgygyel automobilkirándulást tett; útközben, amikor a térképet nézegette, egy katona letartóztatta. Nyomban kihallgat­ták és miután igazolta magát, azonnal sza­badon bocsátották. A külügyminiszter szemé­lyesen,, kért től«­, bocsánatot a kellemetlen­ségért. «^ Vilmos, császár:útja.. . Budapest fővárosa lelkes hódolatát nyújtotta be a nagy német csá­szárnak. Egyik legszebb és legforgalmasabb útvo­nala, a Váci-körút, holnaptól kezdve: „Vilmos csá­szár útja". Már ma megállapíthatjuk, hogy ez a körút egyik örök emléke lesz a legszebb diadalok­nak és soha nem vethetünk pillantást a volt Váci­ körút új tábláira, anélkül, hogy fantáziánkban a nagy császárnak és ki tudja hány győzelmes csatájának a képe ne vonuljon végig. A Pesti­ Naplónak az a szerény kis szerep jut ebben a kör­örömben, hogy háza és szerkesztősége a Vilmos császár­ útján van. Ez a kis szerep valamikor erős büszkeséggel fogja eltölteni lelkünket, hogy a ma­gyar történelem legszebb és legizzóbb napjaiban abból az utcából küldtük szét híreinket a közönség­nek, amely ennek a történelemnek legragyogóbb alakját ünnepli most azzal, hogy Budapest főváros egyik főütőerét az ő nevével teszi jelentősebbé. — A pápai államtitkár helyettese. Ró­mából jelentik: A pápa mögre Tedeschini bí­borost nevezte ki a bíboros-államtitkár he­lyettesévé. Húszezer tartalékosunk jön Ameriká­ból. Gróf Károlyi Mihály Amerikában re­kedt társai, Hédervári Lehel, Barabás Béla és Buza Barna — mint Newyorkból jelentik — nemsokára hazajöhetnek végre Magyaror­szágra, még­pedig húszezer magyar és osztrák tartalékossal együtt. Előbb úgy volt, hogy sem ők, sem a konzulá­tuson jelentkezett mintegy húszezer magyar és osz­trák alattvaló nem jöhet vissza. Newyorkban ugyanis konzulátusunk kénytelen volt visszakül­deni sok derék hazánkfiát a gyárakba, mert az Egyesü­lt­ Államok kormánya nem engedett az ame­rikai vizekről elindulni olyan hajót, amely hadi­sugárut, vagy csapatba állított hadköteles alatt­valót akarna szállítani valamelyik hadakozó álla­m számára. E rendelet értelmében még oly hajót se engedtek ki, amely a rendesnél több szenet vett föl, vagy fegyverrel rakodott meg, vagy egyáltalában hadihajónak volt minősíthető. Tényleg először is egy Saint Anna nevű francia hajóról szállították le­­ a hazakészülő franciákat, azután visszatartották a

Next