Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)

1915-03-09 / 68. szám

4 Vasárnap k­ezése a duklai frontnak más részén. Itt egy völgynyeregnek birtokáért folyt el­keseredett közdelem, a szembenálló lövő­árkok a két átelleni hegyen voltak megásva s nap-nap után ereszkedtek le a völgybe. A mieink nehéz ágyúkkal lőtték az oroszok fe­dezékeit, precizen lehetett látni, mint tépi szét a robbanás az árok peremét, mint zúzza össze a katonákat. Az életben maradt oroszok halott társaikat a lövőárkokból kidobálták és új tar­talékokat helyeztek helyükbe. Nem mozdultak a legviharosabb gránátesők dacára sem, be­várták támadásainkat, amelyek aztán kivetet­ték őket állásaikból és a völgynyereg birto­kunkba került. Ezen a diadalmas napom igen sok fogoly került kezünkbe, egy külön szerelvény­vonat vitte le őket Sátoraljaújhely felé. Általános támadásunk, mely viharzó erő­vel folyik a duklai fronton, nap-nap után, bár küzdelmesen, tért nyernek. A közigazgatás a felsővízközi orosz­szállottá járás szomszéd járásaiban kifogásta­lanul működik, különösen Spillenberg Barna girálti főszolgabíró kezében a legpontosabban végződnek azok a munkálatok, amelyek a köz­igazgatás részéről a hadvezetéssel kapcsolato­sait. Érdekes, hogy a kiürített községek lako­sainak élelmezését Spillenberg főszolgabíró úgy látja el, hogy vagyonszám rendeli az élel­miszert, melyet hivatalában mérnek ki beszer­zési áron. Ezzel gondoskodott a lakosság ellá­tásáról s egyszersmind lefokozta egyes speku­lánsok áremeléseit. A maga járásának ellátá­sán kivűl több mint harminc község lakossá­gának megélhetéséről gondoskodik. PESTI NAPLÓ 1915 március­­ M­ikáboru eseményei Erős küzdelem az egész északi fronton HadzsajtésziDás, március 8. (Érkezett 1 óra ,10 perckor) (A hadisajtószállás engedélyével.) Tegnap is heves harcok folytak az egész fronton. A Dunajec-front déli szárnyán a tiroli császárvadászoknak egy támadása f­é­nyesen sikerült A kárpáti harcok középpont­jában, az uzsoki és lupkovi szorosok közt erős harcok folynak, amelyekben csapataink fölényben vannak. Orosz-Lengyelországban szövetségeseink nem csekély eredményeket értek el. Az északi háború Az oroszok északkeleti Galícia kiürítésére készülnek Bécs, március 8. A Milfihaifii­fiU­fiTÓI jelenti a Sonn­­and Woiluffszeitung haditudósítója. Két osztrák-magyar tét érkezett vissza Galciának az oroszoktól meg­bakott területéről, orosz hadifogságból megmene­külvén. Azt beszélték, hogy északkeleti Galíciában az orosz csapatok között nagy a nyugtalanság, nem érzik magukat biztonságban és készülnek ennek a területnek kiürítésére. Azok az orosz kereskedők, akk az invázió óta Galíciában telepedtek meg s megnyitották üzleteiket, sietve elkótyavetyélik áruikat Az orosz katonai hatóságoknak első dolga­­ volt, hogy a fegyvertáró férfilakosság névsorát összeállítsák s ezeket erőszakkal kényszeritett­ék ,,önkéntes" jelentkezésre orosz katonai szolgálatra. Nagy részüket állítólag a törökök ellen összpon­tosított csapattestekhez vitték. Galíciának megszál­lo­ területei és Oroszország között minden for­galmat betiltottak. Az oroszoknak nincs más cél­juk a galíciai invázióval, minthogy mentől nagyobb erőket lekössenek az osztrák-magyar hadseregből és távoltartsanak a lengyelországi harctértől. Dél­kelet-Galíciában szünetelnek a hadműveletek, mert a terep a beállott hóolvadás következtében telje­sen járhatatlan. Heves harcok az alsó-dunajeci fronton Krakó, március 8. A Nova Reforma haditudósítója bejárta az alsó-dunajeci front környékét. Nagy nehézségek árán megérkezett Marcikowicebe, innen már to­vább nem mehetett, mert az orosz ágyúk és gép­fegyverek szakadatlanul tüzelnek a vidékre. A mi tüzérségünk természetesen viszonozza a tüzelést, a föld az egész környéken fel van dúlva. Az út mellett sírdombok, kis fakereszttel. Ezekben nyug­szanak hőseink. De még pihenésük sem csendes, mert a folytonos gránátzápor nem egyszer a sír­halmokat is feldúlja. A tudósító innen Borzecinbe ment, Galicia egyik legnagyobb falujába, amely az Nevetett. — Milyen gyönyörűen beszél! Ha meg akarom füröszteni a testemet, vagy a lelke­met, szép szavak kábitó tüzében, csak ma­gát keresem fel, a költőt! Elmerengett. Uránia szobrát nézte az asztalon, amint ragyogó bronzkarjával ma­gasra emeli az órát. — Az idő! — suttogta. — Hány óra? Hajnali két óra volt. Levetette a keztyüit. — Nemsokára felszáll a nap — sóhaj­totta. Mosolyogva nézett a szemem közé. — Milyen fehér az arca s milyen szo­morú. Vacsorán voltam. Igen előkelő társa­ság. Két tábornok volt ott s egy egyetemi tanár. Szellemes ember. Mégis megszöktem. Magát akartam látni, hogy újra megcsodál­jam fehér ajkát és hallgassam bánatos sza­vait. Bánatos vagyok én is. Talán meg is fo­gok halni, nemsokára. Elhallgatott. — Mit fog szólni a férje, ha megtudja, hogy idejött? — Semmit. Tudja, hogy makacs vágyaik, önfejű, de erényes és megközelíthetetlen. Ma­gában is csak a pajtást látom, vagy inkább a testvért. Nem vette észre, hogy ki szoktam találni a gondolatát, folytatom a szavait s ha én beszélek, mintha csak a saját szavait hal­laná. Mintha egy lenne a vérünk, a testünk, r, V-K-*,Z­-­ nk; valami szent, nagy és áthág­hatatlan rokonság van közöttünk. Ami annál csodásabb, mert nem is testben fogamzott, hanem nemesebb világban, talán az égben. Szeretem, mint valami rejtelmes és ismeret­len testvéremet, de . . . Nevetett. A könyveim között kezdett la­pozgatni. — Szép cikket olvastam a napokban, — mondotta. — Egy leányról, aki meghalt fia­talon és elhagyatva, a kórházban. Mondja! Ha én is meghalnék váratlanul, tud-e majd rólam is írni olyan szépet? Megragadtam a kezét. — Hana, — suttogtam, — nem szabad. Ne hagyjon magamra. Ha el akarja dobni szép és fiatal életét. .. haljunk meg együtt. Csodálkozva nézett rám. Szeme csillo­gott, mint a szegfű az első napsütésben. — S meg tudna-e halni velem? A pohár után nyúltam, amely ott állott az éjjeli szekrényen. Fehéren csillogott benne az álomhozó mák. — A mák! — dadogtam. — Álomital. Ha megisszuk, mindketten örök álomba merü­lünk. — Mutassa! A pohár után kapott. Csüggedten letette mégis. — Nem lehet . . . Holnap hozza a szabó az új ruhámat. Szép, fehér ruhámat. Előbb ki akarom próbálni. Ha meghalok, hogy abban temessenek el. Mosolygott és csókra nyújtotta fehér ke­zét, mely szűziesen tiszta volt és jószagu, mint a japánok tündéri álomvirága: a yakoi Uszchea folyó mindkét partján fekszik. Itt Va báró Götz képviselő nagy sörgyára. Az oroszok mintegy negyvenötezer hektoliter sört a folyóig vezettek és a katonák ebből a sörfolyóból ittak. Orosz garázdálkodás Novora­domszkban Krakó, március 8. Lengyelországnak azon a részén, amelyet a osztrák-magyar csapatok foglaltak el, felháborít nyomai vannak az orosz csapatok garázdálkodá­sainak. Az orosz katonák kifosztották a zsidó üz­leteket még a nagy városokban, így Novoradomszk­ban is. A rablott tárgyak egy részét elvitték, mi részét pedig a nép között szétosztották, hogy a né­pet megnyerjék maguknak. Majd elvették a zsidó pénzét és ezen a pénzen vásároltak a keresztén üzletekben. Novoradoms­.Kijan most nyugalom van. A oroszok 35—40 kilométernyire vannak a várost. Az osztrák-magyar hatóságok már teljes rend teremtettek ott, és élelmezik a szűkölködő lakó­ságot. A déli harctér Repülőgépek Szerbiának Genf, március 8. A Petit Journal szerint egész repülőgépr érkezett Marseillebe, nyolcvan ember, aviatikus, gépfegyver lövészek, mechanikusok. A repülőgé­raj, amelynek egy százados a vezetője, a legköz­­ebbi alkalmas gőzhajóval Szerbia felé indul A német-francia­angol háború A pusztuló Reims Genf, március 8. A párisi Petit Journal tudósítást kar Rheims ostromáról. A közlemény szerint ostrom igen heves volt február 22-én, de­­ nagyobb erővel folytatták a németek a tám­dást március 3-án. A várost valósággal eláraí­tották gyújtóbombákkal, melyek több várt részben óriási pusztításokat okoztak, mess­zel úgy látszott, mintha az egész város ég. Nincs egyetlenegy utca sem, amelyet a löt­dékek megkíméltek volna, nincs egyetlene ház, amely meg ne sérült volna, nincs egyetle egy család sem, amelynek legalább egy taz, meg ne sebesült volna. A németek idénki egy-két óra hosszat lövöldözik a várost, megtörténik az is, hogy az ágyútűz nem szűr meg reggeltől estig, sőt huszonnégy óra hos­szat is tart. Az ágyúdörgés és a gyalogsí fegyverek ropogása tűrhetetlen, úgy tetsz mintha soha sem lenne vége. A halottak sebesültek száma egyre nő. A sebesülteket kötözőhelyekké átalakított pincehelyiségek viszik, ahol első­segélyben részesítik őket, lakosság hangulata vigasztalan. Hare a levegőben Berlin, március 8. Gen­fből táviratozzák. Nancy és Toul közt tegnap izgalmas mérkőzés volt a levegőben franc és német repülőgépek között. Német repülők érkezéséről értesülvén, Nancy és Toul erődjeit francia repülőgépek indultak útra, hogy a nén repülőgépet körülvegyék és leszállásra kényszer­ték. A repülőgépek felszállásával egyidejűleg erődök tüzelni kezdtek. A német repülőgép, fel­vérve veszedelmes helyzetét, nyomban Elzász­­ tartott és a lehető legnagyobb magasságba ér­­kezett. Az ellenséges repülőgépek is tüzeltek, és a német repülőgép viszonzott. Végre is a non repülőgép német területet ért el, ahová a frank repülők nem követték. French jelentése Kope­nhága, dán ki­s S. French tábornok tegnap a következő hadi lentést adta ki: „Az Ypern-csatornától délre má­cius elsején éjszaka egy előretolt német futóárt foglaltunk el. .Az ellenséges tüzérségi műkör folytán azonban lehetetlenség volt azt megtar

Next