Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)

1915-03-03 / 62. szám

Szerb Ta Hadjárat a hazugságok ellen A porosz képviselőházból Berlin, március 2. Az ülés kezdetén Winckler képviselő (konzervatív), mint a költségvetési bizottság elnöke a következő nyilatkozatot tette: Nagyon jól tudjuk, hogy ebben a reánk kényszerített háborúban egyidejűleg a hazugság ellen is had­járatot kell folytatnunk, amilyen hazugságo­kat talán még a világ soha nem látott. (Élénk helyeslés.) Sajnos, minden esetben nem lehet­séges a hazugságok hálóját nyomban szét­tépni. Annnál örvendetesebb az a tény, hogy egy hazugságnak, mely most készül elterjedni az európai sajtóban, már most útjába állha­tunk és az ellenfélnek, aki e hazugság mögött rejtőzik, már most letéphetjük az álarcát. A Corriere della Sera most ide érkezett száma közli, hogy a Daily Telegraph-hoz Kopenhá­gán át egy sürgöny érkezett, mely azt mondja, hogy a képviselőház költségvetési bizottságá­ban egy képviselő heves támadást intézett Ausztria-Magyarország ellen és megvetőleg nyilatkozott Ausztria-Magyarország szövetsége értékéről (Nevetés.) és e nyilatkozatot a többi képviselők élénk helyesléssel kisérték. (Neve­tés. Felháborodott kiáltások: Pfuj!) Mint e bi­zottság elnöke megállapítom, hogy teljesen ön­kényes koholmányról van szó, mely minden alapot nélkülöz. (Élénk helyeslés minden ol­dalról.) A bizottság hosszú tanácskozásai során, melyeket a háború gazdasági és politikai kér­déseiről folytatott, egyetlen egy olyan kijelen­tés sem történt, melyet még a rosszakaratú értelmezés mellett is ilyenformán lehetne ma­gyarázni. (Nagyon helyes.) Tisztára az a tény, hogy a bizottság hosszan tárgyalta a háború­val összefüggő kérdéseket, adott alkalmat az ilyen hazug hit terjesztésére. Ismétlem, hogy ez a hazugság Londonból származik és e ha­zugság világgá bocsátásának csak az a célja, hogy az Ausztria-Magyarország és Németor­szág között fennálló hű szövetséges viszonyt megrontsák. (Általános élénk tetszés.) A képviselőház ezután megkezdte a kül­ügyminisztérium költségvetésének második ol­vasását. Bulgária tiltakozása a dunai aknák miatt Szófia, március 2. A Bolgár Távirati Ügynökség jelenti: Radoszlavov miniszterelnök tiltakozó iratot küldött Ausztria-Magyarország, Oroszország és Szerbia követségeinek ama káros következmé­nyek miatt, amelyeket a Duna vizeiben elhe­lyezett aknák okoznak. Miután a tiltakozó irat felsorolja az akna áldozatainak számát, így folytatja: Ilyen körülmények között nem­csak a hajózás veszedelmes a Duna vizein, hanem a parti lakosság és annak birtokai ál­landó veszélynek vannak kitéve. Midőn a ki­rályi kormány nevében ez ellen tiltakozom, van szerencsém Excellenciádat arra kérni, hogy kormányánál interveniáljon oly irány­ban, hogy olyan intézkedéseket tegyenek, melyek a szabad hajózást biztosítják, vala­mint a parti lakosságot a további károsodás­tól megóvják. (Érthető, hogy a bolgár kormány, hogy sem­legességét kétségbe ne vonhassa, tiltakozó iratával valamennyi dunamenti hadviselő államhoz fordult. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a szóbanforgó aknákat kizárólag oroszok és szerbek rakták le.) Az „intő jel" Szófia, má­rcius 2. Az orosz kadétpárti Rjecs cikket közöl, amely­ben azt veti Bulgária szemére, hogy még mindig ragaszkodik neutralitásához. Felemlíti a többek között az orosz lap, hogy a szófiai tiszti kaszinó­ban legutóbb történt merénylet eléggé intő jel lehet a bolgár kormánynak arra nézve, hogy itt van már legfőbb ideje annak, hogy a kormány az ország álláspontját precizírozza. A kormánypárti Narodna Prava idézi az orosz lapnak ezt a sajátságos célzását és azt kérdi, hogy ha ez a merénylet olyan tünet volt, amely Bulgária semlegessége ellen szól, önkénytelenül elénk áll az a kérdés, hogy hát akkor vájjon ki volt a merénylet szerzője és mi volt a célja ezzel a merénylettel? PESTI NAPIÉT 1915. mirctt» *. Sir Dardanellák bombázása Az angol-francia flotta folytatja a Darda­nellák bombázását — teljesen eredménytelenül. A törökök meghiúsítottak minden kísérletet, amely felderítő csapatrészek partraszállítását célozta és visszakergették az ütegeiket haszta­lan tüzelő ellenséges páncélosokat. A török hadvezetőség a Dardanelláknál jelentős csa­pattömegeket vont össze — a győzelem min­den stratégiai, földrajzi és katonai feltétele mellett folytatja vitéz szövetségesünk a harcot. A szövetségeseknek legalább negyedmillió ka­tonát kellene partraszállítaniuk, hogy vala­melyest kilátással küzdjenek a török Darda­nella-sereg ellen, olvassuk egy konstantiná­polyi jelentésben — de azt hisszük — így is hiábavaló minden akció: a Dardanellákon át­hatolni nem lehet, a Boszporus birtokát Anglia se magának, se Oroszországnak nem tudja kicsikarni. Meghiusult az ellenséges csapatok partraszállítása a Dardanelláknál Konstantinápoly, március 1. A főhadiszállás közli: Az ellenséges flotta ma lassú tüzelést folytatott a Szeddil Bar erődei ellen. Az ellenség kísérletei, hogy egyes pontokon felderítő csapatrészeket szállítson partra, meghiúsultak. Végül öt ellenséges páncé­los, amely eredménytelen tüzelést folyta­tott más ütegeink ellen, a mi ütegeink által leadott hét lövéstől­ találva, kénytelen volt visszavonulni. Török csapatösszevonások a Dardanelláknál Konstantinápoly, március 2. A török hadvezetőség a Dardanelláknál igen jelentékeny csapattömegeket vont össze, mert nagyon jól tudja, hogy a Dardanellák út­jának birtokába csak egyidejüleges száraz­földi és tengeri győzelem útján juthatni. A szövetségesek ezidőszerinti katonai helyzete azonban megfelelő csapattestek partraszállí­tásának lehetőségét kizárja. Azt tartják, hogy a szövetségeseknek legalább negyedmillió ka­tonát kellene partra szállítaniiuk, hogy sikerre való kilátással vehessék fel a török Darda­nella-sereggel a küzdelmet. Török katonai részről fantasztikusnak mondják azokat a francia részről elhelyezett híreket, mintha tu­tajokkal ártalmatlanokká lehetne tenni a Dardanellákban az aknamezőket. Szünetelnek a hadműveletek London, március 2. A Reuter-ügynökség jelenti: óriási vihar akadályozta meg a Dardanellák előtt a to­vábbi hadműveleteket. Az angol-francia flotta hadműveleti bázisa Róma, március 2. A Popoto Romano megállapítja, hogy az an­gol-francia flottának, amely a Dardanellákat tá­­madja, két görög szigeten van a hadműveleti bá­zisa. Görögország nem tiltakozott ez ellen. Az idő kedden sok helyütt — főként az észak- Felföldön és a Délvidéken — esett csapadék. Éjjeli fagy leginkább az ország északi részein volt. A hőmérséklet emel­kedett. A maximuma 10 C fok volt (Crk­venicán), minimuma —9 C fok (Tátra­füreden). Szerdára változékony idő várható, hősülyedéssel és helyenként csapadékkal. Sürgöny-prognózis: Változékony, hű­vösebb, sok helyütt csapadék. NAPIREND: Naptár. Szerda, március 3. — Róm. kat.: Kunigunda sz. — Protestáns: Kunigimda. — Gö­rög-orosz: február 18. Leó pápa. — Izraelita: (5675.) Adar 17. — A nap két reggel 6 óra 41 perckor, nyugszik este 5 óra 45 perckor. — A hold két délután 8 óra 18­­ perc­kor, nyugszik reggel 9 óra 1 perckor. NAPI HÍREK Anglia arcképe Száz fényképező készülék kattog hogy a birokra kelt népek hű mását megörö­kítse. A sorba legutóbb beállította a magáét Werner Lombart, a világhírű tudós is. Elkép­zelhető, hogy az a fotográfia, amely az ő gé­péből került elő, nem tartozik a szokott mes­terember-munkák közé. A tudós és művész lángelméje ismerhető föl minden vonalán. A képe alá ezt írta: Hősök és kalmárok-1 A címből nyilvánvaló, kikre fogta készülékét. A németekre és angolokra. E két nemzet tu­lajdonságait írta meg hatalmas könyvben,­ amelyből elbűvölően bontakozik ki a két nem­zet arcmása. A munka elolvasása után az az első benyomás, hogy írója elfogulatlan tudott maradni. Hazája iránt való szerelme nem pu­hította meg tollát, ha Németországról szólt; de viszont meg sem keményítette — Angliáról ír­ván — az a tény, hogy a kalmár nép a törté-­ nelem legnagyobb becstelenségére, az ő nem-­ zete kiéheztetésére vállalkozott Amit Angliáról mond, annak minden sz­la­vát érdemes az emlékezés legföltünőbb helyére tenni. — Távol van tőlem — írja többek között — hogy arról a valamiről beszéljek, amit An­gliában vallásnak neveznek. Ez lényegében ugyanaz, amit elég arcátlanul filozófiának ne­veznek. E téren Anglia semmit sem teremtett A reformáció ideáit Németország szállította neki. Az ő munkája csak annyiból állott, hogy ezeket az ideákat a kereskedelmi elvekhez hozzáidomította. Még az úgynevezett vallási türelmesség­ sem más, mint üzlet. Cromwell csak azért eresztette be a zsidókat Angliába­, mert pénzügyi szempontból hasznot remélt tőlük. De még a II. Jakab híres magna char­tája, amelyet a vallási türelmesség bibliájának szoktak nevezni, szintén nem más, mint üzleti elv előtt való meghódolás. 1.Az ipar és keres­­kedelem érdekei — mondja szóról-szóra a magna charta — nem egyeztethetők össze az vallási üldözéssel." Az angol költészetet — Shakespeare, persze, nem számítva — sivárnak találja Lom­bart. Van ugyan néhány jó poétája, de csak —­irek, vagy olyanok, akiket elüldöztek a ha­zájukból. Byron megátkozta szülőföldjének minden porcikáját, Shelley pedig ünnepélye­sen megtagadta hazáját. A képzőművészete sem különb költészeténél. Gainsborough édes­kés és a prerafaelisták hisztérikus munkáin kívül nincsen semmijük, amin a szem meg­­akadhat. — A kalmárság — folytatja az író —, nem tud, nem is akar szellemi kulturvilágot teremteni. Ennek tulajdonítható, hogy két olyan életformát növesztett ki magából, amely szellemi értékek helyetteseként szerepelhet de amelyik általános elterjedtsége miatt a szel­lemi élet utolsó szikráját is kioltja a népből. Ez a két életforma: a kényelem és a sport A kényelmen voltaképpen nincsen semmi kivetni való. Valamennyien szívesen élvezzük. N­a a kályha nem füstöl és az ablakok jól zá­ródnak, ez mindenesetre kívánatos. Egy taka­rosan leleintett teaasztalkában és egy langyos fürdőben is találhat örömet az ember. De nagy veszedelmet rejthetnek magukban, ha nem mint valami határtalanul mellékes dologkép­pen kezeljük őket. Angliában nem így kezelik őket. Ott a kényelem, komfort, életcél. Tőr­nek feléje, körülláncolják és leborulnak előtte. Egy német katona tisztelettel csudálkozom azon, hogy az angolok lövészárkában beret­váló-készüléket látott. Holott nem tiszteletet, sem csudálkozást nem érdemel az a férfi, aki a háború forgatagában csak azzal törődik, hogy álláról a tüskéket lekapargassa. — A sport — fejtegeti Lombart — a kom­fort ikertestvére. Együtt jöttek a világra. Első lépéseinél éppen olyan ártatlan, mint a kom­fort. Sőt, mint testgyakorlat, a leghasznosabb dolgok közé tartozik. Ártalmassá, egészséges szervezetet emésztővé csak akkor válik, ami­kor a fontosabb élettevékenységeket kiszorítja, amikor egyrészt a harcos gyakorlatot, másrészt a szellemi foglalkozást helyettesíti — amint az Angliában már megtörtént és amint az Német.

Next