Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)

1914-11-25 / 297. szám

B­uddapest, szntis PESTI NAPLÓ 1911. november 23.­­297. szám.T 1­3 KÖZGAZDASÁG A lisztkeverési rendelet módosítása. A kereskedelmi miniszter a mai napon értesítette az iparhatóságokat és a kereskedelmi és ipar­kamarákat, hogy a lisztkeverésről szóló november 8-iki 8317/M. E. számú rendeletet a legközelebbi napokban kibocsátandó rende­let akként fogja módosítani, hogy a liszt elő­állításával nem foglalkozó iparosok és keres­kedők a raktáron levő régi lisztfajtákat november hónap 25-ike után is bizonyos újabb átmeneti idő leteltéig még eladhatják. A maximális gabonaárak­ Bécsből táviratoz­zák, hogy a magyar kormány és az osztrák kormány mo­otosai tegnap és ma is tárgyaltak a maximális árakról A tárgyalások most már véget érnek s végre valahára nálunk is megállapítják majd a gabona, liszt és burgonya maximális árait. A gabonatőzsdén két-három nap óta szinte megszűnt a forgalom, mi­vel erre a hétre biztosan várják a maximális árai publikálását. Téli halászat a Balatonon, Keszthelyről jelen­tik: A téli időjárás Keszthelyen is beköszöntött Tegnap havazott. A Balaton azonban még nem fa­gyott be. A vízi halászat még folyik, de nemsokára megkezdődik a jégen való halászat s remélhetőleg nagyobb eredménynyel, mint a vizi, mert a halászok már nem mernek messze távozni a partoktól, ne­hogy a nagy jégpáncél közé fagyjanak. A burgonya maximális árai Németországban. Németországban e hó 28-ikán lép életbe a bur­gonya maximális ára tárgyában kiadott rendelet. A jobb minőségű ennivaló burgonya métermázsán­ként Kelet-Németországban 2.75, Közép Németor­szágban 2.85, Északkelett-Németországban 2.95, Nyugat- és Dél-Németországban 3.05 márka. A közönségesebb fajta burgonya ára a fentebbi re­lációkban 2.50, 2.60, 2.70 és 2.80 márka. Takar­mányozási és gyártási célokra szolgáló burgonya maximális árának megállapítása még folyamatban van. Szénszárítás a kassa-oderbergi vonalon. A kassa-oderbergi vasút vezérigazgatósága közli, hogy Oderberg állomáson a torlódás megszűnvén, a szén­küldeményeket ezen az állomáson ismét akadály­talanul átveszik és továbbítják. Oroszország külkereskedelmi forgalmának akadá. .:, Oroszország külkereskedelmi forgalma az utolsó békés esztendőben két és félmilliárd rubelt tett ki. Az ázsiai forgalom 300 millió volt s igy Európára 2200 millió rubel maradt s ebből Németországra 850 millió rubel jutott. És ez az óriási külkereskedelmi forgalom most teljesen pang, az orosz kereskedelmi forgalom részére csak Románia áll nyitva. Valami csekély töredék megy , még a Keleti-tenger felé s jön a Keleti-tenger felől, de ez a forgalom alig vehető számba, mert hiszen a német flotta a Liban-szorost őrzi. Oroszország a Fekete-tengeren keresztül Kis-Ázsiával és Belső-Ázsiával tart még fenn kereskedelmi forgalmat, ezt azonban Törökországnak a háborúba történt beavatkozása megakadályozta s a perzsiai és afgáni forrongás is veszélyezteti ezt a tengeri utat. A török flotta a Fekete-tengeren Szebasztopolnál már megvívta a győzelmes csatáját az oroszszal, minek következtében a Fekete-tengeren az orosz keres­kedelmi forgalom megállt. Az orosz kereskedelmi flotta most már csak a Fehér- és a Japán-ten­geren járhat, itt pedig majd a tél akasztja meg a forgalmat. A gazdasági helyzet Görögországban, Zürich­ből jelentik. A ,,Neue Züricher Zeitung" athéni levelezője azt írja lapjának, hogy a világháború, amelyben ugyan Görögország nem vesz aktív részt, erősen megérzik a gazdasági életben. A mazsola­export a kontinens északi országaiba részben tel­jesen lehetetlen, részben nagyon meg van nehe­zítve, mert gyakran nem lehet a szállítmányokat a háborúval járó veszélyek ellen bebiztosítani. Ez­zel szemben az import lassan-lassan élénkülni kezd. Egyébként a pénz- és hitelviszonyok normá­lisak. _L a GYŐZELMI OLTÁR — Regény — (82) — Tehát nem akarod, hogy közeledben Tegyek? — Most már más életcélom van. Nem kö­vethetsz. — Hűtlen lettél ügyünkhöz? — kérdez­tem halkan. — Eladtad magadat a kereszté­nyeknek? Haragosan emelkedett fel fekhelyén, büszkén végignézett, azután szigorúan és tisz­tán mondta: — Egyedül vagyunk, megvallom, hogy az, amit délben mondtam, nem áll. Hogy melyik valláshoz tartozom, senkinek semmi köze hozzá. Az ügyek úgy fordultak, hogy leg­jobbnak láttam felvenni e keresztet. Nincs jo­god vallatásomhoz és szemrehányásokat se akarok hallani. Nincs több beszélnivalónk, tá­vozz és ne keress alkalmat a találkozóra. Szívem görcsökbe fult arra a gondolatra, hogy örökre elválok tőle és nem látom soha többé. Újra eszembe jutott: mindent megtenni, elkövetni, áruló lenni, gyilkolni, csakhogy megmaradjak a közelében. Még görcsökben volt a szívem, tele szerelemmel, gyűlölettel, midőn így szóltam: — Meggyalázod a halhatatlan isteneket! Megveted az olimpusok haragját! Vigyázz, nehogy megbüntessenek az istenek! Jlesperia orrcimpái megdagadtak a harag­tól, fogai összeszorultak. Zordan mondta: — Megh­iltom, hogy igy beszélj. Távozz mentől előbb. Többé nem látsz. Felkelt és fel-alá kezdett járni. Olyan szép volt, hogy egyszerre csak eléje borultam, szandáljaira nyomtam ajkaimat és önfeledten kiáltottam: — Nem, nem, Hesperia! Nem tudlak el­hagyni és nem tudok szemrehányást tenni, mert éppen úgy szeretlek, istenü­lek, mint eddig. Soha nem hagyott el arcod mása, se az ütközetben, se a nagy nyomorban, soha, soha! Míg élek, más nőt nem szerethetek. Bocsáss meg és engedd, hogy melletted, nálad marad­jak, mert máshol nem tudok élni. Hesperia megkísérelte, hogy megszaba­duljon tőlem, de én térdelve kúsztam utána, megragadtam ruhája szegélyét, könyörögtem, esküdöztem. Azt mondtam, hogy életemet adom oda, minden gondolatomat és hogy rabszolgája leszek, csak ne taszítson el. Leszek rabszolgája és őrt fogok állni hálószobája előtt, mialatt nála lesz a szeretője. — Akarod, hogy keresztény legyek? Reg­gel megkeresztelkedem, járni fogok keresztény templomokba, csak ne hagyj el. És semmit sem kérek, követelek, csak azt, hogy néha egy-két szót váltsak veled. Megutáltam magamat, mialatt e szavakat mondtam, de nem tehettem mást. Sokáig, na­gyon soká­ig könyörögtem, míg végre így szólt hozzám: — Ha mindenképpen akarod, kérni fo­gom a császárt, aki nagyon jó és valószínűleg ad majd valami helyet az udvarában. Egyre azonban figyelmeztettek, hogy abban az eset­ben is csak láthatjuk egymást. Nem teljesí­tetted időre, amivel megbíztalak, Reával időz­tél ügye érdekében. Mindezért így fizetek. Élj boldogul! Csaknem kényszerített a távozásra. És én nem tudtam, várjon most voltam-e szomo­rúbb, vagy a találkozás előtt. XIV. A telet Maximus udvarában töltöttem nagyon szomorúan és keserűen. Hesperia megtartotta igéretét és Maximus császár kíséretéhez osztott be. Minden útján vele voltam, sokszor fontos tanácskozásoknál voltam jelen és együtt éltem a schola magistra­tusokkal. Minden munkásságom abban merült ki, hogy leírtam, vagy még többször csak le­másoltam azt, amit Maximus parancsként adott ki. Ez a foglalkozás ellenkezett felfogá­sommal és vágyamat se elégítette ki: a császár személyzete lenézett és azonkívül bántott az, hogy csak egy kényurat szolgálok, aki törvény­telenül uralkodik. Hesperiát sűrűn láttam, de mindig csak láttam, soha nem lehettem vele négyszemközt. Mikor megjött Helena, Maximus felesége, aki egy gazdag brit herceg leánya volt, Hesperia lett az udvarhölgye. Hűen teljesítette köteles­ségét, de azért mindenki tudta, hogy Maximus mégis csak őt szereti. Mindenütt, ahol csak megálltunk, Hesperia külön lakást bérelt s a császár naponta meglátogatta. Gyakran este jött hozzá és reggel távozott. Azt beszélték, hogy a szép római nő — igy hívták — nélkül semmit sem tesz a császár és hogy edictumait kijavítja, megváltoztatja. A császár ez ellen nem tiltakozott, mert műveletlen, tu­datlan katona volt és semmi más. Az udvarnál keresztény szertartások sze­rint éltek, a keresztény papok igen nagy t­­z- f--i teletben állottak, jóllehet maga a császár egy -­­általán nem volt vallásos. Serege kívánságára ugyan, mielőtt megkoronáztatta magát, meg­keresztelkedett, de csak nagyon homály,neem ismerte a keresztény vallást. Ez azonban nem akadályozta őt abban, hogy üldözze A­iana­mus és Arim híveit. Erre, úgy gondoltam, Hesperia tüzelte, mert valami nem tetszett neki e két ember igéiben. É­n is mindig részt­vettem az istentiszteleteken, de nem kénysze­rültem elhagyni őse a vallását. Rövid lugdu­numi tartózko­s­ után Treviriben egy gyö­nyörű városba mentünk át, melynek világ­híres falai és bástyai voltak. (Folyt: kövi TŐZSDÉK Gabonatőzsde Budapest, november 24. A gabonatőzsdén várják a maximális gabonaárak kormányhatósági elrendelését és ezért kedvtelen a hangulat és erősen a lanyhulás felé hajlik az irányzat. A mai búza­vásáron rendkívül csekély volt a kínálat, de ezzel szemben a malmok is nagyon tartózkodók voltak. Ezért egészen jelentéktelen volt a forgalom, aminek folyamán alig 2000­­ buza kelt el, a tegnapi árak­nál 10 fillérrel olcsóbban. A legdrágább eladási ár 45.30 korona volt 78.5 kilós pestvidéki búzáért, a legolcsóbb pedig 44.20 korona 74 kilós pestvidéki búzáért. Egyéb gabonaneműek közül a rozs 5—10 fillérrel olcsóbb, a zab szilárd, a tengeri csendes, az árpa hanyatló. Az árjegyző bizottság a következőket jelenti: Vételkedv hiányában 20 fillérig olcsóbb áron elkelt 2000 g buza. Rozs 10—20 fillérrel olcsóbb. Árpa forgalom nélkül hanyatló. Tengeri csöndes. Zab szilárd. Buza: Tiszavidéki: 100 mm. 76 kg. 45.— korona. 100 mm. 76 kg. 45.— korona. Pestvidéki: 500 mm. 78.5 kg. 45.30 korona, 200 mm. 75 kg. 44.80 korona, 250 mm. 74 kg. 44.20 korona. Felsőmagyarországi: 200 mm. 76.5 kg., 150 mm. 77 kg. 45.— korona. Rozs: 100 mm. 34.80 korona. 250 mm. 34.80 ko­rona. 100 mm. 34.70 korona. 300 mm. 34.70 korona, kpf. pp., 100 mm. 34.65 korona, kpf. pp., 100 mm. 34.40 korona kpf. pp. Árpa: 100 mm. 29.20 korona kpf. pp. Zab: 100 mm. 23.60 korona. Tengeri: 150 mm. 25.5 korona. 100 mm. 24.40 korona, 100 mm. 24.40 korona, kpf. kocsma. Az árak 100 kg.­kint koronákban értendők. A készáru jegyzések a mai tőzsdén a következők: Berlin szép asszonyai és leányai el vannak ragadtatva a Földes-féle Margit-eréme, szappan és púder nagyszerű hatásá­tól. Ezen készítmények emelik az arc szépségét és fokozzák az arc üdeségét. Búza kilós Ára 100 kg. kilós ÁTA 100 kg. Tiszavidéki 74 44.10—44.50 77 45. 45.40 9 75 44.50—44.90 78 45. 45.40 9 76 44.70-45.10 79 Fehérmegyei 74 44. 44.40 77 44.90—45.30 9 75 44.40—44.80 78 — 1. _ 9 76 44.60—45.— 79 # # Pestvidéki 74 44. 44.40 77 44.90—46.30 9 75 44.40-44.80 78 — — — — 9 76 44.60-45 — 79 Bánsági 74 44. 44.40 76 44.60—45!— 9 75 44.40—44.80 77 44.90—45.30 Bácskai 74 44.10 -44.50 76 44.70—45.10 9 75 44.50—44.90 77 45. 45.40 Rozs I.-rendü ... . — 2­­4.50—34.80 Árpa takarmány őrlési célra ... — 28.20—29.40 Zab I-rendü.. ... — 22.90—24.— , középminőségü — Tengeri Delföldi ... . ... — — 24.10—24.80 Buzakorpa Finom korpa azonnali szállításra _ 15.50—15.90 » , 1914 november _ ... 15.50—15.90 Durva korpa azonnali szállításra 16.70—17.10 , , 1914 november ... 16.70—17.10 Gabonaforgalom 1914 november 22-től 1914 november 23-ig. Érkezett Elszáll­itatott Buza Rozs Árpa Zab _ Tengeri Repce Liszt ... Korpa 19433 1463 18333 3140 5078 50 1014 183 200 2224 3547 909

Next