Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)

1914-11-01 / 273. szám

PESTI NAPLÓ tett?, november I-s Budapest, vasärna-p ..apa Í273. szám.) Törökország irányában. Nagyszámú orosz hajók a Pruton menekülnek; a tengeren vagy a Chílián tartózkodó orosz hadi- és személyszállító hajók parancsot kaptak, hogy a Drinára meneküljenek. Vedelmi hajózás elől elzárta és mindenfelé aknákat raktak le, megindult a diplomáciai tárgyalás a hollandiai kormány és az Egyesült Államok között, mivel Hollandia sérelmet lát Anglia tervében. A háború közvetlen oka Bécs, október 31. Török részről, a legelőkelőbb helyről és a legnagyobb felelősséggel felruházott állású török államférfin a következőket mondta: — Véleményem szerint a konfliktus kitörésére a „Sultan Selim“ és a „Midili“ (a „Goeben“ és a „Breslau“) hajók adtak okot. Emlékeztetem önt arra, hogy az orosz és az angol nagykövet Konstantinápolyban a múlt hét elején kijelentette, hogy Anglia és Oroszország nem ismeri el a „Sultan Selim“ és a „Midili“ Hajók megvásárlását és fenyegetőztek, hogy ezeket a hajókat továbbra is német hajóknak tekintik s ha azok elhagyják a török vizelet, a szövetséges flották meg fogják őket támadni. Tiltakozásuk nagyobb nyomatékául egyfelől az angol flotta, másfelől az oroszok felvonultatták hajóikat a török vizeken, a porta azonban nem ijedt meg. A török hajók,amelyek a hét elején újból kifutottak a tengerre, a Kaukázus mellett elterülő török tengerparthoz tartozó territoriális vizekre törekedtek. Úgy látszik, ott került szembe az orosz flotta a török hajókkal és ott történt az összeütközés, amely a most kitört konfliktusnak közvetlen oka volt. A hatás Bukarestben , Bukarest, október 31. A török flotta akciója, amelyet tegnap indított meg az orosz hadihajók ellen, a román fővárosban általános mély hatást tett. Ide az a hír érkezett, hogy a török flotta valamennyi orosz kikötőt bombázza, egész Szebasztopolig. Az orosz hadihajók és személyszállító gőzösök a török flotta elől a Pruthra menekültek. 11: Izgalom Perzsiában A perzsák szabadságharca ! 1 !: Konstantinápoly, október 31. Ideérkezett perzsa lapok szerint Oroszország Perzsiából visszavonja csapatait, hogy Lengyelországba vihesse azokat, de nem kötelezi magát arra, hogy nem fogja azokat Perzsiába visszaszállítani. Az Oroszország elleni izgalom még mindig tart. Az oroszok megtámadták Targuesar és Marguesar városok lakosságát, mire perzsa lovasok megtámadták az oroszokat. Mintegy száz orosz megsebesült vagy meghalt. Az ispahani orosz konzul az utóbbi idők izgalmai következtében hirtelen meghalt. Salar ed Dauleh megegyezést kötött Mufaham emirrel, a baditiárok vezérével. Kiáltványt tettek közzé, amelyben felszólítják a törzseket, hogy szabadítsák meg az oroszoktól Ezenkívül alakult egy bizottság a Kaukázus felszabadítására. Tengereken és gyarmatokon második búr felkelés Rotterdam, október 31. Délafrikában a felkelők száma már tízezer; jól vannak felfegyverkezve, gyorstüzelőágyukkal és gépfegyverekkel rendelkeznek. Angliának a fokföldi gyarmaton nyolcezer főnyi csapata van. Berlin, október 31. A Deutsche Tageszeitung jelenti: ,A Rotterdamer Nachrichten szerint az egész Oranje-gyarmat nyílt felkelésben van Anglia ellen. ■t Ini Északi-tenger elzárása Hollandia sérelme Kopenhága, október 31. miután az angol kormány közölte a semleges álamokkal, hogy az Északi-tengert az egész keres Világok harca A Balkán Az orosz ultimátum Bulgáriához Bukarest, október 31. A Viitorul című lap jelenti a következőket: A diplomáciai viszony megszakadása Oroszország és Bulgária között közvetlenül küszöbön áll. A lap szó szerint való szövegben közli azt a jegyzéket, amelyet Savinszky szófiai orosz követ kormánya nevében a bolgár kormánynak átnyújtott. Ez a jegyzék röviden határidőt szab és teljesem ultimátumszerű. A következő négy pontot tartalmazza: 1. A bolgár kormány tartózkodjék ezentúl mindért ellenséges diplomáciai lépéstől Szerbia irányában. 2. A bolgár kormány tartozik magát formálisan kötelezni és biztosítékot adni arra, hogy a jövőben semmi szín alatt nem fog bandákat támogatni és a komitácsi vezéreket Macedóniában nem tűri, továbbá, hogy a bandák vezéreit haladéktalanul haditörvényszék elé állítja. 3. Szigorú cenzúrát léptél életbe az újságok ellen, az Oroszország és Szerbiára vonatkozó események közlése tekintetében és 4. haladéktalanul halássza ki azokat az aknákat, amelyek jelenleg akadályozzák, sőt lehetetlenné teszik a közlekedést. Várnaés Burgas felé. Tartozik a bolgár kormány ezeket a kikötőket nyomban megnyitni az orosz transito-forgalom számára Dedeagacs és Szaloniki felé. Az orosz kormány jegyzéke a következő szavakkal végződik: — Hogyha Bulgária ezt a négy követelést, amelyeket az orosz kormány záros határidővel terjeszt elő, nem teljesítené, akkor Oroszország kénytelen volna haladéktalanul megkezdeni Várna és Burgas kikötők bombázását. Bulgária mozgósít? Kopenhága, október 31. Az itteni Tidende jelenti: Szófiából: A bolgár kormány elrendelte az öszszes hajózási forgalom beszüntetését a bolgár kikötőkben. A második vonalbeli tartalékosokat behívták. Portugália Rémuralom Portugáliában London, október 31. A Morningpost jelenti Lissabonból 27-iki képlettel. Számos letartóztatás történik az egész országban. A Vestaracao Christo című lap kiadóját kiutasították az országból. A karbonarik a februári amnesztia óta azon dolgoznak, hogy megtöltsék a fogházakat, mert tudják, hogy a jelenlegi európai helyzetben a royalisták letartóztatása nem kelt feltűnést és azt hiszik, hogy elérkezett az a régen várt alkalom, hogy a mozgalmat elnyomhatják. Az öszszes royalista újságokat lefoglalják. A külföldi sajtóhoz intézett sürgönyöket megcenzúrázzák, vagy egészben visszatartják. Úgy látszik, hogy a kormány a karbonariknak teljesen szabad kezet engedett. A republikánus lisszaboni sajtó felszólítja a kormányt, hogy ne gyakoroljon kegyelmet. A levelező így végzi cikkét: Anglia már egy évvel előbb biztosította magának Portugália katonai együttműködését és ha ezt most igénybe veszi, ennek azon feltétel alatt kell történnie, hogy a karbonarik további erőszakosságai és üldözései megszűnnek. Törökország tengeri hadereje A török haditengerészet múltja dicsőséges. Már a tizennegyedik században is feljegyzésre érdemes tetteket vitt végbe a török flotta. 1308-ban, Ozmán uralkodása alatt meghódította Chiost és 1356-ban a flotta érdeme volt, hogy a török mejt tudta vetni a lábát a Hellespontos európai oldalán, Gallipoliban. Amint Törökország hatalma és kiterjedése növekedett Európában, egyre elkeseredettebb harcokat kellett vívnia az itáliai tengeri köztársaságokkal. Ezek a harcok változó szerencséivel folytak. A velenceiek 1540-ben több ágéi szigetüket elvesztették, s kevéssel később a török kapudán a velencei Andrea Doriát egész flottájává együtt megfutamította a prevezai tengeri csatában A törökök ezután elfoglalták a joni szigeteket, Tripoliszt, Tuniszt és Algiert, sőt a liguriai partákon és Keleten is tért hódítottak. Flottájuk a Vörös- tengerről a Perzsa öbölbe és az Indiai óceánra is elkalandozott s gyakran harcba keveredett a portugáliai hajóhaddal. 1571-ben ugyan vereséget szenvedett a török a lepantói tengeri csatában, de a rákövetkező évben már ismét hatalmas török flotta jelenik meg a Földközi tengeren. A viszonyok változása folytán a következő években a törökök nem fordítottak annyi gondot flottájuk fejlesztésére . 1770-ben az orosz hajótól legyőzte Tsezménél a török hajórajt. Az oroszok azonban csak annak köszönhették sikerüket, fogyorvul éjjel lepték meg a törököket. Ezután jó ideig nem tudott megerősödni a török haditengerészet s igy történhetett, hogy 1807-ben John Elphinstom orosz admirális a Dardanellákat — ezt a könnyen megvédelmezhető ,vízi utat — megszállotta . A magas porta most ismét a haditengerészet fejlesztésére fordítottjai figyeltét és, k£t, évtizedein belül olyan erős flottát állított ki, hogy az angolok jónak látták ősi ellenségükkel, az oroszszal és a franciával egyesülni, hogy a félelmes török tengeri haderőt megsemmisítsék. Ez meg is történt 1827 október 20-án Navarra kikötője előtt, mégpedig igen jellemzően az entente államainak népjogtiszteletére a békeidőben. Ezután nagyon szomorú esztendők következtek az ottomán birodalomra. Anglia, Franciaország és Oroszország minden igyekezetükkel azon voltak, hogy megnyirbálják Törökország függetlenségét és területi épségét, de azért a törökök ősereje nem tört meg. Az 1877—78-iki orosz háború idején a törökök magukhoz ragadták az uralmat a Fekete-engerek, s a háború végén nem kevesebb, mint 16 páncélos hajójuk, öt sorhajójuk és 71 fregattjuk és korvettájuk volt. Abdul Hamid azonban nem fordított gondot a flottára s az 1897-iki görög-török háborúban a török hajóhad nem is vállalkozhatott nagyobb akcióra, éppen csak a görög flottát tartotta távol a török partoktól. De az ifjú-török eszme elterjedésével egy csapásra megváltozott minden. A haladás szellemének friss levegője járta be az egész birodalmat. A flottát is reformálták s a török nép a hazaszeretet legszebb példáit szolgáltatta, amikor fölszólították, hogy adakozzék a flotta céljaira. Törökország hű barátja, Németország két régibb, de azért kitűnő sorhajót adott el a portának s megkezdődött a legénység és a tisztek kiképzése. A flotta reformálásának eredménye már a sibyai háborúban is mutatkozott. Azután elkövetkezett a balkáni háború, amelyben görög flotta lett úrrá a tengeren. Mindazonáltal a görög hajóhad nem tudta döntőleg megverni a török flottát, bár ez utóbbinak gyakran vissza kellett vonulnia a Dardanellák védő erődei közé. A törökök flottájuk akciójának eredménytelenségét főleg annak tudhatták be, hogy nem volt elég idejük tengerész-legénységük kiképzésére. Mert, hogy a török flotta nem szűkölködött ügyes tisztekben, azt fényesen bebizonyították a Rauf bej parancsnoksága alatt álló Hamidie bátor tettei. A tengerésznek való kitűnő anyag megvolt, csak az .