Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)

1914-12-22 / 324. szám

Budapest, kedd PESTI NAPLÓ 1914. december 22. (324. szám.) 3 Armentiéres bombázása Amsterdam, december 21. A németek újabb erővel láttak hozzá Ar­mentiéres bombázásához. Péntek este­­kilenc órától szombat reggel hét óráig több mint ezer gránát röpült a városba. A gránátok igen nagy pusztítást vittek véghez, de emberéletben aránylag igen kevés kár esett. A saint-eloisi harcok London, december 21. A Daily Chronicle az Ypern közelében fekvő saint-eloisi heves harcokról a következő részlete­ket írja: A németek heves ágyutüzet kezdtek a fran­cia vonalak ellen. Az ágyúharcban német rész­ről nem kevesebb, mint kétszáz ágyú vett részt. Az irtózatos ágyúzás, amely hat órán keresztül tartott, csak akkor szűnt meg, amikor a német gyalogság rohamba ment át. Iszonyú kézitusa fejlődött ki az ellenséges sorok között. A né­metek a harc közben megerősítéseket kapta­k és végül kicsikarták a győzelmet. A franciákat kiszorították lövészárkaikból. Új offenzíva Calais ellen Berlin, december 21. Amsterdamból jelentik. A Times és a Daily Mail jelentései szerint néhány nap óta a németek újabb offenzívát kezdtek meg Calais ellen. Nehéz kaliberű ágyúik szünet nélkül bombázták Nieuportot és környékét. Nieuport egyik elővárosa, St. Georges lángban áll. A szövetségesek azt hi­szik, hogy a németek a bombázást délről jövő támadással fogják támogatni, miután most már sikerült nekik Pervysétől észak felé né­hány kilométernyire az Yser-csatornán való átjárást kierőszakolniuk. A terület Pervyse és Ramscapelle között tengerhez hasonlít, a né­met gyalogságnak tehát nehéz munkája lesz, ha előbbre akar jutni. Nagy német csapat­tömegek állanak Middelkerle mellett és az in­nen St. Pierre Capelle felé vezető országúton ágyú ágyú mellett áll. Az angol sajtó kizárt­nak tartja, hogy a német áttörési kísérlet, ha tényleges hadművelet és nem csupán félre­vezetésre szánt látszólagos manőver, sikerrel is járjon. A németekkel szemben nagyon jelen­tékeny cs­apattesteket összpontosítottak a szö­vetségesek, amelyek elhelyezéséről a német hadvezetőség aligha van tájékozódva, miután a ködös idő a repülőgépek felderítő útjait ered­ménytelenné teszi. Annyi bizonyos, írja a Daily Mail, hogy a német aviatikusok rendkí­vül vakmerőek és sokszor alig száz méternyi magasságban keringenek a szövetségesek had­állásai felett Az angol választások ügye London, december 21. (Rotterdamon át.) Az angol politikai köröket most az a kérdés foglalkoztatja, hogy tanácsos-e megtartani a kö­zeledő választásokat az esetben, ha a háború akkorra még nem fejeződnék be. A parlament jelenlegi képviselőinek a mandátumai december végén lejárnak és szokás szerint már most ki kel­lene tűzni az új választásokat. Politikai körök azt tartják, hogy egy megegyezés jött létre a liberális és az unionista pártok között, amely szerint a háború tartama alatt a belpolitikában nem lesznek ellenségeskedések és ennek folytán valószínűnek tartják, hogy a választásokat is elhalasztják a háboru utámra. A francia harctérről A német császár a nyugati harctérre utazott Berlin, december 21. A német császárt, aki tegnap utazott el a nyugati harctérre, a birodalmi kancellár, a hadügyminiszter, a tengerészeti és a külügyi államtitkár kísérte el útjára. .A császár a kará­csony estét a harctéren fogja tölteni. A francia vereségek hatása Pétervárt Róma, december 21. A Giornale d'Italia vezető orosz körökből úgy értesül, hogy a franciák sikertelen offenzívája Pé­tervárt nagyon lehangolta. Az oroszok elítélik a franciák ama szándékát, hogy a japán segítséget meg akarják vásárolni. A bajor királyi pár karácsonyi üdvözlete a bajor csapatokhoz München, december 21. A királyi pár a táborban álló bajor csapatok­nak a következő karácsonyi üdvözletet küldte: A karácsonyi ünnepek alkalmából szívem melegével gondolok országom kedves gyerme­keire, akik távol hazájuktól az ellenséggel szem­bem állanak. Büszkén és hálával gondolok rájuk és bizalomteljesen meg vagyok győződve, hogy áldozatkész kötelességteljesítésüket siker fogja koronázni, amely biztosítéka lesz annak, hogy a jövőben senki sem fogja merészelni zavarni a németek karácsonyát. Lajos: A karácsonyfától gondolataim elszállnak hozzátok, derék katonák, akik a karácsonyi ün­nepet nem ünnepelhetitek családotok körében. Egy azonban nyugtasson meg benneteket. Min­­ t Miből Napóleont akarnak csinálni ? Az erabente lapjaiban, de még azokban, amelyek semleges országban élnek ugyan, de az entenite által megfizettetvén, valóságos cikksorozatok jelennek meg m­ostanában Joffre tábornokról, aki a francia sereg gene­ra­sszimusza. Joffre, noha a maréchali címet visszautasította, most rangszerint mégis a leg­főbb katona és így, ha akarja, Napóleon utód-fjának is vélheti magát A francia sereg főpa­rancsnokáról egyazon minta szerint készült cikkek egész tömege lepi el a sajtót és mind­egyik ilyen írásban el van mondva, hogy Joffre milyen kitűnő ember, milyen egyszerű, milyen puritán, milyen nagyszerű, milyen te­hetséges. Egyik-másik cikkekből azt is meg­tudjuk, hogy a francia fővezér jó katona és ez helyes is, hogy ezt kiírják róla, mert ha a cikkekből nem, eddigi haditetteiből ugyan­csak nem tudhatnék meg, hogy hány Na­póleon és hány Moltke, sőt Hindenburg is veszett el ebben a kerek, pirospozsgás arcú úrban, aki szép emberpointtal is rendelkezik. Nem akarunk tréfálni és szívesen elis­merjük, hogy Joffre valóban derék katona, noha a francia kormány, az ügyvéd, aki most a köztársasági elnök tisztjét tölti be és az emeritált spekuláns, aki most ott a hadügy­miniszter, szintén annak tartják őt, jó kato­nának. Joffre valóban az. Emberségesen állt ellen gyakran a németeknek, ám az a legen­dakör, amit most igyekeznek körülötte fonni, mégis kínos és groteszk. Szinte tragikomikus a franciáknak az az erőlködése, amelylyel minden áron egy Hindenburgot akarnának a maguk számára. Nincs rettenetesebb annál, amikor egy ember, egyébként kitűnő férfiú, a hivatalában dolgos és jó családapa is, minden áron világ­történelmi hős akar lenni, Hannibál, Cézár, vagy Napóleon. Mondhatni, hogy a Napóleon nagysága megmételyezte a francia fantáziát, legalább is olyan mértékben, amilyenben len­dületet adott neki. A nagy császár óta a fran­cia hadsereg tele volt mindig tábornokokkal, akik az első császár emberfölötti erejét és di­csőségét kívánván, katasztrófa elé vitték ön­magukat és a rájuk bízott sereget, vagy pe­dig, mint a hírnév szélhámosai, keserves er­kölcsi nyomorúságban végezték. Franciaország utolsó maréchalja, Mac Mahon például, Napóleont utánozván, a leg­nagyobb mértékben hozzájárult a hetvenediki katasztrófa felidézéséhez, később pedig, mi­kor a köztársaság elnökévé választották, ka­tonai balsikereit helyrehozandó, a politikai hibáknak egész sorozatát követte el, amelyek hazájára nézve majdnem végzetessé váltak. De ennél is elrettentőbb példája a tehetségte­len Napoleon-utánzásnak Boulanger tábor­nok. Ez a tábornok a harmadik köztársaság alatt sokáig nyugtalanította a franciákat és katonai és polgári közéletnek egyaránt rossz szelleme volt, önmaga pedig szerencsétlen ember, aki végre is öngyilkossággal fejezte be életét. A korcsmákban, az énekes kávéházak­ban, a cabaretekben énekeltek róla dalokat és a kis dobogónak nem egy énekese lett nagy­hírűvé, sőt gazdaggá azáltal, hogy a példát­lanul népszerű tábornokról, Boulangerről egy ügyes kuplét adott elő. E tábornok, aki a harcmezőn valóban sohasem produkált sem­mit és akinek legnagyobb haditette az volt, hogy politikai körlovaglásokat végzett Páris utcáin, hol a csőcselék és kiskorú sihederek ujjongva éljenezték őt, végre is beleszédült a dicsőségbe. Minden áron háborút akart, majd államcsínyen törte a fejét, császár akart lenni, mint az, akinek ő csak rossz karrikatúrája volt, Napóleon. Sok kormány bukott bele Boulanger csínytevéseibe, végén akadt egy, amely vádat emelt ellene. A császárjelöltet le akarták tartóztatni, külföldre menekült, Bel­giumba, ahol csúfos kalandokba merült éle­tét öngyilkossággal fejezte be. És mint Boulanger a Napoleon karrika­turája volt, úgy akadt később neki is karri­katurája. A karrikatura karrikaturája. A csá­szár karrikaturája tábornok volt, a­ karrika­tura-tábornoké ezredes, nevezetesen Mar­chand, aki a­ fashodai ügyből akart hősként kikerülni. De a köztársaság azóta megidősö­dött, megerősödött és meg is okosodott Még a gyomrában volt a Boulanger tábornok ügyei és Marchand-t ártalmatlanná tették, mielőtt még igazi nagysággá nőhette volna magát ki Az ezredesből sohasem lett tábornok, amilyen gyorsan jött, éppen olyan gyorsan el is ment és sorsa ebből a szempontból valóban az üstö­kösé volt, i­ den városban és minden faluban áldozatkész em­berek azon vannak, hogy hozzátartozóitokat megóvják az ínségtől, hogy gyermekeiteknek ka­rácsonyi örömeket szerezzenek. Ezzel is lerójjuk hazánk köszönetét azért, hogy határunktól távol­tartottátok a haza borzalmait. Isten áldjon ben­neteket! Mária Terézia. A francia képviselőház ülése Páris, december 21. A képviselőház ülésszaka mindössze két ülés­ből fog állani. Az első ülés kedden lesz. A képviselő­ház különböző sürgős törvényjavaslatokat tárgyal, köztük egyet a költségvetési provizórium engedé­lyezéséről s azután mint költségvetési bizottság ta­nácskozik tovább, hogy meghallgassa a kormány egyes nyilatkozatait, melyek nem katonai kérdé­sekre vonatkoznak. A másik ülés szerdán vagy csü­törtökön lesz. A képviselőház vita nélkül fogja megszavazni a kormány javaslatait és meghallgató­ a kormány nyilatkozatait Törökország héberül Az­sziám szabadságharca A kaukázusi orosz hadviselés nehézségei Rotterdam, december 21. Pétervárról táviratozzák, hogy a hideg na­gyon akadályozza az oroszokat a törökök ellen ve­zetett hadjárat viselésében. Baku polgármestere, aki különböző adományok szétosztása céljából meg­jelent a harcvonalon, azt beszéli, hogy az orosz katonáik kunyhóikba és házaikba marhákat állíta­nak be, hogy az állati test melegénél melegedjenek. A katonák ezenkívül még naponta versenyfutásokat és borversenyeket rendeznek, hogy meg ne fagy­janak. Jaffát nem ágyúzzák Konstantinápoly, december 21. Az a hír, hogy angol és francia csatahajók Jaffát ágyúzzák, alaptalan. Csak annyi igaz, hogy ilyen csatahajók a szíriai vizeken cirkálnak. Az arabok csatlakoznak a török hadsereghez Konstantinápoly, december 21. A „Túrán" című lap irja , Ibn Saud arab vezér hatezer lovasból álló csa­patot szervezett, köztük háromezer meharistáit (te­vés csapat) és katonáit Bassarah irányába küldte, hogy ott csatlakozzanak a török hadsereghez. A vezér maga a főcsapattal Jemenbe megy. Egy más

Next