Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)

1914-10-25 / 266. szám

p ( Bu­dapest, vasárnap­­ ; PESTI NAPLÓ 1914. október 25. 12nn. szám.)' Világok harca Olaszország Az olasz király flottaszemléje Róma, október 34. Kedden Tarantóba érkezett Thaon de Reves altengernagy, az olasz tengerészet vezérkari fő­nöke, hogy részt vegyen a tengerészeti iskola ötö­dik csoportjának ülésein. Az olasz király újabb diszpozíciók szerint csak október 26-ikán, hétfőn látogat el Tarantóba, hogy szemlét tartson a flotta fielett. A király előreláthatóan meglátogatja a ka­tonai arzenált is. A flottaszemle előtt a dread­nnoughtok próbalövéseket tesznek. Erre a célra az öreg Confinza hajót választották ki. Ezután repülő­gép gyakorlat következik és a szemlét befejezi a slotta elvonulása a király előtt. Az ellopott naszád Milano, október 24. A Secolo jelentése szerint a megszöktetett tengeralattjáró naszád Ajaccioból tegnap dél­után elindult, hogy visszatérjen Speziába. A Balkán , Román minisztertanács Bukarest, október 24.­­ Tegnapelőtt délután minisztertanácsot tartot­tak a hadügyminisztériumban. Károly király levele a pápához­ ­ Bukarest, október 24. A L'Indépendance Roumaine közli Károly ,i királynak egy levelét, amelyet néhány nappal­ ha­lála előtt a pápához intézett. A levélben a rövid i­dővel ezelőtt elhunyt király, többek között a kö­­­vetkezőket írta: „Azokban a borzalmas időkben, amelyeket ím­a átélünk, semmi sem kívánatosabb előttem, mint Szentegyházunknak a békét célzó törekvé­sei Minden szem és minden reménység éppen ,ezért Szentegyházunk és Szentséged fenkölt sze­­m­élye felé fordul, abban a hitben, hogy a béke­hozó hivatását eredményes és üdvös úton fogja t­eljesíthetni."­sanak, szavaljanak, szóval elevenítsék fel a. fl­iedermeier képeket, szórakozzanak szolidan,­­csöndesen ... A nyaralástól se féljen, ezután majd szépen itthon nyaralunk mindnyájan a hazánkban, most mindenki leszállította az igényeit, most egy időre jóllaktunk a híres k­il­iföldi fürdőhely-kultúrával; most mindenki is kiváncsi a mi hegyeinkre, a hágókra és szo­r­rosokra és ha valaki részvénytársasági alapon ! "Kulin-Hotelt építene Uzsokon, vagy négyeme­letes szállodát Fenyvesvölgyön, én rögtön je­gyeznék tíz részvényt. Tudja,­ amit semmiféle reklám, hazafias felhívás, szemrehányás és művészi prospektus el nem ért volna nálunk­ országunk megismerésének vágyát, — azt­­most megcsinálta a háború. Majd meglássa,­­hhogy Erdélyből egy kis Svájc lesz, pénz lesz, lelkesed­és, divat, nagyszerű háziipari fellen­dülés, honszerelem, — amit akar . . . Az olyan emberek, mint maga, kedves Bereg­szászi úr, új vállalatokat alapítanak, magyar munkásokat foglalkoztatnak, eleinte megelég­szenek kisebb haszonnal ,hogy aztán rengete­get keressenek . . . Ami pedig a kínzó jóté­konykodást illeti: kedves Beregszászi úr, ad­jon holnap egy nagyobb összeget, mondjuk, ötezer koronát valami háborús intézményünk javára. Igen, igen, ötezer koronát, mert ha meg akar gyógyulni, nem szabad alkudnia. A nyugtát hordja a zsebében és ha valaki gú­nyosan mosolyog, mutassa fel az írást. Azon­kívül állandóan vigyen magával egy gyűjtő­livet és ha valaki megint kér öntől pénzt,­­mondja, hogy ugyanannyit ir az ő ivére, amennyit ő ad az ön ivén. Majd meglátja, hogy gurtyos pofát vág-e tovább is. És a­­­ányát majd elveszi az a fiatal ügyvéd, maga is munkát ad neki, hires ember lesz belőle, az ápolónő lányába beleszeret valami jóhikű­, fiatal orvos, a kisebbik fia pedig a tüzérrel együtt átveszi idővel az Ön üzletét. A kedves neje kissé lefogy a jótékonysági munkától, de ha jól emlékszem rá, az nem árt neki és két év múlva már jönnek az unokák. — ked­ves Beregszászi úr, nem értem, ilyen ideális jövő reményében hogy is lehet nyugtalan, ideges. Nem is adhatok önnek orvosságot. .. — Nem is kell, doktor úr, isten áldja meg, olyan jól megnyugtatott, — szólt mo­solyogva Beregszászi úr és a honoráriumot diszkréten az asztalra téve, indult kifelé. — A nyaralás és a teaeszélyek így, nagyon ked­vesek lesznek .Az is igaz, hogy most sokkal önérzetesebb vagyok, mióta a fiam épúgy védi a hazát, ahogy mások ősei küzdöttek érte. Azt se bánom, ha orvos nőm lesz ... A vál­lalatokhoz doktor úr nem ért, — de majd csak csinálunk valamit ,— ha kapunk szub­venciót ... Az is jó, amit a jótékonyságról tetszett mondani, ötezer korona sok egy ki­csit, — no nem baj, majd elintézzük, — kö­szönöm, ajánlom magamat . . És amint lefelé ment a lépcsőn, kis, kö­vér Beregszászi úr, elgondolkozott: megérte a pénzt . . . Legalább egyszer nyugodtan ki­panaszkodtam magam. Most aztán jó kedvem van. Okos ember ez a doktor, de ötezer ko­rona az sok. Ezer vagy ötszáz is megteszi. Vagy legjobb lesz. Háromszor kétszáz korona, egy héten belül, az estilapomhoz bekü­ldve. Először mint: „Beregszászi I. S." Másodszor: „Beregszászi I. S. és neje." Harmadszor: „Be­regszászi I. S. és fia cég." Igen, igen, igy lesz a legjobb. Ilyen finomságokhoz ő persze nem ért Hogy is értene: egy doktor . . . - Ego Japán Szövetség Japán és Oroszország közt Japán annektálja Koreát . Petrograd, október 24. (Rómán át) A tokiói Táni nevü lap jelenti, hogy Oroszország és Japán között minden ellentét megszűnt, miután Oroszország végleg belenyu­godott abba, hogy Japán annektálja Koreát. Egy 30 éves szövetség jött létre a két állam között, mely szövetség a mostani események­ből indult ki. Báró Gotto japán miniszter ini­ciatívájára szerveztek egy bizottságot, mely az orosz és japán sebesültek ápolásának ügyét kezébe veszi.­ ­ Portugália Ostromállapot Portugáliában Lyon, október 24. A Le Journal jelenti Lisszabonból: A 20. és 21-ike közötti éjszaka mon­archisztikus zavargások voltak Portugália kü­lönböző helyein. A táviró­ oszlopok elvágása és a vasúti vonalak megrongálása következ­tében a főváros el volt zárva Észak-Portu­gáliától. Masrában egy monarkisztikus érzel­meiről ismert tiszt lefoglalta a katonai iskola egész fegyverkészletét és mintegy száz­­polgár támogatásával megkísérelte, hogy a katonai iskola növendékeit felkelésre bírja. Lisszabon­csapatokat küldtek Masrába. Tantarinban a vasúti vonalat megrongálták, minek követ­keztében egy vont kisiklott. Dragában egy ha­sonló kísérlet meghiúsult- Többeket letartóz­tattak* ' '' ' " " ' " w*"'' " 4 Milíuio. október 24. ' Toraga, Coimbris és Porto' tartományok' felett a portugál kormány kihirdette a hadiállapotot, mert a monarkisták veszedelmesen mozgolódnak és lázadást szítottak. A madridi Imparcial meg­erősíti azt a hírt, hogy a portugál hadügyminisz­ter és belügyminiszter lemondással fenyegetőzött, ha a köztársaság elnöke úgy döntene, hogy Por­­tugália is részt vesz az angolok háborújában. Ha ez bekövetkezik, akkor az egész kormány le fog mondani, de a hadügyminisztérium és a vezérkar több magasrangú tisztje is elbocsátását fogja kérni. Lisszabonban nagy elégedetlenséget kelt, hogy a hadügyminisztérium nem szabadságolta a most kiszolgált katonákat. Amerika Az Egyesült Államok és Kina Berlin, október 24. Newyorkból jelentik, hogy Kina és Ame­rika között a választott bíróságokra vonatkozó szerződést megkötötték. vwvwwvwvwwwwwvwvwvwwv Ami azután lesz ... * A háború következéseit már most próbálgat­ják kiszámítani. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kísér­leteik szabatos eredménynyel nem igen kecsegtet­hetnek. Még csak megközelítőleg sem mondhatja meg senki, mi lesz azután, milyen új világ buk­kan ki majd ebből a kataklizmából. Mi csa­k azt tudjuk — de ezt azután bizonyosan tudjuk — hogy ez a világ számunkra szebb, jobb és kényel­mesebb lesz, mint a mostani. Kívülünk vannak még népek, amelyeknek szí­vében ugyanaz a reménység lobog. De ezek a né­peik — csodálatos módon — nem a mi oldalunkon vannak. Legalább hivatalosan nem. Kormányaik hadat üzentek nekünk vagy rgy üzentünk háborút az ő kormányaiknak s igy „háborús viszonylat­ban" vagyunk velük. Mégis, ők ugyanazt tekintik ellenségnek, akit mi tekintünk s ugyanúgy epeked­nek legyűréséért, mint ahogy mi epekedünk. Ezek a népek az Angliától és Oroszországtól elnyomott népek. E népek hazájában ugyanazzal az érzéssel ol­vassák a lapokat, mint nálunk. Antwerpen elesté­nek és Przemysl fölszabadításának híre örömmel töltötte el őket, míg a francia hadsereg makacs ellentállása felhőt ültet hmlokukra. Nem elégszenek meg azonban a csöndes szem­léléssel. Azt tartják, ha a háború után jövő új vi­lágban több boldogság és szabadság birtokosai akarnak­ lenni, cselekedniök is kell. Ezért állanak egymásután talpra az indusok, burok, ausztrá­liaiak, karmelaia­k, örményeik, lengyelek, perzsák, kisoroszok. "­­ :1 * Ez a­­talpraá­s nem mindenütt egyforma tempóban történt meg. A szorosabb bilincsbe vert népek véres lázadások árán is szabad levegőhöz akarnak jutni , míg a laza jársza­lagra fűzöttek megelégszenek azzal, hogy az alkotmányos for­mák fölhasználásával jussanak el az ígéret föld­jére. De abban valamennyien megegyeznek, hogy szabadulni akarnak zsarnokuktól minden áron. Annyit azonban most is világosan elmond, tu­lajdonképpen mennyi igazság van abban az állítás­ban, hogy Oroszország és Anglia az elnyomatás, junkerizmus és a militarizmus fattyúha­jtásai ellen visel hadat Oroszországnak ilyenfajta pretenzióiról talán nem is illik besz­élni; az orosz cár lelkiismeretét sokkal több terheli, semhogy komolyan fölvethetné valaki azt a problémát, milyen szerepet játszott Oroszország a múltban a népszabadságok kivívása körül. Hanem Anglia! A liberális és szabadságsze­rető Anglia, ahol már az elemista gyermekeket is arra tanítják, hogy az emberi szabadságnál nincs szentebb valami, ez az Anglia lánccsörgető porko­lábként áll most Európa előtt. Voltaképpen ez sem újság. Akik a brit birodalom szövedékébe mélyeb­ben­­belepillantottak, régóta tudjá­k, hogy a híres angol szabadság árnyékában milliók senyvednek. A háború mindenki számára nyilvánvalóvá tette ezt. De nyilvánvalóvá és félre nem érthetővé vilá­gosította meg azt is, hogy ez a háború kiknek a szabadságharca kik ellen- kik az elnyomók és kik az elnyomottak. Kik várnak megváltást Anglia és szövetségeseinek megsemmisítésétől, kik újjászüle­tést, biztosabb jövendőt, jobb világot. A háborúnak ezek a következései igenis már most kiszámíthatók.

Next