Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)

1914-11-20 / 292. szám

Budapest, péntek PESTI NAPLÓ 1914. november 20.­­292. szám.) 13 tévedtek s ezért a verdiktet megsemmisítve, az ügyet uj esküdtszéki féltárgyalásra utalta. Most tárgyalja ezt az ügyet másodízben az esküdtbíró­ság dr. Mikovich táblabíró elnöklete alatt Cseh Andrásné most is megmaradt védekezése mellett s tagadta bűnöségét Dr. Minnich Károly törvény­széki orvosszakértő orvosi véleményében annak a véleményének adott kifejezést, hogy a valószínű­ség amellett szól, hogy Cseh András sérülését ide­gen kéz ejtette, de nincs kizárva, hogy saját maga sebezte meg önmagát. Perbeszédekre és verdiktre pénteken kerül a sor. TESTEDZŐ SPORT A párisi téti vejodromot, ahol kerékpárversenye­ket szoktak rendezni, most — mint a párisi újságok írják — újra megnyitják. Ezúttal azonban nem verse­nyek céljából, hanem francia sebesült katonákat fog­nak elhelyezni a pályán és a nézőtribünökön. BTC—REAG mérkőzés kerül eldöntésre az üllői­n­ pályán vasárnap. Az FTC—MÁV Gépgyár-meccs előtt. Ez a küzdelem a helyezésekre döntő fontosság­gal bír. Az amerikai-úti pályán vasárnap hosszabb szü­net után újra első osztályú csapatok fognak mérkőzni az Auguszta-serlegért. A BAK a TTC csapatával fog mérkőzni Friedmann bíró vezetése mellett. FTC—MÁV­ Gépgyár SK. A hátralévő Auguszta­serleg-mérkőzések közül kétségtelenül kimagaslik a FTC—MÁV Gépgyári Sport Klub vasárnap döntésre kerülő mérkőzése. A serleg vezető helyén álló FTC kemény ellenfélre talál a gépgyáriak csapatában, a­mely e jótékonycélú mérkőzéseken a gólrekordot tartja. Eddig a BAK ellen 4:1, az UTE ellen 3:2, a TTC ellen 3:0 arányban győztek a gépgyáriak. A mérkőzést Izsó László fogja vezetni. A Budapesti Korcsolyázó Egylet választmánya Myó évi november hó 18-án tartott ülésében elhatá­rozta, hogy azok az évdíjas tagok, akik igazolják, hogy az 1914/15. évre szóló idényjegyüket azért nem vál­tották ki, mert hadbavonultak, továbbá a hadbavonult egyleti tagoknak legközelebbi családtagjai (feleség, gyermekek) az esetben, ha az 1915/16. évre szóló idény­jegyük kiváltása végett 1915. évi december hó 15-ig jelentkeznek, a 20 korona beiratási díjat újból meg­fizetni n nem lesznek kötelesek. KÖZOKTATÁ­S (A Pedagógiai Társaság) e hónap 21-ikén, szór­­­aton délután 10 órakor felolvasó-ülést tart a Tudományos Akadémián, a következő tárgysoro­zattal: Márki­­ Sándor: Katonai tudományok az egyetemen. Eilend József: A sárospataki főiskola és az Organisations-Entwurf. (Előadások az eperjesi jogakadémián.) Eper­­jesről jelentik . Rövid szünet után ismét megkez­dődtek az előadások, továbbá az alap- és állam­vizsgálatok. A mostani félévre kétszáz hallgató i­ratkozott be. Közülük számosan a harctéren telje­­sítik hazafias kötelességüket ! Regény -79) A sarkokban fa- és virággallyak, az asztal fehér terítővel, kristály- és ezüst­edényekkel. A háziasszony és leányai selyem­köpenyeket húztak fel, a preses pedig a leg­szebb tógát, mely csupa arany és drágaikő volt. Gratian ünnepélyesen jött be, előtte em­berei mentek. Mi valamennyien a preses pél­dáját követve, leborultunk előtte. Gratianon római tóga volt, melyet valószínűleg Martian bocsátott rendelkezésére; lábán bíborszandál, hajában drágaköves fehér diadém. Emberei is csendes pompa benyomását tette. A preses az asztalfőhöz vezette a császárt díszbe öltöztek, úgy, hogy az egész miliő egy Meroband és Balion előléptek és igy szóltak: — Viri spectabilis! Mire valók a fegyve­rek egy ünnepélyen, melyen a nagy császárt ünnepeljük és mindnyájan készek vagyunk meghalni érte? Engedjétek meg, hogy szeren­csét kivánjak a lakomához. — Igen — folytatta Meroband — mi szo­bánkban hagytuk kardjainkat. Mi frankok nagyon szívesen nélkülözzük őket, de a csá­szár aligha engedi meg, hogy fegyvertelenül üljünk mellette. A preses nem­ tett semmi megjegyzést és helyet mutatott vendégeinek. A császár embe­rek nem ültette egymás mellé, hanem a nő­ket is közzéjük ültette. De Meroband nem egyezett ebbe bele és Gratian mellé ült . Az én helyem itt van. A császár igy akarja, hogy mellette üljek. Én az asztal végén kaptam helyet, egy germán mellett, aki nem tudott latinul és igy nyugodtan figyelhettem a társaságot. Megkezdődött a lakoma; először is egy keresztény imát mondtak el, melynél fel kellett állni; finom zenehangok hangzottak, a rabszol­gák megkezdték a tálalást és a gyermekek hordták a bort. Gratian olyan vidám és gond­talan volt, hogy bámultam rajta, félvilág fe­lett parancsolt, isteni lakomákat látott, szen­vedélye nem ismert határt és olyan frissek voltak a mozdulatai, hogy csodálatba ejtettek. Irigyeltem, nem a hatalmát, mely már telje­sen megingott, hanem a gondtalanságát, mely­lyel ebben az ellenségesnek hitt városban, el­lenségtől üldözve, megpihent és tréfázott Pau­linával, aki nem tudta, mit válaszoljon szerte­len tréfáira. — Neked nem kell itt élned — hallottam, amint mondta neki Gratian — Lugdanum Nero alatt nagy volt, de most csak egy falu, és semmi több. Egy ilyen szépségnek Rómá­ban kell élnie, ahol az emberek meg tudják becsülni e vállak szépségeit. Ha senki más nem szöktet meg, megszöktetlek én, hiszen te egy isteni gyöngyszem vagy. Maroband az egész idő alatt hallgatott. Balian is, még a bor se oldotta meg nyelvüket. Macedonius élesen forgatta szemeit, óvatosan beszélt és minden szavát meggondoltan ejtette ki. A többiek, miután a bor felvidította és meg­nyugtatta őket, nevettek, szórakoztak, mintha nem is a császár jelenlétében lennének. Már felköszöntötte Martian a császárt s a császár a preses feleségét leányait, már má­sodszor ürültek ki a hatalmas kancsók, mikor egyszerre csak lármát hallottunk az utcáról. Ujjongó kiállások, ordítások hangzottak fel egymásután. Ideges arccal kérdezte Gratian a lármának okát. — Nem tudom mindenható császárom, de úgy gondolom, Lugdanum szelid lakói örül­nek, hogy falaink közt vagy — válaszolta Martian. — Meg kell tudni — mondta szigorúan Macedonius. — Menj és nézd meg, mit akarnak —­ mondotta Gratian. — És az állam költségén vendégeltesd meg őket. Azt akarom, hogy ma mindenki örüljön.­­A preses már nem volt a triklinumban. Azonban néhány pillanat múlva már vissza­jött. Egy hatalmas görög arcú harcos volt vele egy lovasparancsnok fegyverzetében. Az ajtóval szemben ültem és láttam, hogy egy egész csapat harcos jött. —, Ki az? Mi az? — kérdezte Gratian és az ajtó felé fordult. Rögtön megismerte a be­lépőket, felugrott, úgy, hogy az edényeket is magával rántotta, melyek előtte voltak. Hát rá­lépett, bűvhelyet keresve, rémülettel kiáltotta: — Androgathies! Rémes izgalom keletkezett; mindenki fel­ugrott, a germán harcosok ordítottak, talán, mert nem voltak náluk fegyvereik, talán a fé­lelemtől. Macedonius, mint egy ügyes róka, la­pult oda a falhoz, Maroband és Balian kirán­tották kardjaikat, de még mielőtt bármit is te­hettek, már öten Grahianra vetették magukat. F­íy nagy embercsomót láttam magam előtt, közepén a császárral,­aki rémesen ordította. (Folyt. köv.) KÖZGAZDASÁG A busa, rozs, tengeri és liszt maximális árai. A magyar és osztrák kormány —mint értesülünk, — megegyeztek a maximális árak megállapítása ügyében s néhány nap múlva rendeletben publikálják ezeket a megállapo­dásokat. Maximális ára lesz a búzának, rozs­nak, tengerinek és lisztnek. Osztrák részről a burgonya maximális árát is szorgalmazzák s nincs kizárva, hogy a magyar kormány is hoz­zájárul a burgonya maximális árának meg­állapításához. A lisztkeverési rendelet módosítása. A keres­kedelmi miniszter tegnap este fogadta a „Liszt-és Ürleménykereskedők Egyesületeinek küldött­ségét amíg a lapunkban már ismertetett memo­randum ügyében járt a miniszternél. A küldött­ség vezetői különösen felhívták a miniszter figyel­mét arra, hogy ha nem enyhül a rendeletnek az a merev intézkedése, hogy 25-én túl régi őrlésű búza- és rozslisztet forgalomba hozni nem szabad: az egész ország nagy részében az a helyzet fog előállani, hogy november 26-ikán már egyáltalá­ban semminemű lisztet nem lehet kapni. Az or­szág malmai még nem rendezkedtek be az új liszt gyártására és a gyártást meg sem kezdték, de még az ismert forgalmi nehézségek folytán fizikailag le­hetetlen, hogy a kereskedelem áruelosztó tevé­kenysége az új lisztet november 26-ig a fogyasztó­közönséghez juttassa. A miniszter a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy maga is be­látja, hogy a felsorolt nehézségek tényleg fennáll­nak. Hangsúlyozta, hogy megfontolás tárgyává teszi a november 25-iki terminusnak módosítását, sőt utat és módot keres, hogy esetleg a dolgot oly formában oldják meg, hogy a malmok a ke­reskedőknek a régi őrlési liszt helyett új, a ren­deletben szabályozott lisztet szolgáltassák ki a kereskedők kötésére és viszont a malmok azoknak a kereskedőknek, akik így károsodtak, bizonyos kártérítést adjanak. Ez a megoldás felelne meg legjobban a rendeletben felsorolt intencióknak. Egyben felvilágosította a megjelent kereskedőket abban a tekintetben is, hogy helytelenül értelme­zik a rendeletet, mert a rendelet a malmokra nézve kötelezővé teszi ugyan, hogy búza- és rozslisztet csakis keverve hozhatnak forgalomba, azonban a kereskedőknek módjukban lesz az élelmiszer-ha­misítási törvény figyelembe vételével, a tiszta búza és rozslisztet a rendeletnek megfelelő mértékben és módon keverni. A miniszternek a liszt- és őr­le­ménykereskedők küldöttségének adott válasza arra enged következtetni, hogy a rendeletből rövidesen kiküszöbölik azt, ami a kereskedőnek és fogyasz­tónak egyformán sérelme. A harmadik moratórium meghosszabbítása. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége morató­rium bizottsága szerdán Surányi Béla elnyerésével ülést tartott, hogy a november végén lejáró harma­dik moratórium meghosszabbítása kapcsán a gyár­ipar óhajait és indítványait megállapítsa. Az érte­kezlet báró Kornfeld Móric, ifj. dr. Chorin Ferenc, dr. Herz Henrik, Henik István, Lichtig Samu, Vil­csek Vilmos és mások hozzászólása után kimon­dotta, hogy a moratórium meghosszabbítását szük­ségesnek tartja, kívánatos lenne azonban, hogy a moratórium ezúttal hosszabb időre, esetleg négy hónapra állapíttassék meg. Ennek semmi akadá­lya sincs, minthogy a moratóriummal összefüggő elvi kérdések immár teljesen tisz­tázva vannak. A moratórium meghosszabbítása kapcsán az értekez­let továbbra is az esedékes követelések havi 10 százalékának törlesztését tartja fentartandónak, azonban a 10 százalékos részletfizetést ki kellene terjeszteni a váltókövetelésekre is. Tisztázandónak tartja a bizottság azt a kérdést, hogy a külfölddel szemben fennálló tartozásoknál minő törvényes ka­mat fizetendő, ami különösen az Ausztriával szem­ben fennálló követelések tekintetében bír fontosság­gal, minthogy Ausztriában a törvényes kamatláb 6 százalék, holott nálunk csak 5 százalék. Végül újból sürgette a bizottság, hogy az állami üzemek és különösen az államvasutak a moratórium alól kivétessenek. Segítőbank a felvidéknek. Az orosz betörés által sújtott hat vármegye pénzintézeteinek támo­gatása céljából — mint a M. P. írja — egy millió korona alaptőkével külön pénzintézet alapítását tervezik. Az alaptőkét nagyobbrészt az inváziót sínylő intézetek visszleszám­toló és egyéb hitelezői jegyzik. Az új intézet csak addig állana fenn, amíg misszióját teljesítette. A hat­ár­megye — Mára­maros, Bereg, Ung, Szatmár, Szilágy és Beszterce-Naszód vármegyék — egyenként 500.000 korona erejéig vállalnak az esetleges veszteségekért garan­ciát. Az így rendelkezésre álló 4.000.000 korona alapján a szanáló intézet körülbelül 20.000.000 ko­­­ronát remél klienseine­k szerezhetni, amely hitel a most küzködő pénzintézeteket minden bajon át fogja segíteni. A francia és angol fizetési tilalom módosítása. A minisztérium által a pénz- és értékpapír elvoná­sának a Brit Birodalommal és Franciaországgal szemben való tilalma iránt kiadott rendelet 5. sza­kaszában nyert felhatalmazása alapján a szaba­dalmi védjegy- és mintajogok megszerzése, megtar­tása vagy meghosszabbítása céljából Nagybritan­niában teljesített fizetéseket az ezen országgal szem­ben elrendelt általános fizetési tilalom hatálya alól további intézkedésig kiveszik.

Next