Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)
1914-10-25 / 266. szám
p ( Budapest, vasárnap ; PESTI NAPLÓ 1914. október 25. 12nn. szám.)' Világok harca Olaszország Az olasz király flottaszemléje Róma, október 34. Kedden Tarantóba érkezett Thaon de Reves altengernagy, az olasz tengerészet vezérkari főnöke, hogy részt vegyen a tengerészeti iskola ötödik csoportjának ülésein. Az olasz király újabb diszpozíciók szerint csak október 26-ikán, hétfőn látogat el Tarantóba, hogy szemlét tartson a flotta fielett. A király előreláthatóan meglátogatja a katonai arzenált is. A flottaszemle előtt a dreadnnoughtok próbalövéseket tesznek. Erre a célra az öreg Confinza hajót választották ki. Ezután repülőgép gyakorlat következik és a szemlét befejezi a slotta elvonulása a király előtt. Az ellopott naszád Milano, október 24. A Secolo jelentése szerint a megszöktetett tengeralattjáró naszád Ajaccioból tegnap délután elindult, hogy visszatérjen Speziába. A Balkán , Román minisztertanács Bukarest, október 24. Tegnapelőtt délután minisztertanácsot tartottak a hadügyminisztériumban. Károly király levele a pápához Bukarest, október 24. A L'Indépendance Roumaine közli Károly ,i királynak egy levelét, amelyet néhány nappal halála előtt a pápához intézett. A levélben a rövid idővel ezelőtt elhunyt király, többek között a következőket írta: „Azokban a borzalmas időkben, amelyeket íma átélünk, semmi sem kívánatosabb előttem, mint Szentegyházunknak a békét célzó törekvései Minden szem és minden reménység éppen ,ezért Szentegyházunk és Szentséged fenkölt személye felé fordul, abban a hitben, hogy a békehozó hivatását eredményes és üdvös úton fogja teljesíthetni."sanak, szavaljanak, szóval elevenítsék fel a. fliedermeier képeket, szórakozzanak szolidan,csöndesen ... A nyaralástól se féljen, ezután majd szépen itthon nyaralunk mindnyájan a hazánkban, most mindenki leszállította az igényeit, most egy időre jóllaktunk a híres kiliföldi fürdőhely-kultúrával; most mindenki is kiváncsi a mi hegyeinkre, a hágókra és szorrosokra és ha valaki részvénytársasági alapon ! "Kulin-Hotelt építene Uzsokon, vagy négyemeletes szállodát Fenyvesvölgyön, én rögtön jegyeznék tíz részvényt. Tudja, amit semmiféle reklám, hazafias felhívás, szemrehányás és művészi prospektus el nem ért volna nálunk országunk megismerésének vágyát, — aztmost megcsinálta a háború. Majd meglássa,hhogy Erdélyből egy kis Svájc lesz, pénz lesz, lelkesedés, divat, nagyszerű háziipari fellendülés, honszerelem, — amit akar . . . Az olyan emberek, mint maga, kedves Beregszászi úr, új vállalatokat alapítanak, magyar munkásokat foglalkoztatnak, eleinte megelégszenek kisebb haszonnal ,hogy aztán rengeteget keressenek . . . Ami pedig a kínzó jótékonykodást illeti: kedves Beregszászi úr, adjon holnap egy nagyobb összeget, mondjuk, ötezer koronát valami háborús intézményünk javára. Igen, igen, ötezer koronát, mert ha meg akar gyógyulni, nem szabad alkudnia. A nyugtát hordja a zsebében és ha valaki gúnyosan mosolyog, mutassa fel az írást. Azonkívül állandóan vigyen magával egy gyűjtőlivet és ha valaki megint kér öntől pénzt,mondja, hogy ugyanannyit ir az ő ivére, amennyit ő ad az ön ivén. Majd meglátja, hogy gurtyos pofát vág-e tovább is. És aányát majd elveszi az a fiatal ügyvéd, maga is munkát ad neki, hires ember lesz belőle, az ápolónő lányába beleszeret valami jóhikű, fiatal orvos, a kisebbik fia pedig a tüzérrel együtt átveszi idővel az Ön üzletét. A kedves neje kissé lefogy a jótékonysági munkától, de ha jól emlékszem rá, az nem árt neki és két év múlva már jönnek az unokák. — kedves Beregszászi úr, nem értem, ilyen ideális jövő reményében hogy is lehet nyugtalan, ideges. Nem is adhatok önnek orvosságot. .. — Nem is kell, doktor úr, isten áldja meg, olyan jól megnyugtatott, — szólt mosolyogva Beregszászi úr és a honoráriumot diszkréten az asztalra téve, indult kifelé. — A nyaralás és a teaeszélyek így, nagyon kedvesek lesznek .Az is igaz, hogy most sokkal önérzetesebb vagyok, mióta a fiam épúgy védi a hazát, ahogy mások ősei küzdöttek érte. Azt se bánom, ha orvos nőm lesz ... A vállalatokhoz doktor úr nem ért, — de majd csak csinálunk valamit ,— ha kapunk szubvenciót ... Az is jó, amit a jótékonyságról tetszett mondani, ötezer korona sok egy kicsit, — no nem baj, majd elintézzük, — köszönöm, ajánlom magamat . . És amint lefelé ment a lépcsőn, kis, kövér Beregszászi úr, elgondolkozott: megérte a pénzt . . . Legalább egyszer nyugodtan kipanaszkodtam magam. Most aztán jó kedvem van. Okos ember ez a doktor, de ötezer korona az sok. Ezer vagy ötszáz is megteszi. Vagy legjobb lesz. Háromszor kétszáz korona, egy héten belül, az estilapomhoz beküldve. Először mint: „Beregszászi I. S." Másodszor: „Beregszászi I. S. és neje." Harmadszor: „Beregszászi I. S. és fia cég." Igen, igen, igy lesz a legjobb. Ilyen finomságokhoz ő persze nem ért Hogy is értene: egy doktor . . . - Ego Japán Szövetség Japán és Oroszország közt Japán annektálja Koreát . Petrograd, október 24. (Rómán át) A tokiói Táni nevü lap jelenti, hogy Oroszország és Japán között minden ellentét megszűnt, miután Oroszország végleg belenyugodott abba, hogy Japán annektálja Koreát. Egy 30 éves szövetség jött létre a két állam között, mely szövetség a mostani eseményekből indult ki. Báró Gotto japán miniszter iniciatívájára szerveztek egy bizottságot, mely az orosz és japán sebesültek ápolásának ügyét kezébe veszi. Portugália Ostromállapot Portugáliában Lyon, október 24. A Le Journal jelenti Lisszabonból: A 20. és 21-ike közötti éjszaka monarchisztikus zavargások voltak Portugália különböző helyein. A táviró oszlopok elvágása és a vasúti vonalak megrongálása következtében a főváros el volt zárva Észak-Portugáliától. Masrában egy monarkisztikus érzelmeiről ismert tiszt lefoglalta a katonai iskola egész fegyverkészletét és mintegy százpolgár támogatásával megkísérelte, hogy a katonai iskola növendékeit felkelésre bírja. Lisszaboncsapatokat küldtek Masrába. Tantarinban a vasúti vonalat megrongálták, minek következtében egy vont kisiklott. Dragában egy hasonló kísérlet meghiúsult- Többeket letartóztattak* ' '' ' " " ' " w*"'' " 4 Milíuio. október 24. ' Toraga, Coimbris és Porto' tartományok' felett a portugál kormány kihirdette a hadiállapotot, mert a monarkisták veszedelmesen mozgolódnak és lázadást szítottak. A madridi Imparcial megerősíti azt a hírt, hogy a portugál hadügyminiszter és belügyminiszter lemondással fenyegetőzött, ha a köztársaság elnöke úgy döntene, hogy Portugália is részt vesz az angolok háborújában. Ha ez bekövetkezik, akkor az egész kormány le fog mondani, de a hadügyminisztérium és a vezérkar több magasrangú tisztje is elbocsátását fogja kérni. Lisszabonban nagy elégedetlenséget kelt, hogy a hadügyminisztérium nem szabadságolta a most kiszolgált katonákat. Amerika Az Egyesült Államok és Kina Berlin, október 24. Newyorkból jelentik, hogy Kina és Amerika között a választott bíróságokra vonatkozó szerződést megkötötték. vwvwwvwvwwwwwvwvwvwwv Ami azután lesz ... * A háború következéseit már most próbálgatják kiszámítani. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kísérleteik szabatos eredménynyel nem igen kecsegtethetnek. Még csak megközelítőleg sem mondhatja meg senki, mi lesz azután, milyen új világ bukkan ki majd ebből a kataklizmából. Mi csak azt tudjuk — de ezt azután bizonyosan tudjuk — hogy ez a világ számunkra szebb, jobb és kényelmesebb lesz, mint a mostani. Kívülünk vannak még népek, amelyeknek szívében ugyanaz a reménység lobog. De ezek a népeik — csodálatos módon — nem a mi oldalunkon vannak. Legalább hivatalosan nem. Kormányaik hadat üzentek nekünk vagy rgy üzentünk háborút az ő kormányaiknak s igy „háborús viszonylatban" vagyunk velük. Mégis, ők ugyanazt tekintik ellenségnek, akit mi tekintünk s ugyanúgy epekednek legyűréséért, mint ahogy mi epekedünk. Ezek a népek az Angliától és Oroszországtól elnyomott népek. E népek hazájában ugyanazzal az érzéssel olvassák a lapokat, mint nálunk. Antwerpen elestének és Przemysl fölszabadításának híre örömmel töltötte el őket, míg a francia hadsereg makacs ellentállása felhőt ültet hmlokukra. Nem elégszenek meg azonban a csöndes szemléléssel. Azt tartják, ha a háború után jövő új világban több boldogság és szabadság birtokosai akarnak lenni, cselekedniök is kell. Ezért állanak egymásután talpra az indusok, burok, ausztráliaiak, karmelaiak, örményeik, lengyelek, perzsák, kisoroszok. " :1 * Ez atalpraás nem mindenütt egyforma tempóban történt meg. A szorosabb bilincsbe vert népek véres lázadások árán is szabad levegőhöz akarnak jutni , míg a laza járszalagra fűzöttek megelégszenek azzal, hogy az alkotmányos formák fölhasználásával jussanak el az ígéret földjére. De abban valamennyien megegyeznek, hogy szabadulni akarnak zsarnokuktól minden áron. Annyit azonban most is világosan elmond, tulajdonképpen mennyi igazság van abban az állításban, hogy Oroszország és Anglia az elnyomatás, junkerizmus és a militarizmus fattyúhajtásai ellen visel hadat Oroszországnak ilyenfajta pretenzióiról talán nem is illik beszélni; az orosz cár lelkiismeretét sokkal több terheli, semhogy komolyan fölvethetné valaki azt a problémát, milyen szerepet játszott Oroszország a múltban a népszabadságok kivívása körül. Hanem Anglia! A liberális és szabadságszerető Anglia, ahol már az elemista gyermekeket is arra tanítják, hogy az emberi szabadságnál nincs szentebb valami, ez az Anglia lánccsörgető porkolábként áll most Európa előtt. Voltaképpen ez sem újság. Akik a brit birodalom szövedékébe mélyebbenbelepillantottak, régóta tudják, hogy a híres angol szabadság árnyékában milliók senyvednek. A háború mindenki számára nyilvánvalóvá tette ezt. De nyilvánvalóvá és félre nem érthetővé világosította meg azt is, hogy ez a háború kiknek a szabadságharca kik ellen- kik az elnyomók és kik az elnyomottak. Kik várnak megváltást Anglia és szövetségeseinek megsemmisítésétől, kik újjászületést, biztosabb jövendőt, jobb világot. A háborúnak ezek a következései igenis már most kiszámíthatók.