Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)

1914-12-16 / 318. szám

nsffutprar, saoroa PESTI NAPLÓ 199. december 15. 1318. szám.}' A beszédet a szok­ás első titkára olvasta fel, amit az egész Ház árva hallgatott végig és úgy a képvise­lők, mint a szenátorok nagy tetszéssel fogadtak. Mihelyt az udvar elhagyta az üléstermet, a parla­ment megkerte munkáját. Hata­beyt 126 szava­zattal 1 ellenében elnökké választották. Alelnökké Eimil Alg pasát, a marokkói felkelők vezérének test­vérét és Hussein Dschahidot választották meg. Ez­után Halit elnök emelkedett szólásra. Beszédében kifejtette, hogy Törökország csak kényszerűségből visel háborút. Az előző háború és a jelenlegi há­ború között az a különbség, hogy most olyan ha­talmas tényezők állanak Törökország mellett, me­lyek a törökök győzelmi reményét megerősítik. A Balkán-államok politikai átalakulás és forradalom idején szántek háborút Törökországnak és ezért arathattak olyan győzelmet, melyről még csak ál­modni sem mertek volna. Ezúttal a kellő pillanat­ban elrendelt mobilizációt teljesen rendben fejez­tük be. A birodalom és a hadsereg fegyverhez nyúlt. Mai hadseregünk, mely fegyverével az ellenséget legerősebb állásaiból üzi ki, feleleveníti majd a törté­nelem legfényesebb napjait. Bármily nagyok is ellenségeink, kénytelenek azt elismerni, hogy a mai háború nem jelenti egy kérdés megoldását, sem a megtámadott becsület helyreállítását, nem jelent továbbá egy múló háborút, mely egy pro­vincia megvédésére szolgál, hanem ez a háború egy létünkért folyó küzdelem és éppen ezért hazasze­retettel kell csoportosulnunk uralkodónk köré és véges-végig kitartani ebben a háborúban, míg a tartós békét biztosíthatjuk. Egy olyan békét, mely unokáinknak lehetővé teszi, hogy kulturfeladatai­ka­t békében végezhessék el. Szebasztopolt ismét bombázták a törökök Berlin, december 15. A Vossische Zeitung jelenti Krisztiániából: "A „Midilli" nevű török cirkáló, amely az egykori „Breslau"-val azonos, megjelent Szebasztopol előtt és bombázta a kikötőt. A világító tornyot rommá lőtték. Különben is rengeteg kárt okozott a bombázás. A török cirkáló eltűnt, mielőtt az oroszok a tüzelést viszonozhatták volna. Perzsiában elrendelték a mozgósítást Konstantinápoly, december 15. Ideérkezett jelentések szerint Perzsiában elrendelték a mozgósítást. A hadüzenet Orosz­országnak a legközelebbi napokban várható. A Az angolok tükre Dickens a honfitársairól A történelem tanúsítja, hogy minden nemzet összeomlását megjósolta egy-egy Taci­tus. Angliában is voltak olyanok, akik figyel­meztették hazájukat a fenyegető veszedelemre; csak Carlylra, John Ruskinra és Shawra kell gondolnunk, aki a brit alattomoskodást kímé­letlenül ostorozza, valamint Galsworthyra, aki az önmagával megelégedett,­­minden sza­badabb életmódot ellenző angol kalmárságot kitűnően rajzolta meg. E költőkön kívül meg­tette ezt az is, akire az egész angol birodalom joggal büszke: Dickens. Egyike kevésbbé is­mert regényeinek­­"A mi közös barátunk" (Our mutual friend); nem is a legsikerültebb műve, de van egy remek alakja, amelyet Dickens mesterien rajzolt meg. Ez Mr. Pods­nap — és hogy benne a költő az angol nacio­nalizmus típusát akarta megérzékíteni, azt bi­zonyítja­, hogy egy egész iskola, egy hit kép­viselőjeként szerepelteti, amelyet róla — pod­napism-nek nevez. Micsoda és kicsoda Mr. Podsnap? Mr. Podsnap — így beszéli Dickens — jómódú ember volt és nagyon jó véleménynyel volt Mr. Podsnapról. Nagyobb örökséggel indult neki az életnek, nagyobb örökséget vett fele­ségül, szép haszonra tett szert hajóbiztosítás révén és teljesen megelégedett volt. Érthetet­lennek tűnt fel neki, hogy nem,volt mindenki elégedett és örömmel töltötte el az az érzés, hogy ő példát ad emberiségnek azzal, hogy­ mindennel és legelsősorban önmagával meg volt elégedve. Mr. Podsnap világa erkölcsileg nem volt valami nagy, földrajzilag sem, mert bár tudta, hogy üzlete a külföldi országokkal való kereskedelmen alapszik, azt mégis le­nézte és a külföldiek szokásairól és erkölcsei­ről csak ennyit mondott: — Nem angol. Miután Dickens az inzuláris bornirtságot így Mr. Podsnap személyében bemutatta, hoz­záteszi még a naivan valláserkölcsös alatto­mosságot is. Mivel „Mr. Podsnap ily rendkí­vül tiszteletreméltó férfiú volt, úgy érezte, hogy kötelessége a Gondviselést védő szárnyai alá venni. ”Ezért mindig tudta, hogy mi volt a Gondviselés szándéka. Alacsonyabb társa­dalmi osztályú emberek tévedhettek ebben, de Mr. Podsnap mindig tudta a helyeset, _és érdekes, hogy amit a Gondviselés akart, ugyanazt akarta mindig Mr. Podsnap is". Igen, ismerte honfitársait ez a költő; ismerte azt az Angliát, amely mindig kész harcolni a szabad­ságért, erkölcsért és becsületért — ha úgy kí­vánja a saját üzleti érdeke. Kitűnően írja le Dickens azt a jelenetet, amikor Podsnap hosszas habozás után egy külföldit —­ nyilván franciát — meghív a há­zában tartandó estélyre. Úgy beszél erről a vendégről, akinek az a megbocsáthatlan vétke, hogy nem angol, „mintha néma gyermeknek orvosságot adna be". Gondosan kijavítja a beszédét, miközben a francia nyelv létezésé­ért és kifejezésbeli hiányosságaiért tőle telhe­tően igyekszik bocsánatot kérni. Megkérdezi, hogy, nem találja-e­ Londont, Londrest igen nagynak és rendkívül gazdagnak és hogy eb­ben a világvárosban, Londonban, Londres­ben nem veszi-e észre ,,a mi angol alkotmá­nyunk külső jeleit". A szerencsétlen idegen bizonyára nem vett­ észre ebből semmit, mire Mr. Podsnak leereszt­­kedően magyarázza meg: " Mi angolok nagyon büszkék vagyunk­ az alkotmányunkra. A Gondviselés adta ne­künk és nincsen még egy olyan szerencsés or­­­szág, mint a mienk. Így beszél a szerény Mr. Podsnap, a to­lakodó idegen azonban megkockáztatja a kér-­ dést: — És más országok mit csinálnak? — Más országok — feleli komolyan Mr.­ Podsnap — azt csinálják, amit éppen csinál-' hatnak. — A Gondviselés különös intézkedése ez — jegyzi meg az idegen — hiszen a határ, nincsen messze. • — Kétségtelen — feleli Mr. Podsnap, — de úgy van mégis. A szigetország meg van áldva, míg a többi nem. És ha csak angolok lennének itt, megmondanám, hogy az an­golban, a szerénység, függetlenség, nyugalom és sok más jó tulajdonság olyan szerencsés keverésben van meg, amely a földkerekség legkiválóbb fajává teszi. Ez az a hang, amelyet ma egész Anglia, a sfajtó, az írók, a hivatalos körök használnak. Angliának nincsen párja a világon. A podi napism, amelyről Dickens írt, győzött; ez a háború is a „podnapism" műve. —i - ^ Semleges államok Olaszország Az entente nem akart karácsonyi fegyverszünetet A pápa kezdeményezésének m­eghiusulása Köln, december 15. A Kölnische Zeitung jelenti Berlinből: A pápának rövid karácsonyi fegyver­szünetre vonatkozó kezdeményezés a had­viselő hatalmak többségénél kedvező ta­lajra talált. Főleg Németország és Ausztria-Magyarország nyilatkoztak azonnal bele­egyezőleg. Törökország is kész volt számolni a kúria kívánságával. A pápai kezdemé­nyezésnek Oroszország és Franciaország ellen­mondott, amely országok határozottan eluta­sították a javaslat elfogadását. Franciaország elutasító magatartása annál is inkább különös színben tűnik fel, mert a francia politika is­mételten azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy tekintettel Franciaországnak úgynevezett katolikus protektorátusára a Keleten, vala­mint más okokból is a vatikán iránt barátsá­gos érzelmeket táplál. A pápa javaslatához való hozzájárulással, Németország, Ausztria-Magyarország és Törökország megmutatta, hogy teljesen értékelni tudják azt a vallásos és humánus gondolatot, amely e kezdeménye­zést sugalta. Ez is megcáfolja a barbarizmus esztelen vádját, amelylyel ellenségeink hangu­latot akarnak ellenünk kelteni. Bülow herceg Rómában utazott Berlin, december 15. A Tagblatt jelenti, hogy Bülow herceg és a hercegné ma este Rómába utaztak. A skandináv államok­ ­ svéd, a norvég és a dán király találkozása Stockholm, december 15. A Svenska Telegram*Biran jelenti: A svéd király meghívására pénteken, e hónap 18-án találkozás lesz a svéd, dán és norvég királyok között Malmőben.­­A királyokat külügyminisztereik fogják kísérni. A találkozás tanúbizonysága a jó viszonynak a három északi állam között és a közöttük fennálló teljes egységnek a mostanáig követett semlegességi politika fentartása dolgában. A találkozás fő célja, alkalmat adni a tanácskozásra azon esz­­közök között, amelyek tekintetbe jöhet­nének a hadiállapotból a három említett­­ országra háramló gazdasági nehézségek­­ csökkentésére­­és körülhatárolására.­­ Újabb konfliktus az Unió és M Mexikó közt London, december 15. Reuter-ügynökség jelenti Veracruzból. Ca­ F­ranza kijelentette, hogy a határon uralkodó­ állapotok miatt az Egyesült­ Államok részéről al­kalmazott erőszakot a barátságos motívumok elle­nére, barátságtalan aktusnak tekinti. Ez a nyilat­kozat Caranza feleletét foglalja magában a­ washingtoni kormányzóság részéről hozzáintézed" figyelmeztetésre. és gyarmatokon Elpusztult osztrák-magyar iskolahajó Trieszt, december 15. A Beethoven kereskedelmi tengerészeti iskolahajóról, amely ez év március hó 29-én elhagyta New­ Castlet, hogy Valparaisóba menjen, ezideig a legszorgosabb kutatások da­cára sem érkezett semmi hír. Minthogy tud­valevőleg a chilei partokon május második fe­lében nagyon nagy viharok dühöngtek, való­színű­, hogy a hajó e viharokban elpusztult. A­­hajó parancsnoka az olmützi származású Orschub­itlt kapitány volt, akit utoljára fiatal felesége is elkísért. A hajó első tisztje Cosulich volt,az Austro-Americana elnökének a fia. Ezenkívül huszonkét matróz és húsz hadap­­­ród volt a hajón, a monarkia különböző ré­szeiből. Válságos a franciák helyzete Marokkóban Kopenhága, december 15l. Barcelonából érkezett jelentés szerint egy spanyol hadihajórajt Marokkóba rendeltek. A spanyol területen még nyugalom van, a ben­szülöttek lázadása azzal fenyeget, hogy ide is kiterjed. A franciák helyzete Marokkóban na­gyon súlyos, Fezt 20.000 beduin körülzárta. Madrid, december 15., "Az „Imparcial" jelenti, hogy Marakest a lázadó marokkóiak elfoglalták.

Next